Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-23 / 139. szám

e

Dunántúli napló

1981. május 23., szombat

Előtérben a területfejlesztési

kutatások

A Magyar Tudományos Akadémia / Duoáotúli Tudományos lotézetének ötéves kutatási tervéről - loterjú dr. Csefkó Ferenc ügyvezető igazgatóval

A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete, mint a magyarországi területfejlesztési kutatások egyik bázisintézete a különböző vonzáskörzetek, komplex térségek, régiók, agglomerációk társadalmi-gazdasági, természeti sajátosságait vizsgálja. Kutatásait Dunántúlon, valamint az ország más területein folytatja, társadclomtudományi - elsősorban gazdaságtudományi, szociológiai, néprajzi, történet- tudományi, állam- és jogtudományi megközelítésben — olvasom az intézet ötéves kutatási tervének bevezetőjében. Az intézet elképzeléseit az akadémia illetékes szervei megerősítették. Az előttük álló és az elmúlt tervidőszak főbb vonásairól beszélgetek dr. Csefkó Ferenccel, a DTI ügyvezető igazgatójával.

— Mik voltak az elmúlt öt év legfontosabb tapasztalatai?

— Az intézet az 1973-ban történt profilváltást követően meghatározott irányban fejlődött és a magyarországi területfejlesztési kutatások egyik kutatóbázisává vált. Mint beszámolónkban is megfogalmaztuk, vizsgálataink általános célja olyan gazdasági-társadalmi és természeti folyamatok, jelenségek és a köztük levő összefüggések feltárása volt, amelyek ismeretében tudományos alapra helyezhető különböző típusú térségek gczdasági-társadalmi viszonyainak hosszabb távú fejlesztése. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a kutatások megalapozó jellegűek. Az elsősorban a Dél- Dunántúlon folytatott tényfeltáró vizsgálatokon alapuló kutatások során olyan eredmények elérésére törekedtünk, amelyek révén hozzájárulhattunk a területfejlesztés elméleti-módszerta- ni kérdéseinek kimunkálásához.

— Milyen volt ezen belül a helyi és az országos leiadatok aránya?

— Egyre nagyobb részt igyekeztünk vállalni az országos szintű tudományos feladatok megoldásából. E munkák is elsősorban a területfejlesztés elméleti alapkérdéseinek tisztázásához kapcsolódtak. Ezen túlmenően eleget tettünk a különböző állami, politikai szervek részéről jelentkező igényeknek, eseti megbízásoknak. A mintegy 20 intézeti kutató és annak 20 kutatást segítő munkatársa kapacitásának körülbelül 70 százalékát az országos főirányokban folytatott tevékenység kötötte le.

— Hogyan alakultak a munka tárgyi feltételei?

— A tárgyi feltételek közül ki kell emelni az épület felújítását. Ügy vélem, hogy a jelenlegi elhelyezésünk megfelel a kutatóhelyekkel szemben támasztható optimális követelményeknek. Az elmúlt években kialakult a korszerűbb kutatásokhoz illő intézeti struktúra, amely a statikusabb osztályszerkezetet a dinamikusabb teamszerkezettel ötvözve alkalmasabbá teheti az intézetet feladatai teljesítésére. Szükségessé vált egy térképész munkába állítása. Az épületben elhelyezett terminálgépünk pedig le- hétővé teszi, hogy a regionális számítóközpont révén tág teret biztosítsunk a számítóg'épes programoknak. Külön is szólni

kell az igen modern és jól kezelhető szakkönyvtárunkról.

— A tudományos intézetekkel, kutatókkal kapcsolatban gyakran hallani elszigeteltségről, önöket ebből a szempontból mi jellemzi?

— Nem túlzás, ha azt állítom, hogy ennek az ellenkezője. Kapcsolataink a különböző helyi oktatási intézményekkel, intézetekkel kiválóak. Együttműködésünket szerződések is szabályozzák. Nemrég kötöttünk egy ilyen szerződést a PTE-vel, most készülünk hasonló dokumentum aláírására a Pollack Mihály Műszaki Főiskolával. A különböző állami és pártszervek, vállalatok felé továbbra is nyitottak maradunk, és igyekszünk eleget tenni kéréseiknek. E megállapodásokkal kapcsolatban hangsúlyozom, hogy mi igyekszünk minden fölösleges formalitást kerülni, ehelyett arra törekszünk, hogy a korábbi, több éves munkakapcsolat eredményeként konkrét feladatmeghatározásra kerüljön sor.

— Mik voltak az elmúlt időszak legjelentősebb eredményei?

— A legjelentősebbeknek az ágazati, infrastrukturális és igazgatási kapcsolatok vizsgálata során született eredményeink tekinthetők. Ezek a vizsgálatok korszerűek, eredményeik hozzájárulnak az elmélet és a módszertan további gazdagításához is. Általánosítható típusúak a gazdasági-társadalmi szerkezet és az igazgatási struktúra közötti összhang, illetve az ellentmondás társadalmi előnyeinek, hátrányainak feltárását célzó vizsgálati eredmények is. A területi, ágazati kapcsolati mérlegek megszerkesztésével és összeállításával úttörőszerepet játszottunk Ma- gycrországon. Számos további kutatást említhetnék még, amelynek jelentős eredményeit regisztrálhattuk az elmúlt öt évben. A kutatásoknál igen fontos szempont volt a gyakorlati hasznosíthatóság.

— Hallhatnánk erre néhány példát?

— Általánosítható eredményeink az országos szintű területfejlesztési politika elméleti alapjait gazdagítják. A kutatásokból levonható következteté- sek a területi tervezés tudományos megalapozását tekintve is fontosak lehetnek. Vizsgálataink elsősorban a tervezéssel foglalkozó országos és területi szervek munkájához nyújtanak segítséget. Ezek lényeges dolgok, akárcsak a környezetvédelmi kutatások, amelyeket a tervidőszak közepén kezdtünk el. Ezeknek az eredményei elősegíthetik a közgazdasági és jogi szabályozórendszer továbbfejlesztését. A gyakorlati hasznosíthatóság szempontjából kiemelést érdemel a „Sopron és a hozzátartozó településcsoport kísérleti környezetvédelmi terve" kidolgozásával kapcsolatos munka, amelynek során először készül hazánkban egy településre, illetve településcsoportra komplex környezetvédelmi tervkoncepció.

— Milyen főbb célkitűzéseik vannak a következő öt évre?

— Célunk, hogy a területfejlesztés országos kutatási feladataihoz kapcsolódva elsősorban módszertani kérdésekre keressünk választ. Az eddig főleg Dél-Dunántúlon szerzett ismeretek szükségessé teszik, hogy kutatásainkat mind tematikuson, mind pedig a vizsgált terület szempontjából kiterjesz- szük. Itt említem meg, hogy terveink között szerepel egy „veszprémi” és egy „győri kutatócsoport" kialakítása is. Ezek a csoportok az itteni eredményeket használják fel az Észak- Dunántúlon folytatandó kutatásaikhoz. Ezáltal bázisintézeti szerepünk is tovább erősödik, hiszen már eddig is egy sereg országos, regionális és egyéb intézménnyel volt ilyen — közös kutatási témán alapuló — kapcsolatunk. A területfejlesztést megalapozó és a környezetvédelmi kutatásokon kívül egyéni témák kidolgozására, nemzetiségi kutatásokra is sor kerül.

— Hogy lehet ezt a hatalmas anyagot áttekinteni?

— E kutatási célkitűzéseinket intézeti blokkokban kívánjuk végezni. E blokkok összefogják az adott témákhoz kapcsolódó teamek tudományos programjait. A blokkokon belül olyan hálótervek alapján folynak a kutatások, amelyekben rögzítjük az egyes kutatócsoportok egymáshoz való kapcsolódási pontjait, a részeredmények várható időpontjait és azok egymáshoz való viszonyának, egymásra épülésének tartalmi és szervezeti, szerkezeti kereteit. Ilyen blokk például a gazdaság- és igazgatásszerkezeti blokk, amelynek kutatásai gazdaságpolitikánk egyes terület- fejlesztési kérdéseihez kapcsolódnak.

— És a környezetvédelmi kutatások?

— A környezetvédelemmel kapcsolatos témacsoport kutatásai elsősorban „Az emberi környezet védelme" című országos szintű kutatási célprogram egyik főtémájaként megjelölt, valamint a KGST együttműködési programban meghatározott témakörök'' kidolgozására irányulnak. Ezt egészítik ki a természeti potenciálra vonatkozó vizsgálatok és egy, az előző tervidőszakból áhúzódó célfeladat megoldását jelentő témakör.

Bebesi Károly

KORHÁZI FELVÉTELES ÜGYEL ETEK:

Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről.

Felnőtt belgyógyászat, I. kerület: II. sz. Klinika, II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület) ; III. kerület: I. számú Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika.

ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK:

I. kér.: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10 3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10 8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár.

SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon — *ste 7-től reggel 7 óráig.

ORVOSI ÜGYELET

Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon:

Felnőttek részére összevont rendelés: 7—19 óráig

az I. kerületben: űjmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169)

a II. kerületben: Munkácsy M. u. Rendelőintézet, II. emelet 219., tel.: 13-833 48,

a III. kerületben dr. Veress E. utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833)

Gyermekek részére: összevont rendelés 7 órától 13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor

A. u. 15. (T.: 11-752), Vasas l-ll., Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Lázár), Szabolcsfalu (dr. Székely), Meszes I/—II. (dr. Ká- lózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek.

Zsolnay V. u. 45. (T.: 13-724), Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fischer),

Zsolnay V. u. I-II. (dr. Kovács, dr. Katona), Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek betegeinek.

Munkácsy M. u. 19. II. kér. Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata (tel.: 13-833 75) Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller u. 9. (dr. Gehring), Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.), Semmelweis u. I. (dr. Pánczél), Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai), körzetek betegeinek.

Kertváros, Krisztina tér (T.: 15-708), Kertváros u. (dr. Tóth Zs.), Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss), Sarohin t. u. (dr. Sásdi), Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek.

Dr. Veress E. u. 2. III. kér. Rendelőintézet gyermekpavilon. (T.: 15-833.) Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner), I—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére.

BEenei jegyzetek

Bornemissza Mária énekel-------------------------------- A -------------------------I

H-hangverseny

Gershwin-est

Örökzöld, mai ritmusban

Márkás név George Gershwiné — a könnyűzenében. Az egyetemes zenetörténet kissé régies, konzervatív irányzata voltaképp ide skatulyázta be, megemlítve (és lekezelve) néhány fő művét, amikkel a szerzőnek a húszas-harmincas években .. bevallott célja, hogy a szórakoztató és „komoly" zenét (jellegzetesen amerikai módon) összeegyeztesse." Aki viszont a jó zenét szereti, nemcsak a „komoly zene” híve, az bizonyára minden különösebb kritikai vagy hivatalos álláspont nélkül is remekműnek tartja a Kék rapszódia néven ismert Rhapsody in Blue-t; a Zongoraversenyt; a Kubai nyitányt, vagy az egész huszadik századi operairodalomban is kimaqasló Porqy and Bess drámaiságát, folklórban gyökerező líráját. S ha ma élne, nevét — éppen ars poeticája révén — a zenei közműveltség gyaraoí- tásában is legalább olyan súlv- lyal emlegetnék az egész világon, mint Bernsteinét. Művei klasszikussá váltak, a XX. századi modern zene népszerűbb, de mindenképp korjelenségeket és atmoszférát árasztó értékes, maradandó zeneművei gyanánt. Dalai — hiszen elsősorban dalokban gondolkodó és dalformákban építkező komponista volt —, kevésbé ismertek. Pontosabban azok ismerősek, amelyek motívumanyaga a fő művek zenei szövetében is fő témaként fel-felbukkannak.

Ezt is igazolta egy szép és értékes pécsi kezdeményezés: a Saturnus együttes és Bornemissza Mária múlt heti dzsessz- koncert-sorozata (Kaposvár, Baranya és Pécs több hangversenytermében). A Gershwin-mű- sor előadásának fő értéke abban rejlik, amiben eltér a hagyományostól. Ezek a> dalok a

húszas évek — a korabeli dzsesszben és tánczenében honos - harmoniavilógát tükrözve, ízig-vérig a mai modern dzsessz ritmikájával, színeivel és hangszerein szólaltak meg. A Saturnus egyedi hangzásvilága méltán népszerű a közönség előtt. Tagjai: Babos Gyula (gitár), Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Dandó Péter (basszusgitár) és Pecek Lakatos Béla (dob) ezúttal is mind együttes, mind szólisztikus imp- rovizatív játékukkal élvezetes muzsikát nyújtottak. Különösen tetszett Babos altszaxofon- hangzásra emlékeztető sajátosan puha, lírai szólója: Szakcsi Lakatos átszellemült parafrázisa daltémákra és együttes játékuk is a közös számokban. Ebbe o muzsikálásba a legszebb hangszerrel, az emberi hanggal kapcsolódtak bele Bornemissza Mária improvizációi. Bornemissza Mária tánc- daléneklését is szép, kulturált hang, stílusos előadás- jellemzi. De ennél többre képes, önálló rögtönzésekre is, a pillanat, a percek ihletében olyan témákból, amiket érdemes „kibontani". S otthonosan, mindkét előadási módban: a dal invenció- zus, közvetlen, sanzonszerű bemutatásában, s a színes, változatos játékban a témával. Például a Jelen van a szerelem (Love is here to stay) vagy a közismert Valaki szeret (Somebody loves me) és a Csodálatos (Wonderful) c. számokban éppúgy, mint az alig ismert régi Gershwin-dalokban. Záró számuk különösen nagy sikert aratott: a Porgy és Bess egyik dalának (Summer time) örökzöldje sajátos dzsessz-rock feldolgozásé, vonatzakatolásszerű ritmusban is nagyszerű muzsika. A műsort Bornemissza Géza szerkesztette. (w. *.)

Rókus u. 8. (T.: 10-742), Rókus u. I—II—III. (dr., Kovács Cs., dr. Se- diánszky, dr. Mezölaki), toronyház (dr. Szabó I.), Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek.

Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyermekorvosi ügyelet egy helyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék).

Szombaton este 19 órától vasárnap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére.

Felnőttek részére:

az I. kerületben űjmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin Ottó u. 23. (tel.: 11-169). A II. kerületben: Munkácsy M. utcai rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812). A III. kerületben dr. Veress Endre utcai rendelőintézet (tel.: 15-833).

Gyermekek részére:

Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata (tel.: 10-895).

Injekciós kezelésben részesülő aver- mekek ellátása vasárnap délelőtt

8— 11 óra között történik ugyanitt.

Ha a megqdott telefonszámok nem

jelentkeznek, beteghez hívást a

09- en (posta) is be lehet jelenteni.

Fogászati ügyeleti szolgálat:

Szombaton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben (ügyeleti bejárat).

*

ÁLLATORVOSI ÜGYELET

ügyeletes állatorvos 1981. május 23-án du. 14 órától május 25-én 8 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Megyeri út 24. szám. Telefon: Pécs 15-588. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Irinyi J. u. 3. Telefon: Komló 82-693. Siklós város és iárás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyei Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szent- lőrinc, Erzsébet u . 4. sz. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati részen: Szigetvár, Állatkor- ház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75.

Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyható a Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszámon, illetve az illetékes telefonközpontoknál ,,Állatorvosi ügyelet" címen.

Két hangversenyen is hódolhattak nemes szenvedélyüknek a pécsi zenekedvelők kedden este. Az Ifjúsági Ház Zenekara immár szokásos tavaszi koncert, jét adta a Liszt Ferenc Hang- versenyteremben, s amikor itt szünetet tartottak, akkor kezdődött a dzsesszműsor az IH klubtermében.

Az előbbi együttest már a műsorválasztás is dicséri: a preklasszikus Albinonitól romantikus szerzőkön ót két eszázadi magyar szerzőig ívelt a sor. A gazdag anyagból — súlyánál fogva — Dittersdorf, Haydn és a mi Weiner Leónk egy-egy műve érdemel említést. Az osztrák Dittersdorfról, a bécsi klasz- szikusok kortársáról kiderült, hogy csak árnyéka Mozartnak vagy Haydnnak; bármennyire is lelkiismeretesen komponálta meg — különleges, hiszen brácsát és nagybőgőt „foglalkoztató" — versenyművét, mégis súlytalan és érdektelen maradt, fúró-faragó zenei mesterember, a másik két zenei nagyság meglepetésszerző ereje, zsenialitása nélkül. Haydn ezt követő Simfonia Concertante-ja viszont igazi remekműnek bizonyult. Az első tétel apróbb bizonytalanságai után mind a zenekar, mind a szólisták - Ribly János (hegedű), Socsy Szabolcs (cselló), Kircsi László (oboa) és Zseni Nándor (fagott) — a lehető leakiválóbbat nyújtották, lendületes, élvezetes zenével lepték meg a hallgatóságot. Ugyanez mondható el a Weiner-diverti- mentóról is, amelynek főleg a középső tétele sikerült.

Nemcsak a műsorválasztás, hanem az együttes összteljesítménye is figyelmet érdemlő, értékes. A zenekar tagjai igazi műkedvelők — a szó legjobb értelmében középiskolások, egyetemisták, dolgozó fiatalok. Nemcsak maguknak játszanak, hanem — a jelenlévő mintegy háromszáz fős hallgatóság tanúskodott róla — számottevő törzsközönségük is van. Legnagyobb erényük a tömör, egységes vonóskari hangzás, az igazságnak azonban tartozunk az észrevehető negatívumok jelzésével is. Különösen a hangverseny második részében tűnt ki, hogy nem minden ízében kellően árnyalt még a produkció. A hangzás egységes, de az együttes még nem tud eléggé visszafogottan játszani (Grieg, Csajkovszkij), és a már említett magyar művek táncos (kedves, bájos, könnyed) karakterét sem tudták még érzékeltetni igazán. Mindez azonban semmit sem von le munkájuk, vállalkozásuk értékéből.

A betanítás és az előadás Mihályi Istvánnak és Marosi Lászlónak a munkáját dicséri.

Varga János