Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-23 / 139. szám

1981. május 23., szombat Dunántúlt llaplo 3 Képünk az egyik királyegyházi gazda háztáji gazdaságában készült Királyegyháza A gazdagság titka: szorgalom, vállalkozó kedv I I a tizenegy község * ■ összeköti sorság elöbb-utóbb újjal mutogát- nak arra a falura, amelyik így vagy úgy kilóg a sor­ból. Hét évvel ezelőtt az egyesüléskor tíz község fi­gyelt gyanakodva Királyegy­házára. Az urbanizált, ker­tes meg emeletes házak­ban lakó stentlőrinciek kis­sé le is nézték a tavasztól őszig tehénlepényektöl tar­kított szomszéd falut. A városi rangra törő, minta­szerűen közművesített, tökélete­sen csatornázott nagyközség iparokat fogadott be: munkaru­haüzemet, vállfaüzemet, cipő­gyárat. Miközben az Úttörő Tsz centrumában a városi életfor­maváltás csaknem teljesen száműzte a háztáji gazdálko­dást, Királyegyháza meggazda­godott a háztájiból. Volóban, olyan gazdagok a királyegyháziak, ahogy beszé­lik? A falu arculatáról első pil­lantásra ez nem derül ki. Az egykori Vásórosszentgál—Szent- ivány hosszan egybeépült fő­utcáját járva több az öreg ház, mint az új. Szentgyörgy nap után most is csapatokban raj­zanak ki a tehenek, borjak a legelőre, otthagyva nyomukat a műút hosszán. Csakhogy hét év óta fordult a világ, s ma már ez nem szégyen, inkább a szorgalom jele. Ez a falu nem akar város lenni. Minden ház mögött istálló, minden istálló­ban két-három vagy hét-nyolc, esetleg 11 fejőstehén, mint a télen Fatáéknál a Petőfi utca 12-ben, meg három-négy hízó­bika. Bazsó Gyula tsz-nyugdíjas 7 bikája hízik a Petőfi utca 1- ben, mind a hetet a tsz-szel szerződte le. — Ravaszak ezek a királyegy­háziak — mondja egy szomszéd falubéli tsz-tag. — Nem otthon építik a nagy házakat, hanem Pécsett. Van a város szélén egy utca, csupa nagy emeletes, ker­tes házzal, ezt királyegyháziak lakják, az ifjabb nemzedék. Az öregek otthon hizlalják a bikát, fejik a tehenet, de azért a fia­talok is hazajárnak segíteni. Kocsija mindegyiknek van, nem egy családban két autó is, egy munkára, egy vasárnapra. Hét­végeken egész karaván indul Harkányba, vagy át Jugoszlá' viába, le a tengerpartig. Fekete László háztáji agronó- mus mondja: — Tavaly 21 millió volt a ház­táji forgalmunk, 3655 vágóser­tést, 394 hízómarhát és 1,8 mil­lió liter tejet adott a háztáji. A marha és a tej felét Királyegy­háza szállította. Ezenkívül a helyi áfész is termeltet zöldsé­get, gyümölcsöt, házinyulat, egyéb aprójószágot. Az áfész húsüzemében évente 1200—1400 hízott sertést vágnak le és dol­goznak fel, ez is a háztáji por­tákról kerül ki. Hat takarmánybolt van a tsz területén, Királyegyházán, He- lesfán a tsz, Szentlőrincen, Bük- kösdön, Sumonyban és Gyöngy­fán a Gabona Vállalat és az áfész kezelésében. A tagok lu­cernát és abrakot kapnak. Min­den községnek van háztáji le­gelője, amit a tsz gondoz, a fű­bér és pásztorbér tehenenként évi 160 forint. A kisállattartók­nak 100 négyszögöl fényért ad­nak, a szarvasmarhatartóknak igény szerint, van aki 3600 négyszögölet vált ki. Az idén süldőket, vemhes üszőket, és hizlalni való bikákat helyeznek ki háztájiba. Az ÁHV félidős vemhes kocákat helyez ki. Az érdeklődés nagy, sok a jelent­kező. Királyegyházán Borza Ferenc a bátyjával jelentkezett az ak­cióra. Ők 40 sertést hizlalnak, korszerű elhelyezéssel, önete­tőkkel, önitatókkal. Most bőví­teni akarják a farmot. A faluban mégsem a sertés az igazi sláger, hanem a szarvasmarha. A háztáji tehén- létszám a 11 faluban 650, eb­ből 340 fejőstehén Királyegyhá­zán van. Az 1200 darabos kis­üzemi szarvasmarha-állomány 52 százalékát tartják ebben a faluban. Fato Gyuláéknak négy kocájuk, tenyészkanjuk, évi 58— 60 malacuk, egy lovuk, hat fe­jőstehenük van. meg a szapo­rulat — a télen még 11 volt, s csak átmenetileg adták el az ötöt. Naponta 70-80 liter tejet visznek a csarnokba. A szom­szédból Nagy Istvánék 3 fejős után 40 litert visznek, több mint 6 forintot kapnak literéért. A MECSEKTEJ egyik legfontosabb csarnoka az itteni, egyszerre 600-700 liter háztáji tejet visz­nek innen el Kacsótára. Reg­gel, este majd minden háznál kattognak a fejőgépek. A megyei tejtermelési ver­senybe Királyegyházáról nevez­nek be minden évben a legtöb­ben. Volt ott mór nemegyszer első díjas is. A legtöbb órute- jet értékesítő kistermelők ver­senyében tavaly három király­egyházi ért el helyezést. Fáik István második, Papp Ferenc harmadik díjat kapott, Balázs Antal megyei ötödik lett. Míg az országban évről évre csökken a háztáji tehénállo­mány, ebben a faluban emel­kedik. S még jobban emelked­ne, ha az inszeminátor meg az állatorvos kicsit komolyabban venné a királyegyháziak általá­nos panaszát: baj van a mes­terséges termékenyítéssel, ke­vés borjú születik. Ezt a jogos panaszt orvosolni kell, nehogy megtörjön az a lendület, ami­vel a királyegyhóziak a kor­mány háztáji programját vég­rehajtják. — Rné — Többen üdülhetnek családnstul A szakszervezeti és vál­lalati üdülők - jó részük felújítva, korszerűsítve — az idén ismét 1 millió 200 ezer vendég fogadására készültek fel. Ugyanany- nyian üdülhetnek kedvez­ményesen, mint tavaly, az elő- és utószezonban azon­ban többen üdülhetnek családostul. A szolgáltatá­sok, a szórakozási és sport- lehetőségek sok helyütt bő­vülnek, s az újonnan léte­sített üdülőkben - bele­értve a faházakat is - a komfort is nagyobb. Pénteken érkeztek meg az első vendégek a szán- tódi új Panoráma üdülő­be, amely 80 összkomfortos faházból áll. Elsősorban családoknak szánták a mosdóval, zuhanyozóval felszerelt, előtérrel és háló­helyiségekkel ellátott há­zakat. Az üdülő főépületé­ben kapott helyet az étte­rem, továbbá a könyvtár és a televízióval, rádióval felszerelt kulturális helyi­ség. Az üdülő sportpályáin golfozni, tollaslabdázni és kézilabdázni is lehet. Az el­ső vendégek főleg nyugdí­jasok, őket az iskolai szü­netben gyermekes csalá­dok követik. A Balaton partján egyéb­ként több mint 30 üdülőhá­zat újítottak fel, sok­helyütt kicserélték a régi berendezéseket, sportpá­lyákat építettek például a boglárlellei SZOT-üdülőben és a zamárdi gyermeküdü­lőben is. A siófoki Csepel- üdülőben megépítették a déli parti SZOT-üdülők első szaunáját előtérrel, pihe­nővel, fürdőmedencével. A SZOT vitorlásflottája több mint 100 ezer vendég ba­latoni kirándulásáról gon­doskodik az idén. A Bala- ton-parti szakszervezeti és vállalati üdülőkben körül­belül 400 ezren tölthetik az idén szabadságuknak egy részét, az első 6000 ven­dég már megérkezett. A Mátra SZOT-üdülői egész évben fogadnak vendégeket, a főidény azonban itt is a nyár, amely ezúttal is újdonság­gal szolgál. Galyatetőn el­készült a szauna a hozzá­tartozó kondicionáló­teremmel, amely egy ko­rábban létesült fedett uszo­dához csatlakozik. A nyár­ra átadják az új sportpá­lyát is, ahol kézi- és röp­labda-, kosárlabda-, vala­mint kispályás futballjáté- kokra nyílik lehetőség. Megújul a MÁV Igazgatóság központi épülete Pécs „kapujában” Sok szó esett mostanában a pécsi nagyállomás környékéről, az újjáformálódó Lenin térről. Naponta több száz ember for­dul meg itt, a városunkba látoga. tők zöme ezen a „nagy kapun" keresztül kapja első benyomását Pécsről. A főpályaudvar mögöt­ti tér egyre kedvezőbb arcu­lattal köszönti az érkezőt. A MÁV Pécsi Igazgatósága központi épületén tavaly év vé­gére befejezték a tetőcserét. Piros palafedést kapott a város egyik legnagyobb középülete, most a délre néző külső falakat hozzák rendbe. A mintegy 1600 négyzet- méter régi, itt-ott lepergő va­kolatot teljes egészében lever­ték, helyére már hordják föl az új felületképző habarcsot. Ap­rólékos, nagy szakértelmet igénylő munka ez, mert a hom­lokzatot díszítő elemeket a régi formájában állítják helyre. Külön megtervezték az épület színképét, figyelemmel a piros tetőre és a megmaradó szürke terméskő lábazatra, melyet gon­dosan megtisztítanak majd a szennyeződéstől. A nagyobb fal­síkokat világos tabak színű Stol- logén festékkel vonják be, míg a gipsz díszítéseket és az ab­lakkereteket sötétebb barnára mázolják. Az Épület- és Hídfenntartó Főnökség pécsi építésvezetősé­gének szakmunkásai július első felére fejezik be a déli homlok­zat csinosítását, majd folyama­tosan a másik három öldalt is munka alá veszik. Ezzel egyidő- ben széppé varázsolják a tata­rozást megsínylő kis parkot is, mely üde keretet fog adni a megújúló épületnek, jmeth Tibor A megszépülő MÁV Pécsi Igazgatósága Tavaszi BNV, 19B1 Az Ikorus nag/dijas városi csuklós autóbusza Erb János felvétele A járműipar hazai és külföldi újdonságai Vásári nagydíjas IKARUS autóbusz A 81-es tavaszi BNV jármű­ipari kiállításáról szóló tudósí­tást a vásári nagydíjat elnyert új termék, az Ikarus 286-os tí­pusú, USA megrendelésre ké­szült csuklós autóbusz bemutatá­sával indokolt kezdeni. Az ameri­kai szabványok szerint készült jár­mű hosszabb (18 méter) és szé­lesebb (2,6 méter), mint az Európában járatos csuklós autóbuszok. A kényelmes, mind­két oldalon kétsoros üléseken 67 utas fér el, ezenkívül 34 ál­lóhelyet terveztek. A tetszetős külső mellett hadd említsem még egy igen fontos és saj­nos a hazai buszokra nem jel­lemző tulajdonságát. A három ajtó közül a középsőnél a lép­csőket úgy készítették, hogy gombnyomásra elfordulnak és lejtővé alakulnak, így gyerek­kocsi, tolókocsi számára ké­nyelmes le- és felszállást biz­tosít, sőt, c kétoldalt elhelye­zett fogantyú a tolókocsiban ülő rokkantaknak nyújt bizton­ságot. Venezuelától Vlagyivosztokig Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár egyike a világ öt legnagyobb autóbuszgyárának, termékei megtalálhatók Vene­zuelától Vlagyivosztokig. 1980- ban például 14 ezer autóbusz gördült le szerelőüzemének sza­lagjairól. A vásáron legújabb, legszebb gyártmányai láthatók. A nagydíjas autóbusz mellett igen érdekes a speciálisan tró­pusi éghajlatú országok szá­mára készült jármű. Ablakai, bár kényelmes kilátást biztosí­tanak, színezett, korlátozott fényáteresztő képességű üveg­ből készültek. A járművet a klímaberendezésen kívül ivóvíz­tárolóval és hűtőegységgel lát­ták el. Igazi vásári kuriózum a lég­kondicionált tárgyaló-autóbusz. A belső tér három részre tago­lódik: vezetőfülke, tárgyaló és kiszolgáló. A tárgyalótér pad­lóját, oldalát és mennyezetét sötétszürke bükié textillel borí­tották, 10 darab piros, körbe­forgatható, kényelmes fotelülés és 9 darab dönthető támlájú luxusülés található benne. A kiszolgálótérben rcdiósfülke, WC, mosdófülke, valamint virs- lifőzővel, vízmelegítővel, moso­gatóval, kávéfőző berendezés­sel és hűtőszekrénnyel felsze­relt konyha található. A kiállításon bemutatott sze­mélyszállító autótípusok között számunkra érdekes lehet a ro­mániai Dacia gyár által hozott négykerék meghajtású terepjáró kocsi, a hat üléses fény- és hangjelző berendezéssel ellá­tott egészségügyi személygép­kocsi és a Dacia kis teher­autó, amelynek eleje azonos a személygépkocsival, a hátsó ülés helyett magasított rakodó­tér található. Kisebb mennyi­ségű árut szállítók részére le­het nagyon alkalmas. Természetesen a BNV jármű- kiállításán — amely a legna­gyobb alapterületet foglalja el és talán a leglátványosabb — nemcsak személyszállító gép­kocsikat, hanem különböző speciális teherszállító járműve­ket is láthatunk. Nagyon ér­dekes a Csepel Autógyár uni­verzális állatszállító járműve. 5500 kilogramm teherbírású, 21 négyzetméteres rakterületén 6 —8 szarvasmarhát, vagy 45— 50 sertést tud szállítani. Az al­jából görgőkön fut ki a lehaj­lítható lejtős feljáró. A hazai kamiongyártás szín­vonalát példázza a már világ­szerte ismert Hungarocamion feliratú, áruszállító kocsi. Bel­sejében kiállítást rendeztek be, ahol hatalmas villogó lámpák­kal felszerelt térképről leolvas­ható, milyen útvonalakon, mely országokba jutnak a Hungaro­camion kocsijai. Nem mondhatók kis mére­tűeknek a vásáron kiállított te­herszállító gépkocsik, mégis szinte eltörpülnek a szovjet Ka­maz szuper terepjáró és teher­szállító méretei mellett. A Kóma mellett épült hatalmas autógyár terméke mint fensé­ges óriás uralja a terepet. 20 ezer kilogramm teherbírású és hatalmas, külön meghajtású kerekei a legnehezebb terepen is könnyen közlekednek. Kétéltű Mercedes A szocialista országok közül a Balkancarimpex a hagyo­mányos résztvevők közé tarto­zik. A bolgár kiállítók fő mot­tója a KGST-ben való együtt­működés, hisz az ország több mint 600-féle gép-, berendezés és főként teherszállító eszköz szakosított gyártására vállalko­zott. A nyugati kiállítók között előkelő helyet foglalnak el a Volvo cég rendkívül esztétiku­sán megtervezett teherszállító jármüvei. Nagy érdeklődés ve­szi körül a Mercedes cég két­éltű járművét. Négykerék meg­hajtással, közúton, terepen, ugyanakkor leereszthető sín­kerekeivel vasúti síneken is közlekedik. Közúton, sínen egyaránt 600 tonna terhet ké­pes vontatni. Sarok Zsuzsa pjBlí llältöii falu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents