Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-23 / 139. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek;! napló ;% * XXXVIII. évfolyam, 139. szám 1981. május 23., szombat Áro: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: n Volán nyári menetrendje • Üdülés családostul • Elitélték a hasfelmetszőt Nemzetiségi nap Mecseknádasdon A legkorszerűbb hazánkban Felépült a beremendi új mészüzem P Ibúcsúztak a lengyel épitömunkások a BCM-től. Mint dr. Mihocs Ferenc, a Magyar Cementipari Művek vezér­igazgató-helyettese is elmondotta, a beruházás a tervezett költ­ségnél kisebb összegért, és a vállalt határidőre elkészült. Bár a mészmü ünnepélyes átadására augusztus 20-án kerül sor, tegnap a búcsúzó lengyel munkások egy teljesen üzemképes mészművet adtak át. Tulajdonképpen az áladással kapcsolatos hivatalos tennivalók már tegnapelőtt megkezdődtek, mikor a lengyel POLIMEX-CE- KOP, a magyar NIKEX külkeres­kedelmi cég, valamint a Magyar Cementipari Művek képviselői, a BCM igazgatója és az épít­kezésért felelős lengyel igazga­tó és műszaki vezető gárda vé­gigjárták az új mészmű vala­mennyi egységét, ellenőrizték a működést, és jegyzőkönyvbe vet. ték az esetleqes hiányosságo­kat - ami ilyen nagyméretű építkezés üzembe helyezésekor szinte kikerülhetetlen. Tegnap délelőtt a Beremendi Cementmű központjában került sor aztán az érdekelt felek kö­zött a végleges átadási szerző­dés aláírására. Szikszói Tibor, a BCM igaz­gatója őszinte elismeréssel nyi­latkozott a lengyelek munkájá­ról és elmondta, hogy Magyar- ország legkorszerűbb üzemét vették át, amely olyan minősé­gű égetett meszet és mészhid- rátot termel, amely mind ez ideig egyedülálló hazánkban. Meg­említette még, hogy a Lengyel- országban lezajlott gazdasági­politikai tényezők menet közben nehezítették a munkát, szállítá­si késések időszakos lemaradá­sokat okoztak, ám ezt a len­gyel munkások túlórákban, sza. bad szombatokon és vasárnap is dolgozva behozták, mégpe­dig olyan jól hogy már a pró­baüzemelés alatt a tervezett ka­pacitását produkálja. Az új mészüzemnek évente 140 000 tonna égetett meszet, 108 000 tonna mészhidrátot, va­lamint 64 000 tonna mészkőlisz­tet kell termelni a tervek sze­rint. A mészüzem tehát elkészült. A befejező munkákat végző, minteav 200 munkás közül kö­rülbelül 150-en elbúcsúznak Be- remendtől, Magyarországtól, a következő napokban hazautaz­nak és ismét visszaállnak ott­honi munkahelyükre. Ezt a* bú­csúzást szerették volna szá­mukra emlékezetessé tenni, ezért tegnap délután ünnepség­re hívták őket össze az iroda előtti téren. Szikszói Tibor a lengyel mun­kásokhoz intézett búcsúbeszé­dében köszönetét mondott va­lamennyiüknek. — Az önök által végzett mun­ka eredménye, hogy az üzembe helyezés sikeresen zárult. A gyár, amit építettek, fémjelzi munkájukat. A mi feladatunk most már, hogy ezeket a be­rendezéseket megfelelően üze­meltessük, karbantartsuk, hogy hosszú éveken keresztül büsz­kék lehessünk erre a létesít­ményre — mondotta. Ezt követően Jozef Gil, a be­ruházás munkálatait irányító lengyel igazgató felsorolta az építkezés legfontosabb állomá­sait attól kezdve, mikor leg­először 1978. augusztus 10-én az első héttagú lengyel csoport Beremendre érkezett, mikor 1979. május 9-én megtörtént az alapkőletétel, egészen a mai napig. Elmondta, sok előre nem látott probléma nehezítette a munkát, és hogy ennek ellené­re sikerült így elvégezni ezt a hatalmas munkát, ezért köszö­net azoknak, akik szombaton, vasárnap, sőt sokszor éjszaka is dolgoztak ezért. A búcsúünneDet színesítet­te a villányi általános iskola alsótaqozatosainak táncműsora, a felsősök citerazenekara és az egyik lengyel tolmácsnő fiának szavalata. A búcsúztatás a munkások számára fogadással zá rult. Ök tehát búcsúznak, ám a vezetők és oz 50 szakember számára, akik az ünnepélyes augusztusi átadásig maradnak, van méa tennivaló annak érde­kében, hoqy valóban hibátla­nul, fennakadás nélkül üzemel­hessen az ország legnaqyobb és legmodernebb mészüzeme. Sarok Zsuzsa Kiwalo szöuetkezetelc Dr. Királyi Ernő átadja az oklevelet Maretics Józsefnek, a terme­lőszövetkezet elnökének Fotó: Erb János Vörös Csillag Tsz, Két újfalu Először kapta meg a MÉM és a TOT „Kiváló Szövetkezet" ki­tüntetését a kétújfolusi Vörös Csillag Tsz kollektívája. Az ok­levelet dr. Király Ernő, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalá­nak vezetője adta át május 22-én, a • művelődési házban megtartott ünnepi küldöttgyűlé­sen, Maretics József elnöknek. A nyolc falu dolgozóit tömö­rítő mezőgazdasági üzem hat éve még gazdasági mélypon­ton volt és szövetkezeti tagok, szakemberek hagyták el a tsz-t, nem bíztak a jövőjében. 1976- ban a termelési érték 137 mil­lió, a tiszta vagyon 107, míg a nyereség 5,5 millió forintot tett ki. 1980-ban a termelési érték 181 millió forint lett és a tiszta vagyon, valamint a nyereség megkétszereződött, vagyis ai szövetkezeti közösség az új ve­zetők, szakemberek irányításá­val alig fél évtized alatt bebi­zonyította, hogy a gazdasági munkája jövedelmező, megéri a tsz-hez kötődni. Jól alakultak a terméshozamok is, bár e téren még nem elégedettek a búza 4,9, illetve a kukorica 4,9 ton­nás hektáronkénti hozamával. A VI. ötéves terv időszaká­ban tovább javítják a gazdái­Sziks7v.il Tiboi, c» RCM kjcircjalöja köszönetét mond az új létesítmény felépítőinek Szók ólai fe.lv. kodást a kedvezőtlen termőhe­lyi adottságú tsz-ben, és ez fon­tos feladata a 200 tagot szám­láló 9 szocialista brigádnak is. Többek között az ipari növé­nyek termesztésével újabb 400 hektár termőföldet akarnak nyerni, de nagy hangsúlyt fek­tetnek a talajjavításra, a fűter­més növelésére, valamint a gyepfelújításra. Évente 300-400 hektár földet meszeznek, 500- 600 hektáron szervestrágyáz­nak, 1200—1300 hektáron alta­lajt lazítanak, 800—900 hektá­ron pedig gyepet műtrágyáz­nak. A cél az, hogy a fűtermés szénaértékben számolva a mos­tani 3200 tonnáról öt év múlva 5400 tonnára nőjön. A háztájiból 1976-ban 9366 hektoliter tejet gyűjtöttek be, de tavaly már 14 725 hektoli­ternyit vásároltak fel. Egy te­héntől 1980-ban 3305 liter tejet fejtek, de öt év múlva már 4000 liter a cél. A tervek sze­rint tsz-teheneket helyeznek ki a háztájiba. Az egy kilogramm sertéshús előállítására felhasz­nált abrakmennyiség a korábbi 4,75 kilóról 3,96-ra csökkent és ezt az „abrak-szintet” minden­képpen tartani kell. A múlt esz­tendőtől működik az évi 900 sertést feldolgozó húsüzem, hogy a helyi húsellátás zavarta­lan legyen, de ezért létesítenek egy tőkehúsüzletet is. Ugyan­csak ilyen céllal a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal együttműködve évente 180— 200 000 jércét tenyésztenek majd. Az ipari melléktevékenység zöld utat kapott, hisz a mérleg­javító részleg beváltotta a hoz­záfűzött reményeket és a cso­magolástechnikai és szolgálta­tóüzem is sikeresen startolt. Utóbbinak a termelési értékét tízmilliósra tervezik. Egyébként az üzemfeilesztési tervük állami támogatásban részesül. Az ünnepi eseményen dolgo­zókat jutalmaztak, tüntettek ki. Tóbei József traktoros a Kiváló Munkáért miniszteri, Lemoel Já­nos műhelvvezető a Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért TOT- kitüntetést vette ót. A Munka­verseny elnevezésű emlékotó- kettet a Petőfi Sándor, a Gá­bor Áron és az Egyetértés szo­cialista brigád kapta meg. Cs. J. 4MB Dr. Földvári János gratulál Renner Tibor elnöknek az oklevél át­adásakor Fotó: Proksza László Búza kalász Tsz, Sásd Kedvezőtlen természeti felté­telek között, magas termelési szinvonálon és 12 százalékos nyereségszinttel gazdálkodott tavaly a sásdi Búzakalász Ter­melőszövetkezet. Minden fő ágazata nyereséges, és fejlő­dése évek óta töretlen. Negyedszer lett Kiváló ter­melőszövetkezet. A kitüntető oklevelet tegnap dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyet­tese nyújtotta át Renner Tibor elnöknek. Az ünnepségen — amelyet az úttörők műsora ve­zetett be — részt vett dr. Ko­vács József, a Központi Bizott­ság munkatársa. Sásdot az idejében is helye­sen megválasztott termelési cé­lok, a nyílt kezdeményező szel­lem, az átgondolt vezetés és a jól szervezett munka jellemzi. Szarvasmarha-tenyésztésre akkor álltak rá, amikor az még rendkívül kockázatos lépés volt. Ma 4350 liter tejet fejnek 816 tehén átlagában és csupán tej­prémiumként 17,5 millió forintot vettek föl öt év alatt. A jövő­ben csak a 4300 literen felüli tehenek üszőborjait állítják be tejtermelésre. A többi Limousi- néval keresztezve egy szabad- tartásos, húshasznosítású ága­zat alapját képezi. A melioráció 36 millió forint­ba került, és ennek csak 65 százalékát fedezte az állam. De eredményeként 1000 hek­táron olyan termőterületet nyertek, amely 70—80 mázsa kukoricával fizet. Az utóbbi öt év alatt minden hagyomány nélkül a megye egyik legnagyobb és legdinami­kusabban fejlődő baromfiága­zatát hozták létre. Tavaly 50 millió forint értéket képviselt a Sásdról szállított baromfihús, libamáj és toll. Kiépítették a lúdtartás teljes vertikumát: van ötezres törzsállományuk, kelte­tőjükben 113 000 kisliba kelt ki tavaly. Az idén már százezer kö­vér libát és ugyanannyi kacsát állítanak elő szakcsoportjaik. A tsz annyi libamájat termelt 1980-ban, hogy minden tagjára 50 kilogramm jut. Jelentős mér­tékben az ő gyors piaci reagá­lásuknak köszönhető, hogy ma a pécsi baromfifeldolgozó olyan ellátást tud biztosítani libában és kacsában — mennyiségben is, választékban is, amely min­den igényt kielégít. Tavaly felépítettek egy takar­mánykeverőt és jelentős lépé­seket tettek az energiatakaré­kosság érdekében. Az ólakban az olajfűtést fekvő köményes, fatüzelésű rendszer váltotta fel, pakurára állították át a ter­ményszárítót és a lisztüzemet. A termelőszövetkezet rendkí­vül dinamikusan fejlődik, az 5. ötéves tervidőszakban 11 szá­zalékos évi növekedési ütemet diktált. Termelési értékük 117- ről 157 millióra, nyereségük 7,7- ről 20 millióra nőtt. Vagyonuk értéke 256 millió forint. A ba­romfi 4,5, a szarvasmarha 8 milliót hozott tisztán. Ez 20 szá­zalékos nyereségszint! Az eredményes munkát tük­rözi a 45 000 forintos évi átlag- kereset, a korszerűsödő munka­helyek, a megfelelő szociális ellátás. Minden munkahelyen meleg vizű fürdő van, az ebé­det a telepekre szállítják, és a tanácsi gyermekintézményeknek nyújtott támogatás fejében minden kisgyermeket el tudnak helyezni. Az ünnepségen „Kiváló Dol­gozó" miniszteri kitüntetésben részesült 'Illés Jenő, Németh Ist­ván, Rostás Béla és Szukics Jó­zsef. A „Kiváló tsz-munkáért” emlékplakettet Bakács Józsefné kapta meg. Dr. Biró Sándor, a Baranya megyei Tsz Szövetség titkára a kongresszusi munkaversenyben elért eredményért a termelőszö­vetkezetnek és négy szocialista brigádnak emlékplakettet adott át. A Járási Pártbizottság nevé­ben dr, Vida József, a pártbi­zottság titkára köszöntötte a termelőszövetkezetet.

Next

/
Thumbnails
Contents