Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-28 / 144. szám
1961. május 28., csütörtök Dunántúlt Tlaplo 3 Hol tudnak gyökeret ereszteni? állami gondozottak munkába állítása „Védőmunkahelyek” kellenének Megállja-e majd a helyét az iskolában? Iskolaérettség — iskolaéretlenség A z iskolai élet első szakasza akkor is megterhelés a gyermek részére, ha életkorának megfelelően biológiailag, pszichológiailag és szociálisan egyaránt érett. Az iskolai munka önmagában hord olyan vonásokat, amelyekből szükségszerűen fakad a gyermek eddigi egész életmódjának, tevékenysége jellegének és tartalmának változása. Az új követelményekhez való alkalmazkodás még több nehézséget jelent az iskolaéretlen gyermekek számára, akik fokozatosan háttérbe szorulnak a közös osztálymunkában, s elöbb-utóbb végleg lemorzsolódnak, évfolyamismétlőkké válnak. Iskolaéretlenségükböl fakadó hátrányuk a magasabb év. folyamokban is gátolja eredményes előrehaladásukat. Ha valami megrázó történettel akarnám (elhívni az olvasók figyelmét az állami gondozottak problémáira, talán S. Jánosról Írnék. Pszichológiai vizsgálatra várva ül ez a húszéves fiú hasonló korú hivatásos pártfogói között, és fogalma sincs arról, hogy van-e az életben olyan, amiért élni érdemes. Nevetgélve vallja be, hogy eddig ötször kísérelt meg öngyilkosságot, egyelőre csak alibiből, de ki tudja, mikor szánja el magát valami komolyabb módszer alkalmazására. Egyhetes kora óta állami gondozott, két éve került ki az intézetből. A szüleivel gyakran találkozik az utcán, de azok hallani sem akarnak róla, mint ahogy a testvéreit is hiába ostromolja levelekkel. Az intézetben összegyűjtött tízezer forintjáért magnót vett, amelyet aztán ezerötszázért passzolt tovább. Hónapokig csövezett, gyümölcsön, és a társai által Ropott élelmiszeren élt. Lakása, munkahelye nincs, az Ágoston téri szociális gondozónak köszönheti, hogy nem valamelyik börtönben tanitgatják nehezebb fajsúlyú bűnök elkövetésére cellatársai. Hideg Gyulával, a Baranya megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) igazgatójával lapozgatjuk a statisztikákat. — Látja, ez a nagy gond — mutat rá egy . háromjegyű számra az igazgató. — Évente 147 gyerek válik nagykorúvá, s szabadul ki az állami nevelőotthonokból. Mi lesz velük? Hol tudnak gyökeret ereszteni? Innen senkit úgy ki nem engedünk, hogy szállása, munkahelye nincs. A lehetőséghez képest követni próbáljuk az útjukat, de utógondozni is csak azt lehet, aki hagyja magát, vagy akit törvény kötelez rá, hogy elfogadja a pártfogó tanácsait. Kévés gyereket fogadnak vissza otthon, a többiek teljesen tapasztalatlanul és családi segítség nélkül kezdik az életüket. Néhány szocialista brigád karolja fel a nagykorúvá lett állami gondozottakat, de még így is nagyon sok gyerek szorul a társadalom perifériájára. — Mi a felnőttek házi szociális gondozásának megszervezésével foglalkozunk, de csak azokéval, akik legalább 67 százalékban munkaképtelenek, értelmi fogyatékosok, vagy koruknál fogva igénylik a társadalom segítségét. A nagykorú, munkaképes, de önállóan megélni nem tudó, veszélyeztetett fiatalok segítségét hivatalosan egyetlen intézmény sem vállalhatja fel — mondja Werner Edit, a pécsi Házi Szociális Gondozó Központ vezetője. Bűncselekményt kell elkövetnie, meg kell rokkannia, vagy meg kell öregednie a gyökértelenül evickélőnek ahhoz, hogy a társadalom figyelme ráirányuljon. — Igen nagy gondnak tartom, hogy a jogszabályaink még a korábbiaknál is türelmesebbek az ifjúság ellen vétő lelnöttekkel szemben — folytatja a megkezdett gondolatsort Hideg Gyula. — Engedjük azt, hogy a szülők büntetlenül elüldözhessék otthonról a gyerekeiket, hogy már a csecsemőosztályon lemondjanak róluk. Ez sajnos egyre gyakrabban előfordul. — A GYIVI mit tesz az állami gondozottak, vagy az állami gondoskodás más formáiban részesülő elhagyott, illetve veszélyeztetelt gyerekek talpra- állitásáért? — Taníttatjuk azokat, akiknek a képességeik alapján magasabb műveltség megszerzésére esélyük van. Az állami gondozottak egy töredékének már munkát is tudunk biztosítani: erre a legjobb példa a BÉV munkásszállóján működő ifjúsági otthon és a Magas- és Mélyépítő Vállalat segítségével kialakított kollégiumunk. Ezek azért jó megoldások, mert a gyerekek nagykorúvá válásuk után is ott maradhatnak a cégnél, szállásuk és munkalehetőségük megszokott környezetben biztosított. A városi egészség- ügyi osztály nemrégen nyitotta meg az értelmi fogyatékos gyerekek számára munkát és napközi otthoni körülményeket nyújtó új szociális létesítményt. Ezzel együtt Pécsett 65 gondozott foglalkoztatását tudtuk megoldani. Nehezebb a helyzet Mohácson, o leánynevelő intézetben, mert a munkahelyek távol vannak az otthontól, és hazafelé jövet sok a csábítási lehetőség. Itt 40 munkahelyet sikerült biztosítani, sajnos különböző vállalatoknál. „Fiatalok Napközi Foglalkoztatója": ez áll a pécsi Endresz György utcai épület kis tábláján. Bölcsőde volt itt nemrégen, de olyan kevés baba járt ide, hogy össze tudták vonni a szomszédos gyermekmegőrzővel. A megszokott bölcsődét sajnáló szülőknek is be kell látniuk, hogy a foglalkoztató napközire égető szükség volt: egyre növekszik az értelmi fogyatékos gyerekek száma. Akik itt Kerekes Lászlóné irányításával pezsgősdobozokat hajtogatnak, szemmel láthatóan jól érzik magukat. Nyolcán a GYIVI- ből, ketten nevelőszülőktől járnak be reggel 8-tól délután 4-ig. A legutolsó adatok szerint a megyében 1731 állami gondozott gyerek van, 2235 azoknak a száma, akik az állami gondozás valamilyen más formájában — pártfogolás, segély — részesülnek. A kifejezetten veszélyeztetett helyzetben lévő gyerekek száma 124, az elmúlt két évben 83 újszülöttet hagytak sorsára szülei. „Védőmunkahelyek" és munkásszállások kellenének a dolgozni tudók számára, a pécsihez hasonló foglalkoztató napközik a lelki sérülteknek és az értelmi fogyatékosoknak. Havasi János Az iskolaérettség, iskolára való alkalmasság összetett, komplex jellegű. Hogyan jut el, a gyermek az iskolaérettség fokára? Mikor válik alkalmassá a beiskolázásra? A fejlődés folyamán, illetve következtében 6—7 éves kora között. A fejlődés biológiai és pszichológiai síkon egyaránt történik, ha nem is mindiq egyidőben. Amennyiben a fejlődést valami akadályozza, lassítja - pl. kisfokú szülési sérülés, koraszülés, betegségek vagy környezeti elhanyagoltság (a gyermekkel való megfelelő foglalkozás hiánya), esetleg mindkettő, a gyermek általában vagy az egyes felsorolt területeken lassabban fejlődik és iskolaéretlenné válik. Ez azt jelenti, hogy a beiskolázás idején az ismertetett különböző okok folytán nem lesz alkalmas a tanulás megkezdésére. Annak erőltetése tehát egészségének rovására mehet, iskofatársaival nem lesz képes együtt haladni a tananyagban, kudarcok érik. Az iskolaérettség sok feltételt foglal magában. A gyermek nem lesz „magától" iskolaérett. Sok fejlesztő hatásra, vele való foglalkozásra van szükség, hogy elérje a beiskolázhatóság fokát. Ez pedig a szülők közreműködése nélkül nem lehetséges! Még az óvodás gyermek esetében sem! A gyermek iskolaérettsége nagyon sokban a szülőkön múlik. A szülőknek mindenekelőtt jól fel kell készítenie érzelmi téren ayermekét az iskolára „kedvet kell csinálni" az iskolához. Ez a munka természetesen nem korlátozódhat közvetlenül az iskolába lépés előtti hónapokra. A felkészítést jóval előbb el kell kezdeni. S nemcsak érzelmi téren! A játék mellett a 3—6 éves gyermek életében egyre nagyobb hangsúlyt kap a célirányos tevékenység: a munka, s ez is örömet jelent a kicsiknek különösen akkor, ha elvégzéséhez sikerélmény társul. Ne fukarkodjunk a dicsérettel! Elsősorban olyan feladatokkal bízzuk meg a gyermeket, mely — saját személyével kapcsolatos teendők elvégzéséből áll (pl. levetett ruhák összehajtása, cipőjének kifényesítése, stb). Bevonhatók a gyermekek a házimunkába is. Ha süt, főz édesanya, ő is szívesen teszi ugyanezt, utánozza anyja gyú- rási mozdulatait. Ezzel fejlődik kézügyessége, de megfigyelő- képessége is, hisz az edények között „csinál rendet". Nem is gondoljuk, hoay ezzel milyen fontos gondolkodási műveleteket gyakorol a gyermek, összehasonlít, melyik kisebb, melyik nagyobb, tehát — bár nem tudatosan - kialakul benne a kisebb, nagyobb fogalma. A gyermeket csak erejéhez mért feladattal szabad megbízni. Ne követeljünk tőle felnőtt szintű, tökéletes munkát, ne legyünk türelmetlenek! Nagyon fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott családi légkör. Az iskolára való felkészítés során a gyermek nevelésében nagyon fontos á példaadás. A szülő, miként a pedagógus, nemcsak szóval nevel, hanem egész lényével, magatartásával. Ne követeljünk mást, csak azt, ahogy mi élünk, dolgozunk, cselekszünk! Szinte a legfontosabb terület a beszédlejlesztés: engedjük beszélni a gyermeket, mert ha otthon ebben gátoljuk, állandóan csendre intjük, az szellemi fejlődésében visszamaradáshoz fog vezetni. A beszéd fejlesztésének legjobb módja a gyakorlás, de ez ne jelentse azt, hogy csak a gyermek beszéljen. Szükséges az is, hogy a felnőttek helyes beszédét, jó kiejtését hallgassa, figyelje meg. Beszélgessünk sokat a kis emberekkel. Használjuk ki a séták adta lehetőségeket. A beszéd fejlesztésében sokat segítenek a könyvek is. Mivel a kicsi gyermek még nem tud olvasni, adjunk a kezébe képeskönyveket. Először a felnőtt mesélje el, majd később már a gyermek tegye azt. A képolvasás jól előkészíti az olvasás tantárgyat, hiszen az első hetekben az iskolában is képről olvasnak a tanulók. A gondolkodás fejlesztését nem lehet elválasztani a játékosságtól, a sok mozgást igénylő cselekvéstől. így fejlődnek az egyes gondolati tevékenységek, az összehasonlítás, rendezés, rész és egész viszonyának értékelése, a következtetés. Papír- és írószerboltokban kaphatók szép játékkártyák, amelyekkel számos feladatot tud elvégezni a gyermek. A kockajátékokkal is komoly munkát végezhet a gyermek. Építhet belőle, rakosgathatja, s közben megismeri a színeket, a különböző formákat, mértani testeket, mennyiségi összehasonlításokat végez (több-kevesebb-ugyanany. nyi). Sok szülőben felvetődik a kérdés: tanítsa-e olvasni, írni a gyermeket. A válasz egyértelmű: ne! Azokat a feladatokat végeztesse csupán, amelyeket az eddigiekben is ismertettünk. Fontos a mennyiség-fogalom, a számolási képesség fejlesztése is. Nem számtant kell tanítani, az az iskola feladata. A fej. lesztés, iskolára való felkészítés során ilyen irányú, a számolás megtanítását elősegítő képességeket kell fejleszteni. Fejleszteni kell a kézügyességet is. Ne írni tanítsuk a gyermeket, mert a rosszul megtanult betűformót sokkal nehezebb javítani. Az izmok, a mozgás fejlesztése, ösz- szehangolása lehet csupán az otthon feladata. Fessen, rajzoljon sokat a gyermek. Ezek fejlesztő hatása igen nagy. Elősegíti a megfiavelés, a monotónia-tűrés, feladattudat, „munkaérettség" fejlesztését is. Pl. A gyermek lemásolhat különböző mértani formákat — négyzetet, téglalap, háromszög — s rajzolhat segítségükkel szép, díszítő sort. Végül: ne követeljünk erőn felül! Ez káros! Ne kívánjuk, hogy mindenből kiváló legyen. Értékeljünk reálisan. Kerényi Klqra (Nevelési Tanácsadó) Az Endresz György úti foglalkoztatóban termelőmunkát végeznek a fiatalok. Irodagépek a BNV-n Az idén ismét magyar gépírónő lett a vilógbájnok. Miközben az idei BNV irodagépek kiállításán a legújabb típusú irógépcsodákat néztem, eszembe jutott, vajon milyen gépen nyerhette a világversenyt a bajnoknő? A BNV e témakörben rendezett kiállításának azt a címet is adhatnánk: hogyan tovább az irodákban? Közismert, hogy az egyre növekvő információ- éhség, az egyre több adatrög- zitéses feldolgozás mind nehezebb feladatok elé állítja az irodákban dolgozókat, egyre kevesebb idő alatt egyre többet kell teljesíteniük. A gépírók azonban ma sem írnak gyorsabban mint tegnap, és a gépírás sebessége jelentősen a jövőben sem változik. Hogyan lehet akkor növelni az irodai munka teljesítményét? A megoldás: korszerű munkaeszközök beállításával fokozni az irodai munka teljesítményét. Ma már az irodagépek igen széles választékát kínálják és egyre nehezebb közülük a megfelelőt kiválasztani. De mi is az a szempont, amit a kiválasztás során figyelembe kell venni? Például legyen modul rendszerű, számtalan variációs lehetőséggel, kezelése legyen egyszerű, alkalmazni lehessen a változó igényekhez, és álljon mögötte a gyors és megbízható szervizszolgáltatás. A BNV-n mégsem lenne könnyű a választás, hiszen; a bemutatott irodagépek közül szinte valamennyi megfelel ez előbbi kritériumoknak. Kezdjük talán az Írógépekkel. Az- IBM bécsi irodagépeket gyártó cég a jelenleg létező legmodernebb elektronikus írógépeket mutatta be. Az egyik „legegyszerűbb” típus is a következőket tudja: memóriaegységgel van ellátva, minden művelet, amit az írógép billentyűzetén végeznek, memóriában rögződik. Betűelírás esetén mágneses törlőszalag nyomtalanul törli a hibát. A betűsűrűség állítható. Automatikusan beprogramozható a felezővonal, ahova pontosan kiszámolja és középre írja a címet. Táblázatok, számoszlopok írásánál Ugyancsak a memória helyértéküknek megr lelő- en automatikusan rendezi a számokat. A betűk forgó gömbfejeken vannak, amelyek cseréjével bármilyen betűtípus, még cirill betűs szöveg is írható. A gépet zajcsillapító burkolattal látták el, így egészen halkan dolgozik. Az IBM elektronikus szedő- í'ógép mindazt tudja, amit az előbbiekben felsoroltunk, azzal a különbséggel, hogy egy gombnyomással nyomdai betűtípusokat képes írni, így az írott szöveg minősége, külleme tetszetősebb. Minden gépkezelési funkciót automatikusan egy kódbillentyű használatával lehet elvégezni rajta. Az irodai adminisztrációnál sokszor jelent óriási munkát bizonyos szövegek feldolgozása, adatok csoportosítása. Ugyancsak az IBM cég hozott a vásárra képernyős mini szövegfeldolgozó-berendezési, amely a legkorszerűbb elektronikai elemekből épül fel, kezelése mégis rendkívül egyszerű. Az utasításokat bi I lentyűrendszerrel lehet bevinni, a képernyőn 25 sor jelenhet meg, ebből 20 sor a szöveg, 5 sor pedig a vele kapcsolatos információkat, utasításokat közli. Sok vállalatnál az irodai munka elengedhetetlen eszközei a másológépek. Ilyen gépeket állított ki a Rex-Rotary holland cég. Kiállított termékei közül a legkisebb akkora, mint egy élére állított írógép, mindenütt elfér, még falra is akasztható. A legkülönbözőbb másoló és sokszorosító gépeket mutatta be a japán CANON cég — a vásáron először bemutatott, legújabb gyártmánya kis méretű asztali másoló, amely any- nyit tud, mint az eddigi leg-, modernebbek együttvéve — és az angol Rank-Xerox cég. Ez utóbbinak a legnagyobb érdeklődést kiváltó gépe a Xe- rox-7000 elnevezésű kicsinyítő, sokszorosító volt.' Az eredeti okiratokat 500 példányig terjedően lehet -felhalmozni az iratbefoqadó tálcán, a készülék három másodperc alatt váltja az egyik eredetit a másikkal és egy másodperc alatt készíti el a másolatot. Érdemes megemlíteni, hogy ez a cég a reklám érdekében mire képes. A kiállítópavilon falán körben festmények és a prospektusok is, valamennyi mintha sci-fi irodalom művészi módon megfestett illusztrációja lenne. Ugyanakkor mindegyik valamelyik termék reklámja is egyúttal. Mint megtudtam, képzőművészeknek hirdettek pályázatot a művészi reklámok elkészítésére. Sarok Zsuzsa
