Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-06 / 122. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nuptö XXXVIII. évfolyam, 122. szám 1981. május 6., szerda Áro: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A kertből a boltba Kevés a cipész Meghalt Sands A szerkesztőség postájából Növendékverseny az Olimpiában Madrid - húsvét után A z újrakezdés mindig re­ményt ébreszt: talán most sikerül! így van ez Madridban is az európai biz­tonságról és együttműködésről folyó tanácskozásokon, amely a húsvéti szünet lejártával, május 5-én ismét munkához látott. Harminchárom európai és két észak-amerikai állam küldöttei tanácskoznak a politikai, a gazdasági, a kulturális, az em­beri kapcsolatok továbbfejlesz­téséről, vagyis az 1975-ben kelt helsinki záróokmány teljesítésé­ről. November óta tart az esz­mecsere, mindeddig sikertele­nül. A madridi találkozónak hi­vatalosan március 4-én kellett volna befejeződnie, de még senki nem tudja, mikor köszön­hetnek el a küldöttek egymás­tól. i Minden nemzetközi tanácsko­zás, amely valóban érdembeli ügyekkel foglalkozik, az általá­nos politikai helyzetet tükrözi. A spanyol főváros szép konfe­rencia-palotájában is azok a problémák vannak terítéken, amelyek általában uralkodnak Európában. Európa helyzetének, a kelet-nyugati viszony megja­vításának kulcsa ma a fegyver­zetkorlátozás, a hajsza megállí­tása. Ettől függ az enyhülés sor­sa. A fegyverkezési verseny foly­tatódása mindent elronthat, a megegyezés sok más kapcsolat­erősödés előtt is szélesre tár­hatja a kapukat. Ezért áll a madridi vita középpontiában az európai katonai enyhülési és le­szerelési értekezlet megszerve­zése. Lévén, hoqv nem katonai szakértők ülnek Madridban, jó lenne, ha itt csak elhatároznák az összehívást és külön másutt (de minél előbb) összehívnák az ugyancsak harmincötös tanács­kozást. Eredetileg a Varsói Szerződés államai vetették fel a gondola­tot és ma már elvileg mindenki egyet is ért vele. De csak elvi­leg. A hogyan fölött — mint oly sokszor — éles vita folyik. Gya­korlatilag két nézet áll szemben egymással. A Szovjetunió és szövetségesei kezdetben azt ja­vallatták, hoay a katonai kon­ferencia minden előzetes felté­tel nélkül lásson munkához, elő­ször a bizalomerősítő intézkedé­sekről tárgyaljon, majd a nehe­zebb fajsúlyú kérdésre, a feqy- verzetkorlátozásra térjen át. Be­futott — ugyancsak még erede­tileg — a nyugati támoqatást élvező francia terv, amely azt kívánja, hoay a Szovjetunió — az összehívás feltételéül — ter­jessze ki a bizalomerősítő intéz­kedések területi hatályát az Uraiig. Itt álljunk meg egy pillanat­ra, ejtsünk szót e fogalomról. A helsinki záróokmány azt ajánlja, hoqy valamennyi aláíró értesítse előre a többieket mindazokról a - bizonvos létszám fölötti - hadqyakorlatokról, amelyeket határaitól számított 250 kilomé­teres sávon belül tart és hívjon meg azokra külföldi meqfiqyelő- ket — minden qyanakvás, a rossz (támadó) szándék feltéte­lezésének kiküszöbölésére. Ezek a bizalomerősítő intézkedések, így is történt a múlt esztendők­ben. Ez eqyben azt jelentette, hogy a Szovjetunió nyugati ha­táraitól számított 250 kilométe­res sávra vonatkozott a megál­lapodás, ez képviselte, köz- megegyezéssel, az érdekek egyensúlyát. Most, az SZKP XXVI. kongresszusán egyebek között bejelentették, hogy a szovjet kormány kész - a korábbi ja-' vaslat kiegészítésével — kiter­jeszteni az intézkedések területi hatályát az Uraiig, ha a nyuga­tiak hasonló gesztust tesznek. Az egyensúlynak ugyanis meg kell maradnia. Itt tartanak most. Szocialista álláspont szerint vagy minden előfeltétel nélkül üljön össze a katonai enyhülési konferencia és valamennyi függő témát ott vitassanak majd meg, vagy a szovjet engedmény ellentételét tegyék meg már most a nyuga­tiak. A másik fél nem akar hal­lani erről, ,,természetesnek" te­kinti a szovjet lépést, nekik já­rónak és nem óhajtanak cseré­be semmit se adni. íme, az ál­talános európai vita tükröződé­se: a szoVjet engedményt ,,a megbillent katonai egyensúly helyreállítása" egyik módjának minősítik. Csak a francia (igen egyoldalú) megfontolások alap­ján egyeznének bele abba, hogy Madridban határozat szülessen a katonai konferencia összehí­vásáról. De amíg ebben nem jutnak dűlőre, semmilyen kézzellogha- tó eredmény nem várható, sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális vagy humanitárius te­kintetben. Pedig vagy kilencven más javaslat fekszik az asztalon, egyebek között a kereskedelem és a kooperáció elősegítéséről, a kulturális kapcsolatok fejlesz­téséről, a tájékoztatásról, az emberi jogokról. Tanácskoznak a szakértői bizottságok, de min­den szem a katonai témára te­kint. Voltaképpen egy közös, mind a harmincöt részvevő által elfogadható záróközleményt kell megfogalmazni, amely tömören összefoglalja mindazt, amiről Madridban szó volt és megfo­galmazza, mit kívánnak tenni a következő években a helsinki záróokmány végrehajtásáért. Ezen a listán a katonai konfe­rencia áll az első helyen, de várható, hogy a nyugatiak újabb éles vitát indítanak (mint azt régebben is tették) az em­beri jogokról és a tájékoztatás­ról. Lehet, -össze is kapcsolják a kettőt: a bizalomerősítő kon­ferencia létrehozását egybekö­tik olyan tételekkel, a zárónyi­latkozat olyan megfogalmazá­saival, amelyek nyugati szájíz szerint foglalkoznak az emberi jogokkal, s rejtett céljuk a szo­cializmus lejáratása. Igaz, kato­nai és emberi tényezők között valóban van összefüggés — mondják a szocialista küldöttek, de fordítva, mint ahoqyan azt a nyugatiak állítják. Csak az enyhülés körülményei között bontakozhatnak ki e jogok, a kapcsolatok, bővülhetnek az utazási, s más lehetőségek. A feszültség óhatatlanul és min­denütt korlátot szab ennek. Ezért állítják a Varsói Szerződés ál­lamai ma első helyre a katonai enyhülést. M inden viták ellenére van remény a megállapo­dásra Madridban. Még a húsvéti szünet előtt záróhatá­rozat-tervezetet nyújtott be nyolc semleges és el nem kötelezett ■résztvevő, s ez az okmány - bár jelen formájában csak vitaala­pot alkot — jó irányba lett lé­pésnek tekinthető. A következő hetekben kiderül: meg tud-e egyezni Kelet és Nyugat. Van­nak nagy közös érdekeink, de - mint erről már szóltunk - a környezet, az általános kapcso­latok helyzete határozza meg, milyen nyilatkozat jön létre Madridban. Bizonyos, hogy nemcsak a bizalomerősítésről, hanem a bizalom erősítéséről is dönteni kell. Tatár Imre Tető alatt van már az új kacsótai tejüzem Erb János felvétele Szélesíti piaci kapcsolatait a Mecsektej Újabb tizenkilenc községből veszik át a tejet Diabetikus készítmények, új szolgáltatások Uj piac Siófok — a balatoni csúcsszezonban Az év elejére tető alá került, s ezekben a napokban nagy ütemben épül Kacsótán a Me­csektej új feldolgozóüzeme. Készül a szociális objektum. A feldolgozóban a belső burkoló munkát végzik az építők. A TS2S2KV szakiparosai már a hűtőberendezésen dolgoznak. A gépek, technológiai sorok beszerelésére még ezután ke­rül sor. Az 56 milliós beruhá­zással épülő üzembe NDK hű­tőkompresszort, mosóközpontot és tejpasztőrt, szovjet tej-, illet­ve tejfel homogenizátort, ma­gyar — a Chinoinban gyártott — tejtöltőt, és pohártöltőt sze­relnek be. Nem selejtezik ki a régi fel­dolgozó korszerű csomagoló­gépeit és tartályait sem. Átte­lepítésükre jövő tavasszal ke­rül sor oly módon, hogy közben a termelés folyamatos marad­jon. 1982 májusában próba­üzem lesz Kacsótán, május 31- én üzemavatós, s június 1-től mór az új feldolgozóban gyárt­ják a tsz tejkészítményeket. Tegnap Kacsótán a beruhá­zók, tervezők és a lebonyolítást végző AGROBER illetékesei ér­tékelték a beruházás állását. Tavaiy a tervezett 20 millió helyett csak 12 mi11iáf értékű munkát végeztek a kivitelezők, így oz áthúzódó 8 millióval az idén 32 millió forintot kell fel­használni és az eredetileg kalkulált 56 millió forintot maximum 10 százalékkal sza­bad túllépni. A tegnapi egyez­tetésen úgy ítélték meg, hogy „belüF’ maradnak az össze­gen. A pénzügyi felhasználás 55 százalékos, de a Tanácsi Magas- és Mélyépítő most va­lóban rákapcsolt, tartani akar­ja az idei ütemet és az át­adási határidőt. A várható magas üzemviteli költségek miatt — pakurahiány lépett fel, ezért kénytelenek voltak az eredetileg tervezett olajtüzelés mellett kitartani —, az alapok­mányban megszabott 32 000 li­ter helyett napi 50 000 literre kell növelni a kapacitást ahhoz, hogy az üzem rentábilis legyen. Ez nagyobb nyersanyag hátteret és bővebb vevőkört, gondosabb piacelőkészitő munkát kíván a közös vállalattól. Az előkészítő munka jól ha­lad. Ennek eredménye, hogy már most — tehát az öreg üzemben — napi 40 000 liter tejnél tartanak. Az év eleje óta két új nagyüzem, a bi- csérdi és a ^ózsafai tsz szállít­ja Kacsótára a tejet. A környék­ből összesen 19 község kapcso­lódott a Mecsektej hálózatába. A vevőkör is bővült. A Tejipar­ral történt megállapodást tisz­teletben tartva, saját ellátási körzetén belül, illetve Somogy megyében terjeszkedik a Me­csektej. Újabban Nagyatádra és Siófokra is szállítanak, s csúcsszezonban bekapcsolód­nak a balatoni üdülőövezet ellátásába. Két új olcsó termékkel jelen­tek meg a piacon, a félliteres, 2,50-es, zsírszegény tejjel, és az ugyancsak diabetikus, olcsó so­ványtúróval, amiből fél kiló 8,80 forintba kerül. Ezt az országban egyedül ők forgalmazzák. Or­szágosan is figyelmet keltett a házhoz szállítási szolgáltatásuk. Pécsett három háztömbben egyelőre 150 családhoz viszik ki minden reggel 5 és 6 óra között a friss tejet. A Mecsek­tej reklámtasakját az ajtóki­lincsre akasztják, benne van a friss tej és négy friss kifli fóliá­ban. a szentlőrinci sütőüzemből. Az új üzem beindítására új termékek kifejlesztésével készül­nek. Köztük gyümölcsjoghur­tokkal, mert Pécs város és a megye ezekből ma még ellá­tási gondokkal küszködik. — Rné — Az országgyűlés meghívásá­ra hazánkban tartózkodó kana­dai parlamenti küldöttség ked­den a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János, az ország- gyűlés alelnöke és Csehik Fe- rencné, Budapest főváros Ta­nácsának elnökhelyettese. Meg­jelent Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagykövete. Ezután a delegáció hivata­los megbeszélésen vett részt a Parlamentben. A magyar tár­gyaló csoportot Arpó Antal, az országgyűlés elnöke, a kanadai küldöttséget Jean Louis Mar- chand, a kanadai szenátus el­nöke vezette. A találkozón köl­csönösen tájékoztatták egymást országaik gazdasági, politikai helyzetéről, törvényhozó testü­letéinek és azok állandó bizott­ságainak munkájáról. A kanadai szenátus és kép­viselőhöz közös küldöttségét délután hivatalában fogadta Szépvölgyi 2oltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Tájékoztatta a küldöttséget Budapest fejlesz­tési eredményeiről, terveiről. A Fővárosi Tanács elnöke este a Mátyás pincében vacso­rát affott a vendégek tisztele­tére. A küldöttség keddi prog­ramján jelen volt Péter János, az országgyűlés alelnöke, vala­mint Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagykövete. Budapesten a bolgár közellátási miniszter Csikós-Nagy Béla államtitkár, nak, az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének meghívására kedden küldöttség élén Buda­pestre érkezett Jordan Mlade- nov, a Bolgár Népköztársaság közellátási és állami tartalék­ügyi minisztere. Vendéglátójával megvitatja az anyagi-műszaki ellátás irányításának magyar mechanizmusát, a termékforgal­mazás rendjében alkalmazott adminisztratív és közgazdasági eszközök érvényesülését, a ke­reskedelmi módszerek alkalma­zását és továbbfejlesztését a termelőeszköz-kereskedelemben, valamint az állami tartalékolási politika irányelveit és gyakorla­tát. ÉNEKLŐ IFJÚSÁG: Az 1. sz. Gyakorló Általános Iskola énekkara énekel Pillinger Béla vezényleté­vel. (Tudósítás az 5. oldalon). Egy év múlva próbaüzem Kacsótán Magyar-kanadai parlamenti tárgyalások Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents