Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-20 / 136. szám

1981. május 20., szerda Dunántúlt napló 3 Számítógépes információs rendszer Pécsett Pécs tanácsigazgatása ismét a számítógép felé fordul. Először 1973-ban tette ezt, amikor a népességnyilvántartá­si kísérletre szemelték ki a vá­rost. Akkor nagyszerű ötletek születtek, egy részük meg is valósult, aztán ahogy végétért a kísérlet, úgy csendesedett el minden, múltak ki a számító- gépes információs rendszerben rejlő lehetőségek. Annak idején sokat foglalkoztunk ezekkel, ezért érdemes néhányat felem­líteni: választók, sorkötelesek, iskoláskorba lépők névjegyzé-. kei, adatszolgáltatás a böl- csődés-, óvodás-, iskoláskorú népesség alakulásáról tervké­szítéshez stb. Kezdeményező­készség Most dr. Galabár Tibor, a Városi Tanács vb-titkára egy karcolásokkal „megölt" mág­neslemezt mutat: ezen voltak Pécs népességnyilvóntartási adatai 1975 végéig, amikor át­vette helyét egységes országos népességnyilvántartási rendszer. Tehát ismét a számítógép fe­lé fordul Pécs. Miért? Pécsi törekvésekkel találko­zott a Minisztertanács Tanácsi Hivatala számítástechnikai al­kalmazási bizottságának a ta­nácsigazgatás számítógéppel támogatott információs rend­szerének létrehozására irányuló tevékenysége. Mintarendszerek kialakításával kezdődik ez né­hány megyében, városban, va­lamint a megyei városokban. Az utóbbiak közül Pécs kapta — bizonyára a kezdeményezőkész­ségnek, az előzményeknek és az ebből eredő feHkészültség- nek köszönhetően — a legizgal­masabb feladatrészeket. Az el­ső a legfontosabb: a népesség­nyilvántartás mindazzal, ami ennek révén a tanácsigazga­tást segítheti, az állampolgár ügyeinek intézését pedig köny- nyítheti, egyszerűsítheti. A jná- sik a természeti környezetre vo­natkozó adatok gyűjteménye, közérthetőbben a földnyilván­tartás. A kettő a személyi szá­mokkal kapcsolható egymás­hoz. Mielőtt a részletekre térnénk, hadd idéznünk dr. Galabár Ti­bornak és dr. Horváth Imrének az Állam és Igazgatás c. folyó­irat márciusi számában megje­lent „Számítástechnikai kísérle­tek és tervek" című cikkéből néhány gondolatot annak iga­zolására, miért tartják fontos­nak az igazgatáskorszerűsítés eme formáját. A tanácsi igaz­gatásban a munka nagyobb hányadát az információkkal kapcsolatos tevékenység jelenti — itt kell tehát elsősorban lép­ni. Ha ugyanis az információk­kal kapcsolatos munka mennyi­ségét csökkenteni lehet, több idő juthat az érdemi munka magasabb szintű ellátására. Az említett csökkentést a számító­géptől várják. Eleve azzal nyúl­nak a dologhoz, hogy nem tart­ják elegendőnek csupán az in­formációk nyilvántartását; szük­ségesnek látják ezek olyan ér­telmű feldolgozását, hogy se­gítsék az operatív döntéseket. A számítógép alkalmazását ott tartják fontosnak, ahol nagy tömegű, gyorsan változó, gyak­ran használt adatot, informá­ciót kell tárolni, feldolgozni, szolgáltatni és ahol az eddi­giek során is magasfokúan szervezett manuális nyilvántar­tások alakultak ki. Fontos alap­elv még: a párhuzamosságok megszüntetése. Egységes nyil­vántartás híján eddig óhatat­lanul is voltak (vannak!) pár­huzamosságok, ezeket teszi fe­leslegessé a számítógép, hi­szen bárkinek a kívánságára megfelelő összeállításban közli pillanatok alatt a szükséges adatokat. A számítógépes in­formációs rendszert elsősorban a hatósági feladatok ellátásá­nál kívánják hasznosítani. A számítógépes információs Egyszerűbb tanácsigazgatás — korszerűbb ügyintézés Utón a „Pécsi Tanácsszervek Számítóközpontja” felé rendszer felállításának előké­születei már javában folynak és itt lép be a harmadik part­ner: a Videoton, amely Pécsre telepít egy R—11 típusú számí­tógépet. Ennek a kapacitása elegendő Pécs és a város kör­nyéke közigazgatási terület tel­jes kiszolgálására. Ennek előz­ményeként a tanács szervezési és jogi osztályának a keretében létrehoztak egy háromfős rend­szerszervező csoportot. A Video­ton a közelmúltban megkezdte a számítógép telepítésével kap­csolatos előkészületeket, ma­gát az üzembehelyezést az év utolsó negyedében tervezik. Október végéig az Állami Népességnyilvántartó Hivatal leadja Pécsnek a város és vá­roskörnyék népességnyilvántar- tósának a gépi adathordozóit és feldolgozási programját, et­től kezdve tehát itt gondoskod­nak a nyilvántartás naprakész­ségéről, s a változásokat innen közlik majd az országos rend­szerrel. December végére kap­ja meg Pécs a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földmérési és Térké­pészeti Hivatalától a város és környékének földnyilvántartását, aminek a naprakészségét ugyancsak itt biztosítják. A decentralizált népesség- nyilvántartás az országos rend­szert élettel tölti meg, s lehe­tőséget teremt mindannak o megvalósítására, ' amit az a néhány nagyon lényeges adat nyújt, ami a személyi számunk mögött von. Elsősorban a város operatív irányítására gondol­nak, s ennek egyik igen fontos részterülete felállításán már dolgoznak a szakemberek. Egészségügyi helyzetünkről van szó. Minthogy valamennyiünk­nek van valamilyen adatunk a különböző egészségügyi szer­veknél, ezeket a számítógép se­gítségével összevontan kezelik majd, s azok bármi egyébhez hasonlóan ugyancsak lehívha­tók lesznek. Ugyancsak fontos dolog, hogy a taValyi népszám­lálás során a várost úgyneve­zett városrendezési körzetekre osztották — a számítógépes in­formációs rendszer e körzetek fejlesztéséhez is szolgáltat ada. tokát. Amint ahhoz is, hogy az egyéb — bölcsődei, óvodai, ál­talános iskolai, orvosi — körze­tek szükség Szerinti módosítá­sáról idejében lehessen dönte­ni. Teljes körűvé teszik Nem tartozik szorosan ehhez a körhöz, de itt érdemes emlí­tést tenni egy másik, hamarabb megvalósuló számítógépes in­formációs rendszerről, ami a későbbiekben nyilvánvalóan kapcsolódik majd az előbb em­lítettekhez. Most zajlott le Pé­csett a lakásigények és lakás­csere-kérelmek megújítása. Az új nyomtatványok már úgy ké­szültek, hogy az adatokat szá­mítógépre vihessék. A lakás- gazdálkodás tehát új alapokra helyezhető. S hogy az új nyil­vántartás évről évre — amikora lakások elosztásáról kell dön­teni — használható is legyen, ez az igényektől is fügq. Tud­juk ugyahis, hogy a tanács kér­te: mindenféle változásról ide­jében tájékoztassák o hatósá­got. A számítógépes információs rendszer idei megalapozásával a pécsi tanócsigazgatás ama cél megvalósítása felé indul, hogy legkésőbb az évtized kö­zepéig teljes körűvé tegyék ezt a rendszert a „Pécsi Tanács­szervek Számítóközpontja" ke­retében. Hársfai István Több fény kell a tantermekbe! ■ Energiatakarékosán is lehetne ■ Pályázat az iskolák korszerű világítására Mit ér egyetlen ajánlás az utasítások, rendeletek tengeré­ben? Nem sokat. Már csak azért sem, mert az ajánlást senki nem gógusok érdekében. És mi lett a sorsa? Nem sok valósult meg — mondhatnám semmi! — az egészből. Nálunk még gyen­kérheti számon, annak nincs gécske az általános világítási kötelező érvényű határideje, kultúra ... nincs a végrehajtásért felelős személye, nincs ... Csak okos érvei vannak és valamit jobbí­tó szándéka. Az Oktatási Minisztérium vagy két éve ajánlást adott ki az ideális tantermi, iskolai vi­lágításról a gyerekeink, a fel­növekvő generáció és a peda­tlif yogoJífcaf Útjavítás Drávaszerdahelynél Új aszfaltszőnyeg és műtárgyak A Közúti Építő Vállalat ez évi feladatai A beruházási piac átrende­ződése folytán ebben a terv­időszakban nem számolhatnak a közúti építő vállalatok nagy jelentőségű és nagy értékű munkákkal. Így van ezzel a Pé­csi Közúti Épitő Vállalat is. Már tisztázódott, hogy emelkedik a kisebb megbízások száma, a tanácsok várhatóan több mun­kát adnak számukra, ám ezzel együttvéve várhatóan _ csökken a lekötöttségük. Az elmúlt tervidőszak utolsó évéig az aszfaltos munkák ará­nya még meghaladta a hatvan százalékot, tavaly a teljes vál­lalati kapacitás telét tette ki, ebben az évben pedig tovább csökken. Ennek ellenére bíznak abban, hogy mind Baranyában, mind tolnában sikert arat mojd a megrendelők körében az az új aszfaltfajta, amely összetéte­lénél fogva - homok és apró­zúzalék - olcsóbb lesz a koráb­ban alkalmazottnál. Ettől azt remélik, hogy a rendelkezésre álló aszfaltgyártó kapacitást előbb-utóbb nagyrészt leköthe­tik. De vegyük sorra, milyen munkákat is végez o vállalat ebben az évben! Pécsett a 6-os út újabb (az­az a 6/A út befejező) szaka­szát, amely a Páfrány utcától a pellérdi elágazásig tart, még az idén olyan állapotba hoz­zák, hogy az ideiglenesen üzembe helyezhető legyen. Nagy munkát végeznek ugyan­csak Pécsett, az épülő Tüzér ut­cai felüljárónál és környékén. A Megyeri úttól a 6-os útig be­építik a műtárgyakat és július végére az aszfaltszőnyeg teríté­sét is befejezik. A Pécsről kive­zető 58-as úton a temetőnél négysávossá bővítik az úttestet, a 6-os úton átépítik az ófalui csomópontot, a 66-os út négy kilométer hosszban új aszfalt- szőnyeget kap, Harkányban több utcát aszfaltoznak majd, Szederkény és Villány között öt kilométer hosszban végeznek aszfaltozást, Magyarszék és Zo- bák között pedig hét kilométe­res szakaszon terítenek aszfalt- szőnyeget. Tolna megyében befejezik az előszállási felüljárónál vissza- lévő munkálatokat, aszfaltozzák a tolnai bekötő utat, Dunaszent- györgy és Fadd között útátépí- tést végeznek, Öcsényben pe­dig a termelőszövetkezet szá­mára építenek egy három és fél kilométeres útszakaszt. A 6- os út bonyhádi átkelési szaka­szának egyes részeit átépítik, ugyancsak hasonló munkát vé­geznek a paks-cecei út egyes szakaszain. Figyelemre méltó a felsorol­tak mellett az az új technoló­gia, amit ebben az évben ve­zetnek be, a pernyebeton gyár­tásának beindításával. E célból átépítették a keverőtelepet. Az újfajta betont először a 6-os út olapépítésénél használják majd fel. Ugyancsak újdonság­nak számít a 6/A úton a zagy­pernye felhasználása töltésépí­tésre. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából Zomba térségé­ben kísérleti utat építenek, melynek során vegyszeres, per- nyés, mészhidrátos kezelés, va­lamint a hagyományos cement­stabilizáció lesz a kísérlet cél­ja: a munkát a Műszaki Egye­temmel közösen végzik. A je­lentősége azért nagy, mert amennyiben a kísérletek bevált­ják a hozzá fűzött reményeket, megoldódhat a mezőgazdasági földutak olcsó megerősítése, szilárdabbá tétele. Végezetül érdemes még egy újdonságot megemlíteni. Amerikai licenc alapján megkezdik az úgyne­vezett drenázsaszfalt gyártását, amit először a szederkény—vil­lányi úton alkalmaznak. Az új­fajta aszfaltkeverék a vizet át­ereszti, ami aztán az út menti padkán gyűlik össze. —s— Hallom az ellenérveket: ener­giatakarékosság ... túl sokba kerülne... Jó. Energiatakarékosságot hirdettünk. De ésszerűen. A VI. ötéves tervidőszakban államunk milliárdokat fordít energiameg. takarítási beruházások támoga­tására. Az is tény, hogy a kor­szerű iskolavilágítással országo­san mindössze (!) 3-6 mega­watt megtakarítást lehetne el­érni. Ezt szakemberek számítot­ták ki. Tehát jó fénnyel és energiatakarékoson lehetne és kellene is megoldanunk a tan­termek világítását. Ehhez elő­ször a hátráltató tényezőkre — közöny, tervezői- ellenállás — kellene rávilágítani. (Ezt is a világítástechnikával foglalkozó szakemberek állítják.) Hogy száműzzük az opálgömböket és a még ósdibb lámpákat az osz­tálytermekből, hogy a fénycsö­vek ne keresztbe és főleg .ne vibráló fényüket ontsák a pa­dokra, a füzetekre, hogy a táb. Iákat is jól megvilágítsuk. Ener­giatakarékoson és mégis jól. Azt hiszem, e jelszónak is be­illő megállapítás különösen ér­vényes az iskolákra, kórtermek­re, munkahelyekre . .. A másik érv: túl sokba ke­rülne. Az igaz, pénzbe kerül és nem is kevésbe. De: egyszeri beruházásról lenne szó. A he­lyiség funkciójától függően le­het és szabad megtervezni an­nak korszerű világítását, opti­málisra tervezni a fényerőt, az energia- és beruházási költsé­get. Azt is állítják a szakem­berek, hogy azért drága az ilyen beruházás, mert szinte a nulláról kell „feljavítani" a vi­lágítást optimálisra (Az USA szabvány 22 watt beépített tel­jesítményt ír elő négyzetméte­renként, a mi szabványunk 20-at, úgy, hogy az ideális megvilá­gítás mértéke 400 lux. (Nálunk is szinte mindenre van már szabvány, csak a gvermeksze- mek védelmére nincs?!) A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Szakbizottsága legutóbbi buda. pesti ülésén sorra hangzottak el javaslatok: a tanterem-vilá­gítás megoldható egy fázissal, dugókapcsolósú fénycsőarma­túrákkal, a hálózat mehet a fa-' Ion kívül is - a vezetékeket az általános felújításnál falba le­het süllyeszteni. A Művelődésügyi Közlöny 1980. július 4-i száma útmutatót tartalmaz a nevelési-oktatási in­tézmények energiagazdálkodá­sáról. Egyebek között megemlí­ti, hogy egy 52 négyzetméteres tantermében 6 darab 200 wat­tos opálburós lámpa kb. 80 lux; 10 darab 2x4Ö wattos fénytere- lőrócsos fénycsöves lámpa kb. 450 lux megvilágítást ad. Az előbbi energiafelvétele óránként 1200 watt, míg az ajánlott korsze­rűbbé az 1000 wattot sem éri el. A megvilágítási fényerő mégis több mint ötszöröse az energiatakarékos megoldásnak, A szabványokban előírt megvi­lágítási erősség izzólámpákkal 200, fénycsövekkel 400 lux pél­dáid a tantermekben. Hogy üzemelésre melyik az olcsóbb? Természetesen a fénycsöves. Megjelent a pályázat az is­kolák korszerű világítására. A szakemberek hangoztatták, hogy a kivitelezésnél bátran lehet tá­maszkodni az iskolákat patro­náló üzemekre, intézményekre, szaktanáccsal az EIVRT Világí­tástechnikai Állomása is szíve­sen segít, a Fénycső Szövetke­zet sem zárkózik el a kérések elől. Csak kezdjük el, folytas­suk, fejezzük be a korszerű is­kolavilágítási programot. A gye­rekeink érdekében ... Murányi László Iskola­egészségügy „Biztosítani kell az ifjú­ság egészségének védel­mét, fejlődésének korszerű egészségügyi feltételeit, továbbá a társadalmi együttélésre való felkészí­tése keretében az egész­ségügyi nevelését a csalá­di életre." Az idézett mondat az 1972-ben életbe lépett egészségügyi törvényben szerepel, s tulajdonképpen ezeknek a feladatoknak gyakorlati megvalósítását szabályozza az a módszer­tani levél, amelyet nemrég kaptak meg az oktatási in­tézmények vezetői, a gyer- mekszakprvosok és iskola­orvosok. Az iskolaegészségügy olyan speciális szakterülete az egészségügyi ellátás­nak, amely a gyermekek és ifjak egészségvédelmét, gyógyító, megelőző ellátá­sát hivatott segíteni. Álta­lánosan alkalmazott mód­szere a megelőzés, hiszen a gyógyító, szakorvosi el­látás feltételei csak igen kevés oktatási intézmény­ben adottak. A közelmúltban a Bara­nya megyei Tanács végre­hajtó bizottsága is meg­tárgyalta a megye gyer­mek- és ifjúságegészség­ügyi helyzetét, ezen belül az iskólaegészségügyi ellá­tást. Az 1979—80-as tanév­ben végzett felmérés né­hány igen figyelemreméltó tanulsággal szolgált. A ta­nulók körében feltűnően nagy számban található a fogszuvasodás, a látószervi megbetegedések, aggasz­tóan sok a csont-, izom- és kötőszövet elváltozás, és fi­gyelmet érdemel a neuro­tikus eredetű panaszok gyakorisága. Az átfogó felmérés arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen sok a teendő a ser- dülőkorúak, illetve az ifjak egészségügyi ellátása terü­letén. A 14-18 éves élet­kor, a már nem gyerek, még nem felnőtt fiatalok ellátása számos speciális problémát vet fel. Az új rendszerű iskolaorvosi munka, a meglévő gondo­zók, szakrendelések, pólya­választási tanácsadók mű­ködése kedvező feltételeket teremt elsősorban a fiata­lok rendszeres szűréséhez, gyógyításához, egészség- ügyi, higiéniai felvilágosí­tásához. Kiváltképp 1977 óta, amikor megalakult a Baranya megyei ■ KÖJÁL gyermek- és ifjúságegész­ségügyi osztálya, amely szoros munkakapcsolat­ban dolgozik a gyermek- orvosokkal, pedagógusok­kal. Baranyában jelenleg 19 gimnáziumban és szakkö­zépiskolában, illetve 13 szakmunkásképző intézet­ben 9 főfoglalkozású isko­laorvos, valamint változó számú részfoglalkozású or­vos végzi mintegy tizen­négy és fél ezer tanuló szű­rését. Igen nagy segítséget nyújt ez a megelőző, fel- világosító tevékenységben, óm a megfelelő fekvőbeteg­ellátási háttér, rehabilitá­ciós intézmények nélkül ez csak részeredmény. Éppen ezért tűzte ki célul a me­gye egészségügyi vezetése ennek a kritikus korosztály­nak a számára a kórházi, intézeti ellátás fokozatos biztosítósát. A pécsi Gyer­mekkórházban már műkö­dik egy külön osztály, amely speciálisan a 16 év körüli korosztály fekvőbe­teg-ellátását oldja meg. Remélhetőleg még ebben az évben megszervezik az új szigetvári kórházban a fiatalkorúak intézeti, neu- ropszichiátriai gyógyke­zelését. Kurucz Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents