Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-18 / 134. szám
Egy pályakezdő színésznő vallomása Básti Juli Ha nem toppan elém a megbeszélt időpontban, talán rákérdezek: merre találom Básti Julit? . .. Neuburgi Mária királynői tartása vagy Vei. ma Kelly démonisága helyében most egy törékeny fiatal nő hétköznapi egyszerűsége mosolyog rám; arcán kislá- nyos bájjal, öreganyám-színű otthonkáját kissé fázósan összehúzva. A Királyasszony lovagja esti és délutáni előadása közt beszélgetünk. Básti luli nevét az idei évad során kezdte emlegetni a sajtó és a közönség. Itt, Pécsett is, főleg a kaposvári Chicago, előadás kapcsán. De. hogy ezzel „ugrott" volna ki? Tiltakozik ellene, hiszen játszott a Paraszt Hamletben, tavaly a Gyöngyélet epizódszerepében; az Átváltozásokban; a Szentivánéji-ben; most Máriát alakítja a V. Hugo-da- rabban. Ezeket a szerepeit is nagyon szereti, sikeresnek érzi, egy évvel a főiskola után. De hogy is kezdődött ez?- Érettségi utón egyidőben a bölcsész karra is jelentkeztem. Mert hát ezzel a névvel, színésznek? . . . Azután mégis így alakult. Apám nem tudott róla, mindig is ellenezte. Neki csak a fölvétel után mondtam meg Akkorát káromkodott!... Sajnos soha nem látott játszani. Azidőtájt mór beteg volt, az órákról a kórházba jártam be hozzá, s a temetéséről mentem vizsgázni. Az első mesterségvizsgára . . . Tanáraim Babarczy, Székely Gábor, Simon Zsuzsa, Major voltak. A III. évfolyamban Babarczy megkérdezte: lenne-e kedvem Kaposvárra jön. ni? Hogy lenne-e?!... Nagyon boldog vagyok hogy itt lehetek! Ahogyan ezt nyilatkozták sokan az utóbbi évtizedben, fiatalok is. Itt kezdte a pályát, s ide tért vissza Pogány Judit; itt lett színész a kiasz - szikus szépségű Tóth Éva; s a különös varázsú Tarján Györgyi több nagy sikerű filmszerep utón jött Kaposvárra. Ez a közérzet, ez a mesterségbeli tudásvágy is része a „kaposvári jelenségnek", ahogyan a színház alkotómű. hely arculatát régóta emlegetik. Miben lehet ez a vonzerő egy mai fiatal számára? — Talán a szabagságban —, mondja elgondolkodva Básti Juli színművész —, a gondolkodási és a művészi szabadságban. A tét itt is: Tiker vagy bukás. De mindig az újkeresés kockázatával, hogy adhassak valamit önmagomból, amit eddig még nem. s az egész mégis egységes, harmonikus legyen. Amig ide ju. tunk, megtépjük, meggyötörjük magunkat, egymást, a rendezőt és viszont — jó értelemben -; olykor közel húsz órákat is töltünk naponta a próbákon, és ezt nem lehet megunni, mert mindig jön valami új . .. És ez nagyon jó. Amikor megkérdem, hogyan képzeli el a jövőjét, nagy kék szeme kifényesedik. Halkan és nyomatékkai válaszol:- Itt!... (w. e.) Házi áramfejlesztés Munka a tető alatt Megkezdik az ókeresztény sírtemplom védőépületének az építését Nevezetes dátum a pécsi Sétatér történekében 1981. 21. hete: ekkor kezdik meg ugyanis az 1974-ben feltárt ókeresztény festett sírtemplom védöépületé- nek az építését. A Bányászati Aknamélyitő Vállalat pécsi üzeme már az előző héten megkezdte a felvonulást — a kijelölt munka- területet kerítéssel vették körül. Emögé került a tér egyetlen ivókútja is, ami miatt többen is megkeresték szerkesztőségünket. Az észrevételt idejében továbbítottuk, s most amikor a munka indulásával kapcsolatosan érdeklődtünk Miklós Vince, a pécsi üzem vezetője már azt közölhette, hogy a kerítés telepítésén változtattak, az ívókutat szabaddá tették. — Nehéz munkáról van szó, legalábbis erre vallott a terv, amit a közelmúltban ismertettünk . . . — Valóban. Olyan védöépüle- tel kell építeni hoszabb időre — netán évszázadokra — szólóan, ami megóvja az értékes műemléket. Különleges feladat, ami csak nagy figyelemmel oldható meg jól. Ennek megfelelően válogattuk össze a szakmunkás- gárdát is. Elsősorban azok dolgoznak majd itt, akik legutóbb a Rákóczi út—Felsőmalom utca sarok alatti pince kiváló minőségben elvégzett helyreállításánál tették le a névjegyüket. — Mikor kezdenek? — A héten egy feltáró aknát indítunk (pontos helyét ezután jelölik ki), ahol a talaj minőségére, összetételére várunk választ; o további munkában ennek ismerete nélkülözhetetlen. Utána kezdjük a maradványok védőfalainak az építését. A munka a múzeumi szakemberek felügyeletével, a tervező művezetésével folyik majd. — És a felvonulás? A város igen exponált pontján dolgoznak majd ... — És nem is rövid ideig! Mindenképpen a felvonulási terület más küllemű kialakítása a célunk, hogy a téren megfordulók — ha a védőtető alatti munkát nem is láthatják; a tetőt minden bizonnyal akkor bontjuk el, amikor mindennel elkészülünk - legalább a külszínen rendezett körülményeket lássanak, és jó benyomásokkal távozzanak. Igazás jó benyomások akkor lennének, ha volami módon informálnák is a járókelőket arról, milyen munka folyik itt, és miiven lesz maid Pécs eme különleges értékű műemléke. Hársfai István Százezer látogató a decsi „padlásmúzeumban" llasbográcsos pásztorszék és más ritkaságok Mintegy százezren nézték meg Decsen a sárközi padlásmúzeumot, ahol most ismét megkezdődött az iskolai, a bélés külföldi turistacsoportok „népvándorlása”, az emlékkönyvben a hazaiakon kívül a világ más tájairól odalátogató — köztük szovjet, francia, NDK- és NSZK-beli, finn, csehszlovákiai, japán, afrikai és amerikai vendégek is beírták nevüket több esetben soraikat. A Duna ártere, a gemenci erdő közeiében elterülő, lapá- lyos vidéken gazdálkodó sárköziek hajdani földművelő, kertészeti-szőlészeti, állattartási, halászati és házi eszközeit, használati tárgyait őrző padlásmúzeum Tömöri Ilona tanítónő és Czakó Sándor akkori művelődési ház igazgató kezdeményezésére, a tanácsi és szövetkezeti szervek támogatásával jött létre a járási művelődési központ padlásán. A látogatók figyelmét különösen megragadják az óriási lakodalmas fazekak, ogyagedé- nyek, famozsarak, fagerendás ekék, lószerszámok, ökörjárom, kolompok, rokkák. Ma mór a nevét sem tudjuk a kézi őrlőknek, a sörménynek, s kevesen tudják, hogy a vejszét hogyan használták halfogásra. A sok közül is érdekesség az egykori kenyérdagasztó teknő a kovászfával, továbbá a vasbog- rácsos pásztorszék és a bőrtarisznya, valamint egy, csaknem százhúsz éves, rigmusos szőlőprés törkölyvillával. A gyűjtemény újabban nyak- baakasztó, kis kézi vetőgéppel gazdagodott. Sajnos, a régiek fenntartása is már gondot okoz, sürgős konzerválással kéne megvédeni a lassú enyészettől, de az ehhez szükséges anyagi forrás jelenleg kiapadt... B. L. Szélkerék Baranya utolsó szélmalma a pogányi reptér közelében lévő Csontosi csárda udvarán működött. Az egykori tulajdonosa. Szigetvölgyi Xenoné megmutotta a négy malomkereket, melyeket az utcai kerítésbe falaztak bele emlékül. Az itt le- és felszálló repülőgépek miatt kellett lebontani a búzát őrlő szélmalmot. A tetőn gyorsjárású szél pörgette a súlyos szélkereket. Most ismét divatba jönnek a szélkerekek, természetesen kisebb méretben, szerény teljesítménnyel. Papp István Pécsett, az Ifjúság útja 24-ben lévő udvarán szerelt fel egyet, hogy a Csoronika, Jakabhegy, Bálics lezúduló fuvallatait árammá alakit- világitson, amikor vagy ezzel üzeÁ váraljai parkerdő Zsolnay-kötet Bécsben II magyar művészet új külföldi sikerei T egnap, május 17-én, vasárnap nyílott meg az osztrák főváros híres nemzetközi kulturális rendezvényének, a Bécsi ünnepi Heteknek idei előadássorozata. Három ország • Svájc, Ausztria és Magyarország vesz részt a program mindig legrangosabb részében, o nyitó héten. Két világhírű együttes, az ldomeneo-t előadó Zürichi Operaház és a Bécsi Filharmonikusok mellett a Győri Balett egész estén mutatja be eddigi műsorának keresztmetszetét. A fiatal magyar tánc- együttesnek a megalakulása óta eltelt két év alatt ez a 10. és legrangosabb külföldi meghívása. Bemutatkozásuk május 25-én lesz a Bécsi Operaházban. Tokody Ilona operaénekesnő pedig május 26-ón, ugyanott énekli a világhírű Jósé Carreras partnereként a Bohémélet Mimi szerepét. Pécsi vonatkozás: Az ünnepi hetekre német nyelven kiadtok egy Zsolnay- kötetet is. Ponty, busa, amur, kárász, keszeg ... Főleg ezek a halak foghatók a váraljai horgásztavakban. Az öt. egyenként nem túl nagy tó egy szépen ívelő völgyben sorokozik egymás mögött. Gyorsfolyású patak fut át rajtuk, a környező erdők fái, bokrai itt-ott ráhojolnak a vizre. Sok a tavakban a hol, néhol a víz felszínén is fel-felbukkan egy csapat. Kránitz Józseffel, a bonyhádi Városi Tanács elnökhelyettesével kószálunk a partokon. Váralja mindössze 11 kilométernyire fekszik Bonyhádtól. A 6-os út és Komló felől egyaránt megközelíthető. A 300 hektáros parkerdő elsősorban a bonyhádiak kedvelt kirándulóhelye, de szívesen látnak bárkit, aki erre járva megpihen az árnyas fák alatt, vagy horgászni akar. A váraljai parkerdő a keleti Mecsek szerves része, a növényzetet, elsősorban tölgy-, cser- és fenyőfák képezik. A vadállományt a váraljai vadásztársaság gondozza. A turisztikai létesítmények ugyan hiányoznak még, de az ember nem a „létesítmények" kedvéért megy az erdőbe, a víz partjára, hanem a táj szépségéért, a csendért, nyugalomért. . Ezekkel itt bőkezűen bánt a természet. Na meg az emberi cél- tudatosság. Mert mint az^lnök- helyettes elmondja, mindez nem az ég nagylelkű ajándéka csupán. Az ami a váraljai parkerdőben jelenleg lelket melengető látvány, a bonyhádiak és a vóraljaiak szívós munkájának a gyümölcse is. Óriási társadalmi munka fekszik mindebben. A bonyhádi vezető legfőbb büszkesége érthető módon az 1980-ban átadott úttörőtábor, amely 12 téglából épített házból, étteremből, fürdőből, sport- és sípályából áll. Az Impozáns „gyermekváros" több mint négymillió forintba került, ennek a felét a bonyhádi üzemek szocialista brigádjainak társadalmi munkája képezte. Az épületeket ma is o brigádok gondozzák. A sportlétesítmények színvonaláról és a tábor komfortjáról sokat mondhat az a tény, hogy az MHSZ országos válogatottja idén itt készíti föl versenyzőit a várható erőpróbákra. Tavaly az ország különböző területeiről 50 mozgásérült gyermeket üdültettek itt. Ebben a hónapban a parkban vendéglátóhely is nyílik. Visszamegyek a víz mellé. Az egyik gáton tréningruhás férfi horgászik. Nem sokáig vár, míg meghajlik a bot vége. Ponty? Amur? Kárász? Csak azt látom, hogy jó nagy és nehezen adja meg magát. Bebesi K. es Tubes energiává, sa, hogy nincs áram meltesse a kútban lévő motoros szivattyút. Három évig kísérletezett a 43 éves villany- szerelő, mire ez a harmadik változat elkészült. Maximum két hét alatt megtelnek árammal az akkumulátorok, oly jó, erős a széljárás. Az északnyugati szelek adják a legtöbb áramot, aminek a fényénél egy kicsit nehéz olvasni. Székesfehérvárról és környékéről jöttek érdeklődők, mert ott a huzatos Móri- árokban néhányon próbálkoznak a „szélkerekezéssel". Gothárd Andor Pellérden akarja a hétvégi házát így világítani, és annyi áramot csináltat a széllel, hogy a minitévét is nézheti, sőt kisgépekkel is dolgozhat. Mindössze 2—3 ezer forintos vállalkozása olcsóbb, mintha vezetékes áramot köttetne be. Egyébként is a pellérdi szőlőhegyen erős a feszültséqingadozós, az áramkiesés. Bárki szerelhet össze házi áramfejlesztőt: elég egy generátor, dinamó, akkumulátor, feszültségszabályozó. A házi áramfejlesztés legszebb remeke Óbányán található, ahol a Kültelekben Kré- mer Ferenc egy patak zuhatag- jára telepített egy mini-vizisrő- művet, hogy a közeli lakását innen szolgálja ki zavar esetén árammal.- Cs. J. Á Bólyi Dalárda centenáriuma Zsúfolásig telt a bólyi művelődési ház nagyterme tegnap este, ahol bensőséges ünnepsé. gén emlékeztek meg a helyi dalosmozgalom elindulásáról, a Bólyi Dalárda 100 évvel ezelőtti megalakulásáról. Az akkori Németbólyi Dalárda, azaz „Menner Senger- ferein” zömmel helyi kisiparosokból jött létre és megvetette az éneklés, a dal szeretetének hagyományát, kisebb-nagyobb megszakításokkal mind a mai napig. Sokfelé szerepeltek, díjakat, serlegeket is nyertek da'- losversenyeken. Legutóbb másfél évvel ezelőtt Nádasdi László ny. pedagógus szervezése nyomán ismét újjászületett a 40 tagú kórus - az utóbbi húszegynéhány évben már vegyeskor. Karnagyuk, Hars Tiborné irányításával rendszeresen próbálnak, új feladatokra készülve. Erre a 100 évre tekintett visz- sza a tegnap esti ünnepségem Bősz József, Boly Nagyközségi Tanács elnöke, méltatva az elődök példáját, s a muzsika további szeretetére buzdítva a jelen dalosait. A mai kórustagokat Brandstötter György, a Baranya megyei Tanács csoport- vezetője köszöntötte, majd a helyi szervek —, szép hagyományt ápolva ezzel is — szalagot kötöttek a dalárda zászlójára. Az est a Siklósi Vegyeskar, a Komlói Munkáskórus és a Bő. lyi Dalárda közös koncertjével zárult
