Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-25 / 141. szám

Helyes vo/t-e a diagnózis? Tanulságok a boncolás után Operáció után nem varrják, hanem fóliával zárják a sebet Az életben csak a halál biz­tos — emlegetik gyakran ezt a már-már frázissá vált szójá­tékot. Mélyebben átgondolva, továbbgondolva azonban na­gyon sok tanulsággal szolgál­hat az orvos számára is. A boncolás során ugyanis érde­kes összefüggésekre derülhet fény a korábbi diagnózisok az alkalmazott — netán elmulasz­tott — terápia, illetve a halál oka között. Tulajdonképpen ez adta az indítékot Pécs városa egész­ségügyi vezetésének ahhoz, hogy hazánkban, a maga nemé­ben egyedülálló szervezési, el­lenőrzési rendszert dolgozzanak ki. A már korábban bevezetett és sok sikert hozó komplex szű­rővizsgálatok a panasz nélküli betegeknél olyan elváltozáso­kat derítettek és derítenek fel, amelynek korai kezelése a gyó­gyulás egyik biztosítéka. Ez­által vált lehetségessé az igazi megelőző tevékenység is, hi­szen bizonyos elváltozások ugyan még nem a betegséget jelzik, hanem azt, hogy az élet­mód, bizonyos életkörülmények megváltoztatása nélkül min­denképpen bekövetkezik a be­tegség. Erre viszont időben fel tudja hívni a figyelmet az or­vos. Akadnak azonban olyan ese­tek, hogy a teljesen nyilván­valónak, egyértelműnek tűnő kórkép sem adhat alapot a biztos diagnózishoz. Fokozot­tan érvényes ez az alapellá­tást végző orvosok esetére. A munkájuk kontrollja, tovább­képzésük iránya csak pontos információk alapján biztosítha­tó. Ezért van annak rendkívül nagy jelentősége, amit Pé­csett az egészségügyi intézmé­nyek, a városi egészségügyi szolgálat és a kórboncnokok közösen végeznek 1977 óta. (Az indítás évében a lakásban elhunytakat is boncolták, sok értékes információhoz jutva ez­zel.) A boncolási jegyzőkönyvek másolatát — a POTE Igazság­ügyi orvostani intézetétől és kórbonctani intézetétől, vala­mint a Megyei Kórháztól — megküldik a pécsi komplex szűrőállomásnak. Itt megkérik az elhunyt valamennyi egész­ségügyi dokumentációját a körzeti orvosától, az illetékes rendelőintézettől, illetve attól az egészségügyi intézménytől, ahol esetleg kezelés alatt állt. Az ezekben szereplő adatokat, a korábban megállapított diagnózist és az alkalmazott kezelést összevetik a boncolás eredményeivel. A csoportvezető belgyógyász meghatározott szempontok sze­rint értékeli az összehasonlított adatokat, szükség esetén a megállapításait megkonzultál­ja a kórboncnokkal. A még nagyobb szakmai biztonság ér­dekében az értékelést felülvizs­gálja a területfelelős főorvos is. A körzeti illetve a kezelő­orvost tájékoztatják a vizsgá­lat eredményéről, így lehetősé­get kap az önellenőrzésre, az egyes esetek tanulságként is szolgálnak. Mint dr. Szilasi Anna városi főorvos elmondta, a tanulságos eseteket a rendszeres tovább­képzés keretében, esetismerte­tés és szakmai vita során köz­kinccsé teszik a város, sőt a megye orvosai számára. Ezek a klinikopatológiai ' feldolgozások is rendkívül nagy segítséget nyújtanak a szakmai munka színvonalának emelésében. Kurucz Gyula Érdekességek a BNU rol Elektronikus házicselédek Szeptembertől: regionális kísérletek A térképen a fehéren hagyott foltok jelzik a tervezett regionális adások vételkörzetét. Eszerint kezdetben Baranya, Somogy, Tolna nézői ismerkedhetnek meg a kísérletekkel. Önálló tévéprogram Dél-Dunántúl nézőinek A pécsi tévéstúdióban megkezdődött a visszaszámlálás. Még százegynéhány nap és újabb mérföldkövéhez ér­kezik a hazai televiziózás: szeptember 6-án, vasárnap körzeti adást sugároznak Dél-Dunántúl nézői számára a Sör­ház utcából, amely öt esztendővel ezelőtt még egy szerény kis klubépület volt. Ma sokmillió értékű berendezések, komplett elektronikus müsorgyártó üzem és egy összeszokott alkotóműhely otthona. Egészségügyi „útlevél” az állatoknak Turizmus, négylábú kedvencekkel A megállapítás, hogy az elektronika betört a háztartá­sokba, immár közhely. A BNV- ken évről évre mind több olyan műszert állítanak ki, amely min­dennapi életünket hivatott kel­lemesebbé és kényelmesebbé, egyszersmind gazdaságosabbá tenni. Ez az elektronikus házi­technika. Más fogalmazásban: modern házicselédek. Nos, pél­dául a Német Szövetségi Köz­társaságban a nagy épületek­ben működnek már olyan irá­nyító berendezések, amelyek a ház különböző a,pergiafolya- matait — így a villamosenergia­ellátást, a fűtési hőt, a környe­zeti és a napsugárzás hőjét — összehangolják és állandóan optimalizálják. Ha tehát mond­juk zordon őszi időben, a fűté­si idényben váratlanul kisüt a nap, emelkedik a külső hőmér­séklet, a berendezés automati­kusan takarékre állítja a ház fű­tését. A rendszer magában fog­lalhat más ellenőrző és hírköz­lő berendezéseket is, így pél­dául tűz- és betörésjelzőt. * Az egyik standon mindössze ennyi felirat: 3M. Cég az egye­sült államokbeli Minnesota ál­lamból. Az eredetileg — 1902- ben — egyetlen termékkel, a csiszolópapírokkal induló, ma már leányvállalataival az egész világot átfogó cég ez idő szerint 45 főbb termelési csoportban ezernyi terméket gyárt. A 3M- nél kutatással és fejlesztéssel több mint 5000 mérnök és tech­nikus foglalkozik. A változatos termékválasztékot bemutató prospektusokban elsősorban gyógyászati segédeszközeiket csodáltuk meg. A 3M műanyag fogsora szebb, és fehérebb, és színtartóbb, mint a valódi. Ope­rációs termékei közül az önta­padós steri-strip fólia a sebet varrás nélkül zárja össze és ki­váló kozmetikai végeredménnyel biztosítja a seb komplikációktól mentes begyógyulását. S ha ne­tán baleset ér, eltört a kezünk? Nem kell a gyötrő gipsz, nagy­szerűen lehet rögzíteni a cson­tot ragasztószalaggal is, s ez­zel a kötéssel akár fürödhet is az ember. * Nincs BNV vásárfia nélkül. Főként az őszi, de természete­sen a tavaszi nemzetközi vásá­rokon is élelmiszer- és ajándék­pavilonok kínálnak vásárfiába árut, köztük néhány, nálunk ku­riózum számba menő import és hazai élelmiszert, édességet, élvezeti cikket. Vitték most is a nyugatnémet tőkehaJmáj-kon- zervet, a vietnami, kínai gyü­mölcsbefőtteket, vagy éppen az egydecis magyar pezsgőt. Albán kagylókonzervet ezúttal hiába kerestem. Ezek a pará­nyi, a BNV idején mindig kap­ható, olykor a pécsi Csemegé­ben is előforduló ínyencfalatok eltűntek. Vagy rossz volt az al­bán kagylótermés, vagy ideha­za végleg pult alá került a kagyló? Ki tudja. Fölfedeztem viszont egy vadonatúj . import- terméket: az azerbajdzsáni olajbogyót. Húsz forint egy üveggel. Ugyan nagy időszakát éljük az olajtakarékosságnak, mindazonáltal nem ártana be­hozni több olajbogyót; étkezési kultúránkat színesítendő, mi­után az olajbogyóért mondjuk tudnánk fizetni csemegeubor­kával. Zajlik a Budapesti Nemzet­közi Vásár, eközben azonban pillantsunk egyet a jövőbe is. A vásár főbejáratánál a vízto- ronyt körülölelő, botrányosan hosszú időn át épülgető szál­loda ma már legalábbis nem idegesítő — falait beüvegezték. Az Expo Szálló — mely építé­szeti megoldásával, szép meg­jelenésével egyfajta jelképe le­het a BNV-nek — így is csak jövőre készül el. Ebben — a HUNGEXPO tájékoztatása sze­rint - a vásárokon kívül tervezik nemzetközi konferenciák, szak- kiállítások rendezését. Miklósvári Zoltán Békés Sándor, a stúdió veze­tője: — Ebben az esztendőben mór havi 10 alkalommal jelentke­zünk a Magyar Televízió köz­ponti programjainak keretében. Jólismert és népszerű műsoraink mellett — mint amilyen a Pan­non Krónika és a két nemzeti­ségi magazin — az idei év új­donsága a Sorstársak című re­habilitációs műsor, valamint a kéthetente jelentkező szolgálta, tó magazin, az Ablak. — A stúdió számára lehetsé­ges három önkifejezési formát egymással összhangban és ará­nyosan fejlesztjük. Kezdetben kizárólag önálló programok ké­szültek itt, a központi adó szá­mára, lehetőleg „hiánypótló" igénnyel. Jó kapcsolatot sike­rült kialakítanunk az MTV leg­sikeresebb sorozatműsoraival. E törekvés eredményeit jól érzé­kelteti az Ablak, de nagyok még a lehetőségek az A HÉT. tel, a Telesporttal való tervsze­rűbb együttműködés terén is. A harmadik önkifejezési forma: speciális program a körzet szá­mára. Az 1976. november 24-én kelt alapító okirat már biztosí­totta számunkra a jogosítványt a műsor-sugárzáshoz, ám ezzel a felhatalmazással mindeddig nem éltünk. Érdemes megje­gyezni, hogy furcsa módon az ország különböző részein sokan megjegyzik, hogy milyen kár, hogy nekik még nincs önálló tévéműsoruk. Ök ugyanis azt hiszik, hogy a pécsi televízió a rádióhoz hasonlóan helyi adást is sugároz. A stúdióavatás nap­jától kezdve kitűzött célunk a regionális sugárzás megindítá­sa. Nyolcvanegynéhány munka­társunk felkészült erre a fel­adatra, az eddigi mintegy 10 000 percnyi műsor megszü­letése során megszerezték a szükséges tapasztalatokat. Mű­szaki fejlesztésünket is e célnak rendeltük alá.- Milyen lesz a regionális műsorszórás menetrendje?- Elemeztük több európai ország regionális tévéállomá­sának programját. A helyi adá­sok sugárzásával szeretnénk a Magyar Televízió fontos közpon­ti, politikai, szolgáltató adásai, hoz kapcsolódni^ Akár úgy is, hogy a helyi adós keretében átkapcsolunk a központi adóra. Olyan időpontban kezdődnek a kísérletek, amikor anyagi le­hetőségeink nem bővülnek. En­nek ellenére vállalkozunk a feladatra. Ebben az esztendő­ben kétszer sugárzunk adóst Dél-Dunántúl részére, s mind­két alkalommal vasárnap. Je­les eseményekhez kötődnek ugyanis idei kísérleteink: a Bányásznaphoz, Komló jubile­umához, és Pécs város felsza­badulásának évfordulójához, amely közel esik stúdiónk ötö­dik születésnapjához. Elkészí­tettük jövő évi műsorterv-javas­latunkat is. 1982-ben havonta egy alkalommal szeretnénk mű. sort sugározni a körzet számá­ra. Amennyiben elképzelésein­ket jóváhagyják, úgy jövőre pénteki napokon jelenik meg majd emblémánk, az önálló program névjegye. A regionális kísérleteket az MTV kettes prog­ramján (32-es csatorna) kíván­juk sugározni.- A kísérleti időszak tapasz­talatai, nézői fogadtatása után születhet majd döntés arról, hogy milyen rendszerességgel és milyen tartalommal folyta­tódhat a regionális műsorszó­rás. Erdős Ákos A papagáj fennakadt az éber vámosok szűrőjén, újdon­sült tulajdonosaik viszont há­borítatlanul léphették át Ma­gyarország határát. Több, mint másfél évtizede történt, akkor, mikor megnyitották Udvarnál a járműforgalom számára Ma­gyarország és Jugoszlávia ha­tárát. A friss lehetőséget kihasz­náló, hazánkba látogató ju­goszláv turisták egy papagájt vettek a pécsi vásárban, de fogalmuk sem volt arról, hogy hazaviteléhez bizonyos enge­délyek is szükségeltetnek. Most, a turistaszezon indulá­sakor nem árt felidézni, hogy az utazók négylábú, vagy szár­nyas kedvenceiket milyen fel­tételek mellett vihetik ki az or­szágból. Külön aktualitást ad ennek az, hogy áprilisban je­lent meg az új törvényerejű rendelet az állategészségügy­gyei kapcsolatban. Érthető, hogy feltételekhez kötik az államok az egyes állatok kivitelét-behozatalát, hiszen emberre, állatra is ve­szélyes betegségek hordozói lehetnek. A papagáj például az emberre veszélyes papa­gájkórt — tüdőgyulladásszerű megbetegedést — terjesztheti. Ugyancsak rettegett betegség a veszettség, melyét egyaránt hordozhat kutya és macska. Baranyában két helyen: Ud­varnál a közúti, Magyarbóly- nál a vasúti forgalom számá­ra nyílik út Jugoszlávia felé. Mindkét határállomáson mű­ködik az állategészségügyi szolgálat, amely a már emlí­tett jogszabályok szerint ellen­őrzi az érkező, illetve az or­szágot elhagyó állatokat. A különböző országok kü­lönféle szigorúsággal állapít­ják meg a beviteli feltétele­ket. Magyarországnak állat­egészségügyi egyezménye van Ausztriával, az NDK-val, Cseh­szlovákiával, Romániával, Finn­országgal, Jugoszláviával, Spa­nyolországgal és Irakkal. Ez az egyezmény külön pontban kitér a kedvtelésből tartott ál­latok bevitelének feltételeire, melyek a következők: tíz nap­nál nem régebbi olyan állat­orvosi igazolást kell beszerez­ni, amelyben a hatósági állat­orvos igazolja, hogy a kutyák, macskák veszettség elleni vé­dőoltásban részesültek. Van­nak külön előírások, például az NSZK-ban megkövetelnek egy olyan igazolást is, misze­rint az állat származási he­lyén és annak 20 kilométeres körzetében 3 hónapon belül nem fordult elő veszettség. Igen szigorú feltételhez kö­tik a skandináv államok - Dá­nia, Svédország, Norvégia, Finnország —a négylábúak be­utazását, mert 6 héttől 4 hó­napig karanténban kell tarta­ni az állatot. A legszigorúbb Nagy-Britannia, ahol 6 hónap a kötelező karantén. (Támad­ják is emiatt a brit hatóságo­kat a tenyésztők, illetve a ha­zatérő, gyarmatokon, külföldön dolgozók.) Vannak egészen enyhe fel­tételeket megszabó országok is, mint például Ausztria és Olaszország, ahol semmilyen papírt nem kérnek, a magyar hatóságok azonban megköve­telik a kivitelnél az oltási és a származási igazolást. Ha valaki például Olaszországból Svájcba, vagy lichtensteinbe akar utazni, kutyája vagy macskája társaságában, az ol­tási igazolást köteles felmu­tatni. Mint a Baranya megyei Ál­lategészségügyi Állomás igaz­gatóhelyettese, dr. Bényi Lász­ló elmondta, azokhoz az or­szágokhoz, amellyel hazánknak egyezménye van, formanyom­tatványt ad az állomás, azt tölti ki a hatósági állatorvos. Egyéb országokba két nyelven írt igazolást a Magyar Ebte­nyésztők Országos Szövetségé­nél kell beszerezni. Kutya aján­dékozásánál ugyancsak ennél a szervnél kapható az „aján­dékozási és kiviteli formanyom­tatvány". amelyet kitöltve a Magyar Nemzeti Banknak kell benyújtani, ahol megállapítják az esetleges illetékkötelessé­get, illetve annak összegét. A hagyományos magyar fajták — puli, pumi, kuvasz, komondor és erdélyi kopó — például ille­tékkötelesek. Az állatok behozatalának feltételei nálunk nem szigo­rúbbak az átlagnál, származá­si bizonyítvány szükséges, mely­ben igazolják, hogy a szárma­zási helyen 90 nappal az uta­zás előtt veszettség nem for­dult elő, illetve az állatot 30 napnál nem korábban, illetve egy évnél nem régebben ve­szettség ellen beoltották. K. Gy. Hétfői □ Védőláncos abroncsok földmunkagépekhez Erb János felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents