Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-24 / 140. szám
II KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az 1981.1. negyedévről Tavaszi BNV, 1981 unka-megtakaritás Itj ii rgiatakarékossag K KJx* Szupertakarékos automata mosógép az Alkotó ifjúság kiállításán a BNV-n Fotó: Erb Alkotó Ifjúság A VI. ötéves tervidőszak kezdetén Baranya megyében a vállalatok és a szövetkezetek fejlesztési tevékenysége élénkülő, az állami beruházásoké mérséklődő irányzatot mutatott. A pénzintézetek 1981. I. negyedévében — kisebb területi átfedésekkel — 750 millió Ft- ot folyósítottak beruházásokra, 87 millió Ft-tal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az év első negyedében három fontosabb ipari beruházás kezdte meg a termelést (üzembe helyezésükre azonban még nem került sor). A Beremendi Mészvertikum már 1319 tonna mészkőlisztet gyártott. Megkezdődött a termelés az öntödei Vállalat mohácsi gyáregységének új üzemcsarnokában, és március óta a Pécsi Kenyérgyár új süteményes üzemében sütik a lakosságnak tetszetős formában és jó minőségben a zsemlét. Ipar A szocialista ipar iermelése 1981. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest 5,5%-kal, 1979. I. negyedévéhez képest 0,6%-kal csökkent. Bányászat nélkül számítva is mérséklődött a termelés. A foglalkoztatottak száma 2%- kal alacsonyabb volt, mint egy esztendővel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés ugyancsak visszaesett, bányászat nélkül számítva viszont alig változott. Az állami iparon belül mind a minisztériumi, mind a tanácsi ipari vállalatoknál csökkent a termelés, a termelékenység is visszaesett. A szövetkezeti iparban a termelés és a termelékenység az alacsony 1980. I. negyedévi eredményekhez képest javult ugyan, de a termelés így is mintegy 2%-kal alacsonyabb volt az 1979. I. negyedévinél. Az ipar fontosabb termékei közül csökkent a termelés feketeszénből 2%-kal, ezen belül kokszszénből 5%-kal. A kitermelt szén átlagos fütőértéke romlott. Ennek ellenére a két nagy fogyasztó - a Dunai Vasmű és a Pécsi Hőerőmű — igényeit mennyiségileg kielégítették. Csökkent a termelés cementből, égetett téglából, háztartási és diszmű porcelánból, faroslemezből, lábbelibő tartósított, töltött hústermékekből, vajból és takarmányféleségekből. Többet állítottak elő a tavalyinál a legtöbb bőrgyári termékből, továbbá bőrkesztyűből és bőr-felsőruházati termékből. Ugyancsak növekedett a termelés a fontosabb élelmiszeripari gyártmányok többségéből. így pl. csontos nyershúsból, sertészsírból, vágott baromfiból, fogyasztói tejből, gyümölcs- és főzelék- konzervböl, lisztből, sörből, borból és pezsgőből, továbbá alkoholmentes üdítőitalból és cigarettából. Az I. negyedév során néhány új termék is forgalomba került. Megjelentek a boltokban a Szigetvári Konzervgyárnak a szója-termékcsaládba tartozó konzervei, a mohácsi Gépgyár és Vasöntöde Vállalat pedig az eddigieknél korszerűbb, ún. „Csele" kutak gyártását és értékesítését kezdte meg. A megyei székhelyű ipar összehasonlítható áron számított értékesítése 1981. I. negyedévében 5%-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában. Főként a szövetkezeti ipar fokozta (20%-kal) az értékesítési tevékenységét. Az összes értékesítésen belül a bel- és a külkereskedelmi célú átadás megközelítőleg azonos mértékben, (5, illetve 6" ((- kal), a beruházási célú értékesítés jelentősebben (16 Vokal) növekedett. Az 1981. I. negyedévi külkereskedelmi értékesítésből közel kétharmados volt a rubel, és több mint egyharmados a nem rubel elszámolású átadás aránya. A rubel viszonylatú értékesítés — folyóáron számítva — 7%-kal, a nem rubel elszámolású 5%-kal volt több, mint egy esztendővel korábban. A nem rubel elszámolású export fokozására főként a minisztériumi ipar volt képes, míg a rubel-elszámolású kivitel a szövetkezeti iparban növekedett jobban. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1981. évi terve 2,4 milliárd Ft összegű építési-szerelési munkát irányoz elő, 135 millió Ft-tal többet az 1980. évben teljesítettnél. Az éves előirányzatból szerződéssel lekötött arány az év első negyedévének a végén alacsonyabb volt, mint egy esztendővel korábban. A fizetőképes építési igények azonban ösz- szességükben valamelyest továbbra is meghaladják az építőipar itteni teljesítőképességét. A megyei székhelyű kivitelező építőipar az I. negyedév folyamán 331 millió Ft értékű építési-szerelési munkát teljesített, összehasonlítható áron számítva 10%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Jelentősen (8%-kal) csökkent, az építési-szerelési munkán foglalkoztatott, fizikai dolgozók száma. Az építésiszerelési munkák — ugyancsak összehasonlítható áron számított - termelékenysége így kevésbé esett vissza, mint a termelés volumene, 2%-kal maradt el az 1980. I. negyedévitől. Az építőipar 1981. I. negyedéve során 234 lakást adott ót, 40 lakással kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A negyedév végén 1564 lakás építési munkáin dolgoztak, mintegy 600-zal kevesebb lakáson, mint egy esztendővel korábban. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat ez évben a tavalyinál több, összesen 1361 lakás átadását tervezi. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban az elmúlt év őszéről elmaradó talajmegmunkálási és vetési teendők mind a munkavégzésben, mind a költségek tekintetében 1981. évre áthúzódó teherként jelentkeztek. E tény részben már megszabta az első negyedév feladatait. A legfőbb kalászosból, őszi búzából a tervezettnél, de a tavalyi vetésállománynál is kevesebb került a földbe, 54 045 hektárt vetettek el a nagyüzemek. Ez a tavalyinak 91, a tervezettnek 89%-a. Az ősszel vetetlenül maradt területeken főként borsót, cukorrépát, napraforgót és szóját vetettek, illetve szándékoznak vetni a gazdaságok. A nehéz kelés és az elhúzódó tél után fokozott figyefem irányult a fejtrágyázások jó megszervezésére, amihez a műtrágya rendelkezésre állt. Az őszi vetések állapota a tél végén közepes minőségű volt. A tavaszi vetéshez időben hozzáfoghattak a gazdaságok, az időjárás kedvezett a mező- gazdasági munkáknak. A nagyüzemek vetésszerkezetében — előzetes információk szerint — ez évben megváltozik az arány a gabonákkal szemben a borsó, a cukorrépa, a szója és a napraforgó javára. A borsó, a szója és a napraforgó előnyös értékesítési lehetőségei mellett ez évben a cukorrépa felvásárlására is a korábbinál kedvezőbb árat jelentett be a szerződő Kaposvári Cukorgyár, ami növelte a gazdaságok termelési kedvét. Fokozta a cukorrépa termelése iránti kedvet a Jugoszláviából érkező, előnyös vásárlási ajánlat is, amely 12 mezőgazdasági termelőszövetkezetnél és 2 állami gazdaságnál további vetésterületnövelést eredményezett. A tavaszi fagy jelentős kárt okozott elsősorban a szőlő- és gyümölcskultúrában. Főként a szigetvári és a komlói járásban károsodott a szőlő, a dió, a kajszi- és az őszibarack, továbbá a borsó és a korai hajtatott burgonya. A megyében a negyedév végén 96 000 szarvasmarha, 443 000 seréts és — a juhállomány nagy részét tartó nagyüzemekben — közel 60 000 juh volt. A tyúkfélék száma megközelítette a 4,4 milliót. A szarvasmarhaállomány, ha lassú ütemben is, de 1979 óta csökkent. Mind kevesebb kisüzemi gazdaság tart szarvas- marhát. Ezt a folyamatot a nagyüzemek kihelyezési akcióival igyekeznek megállítani. A tehén és a vemhes üsző kihelyezés — az előnyös feltételei folytán - érdeklődést is keltett a kisüzemekben, ezzel párhuzamosan a korábbi szerződéses állományok csökkenése tapasztalható. Az utóbbi két év március végi állományával összehasonlítva, a sertések száma is csökkent. A csökkenés a háztáji és kisegítő gazdaságokban már a tavaly megkezdődött folyamat tartósságának a következménye. A juhállomány zöme a termelőszövetkezetekben összpontosult. Közülük kialakultak már juhot nagy számban tartó gazdaságok. Baromfiból bővült az állomány, amely főként a broiler- csirke-keltetés fokozódásával függ össze. A mezőgazdaság értékesítési tevékenységének nagyobb részét 1981. I. negyedévében a vágóállat- és állati termék eladás tette ki. Az év első három hónapja során közel 3600 vágómarhát, 11 000 sertést, 3000 tonna baromfit, 271 000 hl tejet és 11 millió tojást adott át a mezőgazdaság tóvá bbhasznosításra. Foglalkoztatottság A megye anyagi ágazataiban a negyedév során átlagosan 133 000 dolgozót foglalkoztattak, mintegy 1500-zal (1%-kal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. A létszámcsökkenés jobbára a fizikai foglalkozásúak köréből adódott. Csak a mezőgazdaság szocialista szektora és a vízgazdálkodás dolgozott a tavalyinál magasabb létszámmal. A szocialista iparban mintegy 20%-kal — ezen belül a szénbányászatban 1%- kal - csökkent a foglalkoztatottak száma. Munkaerőgondokat okoz — főleg a bányászatban és az építőiparban — a természetes elöregedés és az utánpótlás hiánya. A fizikai foglalkozásúak számának visszaesése az építőiparban volt jelentősebb, több mint 4%. Csökkent a nem fizikai munkakörben foglalkoztatottak száma is. összességében azonban nem változott meg a fizikai létszámnak az összes foglalkoztatottakon belüli, korábbi aránya. 1981. I. negyedévben — az előző két év azonos időszakához hasonlóan — 100 foglalkoztatottból 81 fizikai dolgozó volt. A fizikai foglalkozásúak átlagbére az előző év azonos időszakához viszonyítva, a megfigyelt anyagi ágazatokban átlagosan 7%-kal növekedett. A szocialista iparon belül az átlagosnál jobban növekedtek a bérek a könnyűiparban és az egyéb iparban (7,6, illetve 9,5%-kal). továbbá az élelmiszeriparban (8,1%-kal). A lakosság központi forrásokból származó készpénzbevétele 1981. I. negyedévében 6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül jelentősen (13,4%-kal) emelkedtek a mezőgazdasági munkából származó bevételek. A takarékbetétállomány a tárgyidőszak végén 5,7 milliárd forint volt, 3,9%-kal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A lakossági hitelállomány növekedése lelassult, a negyedév folyamán folyósított hitel összege 32,4 millió Ft volt, az egy évvel korábbi 65,1 millió Ft-tal szemben. A hitelek negyedév végi állománya 4 milliárd forint volt. A hosszúlejáratú hitelkérelmek száma 33%-kal csökkent 1980. I. negyedévéhez képest. Jelentősen — 23° »- kai - növekedett az áruvásárlás céljából felvett kölcsönök ösz- szege. Kereskedelem A kiskereskedelem eladási forgalma — összehasonlítható áron számolva — az elmúlt év azonos időszakához képest 2%-kal emelkedett. E növekedés mögött legnagyobb részben a vegyes iparcikkek eladásából származó, 3,7%-os forgalomemelkedés áll. A lakosság áruellátása javult vegyes iparcikkekből, de valamivel rosszabbodott a ruházati termékféleségekből. Ez utóbbiból az árukínálat hiányosságait főleg a szín-, fazon-, méretigény időnkénti kielégítetlensége jelenti. Gondot okozott a negyedév során az olcsó szőnyegek, pamut farmeranyagok, egyszínű jersey méteráruk hiánya. Az idényjellegű élelmiszerek bolti és piaci ára 1981. első negyedévében átlagosan 3%- kai alacsonyabb volt, mint 1980. első negyedében. A lakossági szolgáltatások teljesítményértéke 1981. első negyedévében — a szállítást kivéve, ahol 7%-os csökkenés volt — tovább nőtt. Ezen belül — az 1980. évi visszaesést követően — jelentősen (11%-kal) növekedett az ipari szolgáltatósok teljesítményértéke. Az ipari szolgáltatások részesedése a lakossági szolgáltatásokból 61%-os, így a növekedés a lakossági ellátás javulására enged következtetni, ám nem hagyható figyelmen kívül az egyes szolgáltatások árában időközben bekövetkezett emelkedés hatása (pl. mosásnál, vegytisztításnál). Az ipari szolgáltatásoknál jobban, 14%-kal növekedett az építőipari szolgáltatások teljesítményértéke. Ez évben Baranya megyében is megkezdődött az egyes, nem szoros elszámolású üzletek szerződésbe, illetve bérbe adása. A megyei székhelyű vendéglátóipari vállalatok az év első három hónapjában 23 üzletet hirdettek meg pályázatra, ebből 17 üzletet vettek át, 6 üzletre nem volt jelentkező. A ki nem adott vendéglátó- helyekről elmondható, hogy nagy részük italbolt, amelyekben nem lehet megvalósítani az új vendéglátási formát. Ezen kívül a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, a Baranya Kereskedelmi Vállalat és a ZÖLDÉRT Vállalat ösz- szesen 21 üzletet, illetve elárusítóhelyet kínált átadásra, amelyekből 12 egységet vettek ót a versenytárgyalásokon. Feltaláló! Képzeletemben idős, szakállas, magashomlokú, szemüveges kép asszociálódik. Találmány! Nem vagyok képes túltenni magam a magyar valóságon: most, amikor ízlelgetem ezt a kilejezést, rögtön a bürokrácia, a falak, a meg nem értés, a huzavona jutott eszembe. Közben kiegészül a feltaláló portréja: kilincselő, idegcsil- lapitót majszoló, az alkotásáért küszködő, remegő kezű ember ölt alakot. Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron egyszeriben kitörlődött belőlem a nyomasztó kép: az Alkotó Ifjúság pályázat legjobb alkotásait bemutató kiállításon négy huszonéves fiatalemberrel találkoztam, kamaszosan örülve nézegették az „elektromos tűtörés jelzőt". Nem volt nehéz kitalálni, hogy saját alkotásukat fedezték fel. Kalócska Ferenc, Hlinko Miklós, Müller Ferenc és Szondi László, a Váci Kötöttárugyár technikusai olcsón előállítható, hazai anyagból készült, élőmunkát megtakarító mechanikus tűtörés jelzőt készítettek. A kötési hibák 60 százaléka ugyanis a körkötőgépek tűhibáiból adódik. A szabadalmi oltalom alatt álló találmány több millió forint megtakarítást tesz lehetővé. A farmernadrá- gos fiúk elmondották, nagyon örülnek a második díjnak, a moszkvai Nemzetközi Alkotó Ifjúság pályázat részvételi jogának is, de most legfontosabbnak a szerkezet továbbfejlesztését tekintik. Az újságíró természetesen továbbra is bízik szerencséjében, ha már az első percekben sikerült a bemutatott találmányok alkotóival találkoznia, joggal remélheti, hogy baranyaiakkal, vagy legalábbis alkotásaikkal is találkozhat. Bizonyára nem indokolatlan lokálpatriotizmus sugallja, hogy ha nem is voltak díjazottak (persze a sok tízezer alkotás közül a kiállításra kerülni mégiscsak értékítéletnek számít) között, mégis csak elsősorban őket kerestem. Nem is hiába. Deák Géza és Orovicza Mihály, a Pécsi Hőerőmű fiatal dolgozói „gázégős hőkezelő készüléke" is nagy figyelmet kelt, miként munkatársuk Drakovszky Zoltán „csővég tisztító gépe", amely a kazáncsövek behegesz- tés előtti gyors és tökéletes tisztítását oldja meg. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnöke „laboratóriumi lepárló- készüléket" konstruált, ugyanő Koroknál Gáborral egy „laboratóriumi bepárlót" is készített, mindkettő bizonyára jól szolgálja az Alkotó Ifjúság pályázat célját, amelyet az anyag- és élőmunka megtakarítás, a munka- és egészségvédelem, az energia és import megtakarítósok elősegítését kívánja szolgálni. Hunor László, a MÁV Keleti Vontatási Főnökségének ifjú feltalálója olyan műszert szerkesztett, amely a fokozott figyelmet követelő veszélyes munkakörökben (pl. mozdonyokon) dolgozók pillanatnyi szellemi kondíciójának ellenőrzésére szolgál, segítségével alapreak- ció-időt, logikai válaszadó készséget, szemérzékenység vizsgálatot hajthatnak végre folyamatosan. „A „REATESZT” I. dijat kapott, természetesen ott lesz a moszkvai bemutatónjs. Varga János és Tóth Béla, a HŐTECHNIKA dolgozói II. díjat kaptak arra a berendezésre, amely az acélszerkezetű kémények és tornyok szerelésére alkalmas. A „kúszódaru” nagy terheket képes akár 80 méteres magasságba felvinni, megszüntette a nehéz fizikai munkát a szerelés közben, nagy mértékben csökkentette a baleseti veszélyeket. Keszthelyi Péter, Bütykös Katalin, Tóth Attila és Koós Ervin, a Budapesti Földmérő és Talajjavító Vállalat fiatal alkotói „karroflex komplex építőipari szigetelő rendszert" szerkesztettek, amely egyaránt alkalmas a közmű és mélyépítésben, a magasépítésben a korrózióvédelemre, a tatarozásoknál is alkalmazható, import szigetelőanyag kiváltását, munkaerő-megtakarítást tesz lehetővé. Beretvás Imre és Lakatos Péter, a Hajdúsági Iparművek fiataljai takarékos háztartási mosógépet szerkesztettek. Az alkotók számításai szerint 200 000 darab mosógépet feltételezve népgazdasági szinten évente 16 000 megawattóra villamos energiát, 800 000 köbméter vizet és 300 tonna mosószert lehet az I. díjat nyert gép sorozatgyártásával megtakarítani. Egy írás keretében még csak a legjelentősebb alkotások bemutatására sincs lehetőség, egy nap alatt a BNV-n még csak felületes áttekintést is nehéz szerezni a temérdek szellemi energiáról, melynek testet öltött termékeit láthattam. A KISZ KB és az Állami Fejlesztési Bank gazdasági társulása, az Alkotó Ifjúság Egyesülés olyan tevékenységre vállalkozott, amikor a fiatalok ötleteihez szakértőt, gyártó kapacitást keres, anyagi segítséget nyújt, piacot kutat, amely bizonyára segít ledönteni a falakat a magyar szellemi energiák felszabadításához is. Lombosi Jenő HÉTVÉGE 3. A Pécsi Bőrgyár sertésvelúr üzemrésze — Szokolai felv. —
