Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-03 / 119. szám

1981. május 3., vasárnap Dunántúlt napló 5 Ha sokat eszem, erős leszek R eggel, amikor meg. szólal az ébresztő # # óra, csukva tartom a szememet, hadd higgye Anyu, hogy még alszom. Olyankor mindig odaül az ágyam szélére, megsimogat és azt mondja: Te álomszuszék, ébredj, hasad­ra süt a nap! Elkésel az isko­lából. Hol a mormota. tappan- csa? Erre én kidugom a lábam a paplan alól, ő meg ráhúzza a papucsot. Amióta iskolás va­gyok, egyedül mosakszom, fé- sülködöm, ez alatt Anyu elké­szíti a reggelit, becsomagolja á tízóraimat. Nagyon finom ka. kaót tud főzni, nem úgy mint Apu, ő rajta hagyja a tej bő­rét. Amikor elindulok az iskolá­ba, az ajtóban szerencsepuszit kapok Anyutól, azért, hogy az­nap minden sikerüljön, jól fe­leljek, ügyes legyek a torna­órán ... Nagyon szeretem a mamá­mat, mert ő a legjobb meg a lebszebb a világon. Munka Kettesben anyuval utón-, amikor fáradtan haza­jön, nem ideges, mint Apu, be­jön hozzám a szobába és meg­kérdezi: Érted a leckét? Mert ha nem, segítek. Ha elkészül­tünk, utána játszik velem. Job­ban tud sakkozni, mint Balázs, a padtársam. Különben is a'' Balázs az egy hülye, mert azt mondta, hogy a tanító néni szebb, mint az Anyukám. Igaz, ő se csúnya, de szigorú és kia­bál, ha valaki eltéveszti az olvasást. Anyu sosem szól rám hangosan, ha hibázok, legfel­jebb megismételteti velem a mondatot Múltkor focizás köz­ben elszakadt a nadrágom, és még azért sem kaptam ki, mert nem akarattal történt, egy tüs­kés bokor volt az oka, alá­gurult a labda; Anyu megérti, hogy előfordul ilyesmi, Apu vi­szont megfenyegetett, hogy ördögbőrből varrat rám nad­rágot. Azért ó is szeret engem, ha kérek tőle zsebpénzt, mindig ad, csak megkérdezi, hogy mire költőm. Gyűjtöm, amikor majd felnövök, veszek rajta egy au­tót, és Anyut elviszem minden­hová. Azt mondta a mamám, hogy arra ő már fáradt és öreg lesz Én ezt nem akarom, ezért mindennap segítek, bevásáro­lok, porszívózok, mert a férfiak erősebbek mint a nők. És én vigyázok az Anyukámra, hogy sokáig szép és fiatal maradjon, és olyan jókedvű legyen, mint most." Lejegyezte: H. A. A takarítás férfimunka ugye? Május I-tol új szabályozás erületi elit a gyógyításban A területi felelősség elvén nyugszik az egészségügyi mi­niszter utasítása a betegek be­utalásáról. A miniszteri utasítás alapján Baranya megye egész­ségügyi szakigazgatási szerve ki­dolgozta a megye új betegbe- utalási rendjét, amely május 1-től érvényes. Az új szabályo­zás alapja: lakóterületenként, illetve területi egységként az ott élő betegek ellátásáért egy orvos, egy szolgálat, vagy or­voscsoport felelős. Olyan alap ez, amely a beteg és a kezelő­orvosok kölcsönös bizalmára, együttműködésére épül, mert a, beteg ismer* ezt a meghatóra* zot^ rendszert, amelyben való­ban az állapotának megfelelő legmagasabb szintű gyógyítás- ' hoz juthat. Ebben a kölcsönös bizalomban megnő a körzeti, az alapellátást nyújtó orvos fe­lelőssége, arról kell döntenie, * hogy a beteg ellátható-e az alapellátás szintjén, vagy el­látása, gyógykezelése szakren­delést, illetve kórházi elhelye­zést igényel __ M it kell tudni az állampol­gárnak a betegbeutalás sza­bályozásáról? Elöljáróban any- nyit, hogy a megyei betegbe- utalási rend úgy képviseli Ba­ranya lakosságának érdekeit, hogy a települések népességé­nek, közlekedési viszonyainak figyelembevételével' határoz­za meg, melyik körzet melyik intézményhez tartozik. A bara­nyai városokban, települése­ken már kialakult, jól működik ez a területi beutalási rend. Változásokra a megyeszékhe­lyen számíthatnak, s Pécsett is elsősorban a belgyógyászati el­látás terén’ Bár hétfőtől vala­mennyi körzeti orvosi rendelő­ben kifüggesztik a körzethez tartozó szakrendelőket, illetve fekvőbeteg-intézményeket, el­mondjuk: a pécsi 16—23, a 25—30-as, az 51—58-as és a 6-os orvosi körzet (feltételezzük, mindenki ismeri orvosi körzeté­nek számát) május 1-től a Me­gyei Kórház belgyógyászati osz­tályához tartozik, valamint itt látják el a városkörnyéki köz­ségek közül Berkesd, Nagyko- zár, Kozármisleny, Pellérd, Kő­vágószőlős, Görcsöny és Abali- get betegeit. A POTE l-es szá­mú Belklinikájához tartozik a pécsi 24-es, 31—49-es körzet, valamint a ll-es számú belkli­nikához a pécsi 1—5-ös, 7—15- ös és 50-es, ezen kívül a hirdi orvosi körzet. A sebészeti és baleseti sebészeti ügyelet egye­lőre az eddigi rendszerben mű­ködik. Tudni kell még, hogy a te­rületi elv betartásával, de be­utaló nélkül is felkereshetik .a betegek a fogászati, fül-orr-gé­gészeti, nőgyógyászati, sebé­szeti, traumatológigi, szemé­szeti és sportegészségügyi, va­lamint a bőr- és nemibeteg- gondozó szakrendelést, és a család- és nővédelmi tanács­adó szolgálatot. A rendelkezés meghatározza azt is, hogy a szakrendelésekről a betegeket melyik speciális, magasabb szintű ellátást biztosító intézet­be, a POTE melyik klinikájára * irányíthatják. És éppen a be­tegek érdekeit szolgálja az a rendelkezés is, mely szerint az állampolgár kérheti más, nem a területéhez tartozó intézménybe a felvételét, amennyiben a ké­relme indokolt, s az intézmény vezetője jóváhagyta. G. M. Megnyílt a Konzum Étterem Ttegnap délelőtt egyórás élő adást sugárzott a pécsi Rádió a Kon­zum Étteremből. A riport a Kossuth tér történetét elevenítette fel. Képünkön Nagy Sándor, a MÉSZÖV nyugalmazott elnöke Kovács Imre mikrofonja előtt. Fotó: Proksza L. Ünnepi vendéglátás május elsején A kora reggeli órákban, ami. kor még csak gyülekeztek az emberek a fölvonuláshoz, bi­zony nagyon kellemetlen, hi­deg idő volt. De ennek ellené­re már mindenütt a városban látni lehetett az előkészületeket arra a nagyszabású vendéglá­tásra, amit minden május 1-én nyújtanak az éttermek, presszók, kerthelyisé'gek. Tíz óráig leginkább a lég­gömbárusok bonyolították le a legnagyobb forgalmat, s azok a pavilonok, amelyeket szinte minden utcában, téren föl­állítottak. Tíz óra körül a Szín­ház téri járdapresszó, amit az ünnepre ismét megépítettek, még teljesen üres volt A ven­dégek a fölvonulás vége felé lepték el az összes éttermet, borozót, s a számos kitelepült egységet, mert ezekben sem volt hiány. S mint mindig, most is a sör, a virsli és az üdítő volt a síáger, de jócskán fogyott a szendvicsekből, borból is. Két fesztiváldíj, tizennégy különdíj Baranyai sikerek a helikoni ünnepségen (Munkatársunk telexjelentése.) Nagy baranyai sikerrel feje­ződött be tegnap Keszthelyen az országos diáknapok helikoni ün­nepsége. A rossz idő a szírfház. ba szorította a diákokat, jgy zsúfolt nézőtér előtt ismertették a helikoni ünnepségek eredmé­nyét. A Művelődési Minisztéri­um, a KISZ KB és az Állami If­júsági Bizottság hat fesztivál- díjat alapított, melyet a heli­koni diáktanács és a rendező szervek képviselői ítéltek oda azoknak a KISZ-szervezeteknek, amelyek a legszínvonalasabb kulturális tevékenységet vég­zik. A hat fesztiváldíj körül kettő Pécsre került. A .Dobó úti Gimnázium ét a Nagy Lajos Gimnázium KISZ- szervezete kapta meg ezt az ok­levelet és mellé a 10—10 ezer forintot. A fesztiváldíjakból is nagy arányban részesültek a pécs— baranyai középiskolások. A felkészítő tanárok közül egye­dül Ivasivka Mátyás kapott kü- löndíjat. a Nagy Lajos Gimná­zium kórusainak vezetőjeként. A baranyaiak közül különdí- jat kapott: Spolarics Andrea, Sávay László (Nagy Lajos); Nagy Ilona (Komarov), Soós Mariann (Dobó úti), Benkő Vanda, Hollósy Gabriella, He­lyei Gábor (Leöwey Gimnázi­um); Király Csaba (Kun Béla), Szűcs Katalin-Faddy Zsuzsa (Kisfaludy) és Markesz János (Marek Szakközépisk.) Ugyan, •csak különdíjat kapott a Dobó úti Gimnázium Bartók Béla kó­rusa. (Vezető: Kertész Attila); a Nagy Lajos Gimnázium ka­maraegyüttese és diákszínpada (vezető: Ivasivka Mátyás, ill. Bagossy László) és a mohácsi Marek Szakközépiskola nép­tánccsoportja, valamint az 500. sz. Ipari Szakmunkásképző tánccsoportja. (Vezetőjük: Fi- lákovity István illetve Konrád László.) Az ünnepélyes eredményhir­detés után gálaműsor követ­kezett. Ezen a Bartók Béla kó-# rus, Faddy Zsuzsa, a Nagy La­jos férfivokál, Király Csaba, a Marek-néptónccsoport; Nagy Ilona, az 500. sz. tánccsoportja és Kanosán Tünde szerepelt a baranyaiak közül. B. L. Az Eszék étterem 1 -én egy napra kinyitott, hogy így .se­gítsen a várható nagy forga­lom kielégítésében. Ezúttal még nem mint étterem, hanem mint büfé működött. A szokásos he- Jyeken kivétel nélkül megtalál­tuk a hangulatos járdapresszó­kat, de helyet, azt szinte sehol sem lehetett kapni: Színház­tér. Kolumbia, Minaret. Kioszk — s ez évtől gazdagítja a sort a Pannónia kitelepülése, a Kórház téren. Nagy tolongás volt az új, s bátran lehet mon­dani, Pécs legszebb borozójá­ban, a Barbakónban. Az utcá­ra kitett kis asztaloknál egyetlen hely sem akadt, de odalent a pincében még reménytelenebb volt a helyzet: sokan csak azért mentek be, hogy legalább lát­hassák, mert a mélypincében minden box megtelt, a fölső pincében alig lehetett meg­moccanni Az elegáns öltözetű fölszolgálóknak ugyancsak sok dolga akadt az első napon, hiába, pince, bor, pizza és pirog így együtt nagyon csábító voit mindenki számára. A Sétatéren nemcsak a Kioszk volt zsúfolásig tele, de a sétány is, ahol régi szokás szerint most is álltak a vendéglátó pavilonok. S aki fölkereste a Malom­völgyi parkerdőt, az sem ma­radt le a vendéglátás élveze­teiről: a majálison a Pécsi ÁFÉSZ gondoskodott arról, hogy mindenki maradéktalanul jól érezze magát. Hogy pontosan hány kiló vagy inkább mázsa virsli, és mennyi ital fogyott el május 1-én, arról pontos ada­taink még nincsenek, de felté­telezhetően rengeteg. S hogy az ünnepek egyetlen napja se maradjon esemény­telen, tegnap reggel megnyitot­ta kapuit az új Konzum Étte­rem, ahol az önkiszolgáló rész­ben már reggel sok vendég fordult meg, s délelőtt gyülekez­tek az első ebédelők is az alsó, rendkívül esztétikus étteremben, ohonnan egyébként reggel 9-től 10 óráig egyenes adósban műsort közvetített a pécsi rá­dió. d. cs. Filmjegyzet A mérkőzés S okaknak történelem az az időszak, amikor A mér­kőzés című film játszódik: 1956 nyara. Tankönyvek pár sornyi megállapításai, időseb­bek elbeszélései idézhetik a huszonöt évnél fiatalabbaknak a kort. Másoknak gyerekkori élmény, akkor meg nem értett változások sorozata. Kása Ferenc hangsúlyozot­tan egyedi és kitalált történe­tet mond el, ami — fogadjuk el — a valóságban is megtör­ténhetett volna. Filmje mégis jelképes. Egy bányászcsapat játszik egy Dózsa-csapattal, az utóbbinak az NB ll-ben való bentmaradást jelentené a győ­zelem. A bányászcsapat elad­ná a meccset, a dózsásoknak annyi pénze nincs, amennyit kérnek. A bíró nem ad meg egy szabálytalan dózsás gólt, kitör a botrány. A Dózsa szak­osztályának vezetője az öltöző­ben betöri a bíró fejét, aki nemsokára meghal. Az eset szemtanúja Bállá Bálint, a me­gyei lap nemrégiben kinevezett főszerkesztője. A főszerkesztő többször ült börtönben, 1941- ben először, majd az Ötvenes évek elején — mindannyiszor mint kommunista. Lapjába meg akarja írni a meccs körülmé­nyeit, a bíró halálának az okát, a cikk azonban nem jelenik meg, őt magát a szakosztály elnöke * rendőri pozíciójánál fogva letartóztatja. • Alkut, kompromisszumot kínál Bállá Bólintnak, aki erre nem haj­landó ... A film azzal fejező­dik be, hogy a főszerkesztő ka­masz fiát tragikusan megté­veszti a helyzet tisztázatlansá­ga, s megöli azt áz embert, aki tanúskodhatna az önkényeske­dő szakosztályvezető ellen, s apja mellett. Kása Ferenc új filmje egé­szen más hangvételű, mint volt az első filmje, a számára film­művészi rangot adó Tízezer nap. S más szemléletű is. Első filmjében Kása Ferenc saját életének tízezer napját vallatja a világra eszmélő fiatal el­szántságával és felelősségével. (1937-ben született, s 1965-ben főiskolás korában forgatta a filmet.) A mérkőzésben a sze­mélyes élmények mellé már le­rakodtak az 1956 óta tapasz­taltak is — ami tulajdonkép­pen természetes. A kifogásol­ható csupán az, hogy ezeket az élményeket, véleményt Kása antedatálja. Nem történelem­hamisításról van szó, csupán csak arról, hogy ezzel Kása fel­veti a „ha” történelmietlen es­hetőségét; azt, hogy mi lett volna, ha 1956 nyarán a kom­munista értékek őrzői nem haj­lanak a kompromisszumra, és ha a törvénysértők csak egy ki­csit is belátták volna cseleke­deteik romboló voltát. Az 1956-ot' cselekvőén átél- tekben bizonyára ez lesz a vita egyik sarkalatos pontja: azon a nyáron az értelmiségi „ér­tékőrző" értelmiségiek és a hatalmukkal visszaélők között feszült-e a valódi ellentét, köztük veszett-e volna el a helyzet kulcsa? A mi vitám nekem van a filmmel, az annak befe­jezése. Mert az még rendben van, elfogadom, hogy az apák mulasztása, hibája, gyengesége örökségként az új nemzedéket is nyomja. De Ká­sa az újságíró fiával olyan gyilkosságot követtet el, ami alól sohasem adhat majd ma­gának feloldozást: ártatlant ölt. Ez_ és az „apai örökség" egy életre megbénítja a ka­maszt ... És ez így nem igaz. Nem ön­vádtól marcangolt az 56 utáni kor társadalma, nem lebénított. Bodó László Egységes országos térképrendszer lesz Az egységes országos térkép, rendszer kidolgozásának fon. tosságát hangoztatták az április 29—30-án Pécsett tartott, két­napos országos földmérő és térképészeti tanácskozás elő­adói. Az egységes térkép- rendszer kialakítása már 1976- ban megkezdődött és’a hatal­mas munka a tervek szerint 2000-ig tart. Az új térképek egy azonos vetületi rendszernek és az előírt méretarányoknak megfelelően készülnek, hogy ezekre ■ alapozva pontos telek­könyveket, jobb ingatlan­nyilvántartást vezethessenek, de a városrendezési munkák is szervezettebbé válhatnak se­gítségükkel. Baranyában a 25 évre terve­zett folyamatos felmérés, és térképkialakítás egyharmadával már végeztek, elsősorban a sik­lósi járásban Jelenleg a mohá­csi járás és részben a komlói járás településeit térképezik. Az új térképek általában száz éves, és többször felújított tér­képeket váltanak fel. Az Orszá­gos Földügyi és Térképészeti Hivatal, ‘valamint a Baranya megyei Földhivatal által ren­dezett tanácskozáson a dunán­túli földhivatalok és geodéziai vállalatok vezető szakemberei vettek részt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents