Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-30 / 146. szám

a Dunántúli napló 1981. május 30., szombat Megkezdődött a KISZ X. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kong resszusi beszámolóját tartja. (Folytatás az 1. oldalról) got idézhetünk fel. A legfonto­sabb számunkra mégis oz, hogy, békében, biztonságban élünk. Ez akkor is így van, ha mosta­nában ismét aktivizálódtak azok az erők, amelyek a hideghábo­rú bizalmatlan, feszült légkörét akarják visszahozni a nemzet­közi viszonyokba. Fenyegetőz­nek, és az erőszak nyelvén pró­bálnak beszélni a Szovjetunió­val, o szocialista országokkal, és mindazokkal, akik a társa­dalmi haladás útját akarják jár­ni. Népünk bfzik a párt politikájában — Ebben a gondokkal, olykor súlyos feszültségekkel terhes vi­lágban hazánk ifjabb és idő­sebb polgárai joggal becsülik szocialista vívmányainkat. Köz­tük azt, hogy saját sorsuk for­málóiként részesei annak a po­litikának, amely képes úrrá len­ni a kedvezőtlen külső körülmé­nyeken és saját gyengeségein­ken egyaránt. Ez a politika programot és perspektívát ad népünk minden osztályának és rétegének, hazánk minden ál­lampolgárának, tekintet nélkül korára, nemére, nemzetiségére és világnézeti meggyőződésére. Pártunk politikáját egy egész ország bizalma övezi. Tudjuk, milyen program mellett állunk, van mit támogatnunk, van miért küzdenünk. Ifjúságunk döntő többsége becsüli azt, hogy szo­cializmusban él. Tetteivel, mun­kájával bizonyítja elkötelezett­ségét. — Ezzel természetesen nem akarunk idealizált kénét festeni az ifjúságról, lói tudjuk, hogv miközben a fiatalok túlnyomó többséae tisztességesen tanul, dolgozik, felelősségtudattal él, nem kevesen vannak közöttünk munkakerülők, hanyag,, felelőt­len. igénytelen emberek, a tár­sadalom iránt közömbös, vagy éppen cinikus fiatalok. Akadnak olyanok is, akik szembekerülnek az általánosan elfogadott és követett normákkal, nemegy­szer törvényeinkkel. — Mindezért ma már nem tehetiük felelőssé a múltat. De az ellenünk irányuló oropagan- dát is csak részben. Az alaove- tő okokat a társadalmi viszo­nyok ellentmondásainak nem eléaaé mély megértésében, munkánk gyengeségeiben, vagy éppen hibáinkban kell keres­nünk. Az előreléoés alapvető feltétele politikánk következete­sebb megvalósítása, a társada­lom intézményeinek hatéko­nyabb működése, az ifjúság ne­veléséért felelős erők jobb ösz- szefogása. — Ezek a követelmények ter­mészetesen az ifjúsági mozga­lomra is érvényesek, hiszen a fiatalság is felelős önmagáért. Azért kell dolgoznunk a jövő­ben is, hogy ifjúsági szövetsé­günk erős, ütőképes és vonzó legyen. Olyan szervezet, amely cselekvésre, tettekre mozgósít, amelv részt kér és részt vállal a társadalom előtt álló feladatok megoldásából. Jltenniakarás nagy erő — A foglalkoztatottak csak­nem 40 százalékát kitevő fiata­lok tenniakarása nagy erő — mondotta azután a KISZ KB el­ső titkára. — A KISZ hívó sza­vára is válaszolva sokan vesz­nek részt közülük a szocialis­ta munkaversenyben, a termelé­si mozgalmakban és védnöksé­gekben. A szocialista brigádok­ban csaknem 670 ezer fiatal dolgozik. Többségük példát mu­tat a munkahelyi kötelességek teljesítésében, a közösségért végzett munkában. Az uszty- ilimszki cellulózkombinát építé­sén dolgozó ifjúsági brigád nemzetközi megbecsülést vívott ki magának, ezen keresztül a KISZ-nek, a magyar fiataloknak. Elismeréssel szólhatunk az orenburgi Szövetség gázvezeté­ket építő fiatalok munkájáról, csakúgy, mint a Paksi Atomerő­művet építő-szerelő mintegy öt­ezer fiatal helytállásáról. A központi védnökségeken évente mintegy 100—150 ezer fiatal dolgozott, több százmillió forint értékű társadalmi munkát is vé­gezve, hogy időben és jó minő­ségben átadhassák a létesít­ményeket. — Mezőgazdaságunk eredmé­nyei a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgo­zók munkáját dicsérik. Betaní­tott és szakmunkások, mérnö­kök, biológusok és közgazdá­szok, egyszóval szinte vala­mennyi foglalkozás fiatal kép­viselői kiveszik részüket a ma­gyar mezőgazdaság hírnevé­nek öregbítéséből. A KISZ önkéntes éoítőtáboraiban öt é»< alatt 300 ezer diák vett részt és több mint egymil- liárd forint termelési érték lét­rehozásában működött közre. A következő években keve­sebb új központi beruházás in­dul, tovább nő a vállalatok ön­állósága. Ez a folyamat a KISZ munkájában is sokkal inkább a helyi teendőket állítja előtérbe. Ezért a szocialista munkaver­seny, a védnökségek, az úiító- mozgalom és a leakülönfélébb termelési mozgalmak céljait is elsősorban a helvi feladatok, kezdeményezések és lehetősé­gek szabják meg. Ösztönözzük a fiatalokat — Nagy erő rejlik az emberi találékonyságban, az újító gondolatban. A KISZ lényegé­ből adódik, hogy felkarolja és ösztönzi o fiatalok ilyen irányú törekvéseit. Az Alkotó Ifjúság egyesülést is azért hoztuk létre, hogy egyre kevesebb jó ötlet, gondolat menjen veszendőbe a kényelmesség, a tekintélyféltés, vagy az érzéketlenség miatt. — Terveink valóra váltásának, gazdasági feladataink elvégzé­sének egvik záloga a dolgozó fiatalok, köztük a munkásifjú­ság kötelességtudata, kezdemé­nyezőkészsége. Az ifjúmunkások gondolkodásában, tevékenysé­gében egyre inkább jellemzővé válnak társadalmunk vezető osztályának pozitív vonásai. A becsületes munka, a rend. a szervezettség, az ésszerűség igénye eavre több fiatalban fo­galmazódik meg. — Egyre több erős, jól szer­vezett, a fiatalokat mozgósítani képes KISZ-szervezet működik az iparban, a mezőgazdaság­ban, a közlekedésben és a szol­gáltatásban, többségük a nagy­üzemekben. Befolyásunkat azonban minden munkahelyen növelnünk kell. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy prog­ramjaink jobban igazodjanak a munkásfiatalok élet- és mun­kakörülményeihez, hogy a KISZ azzal foglalkozzon, ami érdek­li őket, jobban építsen sajátos vágyaikra, törekvéseikre. — Az elmúlt öt évben is emelkedett népünk, s vele együtt az ifjúság életszínvonala, javultak az életkörülmények. Több mint kétszázezer fiatal család költözött új otthonba. Bővült a gyermekintézmények hálózata és befogadóképessé­ge, javult az ellátás színvonala. A bölcsődei férőhelygondok mellett örömmel állapíthatjuk meg, hogy az óvodai ellátás nemzetközileg is kiemelkedőnek mondható, és a tervidőszak vé­gére lényegében teljesen kielé­gíti a szükségleteket. A lakás- építési program folytatása, az egészségügyi ellátás javítása, az oktatás fejlesztése, a csalá­di pótlék tervezett emelése, az ötnapos munkahét bevezetése — hogy csak a legfontosabba­kat említsük — érezhetően javít­ja maid a fiatalok életkörülmé­nyeit is. — Legnagyobb társadalmi problémánk továbbra is a szű­kös lakáshelyzet. Kihat ez a fia­talok életfelfogására, családi életére, közéleti aktivitására, gyakran még munkahelyük megválasztására is. Ennél fog­va érthető, hogy a KISZ is nagy figyelmet fordít o lakáshelyzet javítására. Azt szeretnénk el­érni, hogy a rendelkezésre álló pénzt és lakásállományt a le­hető legésszerűbben használjuk fel. Ennek érdekében részt kívá­nunk venni a lakáséoítési tervek kialakításában csakúgy, mint a lakásgazdálkodás és -elosztás elveinek és gyakorlatának javí­tásában. A KISZ nem vállal­hatja magára a lakáskérdés megoldását, nem alakulhat át lakásépítő szövetkezetté. Arról azonban nem mondhatunk le, hogy mindent megtegyünk, ami a helyzetet javítja. S ebben va­lamennyi KISZ-szervezetnek fel kell mérnie saját lehetőségeit és feladatait. — Álláspontunk — amely sze­rint javítani kell a fiatalok élet- és munkakörülményeit — össz­hangban van pártunk elhatáro­zásával, o VI. ötéves terv elő­irányzataival. Ezt példázza, hogy a KISZ kezdeményezésére a közelmúltban döntés született arról, hogy a tervezettnél ko­rábban 150 millió forinttal megemelik a felsőoktatási ösz­töndíjalapot. Az egyetemi és főiskolai hallgatók 1982, .feb­ruárjától átlagosan 30 -száza­lékkal több ösztöndíjat kapnak, mint jelenleg. Az ösztöndíjrend­szer továbbfeilesztéséről, az el­osztás elveiről és módjáról az egyetemi és főiskolai KlSZ-szer- vezetek bevonásával lefolytatott széles körű eszmecsere után döntenek majd. — Támogatjuk a művelődési kormányzatot abban, hogy kö­rültekintően foglalkozik a köz­oktatási rendszer szervezeti, tartalmi megújítását célzó el­képzelésekkel. Feszültségek forrása azonban, hogy az át­fogó reformtervek kidolgozása elhúzódik, bevezetésük ké­sik, így hatásuk csak a tá­voli jövőben lesz érzékel­hető.- A másik gondot abban látjuk, hogy az elmúlt években nem kevés megalapozatlan re­formra is sor került. Nyugodt légkörre, kiegyensúlyozott mun­kára van szükség, és minde­nekelőtt olyan reformra, amely garanciát jelent az iskola fo­lyamatos változóképességére. Minderről azon az alapon szó­lunk, hogy a KISZ természetes igénye és feladata, hogy véle­ményt mondjon az oktatásügy­ről, hiszen az oktatáspolitika egyben ifjúságpolitika is. Erre biztatást és lehetőséget is gyakran kaptunk az elmúlt években. — A KISZ tagjainak több mint egyharmada tanuló. Csak­nem háromszázezer KISZ-tag tanul középiskolában, szak­munkásképző intézetben, egye­temen és főiskolán. — Továbbra^ is számítunk azokra a pedagógusokra, akik a tanár és a diák tudatos, al­kotó együttműködésének épí­tésén munkálkodnak, akik igé­nyesek, következetesek önma­gukkal és a diákokkal szem­ben. Támogatjuk őket abban, hogy energiáikat, tudásukat valóban az oktató-nevelő mun­kára fordíthassák, hogy őket se kössék gúzsba az iskola munkáját túlszabályozó apró­lékos előírások. Törődjünk többet a tizenévesekkel — A tizenéves korosztály nem egyszerűen egyik korcsoportja az ifjúságnak. Sokkal többről van szó, hiszen ebből a kor­osztályból ágazik el valameny- nyi ifjúsági réteg. Ezért a kö­rükben végzett munka a ké­sőbb már nehezen pótolható alapozás felelősségével jár. Azt szeretnénk, ha a tizenéve­sek körében elevenebb, moz­galmasabb, színesebb lenne a KISZ munkája. ~ Ifjúsági szövetségünk idő­szerűnek tartja és támogatja a felsőoktatás fejlesztésére ki­dolgozott elképzeléseket. Azt legalább ilyen fontosnak tart­juk, hogy megvalósításuk a KISZ-szervezetek érdemi közre­működésével történjen. Nagy jelentőséget tulajdonítunk mind az egyetemen belüli, mind az egyetemen kívüli szakmai, po­litikai, közéleti tevékenység ki- szélesítésének. Annak, hogy minél nagyobb számban von­juk be a hallgatókat valós tár­sadalmi, gazdasági problémák megoldásába. — A felsőoktatásban különös jelentősége van az érdekkép­viseletnek, érdekvédelemnek, hiszen a hallgatók esetében személyreszólóan és konkrétan is a KISZ-nek kell ellátnia az érdekvédelmet. Méghozzá úgy, hogy ez következetesebben és jobb eredménnyel valósuljon meg. Legyen nagyobb a nyil­vánossága, és a kérdések, ja­vaslatok között tanuljunk meg elvi alapon rangsort felállítani és ennek alapján igent és ne- met mondani. — A fejlett szocialista társa­dalom építése, a nagyobb tu­dás megszerzése és a haza vé­delme számunkra elválasztha­tatlan egymástól. A hazafias nevelés a KISZ egész tevékeny­ségét áthatja. A fegyveres erőkkel és testületekkel, a munkásőrséggel, valamint az MHSZ szerveivel kialakított kapcsolataink is egyre több si­keres közös akcióban és ren­dezvényben kamatoznak. A honvédelmi nevelés legjelentő­sebb időszaka a fegyveres erők kötelékében teljesített szolgá­lat. Fontos az eszmei, politikai nevelés — A világ, amelyben élünk, nemegyszer próbára teszi a ki­forrott világnézetű, tapasztalt embereket is. Ezért különös je­lentősége van az ifjúság esz­mei, politikai nevelésének, a felvilágosító, meggyőző mun­kának. Ezzel is elősegíthetjük azt, hogy a fiatalok megtanul­jak becsülni népünk vívmánya­it, azonosuljanak' társadalmi céljainkkal. Hogy képesek le­gyenek tudatosan szembenézni fejlődésünk ellentmondásaival. Az ideológiai, politikai munká­ban egyébként sincs helye az elkényelmesedésnek, a meg­nyugvásnak. Ma is igaz, hogy annyi ember követ bennünket, ahányat meg tudunk nyerni, ahányat meg tudunk győzni. — A fiatalok emberi, társa­dalmi magatartásának formá­lásában megkülönböztetett fe­lelősséget tulajdonítunk a csa­ládnak. Társadalmunk alap­egysége semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a nevelésben. A gyermekek, a fiatalok a családban sajátít­hatják el a társadalmi együtt­élés alapvető normáit. Itt kell megismerkedniük azokkal a tör­ténelmi és erkölcsi értékekkel is,, amelyek megalapozzák a hazaszeretetet, a politikai meggyőződést. Tudjgk, hogy a felgyorsult élettempó, a ngk teljes foglalkoztatása, az in­gázás és a gyakori túlmunka csökkenti a gyermekekkel el­tölthető időt. Felmentést azon­ban ez sem adhat senkinek a gyermekéért viselt felelőssége alól. Mint ahogy nem lehet [elmenteni azokat a munkahe­lyi vezetőket, pedagógusokat, parancsnokokat sem, akik ese­tenként a szocializmustól ide­gen életvitelükkel, módszereik­kel károkat okoznak, rossz pél­dát mutatnak a fiataloknak. De nem menthetők fel saját fele­lőssegük alól azok a fiatalok sem, akik visszaélnek a biza­lommal, akik kerülik a -munkát, közömbösek, cinikusak. — A KISZ IX. kongresszusa feladatul szabta a fiatal mű­vészek körében végzett mun­kánk továbbfejlesztését. Az azóta eltelt öt esztendő szá­mos eredményt hozott. Mi a jövőben is támogatjuk a fiatal nemzedék felelős törekvéseit, a tehetség, a szakmai felké­szültség és a mű által hitele­sített kísérleteket. Változatla­nul fontosnak tartjuk, hogy a KISZ kapcsolatai erősödjenek a fiatal alkotókkal, művészek­kel. Segíteni akarjuk munkáju­kat és segítséget kérünk tőlük. Legyenek társaink és szövetsé­geseink az ifjúságot foglalkoz­tató valódi kérdések feltárásá­ban, az igaz válaszok keresé­sében. Nem azt kérjük, hogy leegyszerűsítsék, hanem, hogy világunkat. Őszinte, tisz­tességes párbeszédet aka­runk folytatni, értékes műveken keresztül szeretnénk megismerni őket, — A IX. kongresszus a KISZ- szervezetek egyik legfontosabb feladatát a tömegsport fejlesz­tésében jelölte meg. Munkán­kat pártmegbízatóshoz illő fe­lelősséggel, kezdeményezően, jelentős erőfeszítéseket is vál­lalva végeztük. Eredménynek tartjuk, hogy sikerült a társa­dalom figyelmét az ifjúság testedzésének, turizmusának fontosságára irányítani és a fiatalokat minden eddiginél nagyobb számban sportolásra mozgósítani. A KISZ korosztály­hoz tartozók közül sok százez­ren teljesítették a tömegsport­mozgalom követelményeit. Tegyük vonzóbbá a mozgalmat — Azok a változások, ame­lyek hazánk életében, s magá­ban a KISZ-ben, az ifjúság kö­rében végbementek, új megkö­zelítéseket is igényelnek mun­kánkban — hangsúlyozta Fejti György. — Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy érdemibbé kell tennünk szövetségünk poli- tikailszerepét. Olyan feladat ez, amely előrehaladásunk nélkülöz­hetetlen feltétele. Ennek érdeké-* ben mindenekelőtt a tervezésben és az elosztásban, az ellentmon­dások feltárásában és a tár­sadalmi ellenzőrzés kiszélesíté­sében kell és lehet érdemibb feladatokat vállalnunk. Nem­csak általában és nemcsak fel­sőbb szinteken, hanem minde­nütt, ahol döntések születnek. Figyelmünk eddig inkább" a központi és a területi szervek képviseleti tevékenységére irá­nyult, s nyugodtan mondhatjuk, hogy megfelelően éltünk is le­hetőségeinkkel. Nem hallgat­hatjuk el azonban, hogy a KISZ helyi szervei munkájuk során nemegyszer érzéketlen­ségbe, értetlenségbe ütköznek. Előfordul, hogy válasz nélküT hagyják jogos észrevételeiket, javaslataikat. Mindez nem használ a KISZ tekintélyének. (Folytatás a 3. oldalon) Ezért jöttünk össze... Baranyai küldött felszólalása (Munkatársunk telefonjelentése) Túlzás nélkül mondhatom, hogy igen nagy sikert aratott tegnap délelőtti felszó. lalásával Hágenthurn József, Baranya me­gye küldötte. Figyeltem a sajtó kamara­termében ülő külföldi tudósítókat: hangos tetszésnyilvánítással jelezték, ez a nyílt re­ális hozzászólás osztatlan sikert aratott. Az általános tetszést nemcsak mondanivaló­jának tartalmával aratta, hanem annak szellemes megfogalmazásával is. Már az első pillanatban szimpatikussá vált min­denki számára egy igazán emberi, termé­szetes megnyilvánulásával. Azzal kezdte: „Baranyai bányászküldött vagyok — és lám­palázas”. Az sem mellékes tény, hogy a MÉV kül. dötte a plenáris ülésen a KB beszámolója után megnyílt vitában dr. Tarcsi Gyula bu­dapesti küldött után másodikként kapott szót. Természetesen, amikor ketten beszél­getünk, nyoma sincs a lámpaláznak, s van ideje egy-egy témáról bővebben beszél­ni, mint a hozzászólásra kapott tíz perc­ben.- Említetted, hogy a KISZ-szervezetben az egyik legnagyobb gond a bürokrácia. — Ez a jelenséq sajnos a KISZ-ben is ál. talánossá vált, és sok mindent elront, pél­dául a kezdeményezőkészséget is. A sok adminisztrációval a fiatalok szervezete las­san öreges szervezetté válik, ugyanakkor a tagokat nem mindig kezelik felnőttként. Ezen változtatni szeretnénk, mert az biztos, hogy eay rugalmas szervezet sokkal na­gyobb vonzerővel bír. A sok adminisztráció és ülésezés mindenkinek elveszi a kedvét, hiszen amit egy papíron meg lehet oldani, ahhoz minek három-négy? És ezt igazolja az is, hogy a sok adminisztrációt tulajdon­képpen senki nem is veszi komolyan nincs rá érdemi visszajelzés. Túlzásnak tartjuk, hogy gazdasági ügyrendünk vezetése már- már olyan bonyolult, hogy elvégzéséhez szinte mérlegképes könyvelőnek kell lenni. — Szóba hoztál egy másik problémái is, amiről szinte mindenki beszél: ez a la­káskérdés. — Igen, ez nálunk épp úgy a legfonto­sabb kérdés, mint bárhol máshol. A pálya­kezdők számára ez szinte reménytelen, s ha megvan az ehhez szükséges csillagá­szati összeg, még akkor sem biztos, hogy belátható időn belül hozzájutunk. Általá­ban minimum öt-hat év a várakozási idő, a külszíni bányászoknál pedig legalább 8 év. A KISZ Baranya megyei Lakásügyi In­formációs Irodáját nagyon jó kezdeménye­zésnek tartjuk, de még jobb lenne, ha nem. csak tájékoztatna lakásügyekben, hanem vállalná a bonyolítást is. Mit vársz attól, hogy ezeket itt most elmondtad? — Elsősorban azt hogy mindenki ismer­je el, ilyen problémák vannak, léteznek. S hogy vegyük ezt komolyan, csináljuk job­ban. próbáljunk megoldást találni, végül is ezért jöttünk össze. Én hiszek benne, hogy maid sikerül, csak akarás és idő kérdése. Hágenthurn József 25 éves, a MÉV alap­szervi titkára, 1975-től mint operátor, 76- tól mint vájvégi bányász dolgozik. A baranyai küldöttek nagy örömére szol­gál, hogy a kongresszuson meghívottként részt vesz Lukács János, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának első titkára is. Dücsö Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents