Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-31 / 147. szám
I Bartók-év nyári eseményeiből Bár a nyár a hangversenyévadban nem kimondott szezon, mégis itthon is, külföldön is hangversenyekkel, színpadi művekkel, egyéb kulturális rendezvényekkel folytatódik a Bartók-év eseménysora. Bartók-művekkel szerepelnek magyar előadók két skandináviai fesztiválon júniusban. Norvégiában, a bergeni fesztivál vendégei lesznek a Magyar Állami Bábszínház és a Kodály Vonósnégyes tagjai. A finnországi Savonlinnai Fesztivál magyar vendégei lesznek, Kasza Katalin, Melis György operaénekesek és Kóródi András karmester. Svájcban, a luzerni fesztiválon a Magyar Állami Hangversenyzenekar turnézik. Május közepén Jandó Jenő Japánban lép fel. Május végén, június elején Belgiumban fogadnak magyar művészeket; Kasza Katalin és Sólyom Nagy Sándor operaénekesek Tongerenben és Brüsszelben, Lehel György karmester pedig Hasseltben és Tongerenben koncertezik. Bécs- ben, a Bartók vonósnégyest és a Győri Leánykart látják vendégül. Kocsis Zoltán és Ránki Dezső zongoraművészek a Takács—Nagy vonósnégyes közreműködésével Londonban hangversenyeznek. A szocialista országok Bar- tók-hangversenyeire is sok magyar efőadót hívtak. A Bar- tókicentenáriumra rendezett eseményeken kívül a nyári hangversenyekre sok magyar vendégszereplő utazik. A Bartók vonósnégyest a szófiai zenei hetekre hívták meg. Fellegi Ádám karmestert a jugoszláviai Groznajba, Ránki Dezsőt és Ferencsík Jánost Romániába, a Bartók Vonósnégyest az NDK több városába. A Magyar Állami Operaház Bartók három színpadi művét - A kékszakállú herceg váró* A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint — ezekben a napokban mutatja be Mexikóban, a Cervantino fesztiválon. (Itt vendégszerepei a Bartók Vonósnégyes is.) Június elején ugyanezzel a műsorral lép fel Prágában is az opera. A Prágai Tavaszon - május végén — az idén több Bartók- művet szólaltatnak meg. Többek között magyar vendégekkel is. Ferencsik János karmester és a Bartók Vonósnégyes képviseli hazánkat ezen á neves zenei eseményen. A hazai zenei élet jelentős programja lesz júniusban a debreceni kórusfesztivál — kiemelkedő magyar és külföldi kórusok részvételével —, tematikájában Bartók zsenijének tisztelegve. A Pécsi Nyár műsorát a Bartók-év jegyében állították össze az idén. A július 11-től 29-ig tartó időszakban a Pécsi Balett számos helyszínen lép fel, Bartók-zenére komponált táncokkal. A Szabadtéri . Táncszínen A kékszakállú herceg várát, A fából faragott ki- ■ rályfit és a Cantata profanát táncoják el. A villányi szoborparkban Bartók-matinét rendeznek. A Tettyei Játékszínen csángó ballada címen, balettfantáziával lépnek fel, Bartók népzenegyűjtésére komponálva. A Barbakán-bástyán a Hegedű-duók című, Bartók-zenére kamacabalettet adnak elő. A Szabadtéri Játékszín ad helyet három este külföldi együttesek Bartók-műsorának. A rádióban tavasszal, nyáron is qyakran megszólal Bartók zenéje." Május végén indul a Magyar Rádió, Hommage a Bartók (Tisztelet Bartóknak) című hangversenysorozata, a pesti Vigadóban. Jevgenyij Nyeszterenko dalestje. Kocsis Zoltán, majd Alfred Brendel zongoraestje folytatja a sort. Közvetíti a rádió a Zene- akadémiáról, a Magyar Állami Hangversenyzenekar reprezentatív hangversenyeit Mihály András és Erdélyi Miklós vezényletével, és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenyét a Magyar Nemzeti Galériából. Fischer Iván karmester vezetésével. Természetesen nyáron is folytatódnak a rádió Bartókkal kapcsolatos sorozatműsorai. Hunyadi István Le kell csuknom a szemem, hogy lássam Fölnőttjáték -a térkép, de emlék-parkolóhely a törődött utasnak. Ha ujjam bögyével végigtapogatom a városokat, a vízválasztókat, fölvillan a körte itt meg amott. Melyek ezek az érzékeny pontok, ahova emlék kötődik, apámé vagy az enyém? Gyermekkorom és az „Emlékirat" mozzanatai. Apám öregkori naplója az én midászi örökségem. Föl és alá szállók a mozgólépcsőn. Ha szédülök, kezembe veszem az Emlékiratot. Másképp közelíti a dolgokat apám is, én is. Másképp idézem Apátit vagy Keszthelyt, mint ő. Tejtestvérem özvegyét találom Kákán, fürgelábú, mesze- lyes öregasszonyt. A dajkám már nem él. A bába sarlatán- sága küldte másvilágra, amikor a hetedik gyerekét szülte. Lajos tejtestvérem elemésztette magát. Mi okból, nehezen tisztázható. A padlás mestergerendájához kötözte a zsineget. Néhai dajkám egyszem lánygyermeke' él. Ahogy belépek, kiejti a lángossütőt: „Most találtál hozzánk, Es- vány, hogy megvénültél te is? Hamarább jobb lett volna." Mit felelhetek erre? Talán, hogy visszapergetném az el- széledt időt, az üggyel-bajjal fölismert falu képét? A tüzesnézésű fiatalokat s a száraz- kóró véneket? Mosolyogna ezen a furcsa látogatáson. Mit értene abból, mi bennem lejátszódik? Gégészorvos- a fia egyik pesti klinikán. Most itthon fúr-farag, javítja a kerítést, az ólat. Az asztalhoz invitál lángosra, garatlocsoló borra.' ö az unoka, hírmondó a Holló-nemzetségből. Egy ruccanás a térkép túl - felére, Dunaalmásra. Itt él Tóth Maris, a hajdani lánypajtás. A körte nagyot lobban, kigyúl. — „Maga az István? Alig változott a képe. Csak a haja. Hova lett a sok-szép haja?" — Franciaországban is járt Tóth Maris, Bordeaux-ban, mint szövőlány. Alig keresett néhány sout, szegényes fenntartására se eleget. Átvonuló németek végezték ki a férjét, szlávos neve miatt is. Pár rozsdás fegyvert találtak egy vízmosásban, a hegyen. Fordult a tengelye körül, mielőtt fölbukott. Az almásfűzítői „Timföldbe” megtépett idegekkel jutott Tóth Maris. Egyszer csak összecsuk- lott a gépnél. Itthon főzöget azóta az unokáknak. Nincs, aki fölválthatná. Sorjában villannak föl a körték. Városok, apró falvak. A szőke Boda Katiról szeretnék hírt hallani Keszthelyről. Kérdem a régi pajtásokat, Kutasi Gusztit és Szollár Lacit, de ma már ők se élnek. Félszájjal dönnyögnek magyarázatfélét. Meghalt viruló lánykorában. Magábasüppedve elhallgat Guszti. Pedig mondhatna többet is, szerelmes együttléteikről alkonyat után, az öreg parkban, s a kamaszlány földi megfutamodásáról. Minek ezt bolygatni ma mór? A „Hókutyák" gyerekhősnője lett Boda Katiból. De ez másfajta történet. Átlépett a kitalált mesék Liliput-földjére. Kétfajta lépés kopog a görbe utcákon. Egy súlyosabb, egy halkabb. Tófenékre süllyedt a többi. Apáti hórihorgas öreg tornyai. Szemben az egykori porta, a nagybátyámé. Erzsiké né- ném omlós rétese, ínycsiklandó zamatok, szélesen lapátolták a vendég-tányérba. Locsolkodó őrjáratok a Kindli-fiúkkal és a Sedonokkal. Hol vannak az egykori lányugrató legénykék? A lányok is nagyanyák ma már, ha ugyan élnek. Ha mégis élnek, mire emlékeznek? Csak én hallom a faliórák rekedtes bimbamjót s a közeli harangütéseket. Talán azért maradtam itt, hogy elsoroljam, ahogyan akkor történt. Valakit ez is érdekelhet. Bizonyosan. A hajdani néptanító legelső vallomása: Jászszentandrás. Huzakodása a gyöpös-kobakú tanyasiakkal. Nem küldték iskolába a fiaikat. Marhát őrizni tartották otthon. Bírságolások és fenyegetések. A vékonyka legény gyűjtötte fejére a parazsat, a vértolulásos jász dacot. Le akart számolni a tudatlansággal, a szegénységgel. Ki emlékszik mindenre a sietős napójegyzeten túl? Egy-két tanú, akivel találkozhattam. Száz évük felé támolyogtak ezek az ijesztő arcú férfiak és asszonyok. Mit őriz nekünk az elforgó idő? Hullámok türem- lenek a felszínen. Ágaskodnak és kisimulnak, csak mi vagyunk itt, maradék életkedvünkkel. Változott ez a táj, de az emberi boly is. Új, meglepő látványok fedik el az apai vallomás szakadékait! Akár össze is csukhatom a térképet. Nincs szükség rá. Emberek és a helyszínek fejemben vannak mind. Azok is, melyekhez nem köt személyes emlék vagy életrajzi adat. Elvillanó kép vonatból, gépkocsiból. Piros réklik a földeken. Járókelők kaszával a széles völgyhidak alatt. Itthoni látvány mindez. Annak fontos, aki találkozott velük. Nekem nem — „térkép e táj" — dünnyögöm — Radnóti — után. -Tudatom ki nem szakadó része. Le kell csuknom a szemem, hogy lássam. Mezőkövesdi népviselet A Néprajzi Múzeumban a mezőkövesdi népművészet tárgyaiból, alkotásokból nyílt kiállítás. Képeink a kiállításon készültek: 1.' A „szegények ebédje”. 2. Népviselet. 3. Pelye Teréz 18 éves summás lány. (archív fotó). 4. Esküvői pár. 5. Baba. A város oldalában Egy ilyen este mondjuk (csípős-nyers nyári csöndes) mikor levél csak itt-ott mikor ritkán remeg csak mikor beléfogózni mikor nincs már mi tárgyba nincs már mi gondolatba egy ilyen este mondjuk - ült ültél ablakodnál a város oldalában néztél a vaksötétbe s nem tudtál megfogózni Janus bátyám öcsém te öt század bércein túl vadmessze-messze tőlem egy ilyen este mondjuk pár ezred bércein túl mikor levél.., stb. ül mert hát akkor is lesz egy költő egy jövendő ül vaksi ablakánál a város oldalában néz-néz a vaksötétbe Levegőim Meleg volt biztonság volt béke volt gazdag voltam mikor még ők is éltek bár nem tudtam mert a közhely szerint olyanok voltak mint a levegő mit akkor, értékelünk csak ha nincs Én levegőim kik- maradtatok? kikhez fussak leborulni elébük köszönni megköszönni a nem is tudott de biztos köszönni valót? Azoknak is kik ádáz csalmatok keserű levét csorgatják a számba de mégis vannak élnek életem szűkült teljességéhez tartozók Holnap honnét süvít be új hideg ki veszte vág új rést bástyáimon? Hogy el ne késsek örvendezni még jó lenne látnom a jövő jövőt ne gyarapodjanak oly rémesen pótolhatatlan mulasztásaim Újra a tücskök! • Újra a tücskök! A nyár ösvénye határtalan öblű, roppant térbe szaladt. (Botladozó vonalak.) Újra a tücskök! A roppant térben a test meg a lélek elgyávul s borzong. (Tétova mozdulatok.) . Hogy kerülök ki az őszbe? A tiszta, zavartalan útra, mely majd megnyugtat, s ismeri céljaimot? Mit kell elhagynom? Hol nem foq látni az ősz már? Mily hűs-bolyhatlan hajnalokig jutok el? Hogy kerülök ki az őszbe, miféle kevéske terövel s mégis eléggel, túl már a fölöslegeken? Mit kell elhagynom, mj akad fenn végül a tücskök hang-hálóján? Csak bokrosodik a talány. Vesztő nappalok, éjek környékeznek; a tifcskök jelzik: csöndjükkel száll le a mélybe az út. Reszket a meggyfa, a szölő-tag, reszket, ni! a hold is, tücskök hang-fodrán reszket a föld meg az ég. „Régóta köztudott — írja Csorba Győző új kötetének fülszöveget —, hogy Csorba Győző költészete mélyen humánus, megszenvedett és megrendítően igaz költészet. Ez a mostani kötete igazolja, hogy az idő előrehaladtával költészete mit sem veszített erejéből, hiteléből, sőt egyre fényesebben ragyog tragikus szépsége." A költő új kötete, A világ küszöbei címmel a könyvhétre jelent meg. Az alábbi versek e kötetből valók.
