Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-04 / 120. szám
Korszerű betonüzemünk bármilyen mennyiségű, kifogástalan minőségű BETONT AD EL Nagyobb mennyiségű beton vásárlása esetén bedolgozó gépláncunkat kölcsönbérletbe adjuk. Érdeklődni lehet: BARANYA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT központi telepe, Pécs, Pellérdi út 50., betonüzem. Baranyai siker Keszthelyen Nagy baranyai sikerrel ért véget Keszthelyen az országos diáknapok helikoni ünnepsége. A hat fesztiváldíj közül kettő került Pécsre: a Dobó úti és a Nagy Lajos Gimnázium KISZ- szervezetéhez. Tizennégy külön- díjat ítélt oda a zsűri a baranyai szólistáknak és együtteseknek. Képeinken: a Dobó úti Gimnázium különdíjas Bartók Béla kórusa, vezényel Kertész Attila és a Nagy Lajos Gimnázium férfi vokálegyüttese Ivasivka Mátyás vezényletével. Különdí- jat kapott: a mohácsi Marék szakközépiskola néptánccsoportja. Utolsó képünkön: Szűcs Katalin és Faddy Zsuzsa (Kisfaludy Gimnázium) veszik át a különdíjat, amit zongorajátékukkal érdemeltek ki. Bodó László képriportja A virágfejű ember bábjai. Tervezőjük: Kecskeméti Kálmán Kongafeje miniszter és társai A Bóbita műhelyében Megfaragták már az őszi bábokat a Bóbita műhelyében. Haspók király, Csingiling királyfi. Kongafeje miniszter, Tu- tyimutyi, Kótyomfitty, Teddide- teddoda szolgák, és még „sokon mások” egyelőre szótlan merednek maguk elé, tulajdon hangjukra, megszólaltatóikra, és mozgatóikra várva. A virágfejű ember című bábdarab hősei ők, akiket Csorba Piroska meséjéhez Kecskeméti Kálmán festőművész tervezett. A Budapesten élő festő a Bóbita önálló társulattá történt előléptetése óta az első úgynevezett külső munkatárs, akivel a színház együtt dolgozik. Kecskeméti Kálmánt sok szál fűzi Pécshez, 1962-től 1965-ig Marfyn Ferenc tanítványaként emlékezetes éveket töltött itt. Jó barátja többek között Kós Lajos igazgatónak és Lázár Ervin írónak, akikkel további közös terveik vannak. Lázár Ervinről melyik olvasója ne tudná, hogy hajdan pécsi író volt? Most úgy döntött, hogy mesefeldolgazásaival ugyancsak támogatja Pécs legfiatalabb színházát. Ezeknek a meséknek a bábjait szintén Kecskeméti Kálmán tervezi. A festő egyébként, amellett, hogy önálló bábszínháza van Budapesten, 15 éve a Népművelési Intézet bábszínházi szakreferense. Számos munkája került már a Pannónia Filmstúdió celluloidszalagjaira, a tv képernyőjére. Legutóbb a KISZ KB KISZ- taggyűlés című filmjének bábbetétjét készítette el. Kós Lajos azt mondja, hogy tovább bővítik a „bedolgozó" szerzők körét. Terveikben szerepel Illyés Gyula, Janikovszky Éva, Marék Veronika és Horgas Béla felkérése egy-egy darab megírására. A Giovanni Kornél rendezésében színre kerülő Megfaragták már az őszi bábokat Somogyi István tárlata Somogyi István festőművész alkotásaiból kiállítás nyílt a si- montornyai vármúzeumban. A Galgamenti származású ötvenéves festőművész kezdeményezte annak idején az Angela Davis perköltségeit fedező nemzetközi akciót, amelyben világhírű művészek vettek részt, így például Picasso, Salvador Dali, Kokoschka, Chagall. Henry Moore. A New York-i aukción harminc képével vett részt és az összegyűlt húszmillió dollár nagyjelentőségű volt az amerikai polgárjogi harcos kiszabadításában. A Simontornyán június végéig tartó kiállításon változatos témájú, a napi életet és a természetet egyéni stílusban megjelenítő, mintegy huszonöt festménye látható Somogyi Istvánnak. Köztük olyan politikai mondanivalójú képek is, mint pl. az „Atomgyász”, a „Memento 1955” és „Vérnász az újjászületésért”. — Ballabás □Hétfői Virágfejü ember a harmadik önálló műsoruk lesz. Bemutatására szeptemberben kerül sor. Az igazgató tömör jellemzése szerint ez a fantasztikus elemekben bővelkedő szép szimbolikus alkotás a népmesék legértékesebb erényeit foglalja magába. Színrevitele során a most futó önálló műsoraikhoz (Lúdas Matyi, Az egér és az oroszlán, a Piroska és a farkas) hasonlóan hangsúlyt helyeznek a Bóbita országszerte ismert és méltányolt önálló stílusának érvényesítésére. Munkatársi gárdájuk bővítésének egyik fontos szempontja ez. A már eddig felkért ízerzők, közreműködők nagy kedvvel, lelkesen csatlakoztak a Bóbitához, amelynek életében új korszak kezdetének lehetünk tanúi. A magának — amatőrként — nemzetközi elismerést szerzett együttes most teremti meg önálló bábszínházi tradícióit. B. K.- Tolna megye Az újpesti József Attila Színház az utóbbi években rendszeresen vendégszerepei Tolna megyében. A kiváló színházi kultúrával rendelkező Szekszárdon — ahol van színházépület, de nincs társulat — az újpestiekkel együtt hat magyar együttes vendégszerepei. Most megállapodtak: az újpesti József Attila Színház vendégszereplései ugyanolyan rendszeresek lesznek Tolna megyében, mint a kaposvári, pécsi, szegedi, és kecskeméti társulatok, valamint a Népszínház gyermektagozatának vendégjátékai. A József Attila Színház igazgatója, Misz- lai István mondta: — Nemcsak a megye- székhelyen, vagyis Szekszárdon játszunk, hanem másutt is. Legközelebb június végén megyünk le négy napra Szekszárdra. Maróti Lajos: „Érdemei elismerése mellett" és Aick- bourn: Hálószoba komédia című darabjait mutatjuk be, két előadáson Szekszárdon, ugyancsak két alkalommal pedig Pakson. A jövő évadban továbbfejlesztjük az együttműködést Tolna megyével. T inódi-kútRózsafán Legyen itt úgy, ahogy azt dr. Tóth Zoltán rózsafai nyugdíjaitól hallottam, akivel az alig éOO lakosú apró község református temploma előtti pádon beszélgettünk. A másik oldalon, éppen velünk szemben a Tóth-ház, a magas kőkerítés csak egy helyütt húzza szerényen be hátát: a kút előtt. így azután jobban látni az építményt, ami a falvakban megszokott szépértékek szerint aligha állná meg a helyét az „ez aztán kút”-ak között, ám tetejében a görög építészettől örökölt háromszög, s benne egy dombormű: Tinódi Lantos Sebestyén. — Négy magyarországi Tinód község követelte magának a nagy magyar, Tinódi Lantos Se. bestyén szülöttségét. Nem is az olyan távoli múltban volt az, amikor az Akadémia irodalom- történeti bírósága befejezett tényként mondta ki: ez, Rózsafa az a falu, ahol a mondott Tinódi született. Persze, az akkor nem volt Ró. zsafa, erről is bő ismeretekkel rendelkezik dr. Tóth Zoltán, A község már az Árpád-korban létezett, Szentmihályfalva volt a neve. A török hódoltság idején már nem így hívták, hanem Vi- dosfának. Szerb adóbehajtók ezt Bidosfának írták az akkori lajstromokba, onnan pedig már csak egy lépés volt — igaz, a törökök kiűzését követően — a Büdösfa. Ez azonban a környék piacait járó, helybéli biklás menyecskéknek nem nagyon tetszett. „Honnan jött, aranyom?” — kérdezték tőlük, s nem volt más válasz: Büdösfáról. Egy képviselői státuszt mindenképpen elérni akaró férfiú hirtelen ötlete volt: ő új nevet ad a községnek, ha megválasztják. Történt ez a múlt század végén, s a név szülője egy rózsacsokor volt, a kortesvacsorai asztalon... Ebben a községben született hát Tinódi Lantos Sebestyén, az 1556-ban elhunyt vándorénekes, a törökök elleni harcok krónikása, akinek — dr. Tóth Zoltán szerint — 24 nótája maradt fenn, „eredeti letétek". S most A zene csak ürügy ott a szépművű domborműve a rózsafai Tóth-ház kútjának tetején, Bezerédy István alkotásáról Farkas Róbert másolata. (Az eredeti mű Budapesten, a Blaha Lujza téren van.) Nevezetessége még a kútnak: zenél. Ügy értve: hangszórót vezetett a belsejébe dr. Tóth Zoltán, nem sajnálva életéből nyolc évet arra, hogy a megfelelő akusztikájú felépítményt meglelje. Bentről, a lakásból egy sztereó-magnótól jön a vezeték a hangszóróhoz, s időnként klasszikusok, gyakrabban Tinódi-dalok áradnak a kis falu poros utcája fölé. A községben egyébként nem nagyon törődnek nagy szülöttükkel. Volt ugyan egy Tinódi-kert, de már tönkrement A már-már elszakadt cérnát emelte fel újra az idős nyugdíjas, hogy ébren tartsa a falu emlékezetét — Ha gyökereket akarunk a mai életnek — véli —, akkor a múlt minden értékét fel kell kutatni és életben kell tartani. — mészáros — Szakmunkásvizsgával és fűtői képesítéssel rendelkező dolgozót, valamint fényező és általános lakatos szakmunkást felvételre keresünk Jelentkezni lehet: PÉCSI KÖZTISZTASÁGI ÉS ÚTKARBANTARTÓ VÁLLALAT, forgalmi technikai vezetőnél, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 92.
