Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-27 / 143. szám

1981. május 27., szerda Dunántúli napló 3 Papp Lászlóné géppel fej Álmokat kergetünk, terveket hordozunk magunkban — való­ra váltásukra pénz, még több pénz kell. Álmodozzunk? Vagy nézzünk hasznos elfoglaltság után? Ha elhatároztuk, és nincs indulótőkénk — segít az OTP a mezőgazdasági kölcsönnel. A bodai Pappné presszós volt. most tehenész. — Tejivók vagyunk, a bolt­ban nem volt mindig tej, a há­zaknál se lehet kapni. Négy éve vettük ezt a házat istálló­val — OTP-re. Gondoltuk, ve­szünk tehenet és tejünk is lesz mindig. Erikával gyesen va­gyok itthon ... Szüleimnél, férjem szüleinél is volt tehén. .. — Belevágtak. — Az Állatforgalmitól kértünk tanácsot. Jól „beoltottak” az állami támogatással. Osztot­tunk, szoroztunk és elkezdtük. Az első tehénre 10 000, a má­sodikra és azon felül mind­egyikre külön-külön 24 000 fo­rint állami támogatóst ígértek, ha lekötjük négy évre. — Mit jelent ez a lekötés? — Azt, hogy tartjuk... A tehénnel, a borjával és a tej­jel szabadon rendelkezünk. A Pirost még kópéra vettük ősz­szel, a Rózsát meg az Árvát OTP-re. ötvenezret adtak köl­csön. Szeretnénk annyi jól te­jelő tehenet tartani, amennyit csak tudunk. — Evés közben jön meg az étvágy. — Vettünk négy hold földet is a takarmánynak. Árva csak most kezd tejelni, eladtunk mór két választási bikaborjút. Áprilisban 3200 forint tejpénzt kaptam. Pirosat ki kell cserél­nünk, kevés tejet od. — Pappné fejni indul. Előké­szíti a fejőgépet. „Reklámáron vettük. Nagyon fájt már a ke­zem." Megérkezik a férje Pécsről, a Faipari Szövetkezetnél asz­talos. — Mire gyűjtenek? — Szeretnénk felújítani a há­zat, vagy újat építeni. A földet dupla hasznosításra akarjuk fogni, gyümölcsfákat telepíte­ni, köztük megterem a lucerna. Ilonának volt kocsija ... Ez is hajtja őket. Hajnalban kel, etet, almoz, fej. Este megis­métli. Szereti csinálni, értelmét is látja. — Ha nincs ez az OTP lehe­tőség, talán még a Pirost sem vesszük meg, nemhogy a másik kettőt. Nem panaszként mondják: a tsz nem ad kukoricát, szal­mát még készpénzre sem. Te­herautót vagy tehertaxit bérel­nek és bizonytalanra indulnak Szentlőrincre, vagy Pécsre tá­pért, kukoricáért, szalmáért. Helyben az áfész-boltban árul­nak tápot, de csak sertésnek... e Szabó Józselék ugyancsak Bodán két tehenet vettek OTP- re még tavaly. Szabóné legutóbb a Nép- művészetinél volt bedolgozó, megvolt a havi 1400, elvétve a 2000 forintja. Rá várt a háztar­tás, beteg édesanyja ellátása, a kert, a szőlő . . . — Éjszakánként varrtam, ha­mar kimerültem. A férjemmel megbeszéltük, és a takarék- pénztár segítségével belevág­tunk. — Megéri? — Az áprilisi tejpénz 4300 forint volt. 1500-at lett ki a takarmányköltség. — Hol vásárolják? — Nagymama tsz-nyugdíjas, kapunk egy hold kaszálót, évi öt mázsa kukoricát állomi áron, ezen felül is vehetünk drágábban — ha adnak. Ma is befizettünk két mázsát, de hogy mikor kapjuk meg? Néha szokott lenni tehéntáp. A férj ács a BÉV-riél. Ha ha­zaér, segít. — A szalmát is a tsz-től vesszük. Hiába is kérjük, vi­gyék már el a trágyát... Ősz óta összegyűlt több száz má­zsa. lassan nem tudjuk már hol tárolni. . . o A villányi OTP-fióknál Ta­kács Zsoltnét, a fiók megbízott vezető helyettesét kérdezem. — Mennyit folyósítottak idén mezőgazdasági befektetésre? — Tizenötezrest 106, huszon­ötezrest 6 és kedvezményest eddig 3 személynek adtunk. A hagyományosnak számító ti­zenötezres a legkelendőbb. Ez évtől általános feltételek mel­lett már 25 000 forintig adha­tunk ... — Mire? — Szőlő- és gyümölcstelepí­tésre, felújításra, szerszámkam- ra-építésre, fóliasátorra, öntö­zőberendezésre. kisgépvásár­lásra vagy állatvásárlásra, táp­ra, takarmányra, férőhely léte­sítésére. — Mik azok az általános lel­tételek? Szabó Józsefné fejés közben Többletmunkával nagyobb jövedelem Segít az OTP — Hogy a kölcsönkérőnek legalább egyéves munkaviszo­nya és fedezetbiztosítása le­gyen, a tízezret meghaladó hi­tel esetén számlákat kérünk. Szőlő- és gyümölcstelepítésre, állatférőhely létesítésre 5, me­zőgazdasági kisgépvásárlásra és a többire 3 évre folyósítunk hitelt. — És a kedvezményes me­zőgazdasági hitel? — Alapvető elvárás, hogy a kölcsönvevőnek nagyüzemmel legyen szerződése valamilyen mezőgazdasági tevékenységre. Itt a kölcsönösszeg felső hatá­ra 100 000 forint. Erről és az általános feltételű hitelről — melyre maximum 50 000 forint a kölcsön felső határa — még nem nagyon tudnak azok, akik háztáji vagy kisgazdasági fej­lesztésbe vágnak bele. o Mohácson három éve kezd­te kollégájával Deák Imre a nutriatenyésztést: 18 anyával és bakkal. pénzüket és továbbra is hajt­ják a hasznot, akkor már hob­biból is kitalálok valami na­gyobb helyet. Talán sikerül majd venni egy tanyát mezőgazdasági köl­csönnel .. © Újmohácson Pintér Jánosné három éve eldöntötte: háztar­tásbeli lesz. A nyugalmáért és a pénzért. Azóta a 900 szögö­les kertje és az egy hold ház­tájija dolgoztatja. — Idén vettünk OTP-re fóliát, 4000 paprika- és 1800 paradi­csom tápkockás palántát. Végigkalauzol a birodalmán. Az öt hatalmas fóliasátor alatt különböző fajtájú paradicso­mok, paprikák és uborkák ez­rei. („Eladtunk már 14 000 fej salátát.") A szabadban 600 szögöl kelkáposzta, 10 000 fej fokhagyma, 400 szögöl vörös­hagyma, a többi kukorica. Az istállókban tehenek és egy- szem borjú, göbék, hízók, ma­Deák Imre a nutriáival — Egy hónapja átvettem a kollégám részét OTP-kölcsön- nel. Száz nutriát gondozok. Ha nem segítenek, talán csak 2—3 év múlva futna fel ekkorára az állomány. — Megéri? — Eddig még igen. Tavaly 20 000 forinttal növelték a konyhapénzünket. Aránylag igénytelen állatok. Prémjükért, ha élőben adjuk le 3—800 fo­rintot adnak, továbbtenyésztés- re még többet. A tisztaságot, vizet, zöld lucernát, télen a marharépát, hetente a sárga­répát megkövetelik. Nincs ve­lük túl sok munka. Az udvaron hosszú téglaépít­ményben 15 box, az aljuk be­tonozott, kis medencével. Mindegyikben apa, három nős­tény és a kölykök. A boxok te­tején drótháló, rajta fólia. — A mostani telet egész jól átvészelték. Ha kihozzák a lacok, süldők és csibék. — Mennyit dolgozik napjá­ban? — Hajnalban kelek és késő éjszaka keveredek ágyba. Fér­jem és két fiam is sokat se­gít, amikor hazaérnek. — Jövedelme? — A zöldségre és az állatok­ra is leszerződtünk, ez a biz­tos. Tavaiy kihoztam vagy száz­ötvenezret. Ebből úgy 60—70 ezer maradt meg tisztán. Fá­rasztó, de megéri. — Miért vettek lel OTP-köl- csönt? — A lányomnak most volt 400 fős lakodalma Kásádon. Oda kellett a készpénzünk. A Mi kell a többletjövedelem­hez? Elhatározás, sok-sok mun­ka és indulótőke. A vállalko­zókhoz partnerül szegődik a tokarékpénztár. Murányi László Pintér Jánosné a legújabb fóliasátorban külföldi érdeklődés Tavaszi BNV, 1981 Az Artaker cég fényletapogató műszaki rajzlemósoló berendezése Fotó: Erb János Változatlanul élénk Huszonöt ország több mint ezer cége a tavaszi vásáron Feszült nemzetközi légkör, vi. lóggazdasógi egy helyben járár, beruházási kedvetlenség .. . Komor háttér, mindez azonban fel sem sejlik az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, melyre ezúttal is szép számban elhozták beruházási javaikat a külföldiek, köztük a nyugati Cé­gek. Győzött a józan számítás. Mire jó a vásár? Érdemes egyik kollégánk esz­mefuttatásából idézni, aki a Népszabadságban azt fejtege­ti: a kereskedők régi tapaszta­lata, hogy kedvezőtlen értéke­sítési feltételek, lanyha keres­let, világgazdasági hanyatlás idején megnő a gazdasági, pi­aci információk értéke. Az érté­kesítési versenyben azok sze­reznek jobb pozíciókat, akik­nek pontosabb információik vannak a viszonylag kevés ve­vő széndékairól, akik gyorsab­ban bukkannak rá az adott idő­szakban a gyenge kereslet el­lenére is mindig fellelhető vá­sárlóra. Ilyenformán élénkebb az érdeklődés a vásárok iránt is, hiszen a kiállítások, az áru­bemutatók a gazdasági élet körforgásában fölöttébb fontos információs központok . . így igaz. Tegyük még hozzá, ha kevesebb is jut beruházások­ra. azért a magyar import nem elhanyagolható nagyságrend. Tavaly például több mint 100 millió dollár és 100 millió rubel értékben hoztunk be műszere­ket, számítógépeket, irodagépe, két. De nyilvánvaló, a gépeiket és műszereiket a BNV-n felkí­náló külföldiek tisztában van­nak azzal is, hogy egy újabb ötéves tervidőszak induló évé­ben vagyunk, s ilyenkor a ma­gvar beruházók vásárlásaik előtt alaposan körülnéznek a piacon, továbbá, hogy a szűkös fejlesz­tési források mellett most a műszaki színvonalat növelő, gyorsan meqtérülő, rekonstruk­ciós jellegű gépberuházások­nak van elsőbbségük Magyar- országon A bajor államminiszter üzenete Mindemellett - még mindig a jelentős nyugati részvétel in­dítékait taglalva — az érdeke­ink is közösek. Érdekeink a ke­let-nyugati gazdasági együtt­működésben és kereskedelem­ben, a romló világpolitikai hely­zet árnyékában is. De erről nyilatkozzanak ők maguk. A BNV-n az NSZK vállalatainak sorában Bajorország külön vo­nul föl, demonstrálva megkü­lönböztetett kapcsolatait ha­zánkkal. Idézzük most a bajor gazdasági és közlekedési ál­lamminiszternek a vásár alkal­mából küldött üzenetéből: Huszonkét bajorországi vál­lalat jelent meg az 1981. évi BNV-n, hogy az „A” és a „C” csarnokban két nagy közös ki­állítási területen bizonyságot tegyen műszaki és gazdasági teljesítőképességéről A bajor vállalatok részvétele ezen a je­lentős vásáron nemcsak ha­gyomány, hanem egyúttal érde­ke is a bajor állam kormányá­nak, hogy hosszú távú, szilárd kapcsolatok fűzzenek a Ma­gyar Népköztársasághoz .. . Mindkettőnk műszaki és tudo­mányos lehetőségeinek egyesí­tésével úgy minőségileg magas értékű, mint a költégek terén előnyös új termelési módoza­tokat lehet megvalósítani. Az utolsó tíz esztendő tapasztala­tai alapján szilárd meggyőző­désem — így a bajor állammi­niszter —, hogy országaink hosszú távra kidolgozott gazda­sági együttműködése jelentős alkotásokhoz vezethet, s hogy ezen az alapon a harmadik pi­acokon is mindketten eredmé­nyesek lehetünk. Bankképviseletek a helyszínen Az idei BNV-n hazánkon kí­vül 25 ország és Nyugat-Ber­lin több mint 1000 cége mutat­ja be legkülönfélébb beruházá­si javait. Természetesen jelen vannak a szocialista országok, a legnagyobb kiállító most is a Szovjetunió. Felvonult úgy­szólván valamennyi nyugat­európai tőkés ország, a legtöbb cég az NSZK-ból, Ausztriábóí és Svájcból, továbbá kiállítók érkeztek a tenaeren túlról, az USA-ból, Kanadából, Brazíliá­ból és Japánból. Ami feltűnő, a fejlődő országok kiállítói tel­jesen elmaradtak vásárunkról, ami — ismerve gazdasági ne­hézségeiket — nem csoda. A külföldiek közül a legtöbb cég műszer, és híradástechni­kai újdonságokat kínál, ezen­kívül rengeteg irodagépet, szá­mítógépet. A szocialista orszá­gok vállalatai a tavaszi vásár mind a nyolc szakcsoportjában bemutatkoznak. Kiállításaik többsége ezúttal is a KGST-taq- országok közötti együttműködés jegyében állt össze. A partner vállalatok képet adnak a köl­csönös árucsere-forgalom és a kooperációs gyártás terén ef­ért jelentős fejlődésről. Az üzleteket előmozdítandó, a vásáron bankképviseletet nyi­tott a brüsszeli székhelyű Euro­pean Banks' International Com­pany SA, és a budapesti szék­helyű Central European Bank Ltd. Miklósvári Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents