Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-29 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt naniö XXXVIII. évfolyam, 145. szám 1981. május 29., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságána k lapja A tartalomból: Bővülő magyar­csehszlovák kapcsolatok * Meghalt Wyszynski * Négyszeresen kitüntetettek A megyei ifjúsági napok megnyitója Tegnap elutaztak a baranyai küldöttek o KISZ X kongresszusára. (Tudósítás az 5. oldalon.) A KISZ-kongresszust köszöntve M it várhatunk a KISZ X. kongresszusától? Néhány nappal a tanácskozás kezdete előtt, amikor e sorok íródnak, a kérdés sokakat fog­lalkoztat, az ifjúsági szp- vetség tagságán kívül mind. azokat, akik felelősséget éreznek a fiatalokért. Mind­azokat, akik figyelemmel kísér­ték például a kongresszusi elő­készületeket, a központi bizott­ság levelének vitáját, a küldött­gyűléseket. Tulajdonképpen a kérdésre adható válasz megfo­galmazódott az elmúlt hetek­ben A kongresszus témái szük­ségszerűen azonosak az orszá­gos eszmecserében megvitatott gondokkal, feladatokkal Közü­lük idézünk fel néhányat: A fiatalok, a KISZ-tagok tár­sadalmi megítélésének mércé­je eddig is, ezen túl is csak az lehet, hogy miként teljesítik alapvető kötelességeiket. Azaz: hogyan dolgoznak, tanulnak. Ma a foglalkoztatottak több mint egyharmada harmincéves vaqy harmincon aluli. A szigorúbb feltételek, a növekvő követelmé­nyek természetszerűleq a fiatal munkavállalókat is érintik. A Kommunista Ifjúsági Szövetség majd negvedszázados történeté­ben mindig is ielentős helyet kaptak a termelési mozaalmak. Most sincs másként sőt tör- vénvszerűen az eddiginél is na­gyobb szükséqe van az orszóq- nak a kezdeményezőkészségre, a vállalkozó kedvre Mindarra, ami egy-egy akcióban az átla­gosnál többre ösztönöz. Az is bizonyos, hogy a központilag szervezett mozgalmak mellett mindinkább a helvi adottsánok. hoz igazodó vállalások fon­tossága nő. Az általános re­ceptek kora leíárt, a tenniva­lók különbözőek. mindenütt mást kíván a gazdálkodás. Mást jelent a jobb munkaszervezés, a hatékonyság és a többi, oly gyakran emlegetett követel­mény, attól függően, hogy az adott gyárban szövetkezetben époen hol tartanak, milyen gon. dokkal küszködnek. A ,,mit ad a társadalomnak" gondolat folytatása az, hoav mit kap n társadalomtól az ifjúság, A küldöttqyűléseik tapasztalatai is bizonyítják, hoqy napjaink és a következő esztendők legna­gyobb problémája a lakás. Mit tehet megoldásáért az ifjúsá­gi szövetség? Köztudott, hogy az ország teherbíróképessége nem teszi lehetővé a lakásépí­tésre fordítandó összeg növe­lését Korábban soha nem ju­tottak annyian új otthonhoz, mint az elmúlt évtizedben. En­nek ellenére a nagyvárosok­ban lakásra tíz-tizenöt évet kell várniuk a .jogos igénylőknek. Hogyan lehet változatlan anya­gi feltételek között enyhíteni e társadalmi feszültséget, csök­kenteni a várakozási időt és a lakáshoz jutás pénzbeni ter­heit? A jó ötletek, kezdemé­nyezések sokaságával. A KISZ ezeknek lett eqyik szorgalma­zója, támoaatója. Használható javaslatok fogalmazódtok meg a kongresszust előkészítő viták­ban is. Más természetű de ugyan­csak szociális kérdés is a pá­lyakezdők helyzete. Bérek, be­illeszkedés. szakmai előmene­tel lehetnének a címszavak Ré­tegenként más-más hangsúllyal. A fiatal értelmiségiek egy része okkal panaszolja, hogy az át­lagosnál nehezebb az elhelyez­kedésük, lassúbb a szakmai ér­vényesülésük, s vele együtt fi­zetésük emelkedése. Túlságo­san sok energiájukat köti le lét­feltételeik megteremtése, holott szellemi kapacitásukra, alkotó készségükre nagyon is szüksé­ge van az országnak. Problé­máik egyúttal arra is figyelmez­tetnek, hogy az ifjúság külön­böző rétegeiről nem lehet uni- formizáltan gondoskodni^ Az egységes ifjúsági szövetségen belül mindinkább differenciálni kell, mert az egység nem azo­nos az egyformasággal. Az egyetemistákat az oktatás szín. vonala az ösztöndíjak, a kollé­giumi elhelyezés, a pályára ke­rülés foglalkoztatja elsősorban. A szakmunkástanulókat az is­kola és a munkahely követelmé­nyeinek összehangolása és így tovább Sajátos meqközelítést kíván a tizenéves korosztály. Részükről jogos kritika érte, éri az ifjúsági szövetséget is, mert iqényeik olykor meg nem értés­re. elutasításra találnak, kö­vetkezésképpen nem érzik elég. gé a magukénak a KISZ-t. (Fél­reértés ne essék, nem a tizen­évesek szűk, okkal ellenérzést kiváltó csoportjának iqényeiről van szó). Sokallják a formalitá­sokat, a bürokratikus vonáso­kat Mindenre nyitottak s éo- pen ezért érzékenyen reagál­nak a sablonos válaszokra, a külsőségek szerinti megítélés­re A konaresszus nyilván az ifjúsági szövetség belső életé­nek, mozgalmi módszereinek, stílusának megújulásáról —fo­lyamatos megújulásáról — is tanácskozik. Meqőrizve mindazt, ami ma is, holnap is érvényes. A felsorolt példák íöbbé-ke- vésbé az ifjúsági szövetséa ér­dekképviseleti, érdekvédelmi te- vékenvséaéhez is kapcsolód­nak Amiről a vitákban sokan szóltak elismerően, uqyanakkor kritikusan A kettő között nincs lényegi ellentmondás. Elismerés illeti ugyanis a KISZ-t azért, mert o munkahelyeken immár érvényesítik az ifjúsáai törvény­ben. is röqzített joaokat, több­nyire partnernak tekintik az if- júsáqi szervezetet, bevoniók őket a fiatalokat érintő döntések előkészítésébe. A konaresszus nemcsak ifjú­sági kérdések meaválaszolásá- ra hivatott Márcsak azért sem, mert az ifjúságpolitika szerves résTe a ,,felnő*t politikának”. E politikai hivatás betöltéséhez felkészült, elkötelezett taqscg- ra van szükség Olyan szerveze. ti életre amely a közéletiséq- re. a közösséa, a társadalom qondiai iránti érzékenységre ne­vel. Az alapszervezetekben ta- nulió1' és egyúttal mindjárt gya­korolják is a mások iránti fele- lősséoet. a szocialista embert jellemző magatartást. Példát és bíztatást remélve az idősebb nemzedéktől, köztük azoktól, akik a KISZ zászlóbontása óta éppen az ifjúsági szövetségben értek felnőtté, leajobbjaik párt- tanqá. Másként foaalmazva: az ifjúság sorsának alakításáért fe­lelő«; az eaész társadalom, de felelős az ifjúság is. Mert ön- mana is alakítja körülményeit, a fiataloktól is füqa, hoay mi­ként foqlaliák el helyüket a társadalomban. És a KISZ-ta- gok határozzák meq alaovető- en hoqv mire képes az ifjúsági szervezet. A z ifjúsági szövetség leg­magasabb fórumának tanácskozása mindenkor mérföldkő. Abban az értelem­ben hoqy mérleaet készít az elmúlt öt esztendőről, eredmé­nyeket, tanulságokat sorolva. És proqramot ad uqyancsak öt esztendőre. Az elmúlt és a következő fél évtized Dersze nem különül el egymástól. A szö­vetség története nem tagolódik kongresszustól kongresszusig tartó szakaszokra; folyamat, amely alapvető célokat erősít meg és a köznapok szorgos munkájának tapasztalataival gazdagodik. M D. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Jóváhagyta a KGST végrehajtó bizottságá­nak 99. üléséről szóló jelentést és megbízta a gazdasági bi­zottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány megtárgyalta az 1980. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és felhatalmazta a pénzügy- minisztert, hogy azt az or­szággyűlés elé terjessze. Elfogadta az Országos Terv­hivatal elnökének jelentését az idei népgazdasági terv végre­hajtásának eddigi tapasztala­tairól. Megállapította, hogy az irányító szervek, valamint a vállalatok és szövetkezetek a feladatokra időben felkészül­tek és szervezetten folytatják azok végrehajtását, ennek kö­szönhetően a népgazdaság egyensúlyi helyzetének alaku­lása megfelel a tervben meg­jelölt követelményeknek. A kül­gazdasági feltételek számított­nál nagyobb mértékű romlása és más tényezők miatt azon­ban a határozatok végrehajtá­sában még nagyobb követke­zetességre és a munka haté­konyságának a tervezettnél is nagyobb mértékű javítására van szükség. A kitűzött célok eléréséhez szükséges további tennivalókra a Minisztertanács intézkedési tervet fogadott el. A kormány tudomásul vette a Központi Statisztikai Hivatal elnökének az állami népes- ségnyilvóntartásról szóló je­lentését. Megállapította, hogy az eddig tett intézkedések se­gítséget adnak a népességnyil­vántartás és az államigazgatá­si munka további korszerűsíté­séhez. Ehhez folytatni kell az adatszolgáltatás egyszerűsíté­sét, jobban össze kell hangol­ni a népességnyilvántartás köz­ponti rendszerét és az ahhoz kapcsolódó ágazati rendszere­ket, meg kdll teremteni az ösz- szehangolás feltételeit. A Minisztertanács elfogadta az országos környezet- és ter­mészetvédelmi tanács elnöké­nek jelentését a tanács leg­utóbbi üléséről, ahol többek között megtárgyalták a környe­zetvédelmi alapok felhasználá­sának a VI. ötéves tervidőszak­ra szóló irányelveiről és a Veszprém megye környezet- és természetvédelmi helyzetéről szóló jelentést. Tudományos, gyógyító vitafórum Dr. Medve László államtitkár bevezető előadását tartja a POTE aulájában Vili. baranyai orvosnapok N yolcadik alkalommal ren­dezték meg Pécsett a baranyai orvosnapok kongresszusát, melynek ünne­pélyes megnyitójára tegnap reggel került sor a Pécsi Or­vostudományi Egyetem aulájá­ban. Dr. Kóbor József, megyei fő­orvos köszöntötte a megjelen­teket, a kongresszus vendégeit, közöttük dr. Medve László egészségügyi minisztériumi ál­lamtitkárt és Lukács Jánost, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkárát. Megnyitó beszédében szólt arról, hogy 1969 óta a Bara­nya megyei orvosnapok a gyó­gyító és tudományos tevékeny­ség fontos fórumai, jelentősé­gük jóval túlnő a megyehatá­ron. Bizonyíték erre az idei rendezvény is, ahol a szekció­üléseken 172 előadás hangzik el, az előadók 15 százalékát más megyék, országos intéze­tek szaktekintélyei alkotják. Utalt arra, hogy a kongresz- szus témáinak nagy része kap­csolódik a „Rokkantak nem­zetközi éve” rendezvényeihez, céljainak megvalósításához. Az egészségügyi ellátásról szólva kijelentette, hogy minden szin­ten a legfontosabb szempont: mindenki számára a legmaga­sabb szinten hozzáférhetővé tenni az. egészségi állapotá­nak megfelelő egészségügyi el­látást. A házigazda, a POTE nevé­ben dr. Flerkó Béla akadémi­kus, az egyetem rektora kö­szöntötte a jelenlevőket s kí­vánt eredményes, konstruktív vitaszellemet, hasznos tapasz­talatcserét a kongresszus részt­vevőinek. A megnyitó előadást dr. Medve László egészségügyi ál­lamtitkár tartotta, részletesen elemezve egészségügyünk idő­szerű kérdéseit. Kiindulási pontként hangsúlyozta állami, társadalmi, politikai életünk, nemzeti létünk egyik sarkalatos kérdését, az egészségügy és a társadalom sokoldalú kapcso­latát. Megállapította, hogy oz elmúlt évek párt- és kormány- határozatai arra utalnak, hogy az egészségügy megkapja az egész társadalmi elosztásban az őt megillető gazdasági és politikai támogatóst. Nyilvánvaló bizonyíték erre egy elmúlt, sikeres tervidőszak, melynek következményeképp az országban mintegy 200 ezer kórházi ágy, 28 ezer orvos, egészségügyi dolgozó segíti a betegek gyógyulását. A jelen­Előtérben az alapellátás légi, a hatodik ötéves tervidő­szakban is kiemelt feladatként kezeli társadalmunk az egész­ségügy fejlesztését. Feladatai között éppen a társadalom és az egészségügy kapcsolatai a meghatározók. Az egyik: a társadalom tel­jesítőképessége jelentős mér­tékben függ az egészségi álla­pottól. A mintegy 5,5 millió ak­tív keresőből átlagosan napon­ta 250 ezren vannak táppén­zen; ugyanennyien esnek ki a termelésből a gyes miatt, to­vábbi 200 ezer a rokkant, munkaképtelen. Az egészség­ügy következtetése: naponta az aktív keresők, munkaképe­sek tíz százaléka esik ki a ter­melésből. Ugyanígy sok tennivaló akad a 45—50 éves korúak halálo­zási arányának csökkentésé­ben. Hazai mutatóink ez ügy­ben kétszer rosszabbak, mint az élen tanyázó európai orszá­goké. A statisztika egyértelmű­en meghatározza a tennivaló­kat is, hiszen a szív- és ér­rendszeri megbetegedések a halálozások 50 százalékában, a daganatos megbetegedések 25 százalékban szerepelnek ki­váltó okként. Hasonlóan prob­lémát okoz a csecsemőhalálo­zás aránya (Baranya nem tar­tozik ide, mert a legjobb eu­rópai mutatókhoz közelít), s ugyanígy a koraszülések száma is aggasztó. Ezzel kapcsolat­ban említette az államtitkár az életmóddal összefüggő problé­mákat, miszerint jobban élni már tudunk, egészségesen élni viszont meg kell tanulnunk. Az egészségügy soron követ­kező feladatai között szerepelt a megváltozott munkaképessé­gű lakosság foglalkoztatásának kérdése (évente 60—70 ezren folyamodnak rokkantsági jára­dékért, általában a fele része­sül is ebben); nagy körültekin­tést igényel az 5 napos mun­kahétre való áttérés egészség- ügyi biztosítása, a gyógyszer- fogyasztás kérdése (évente 7 milliárd foiint értékű gyógy­szert fogyasztunk), amely nem­csak anyagi, hanem gyakran egészségügyi problémákat is felvet; egyre inkább előtérbe kerül a közegészségügyi, jár­ványügyi tevékenység; a já­róbeteg-, illetve alapellátás szerepének megnövekedésével pedig az orvosképzés új mód­szereinek kidolgozása. A nagy tapsot kiváltott elő­adást szekcióülések követték, amelyek ma folytatódnak. Kurucz Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents