Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-31 / 147. szám

Horgászat Házunktája - kiskert Bemutatjuk horgászvizeinket A Siklós és vidéke Horgász­egyesület kezelésében lévő Mattyi-tó Siklóstól délre, Matty község hatásában, a közút mel­lett helyezkedik el, 13,8 ha nagyságban, régi drávai holt­ágmaradvány, 2,5 m átlagmély­séggel. A Siklós és Vidéke HE 1958- ban alakult, ma a taglétszáma eléri a 700 főt. Jól kezelt hor­gászvizeik és azok természetes szépsége kellemes pihenést biz­tosít tagjainak és az odaláto­gató vendéghorgászoknak. Jelenleg a Mattyi tavon tel­jes tilalom van, szabad azon­ban horgászni a Hotedrán és a Recski tavon. A Mattyi tavon június 14-én indul a tilalom utáni horgászat, várhatóan jó eredménnyel. Ugyanis az egye­sület a tavasz folyamán 5000 kg pontyot telepített, mely döntő mértékben méretes nagyságú. A pontyon kívül sokan ked­velik a már-már elég ritkán ta­lálható törpeharcsát, amelyből mindig biztos a fogás. A tó nagy amúrjai sok horgász fel­szerelését és tudását teszik pró­bára. Ragadozók közül a süllő érdemel említést. Időnként szép példányok jelentkeznek ezüst­kárászból is. Az egyesület sze­retettel várja a megye horgá­szait. Naposjegy a halőrnél helyszínen váltható, ára felnőt­teknek 70 Ft/nap, ifiknek 30 Ft. Ezért lehet fogni minden méret­korlátozás alá eső halból 1—1 db-ot és 5 kg egyéb halat. A Mattyi tóra váltott naposjegy érvényes a Hotedrára és a Recski tóra is. Horgászni part­ról lehet, de a tulajdonos en­gedélyével csónakból vagy stégről is szabad. A Mattyi-tó Az egyesület új vezetősége kidolgozta a következő tervidő­szak fejlesztési tervét, amelyben első helyen a tavak halállomá­nyának növelése szerepel. Fon­tos feladatként határozták meg a víz- és környezetvédelem erő­sítését. De nem feledkeztek meg a nagy idegenforgalmi vonzerővel rendelkező Har­kány—Siklós adta lehetőségek kihasználásáról sem. Távlatok­ban szerepel terveikben a je­lenlegi halőrház helyett egy tájba illő halőrhóz-horgászta- nya építése, mely széles körű társadalmi összefogással való­sulna meg, ezzel lehetőség nyí­lik üdülő horgászjegyek kiadá­sára, s ha igény lesz rá, jó be­vételt biztosító üdültetésre, melynek befolyt forintösszege további halasításra, tófejlesz­tésre fordítható. Terveikkel a horgászok eredményesebb, kul­turáltabb pihenését kívánják szolgálni, ehhez minden egye­sületi és megyei horgász meg­értő, jószándékú segítségét, tá­mogatását kérik. K. Z. Az újpetrei „Petőfi” HE értesíti a horgászokat, hogy o kozármislenyi tavon június 1-től minden vasárnap, a naposjeggyel odalátogató horgászok 1 db méretkorlátozás alá eső halon és 5 kg ke- szeggfélén felül 10 db 25 cm alatti pontyot is megfoghatnak. Napi jegy ára 60 Ft, megvásárolható 6.30 órától a helyszínen, a halőrnél. Bélyeg bélyegkiállítás Űrhajózási Pécsett Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója alkalmából bé­lyegkiállítást rendeztek Pécsett, az MN Helyőrségi Művelődési Otthon galériájában. A kiállí­tást június 3-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Kik, milyen gyűjteményt mu­tattak be? Dr, Fejéregyházi Sándor, Bu­dapest: ,,A csillagos ég és vizsgálata". Nagy Ferenc, Bu­dapest: ,,A magyar repülés kezdeti időszaka”. Hajdú Kál­mán, Hatvan: „Ember a világ­űrben", „Interkozmosz-prog- ram”, „Gagarin útján”. Beck Ferenc, Albertirsa: „Apolló— Szojuz közös űrrepülés", „In- terkozmosz-program". Dr. Mol­nár József, Budapest: „A szov­jet űrkutatás és űrrepülés”. Tegzes József, Pécs: „Űrhajó­sok aláírásai filateliai doku­mentumokon”. Mányai Emil, Budapest: „Űrtávközlés". Far- nady Ernőné, Budapest: „Ame­rikai űrhajósok". Komjáthy Kálmán, Körmend: „Szovjet űrkutatás". Dudás István, Kecskemét: „Ember a világűr­ben". Juhász László, Salgótar­6. HÉTVÉGE ján: „A szovjet űrkutatás 20 éve". Parragh Péter, Budapest: „Parabola antennák". t*8t VA*©* f Május 29-én bocsátotta forgalomba a Posta az ,,IFJÚSÁG” elnevezésű 4 + 2 forintos bélyeget. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusát köszöntő bélyeg témá­ja az „Alkotó ifjúsági pályázat és kiállítás”. A bélyeg több színű of­szetnyomással az Állami Nyomdá­ban készült Varga Pál grafikusmű­vész terve alapján. * ötven évvel ezelőtt körrepülést végzett Magyarországon a Zeppelin léghajó. Az évforduló alkalmából hét címletből és a záróértékhez csatlakozó szelvényből álló bélyeg­sorozatot adott ki a Magyar Posta. A szelvénnyel a Svájcban megren­dezett „Luraba '81” nemzetközi bé- lyeg kiáll ítást köszöntik. A sorozat névértéke — az új postai díjszabás­hoz igazodva — 28 forint. Varga Pál tervezte és az Állami Nyomda ké­szíti négyszínű ofszetnyomással. Hírek Május 24-én tartotta az IB megyei halfogó-bajnokságát a Mattyi tavon, melyen 21 csapat több mint 120 versenyzője vett részt. Első helyen a BCM HE versenycsapata végzett, máso­dik a dunaszekcsői HE, harma­dik a bőrgyári HE lett. A leg­jobb eredményt elérő felnőtt, ifi és női versenyzők meghívást kaptak május 31-én, a kovács­szénája! tavon megrendezésre kerülő megyei egyéni halfogó­bajnokságra. • A Siklós és Vidéke HE érte­síti tagságát, hogy halfogó­bajnokságát június 21-én 6.00 órai kezdettel rendezi meg a Mattyi tavon. Nevezés a hely­színen, részletes tájékoztatás a tó partján lévő hirdetőtáblán található. A verseny napján 14.00 óráig az egyesület keze­lésében lévő vizeken — a kije­lölt pályán lévő versenyzők ki­vételével — tilos a horgászat. Vadászat • • Ötvenezer fácáncsibe Jelenlegi vadászati lehetősé­geink mellett a fácán az egyik szárnyas apróvadunk, mellyel fél éven keresztül vadászati le­hetőséget tudunk biztosítani megyénk közel 1400 vadásza részére. Fácánállományunk az utóbbi évek folyamán csökkenő tendenciát mutat, amely sok környezeti tényező hatására alakult ki, de elsősorban gyen­gének mondható a vadon élő törzsállomány éves szaporula­ta. Ennek ellensúlyozására va­dásztársaságaink tovább növel­ték a mesterséges tenyésztésből származó kibocsájtásra kerülő fácánmennyiséget, mert a va­dásztársaság tagjainak csak így tudják biztosítani a sörétes fegyverrel folytatható vadászati szórakozást. Erre gyakorlati bi­zonyítás, hogy a múlt évi mes­terséges telepítésnél megyénk legnagyobb telepítési volume­nét hajtottuk végre. Itt a kite­lepített, előnevelt 'fácánt láb­gyűrűvel jelöltük meg. A vadá­szati eredmények azt igazolják, hogy a teríték több mint 80%-a gyűrűzött fácán volt. Ez önma­gában magas pozitív eredményt jelent a fácán mesterséges te­lepítéséhez, ha az megfelelő helyen kerül kihelyezésre, jó az utónevelése és helyhez tudjuk kötni a levadászás idejére. Az éves fácánteríték nagysága a szórakozás mellett nem közöm­bös abban sem, hogy a tagság tagjainak mennyi kompetencia jut a fácánterítékből. Továbbá népgazdasági érdek is fűződik hozzá, mert ha nagyabb az éves teríték, több lőtt fácán kerül a MAVAD útján értékesítésre, és nagyobb lehetőség nyílik a kül­földiek apróvad-kereső vadá­szatára is. A mesterséges tenyésztésből eredő kitelepített fácáncsibe- mennyiségnek arányban kell lenni a területen élő fácánállo­mány mennyiségével. Ez a meg­változott nagyüzemi mezőgaz­dasági művelés következtében és az ezzel kapcsolatos élőhely leszűkülésével új környezeti adottságok közé szorította a fácánállományunkat. így legfontosabb feladatunk, hogy a mesterséges tenyésztés­ből kibocsájtott nagy mennyisé­gű fácáncsibét olyan helyre te­lepítsük, ahol a környezeti té­nyezők kevésbé hatnak a kite­lepített állományra és az ott vadon élő állományra is. Ezek a tényezők sokoldalúan hatnak. A mesterségesen tenyésztett állomány kihelyezésénél, de ugyan úgy a vadon élő állo­mány kezelésénél is szemléleti változásra van szükség. Az új környezeti tényezők új feladatok elé állítják vadásztársaságaink vezetését Az intenzív mező- és erdőgazdálkodással megfelelő arányban kell növelnünk vad- gazdálkodásunk intenzitását, figyelembevéve a vad élőhelyé­nek degradációját és ide kell koncentrálnunk tenyésztési és vadtartási feladatainkat, meg­felelő integrációval a gazdálko­dó szervek jó együttműködésé­vel, megfelelő szakemberek ve­zetésével. Ez egyik legfontosabb feladatunk ahhoz, hogy vad- gazdálkodásunkat szinten tart­suk, sőt, helyenként az esetle­ges tartalékokat is feltárjuk. Farkas János megyei fővadász Pázsitok, gyepek ápolása Igazán szép pázsitot csak akkor tudunk fenntartani, ha a szakszerű kezelést kellő 'időben biztosítjuk. Amennyiben az ápolási munkák rendszertele­nek, a gyep lassan kiritkul, el­gyomosodik, esztétikai hatását fokozatosan elveszti. KASZÁLÁS: A fiatal pázsit­felület amint eléri a 8 cm ma­gasságot, azonnal kaszálni kell. A tarló magassága 3—4 cm legyen. Az első kaszálást jobb borús időben, vagy este­felé elvégezni. Ha a levágott füvet néhány napig a tarlón hagyjuk, árnyékvetésével elő­segíti a regenerálódást. A pá­zsit akkor szép, ha vágás után egy héttel magassága 4—8 cm. A rövid nyírás sekély gyökér­képződést idéz elő. Különösen száraz talajokon öntözési lehe­tőség hiányában kerüljük a rö­vidre nyírást. Igyekezzünk azo­nos magasságúra nyírni, de a legforróbb kánikulában egy- harmaddal magasdbb tarlót hagyjunk, ezáltal zöldebb, mu- tatósabb marad a gyep a leg­kritikusabb nyári időben is, saját magát beárnyékolja. A finom szálú pázsitfélél^. jobban, az erősebb, szélesebb levelű fűfélék pedig kevésbé tűrik a sűrű nyírást. Ha bármily ok miatt a fű túl magasra nőtt, akkor ne nyírjuk azonnal mé­lyen, hanem többszöri kaszá­lással jussunk le a kívánt szint­re. Alapszabály, hogy soha nem szabad többet levágni, mint a lévélfelület egyharma- da. Asszimiláló felület hiányá­ban a gyep visszaesik. A füvek növekedése szabja meg a nyí­rás gyakoriságát. Tavasszal a növekedés gyors, a forró nyári időszak alatt lelassul, és a hű­vösebb őszi időszakban ismét erőteljesebb. Évenként átlago­san 8—10 alkalommal kaszál­junk. Ősszel az utolsó kaszá­lásnál 6 cm-re hagyjuk a gye­pet. A hosszú fű alatt a tő té­len könnyen kipállik. A gyepet lehetőleg minden alkalommal ellenkező irányba vágjuk. A gyomokat házilag is készíthető acatolóval_, vagy éles késsel vágjuk ki. Friss füvesítéskor a tömegesen előtörő gyomokat a rendszeres kaszálással ki fehet irtani. Kaszálásra alkalmas, keres­kedelemben kapható eszközök: Kis telekre: fűnyíró olló, sarló, kézi kasza, vagy kézzel tolt hengerkéses fűnyíró. Nagyobb felület vágására villanymoto­ros, vagy motoros fűnyírógépet használhatunk. ÖNTÖZÉS: Gyakori gyepvá­gás rendszeres öntözést kíván. A levelek pótlására sok víz, tápanyag kell. Vigyáznunk kell arra, hogy a kis adagokban történő permetező öntözés ma­gában rejti azt a veszélyt, hogy a fű gyökerei sekélyek lesznek, nagyobb szárazságra élénken reagálnak. Laza, ho­mokos, vagy köves talajon sű­rűbben, 4—5 naponként 10—15 milliméter csapadéknak meg­felelő öntözővizet használjunk fel. Az agyagtalaj a nedvessé­get jobban tárolja. Az eltömő- dés megakadályozása végett, finom porlasztó öntözést alkal­mazzunk 12 naponként 30-40 mm csapadéknak megfelelő' vízmennyiséggel. Öntözésre legalkalmasabb időszak a bo­rult idő, esti, vagy hajnali idő­szak, mert az öntözésnél a pá­rolgási veszteség a legkeve­sebb. Vigyázzunk, hogy az ön­tözés egyenletes legyen. Ha a vízelosztás nem jó, a pázsit foltos lesz. Évente átlagosan 200—250 mm csapadékot pó­toljunk öntözés formájában. A rendszeres öntözés a talaj tö- mörödését gyorsítja, ezért a ta­lajt szellőztetni kell. Kiskertben ásóvillával, vasvillával 5—15 cm-es lyukakat szúrunk ■ sűrűn egymás mellett. Éles gereblyé- vel a talajt átgereblyézve ha­sonló hatást érünk el, megsza­badítva a töveket a száraz gyepmaradványoktól. A talaj szellőztetését tavasszal és ősz­szel végezzük, ezt követően szórjuk ki a szerves- és műtrá­gyákat. MŰTRÁGYÁZÁS: Tavasszal az N-fejtrágyázás 6—8 nap alatt érvényesül, öntözési le­hetőség esetén még június hó­napban is fejtrágyázhatunk. Célszerű a talaj táperejétől függően 1—2 alkalommal N műtrágvázni május közepén, ill. június közeoén 2—2 dkg/m- pétisó-mennyiséggel. Az egyen­letesen kiszórt műtrágyát öntö­zéssel mossuk be a talajba. Pécs, 1981. május 13. Kalla Gábor Levéltetvek és hernyók elleni védelem Június elején a levéltetvek szinte minden fán, zöldségfé­lén és dísznövényen megtalál­hatók. Kártételük hatására a fiatal hajtásvégek, a kis növe­kedő levélrészek sodródnak, fodrosodnak. A levéltetvek színe lehet fekete, zöld, szürke, rózsa­szín. A kibocsátott váladék édes, melyet a hangyák és a méhek szívesen fogyasztanak. Levéltetvek által károsított nö­vényeken az édes „mézharma­ton” gyakran penészfélék telep­szenek meg és a levélzet szür­késfeketévé válik. Levéltetvek ellen a Pirimor a leghatáso­sabb, de az Unifosz 50 EC, Bi 58 EC is kifogástalan. A gyümölcsösben és zöldség­kertészetben június elejétől a különböző lepkék hernyói káro­sítanak. Talajszinten a bagoly­lepkék hernyói főleg a zöld­ségkertészetben veszélyesek. Szőlőben a tarka és nyerges szőlőmolyok, gyümölcsösben a keleti gyümölcsmoly, barack­moly, almamoly, kéregmoly, szilvamoly. A fiatal hernyók el­len az Unifosz 50 EC, Fiiból E, Unitron 40 EC, Ditrifon 50 WP vagy Safidon 40 WP használ­ható. A felsorolt szerek közül az Unifosz 50 EC élelmezés­egészségügyi várakozási ideje a legrövidebb (7 nap). A növényeken előforduló gombás betegségeket három fő csoportba sorolhatjuk. A liszt­harmat ellen a kéntartalmúak közül a Thiovit és Kén 800 FW, a szerves gombaölőszerek kö­zül a Morestan, Karathane, Afuqan és jelenleg még nem kapható Rubigan 12 EC hatá­sos. Botritiszes. betegségek el­len a Topsin—M 70 WP, Chi- noin Fundazol, Ortho-Phaltan, Mycadifol vagy a Ronilan használható. Egyéb gombás betegségek ellen, ahova a peronoszpóra' is tartozik, a Dithane M—45, Or- thocid, Zineb, valamint a réz­re nem érzékeny növényeknél a Miltox Special és a réz ható­anyag tartalmú szerek hatáso­sak. Dr. Frank József

Next

/
Thumbnails
Contents