Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-15 / 131. szám
e Dunantiilt napló 1981. május 15., péntek Tormásról Ifolonoébé K ötött □ föld, pedig elhúzott a kíváncsiság. Ezért nem volt sohasem tömegével parasztturista. Nyáron, a nagy utak idején, a gyerekek iskolaszünetében a gabona parancsolt, meg az állatok jászla. Etetni, itatni, aratni, csépelni . . . De mi van ma? A tizenkét esztendeje alakult COOPTOURIST, a magyarországi szövetkezetek - tsz-ek, áfészek, takarékszövetkezetek - utazási irodája már tizenegy esztendeje Baranyában is kirendeltséget nyitott. Utazó falusiak ■ A jószág miatt csak 5-B napra mennek ■ A Cnnptnurist sok ezer ialnsi utasa Az idén eddig hat különböző szövetkezet tíz nyári kirándulást rendelt meg tagjai számára külföldre. Egy-egy kiránduláson általában egy autóbuszra való utas indul el. De melyek a baranyai falusi turisták általános jellemzői? Az elmúlt több mint egy évtizedben sok ezer baranyai falusi embert utaztattak. Kezdetben csak belföldre, aztán néhányon Csehszlovákiába kívánkoztak, mivel a megyében sok faluban élnek a Felvidékről a második világháború után áttelepített magyarok. Lassan kiterebélyesedett az utazómozgalom. Előbb a Cooptourist ajánlott utakat, s ők utóbb vá- lasztóttak. Most már ők előre választanak, s a Cooptourist megszervezi. Sem a megye területe, sem a falusi lakosság életkora, neme szerint nincs aránytalanság az utasok között. Minden tájról arányosan, általában kétévenként indítanak, szerveztetnek csoportot külföldre. Abban van eltérés, hogy a tsz-ek saját tagjaikat viszik, s többnyire saját busz- szal, ami fejenként még a mai benzinárak mellett is 300 forinttal olcsóbbá teszi az út árát. Ezenkívül a szociális-kulturális alapból adnak még hozzá. Mivel az ilyen utak általában csak 4-5-6 naposak, s csak valahová Európa közepére vezetnek, ezek a tsz-segítsé. gek néha negyedéved Esetenként harmadával csökkentik az árat. A takarékszövetkezetek viszont nem rendelkeznek főfoglalkozást jelentő tagsággal. Ezért ők a falu minden munkahelyén dolgozó lakóit szervezik a Cooptouristnak, belföldre és szocialista országba 3, dollárelszámolású országba pedig 2 százalékos jutalékért. A falusi mezőgazdasági munka ugyan kötetlenebbé tette a falusi lakosságot, a nagyüzem, a gépesítés eredményeképpen. De az ország élelmiszer-ellátásának, a falusi lakosság jövedelmének jelentős részét adó háztáji gazdálkodás kötöttségei — főleg a jószággondozás - megmaradtak. Ez az oka, hogy a távolságok és a külföldön töltött napok rö- videbbek, mint más foglalkozású ember külföldi útjai. így is alkalmazkodni kell a szervezés során a termékfelvásárlási időszakokhoz, s a szomszédok segítségét kérni a néhány napos állatetetésre, gondozásra. A külföldi út egyik örök csábereje a vásárlás. E tekintetben a falusi turisták mérték- tartóbbak:- Szinte egyetlen vámügyünk sem akadt az évtized alatt — mondja dr. Jégh Károlyné, a Cooptourist Baranya megyei irodájának vezetője. - Megnézik, megcsodálják a különösebb, talán divatosabb, nagyobb választékú árut. De anyagilag megfontoltabbak, mint a városi utasok: az ár-bér viszonyok eltérését jobban figyelembe veszik. Ezért egyértelműbb az utazások kulturális hoszna is. Az élmény az uralkodó vonzerő, különösen a második, a többi útnál. Megöleltem egyszer Mariska nénit, aki így mutatkozott be mindenkinek a velencei Szent Márk téren, hogy „Keresztes Jónosné vocyok Baranya megyéből, Tormás községből!" Aztán fejből elmondta az útikönyvet, hogy Velence hány cölöpre épült és kérte a magyarázatot, hogy miképpen áll azóta is ez az ékszerváros a cölöpökön. Hetvenéves elmúlt, amikor utazni kezdett, és most már törzsvendégünk. Az idén? A kétújfalusi tsz két-két alkalommal 40-40 tagját viszi Erdélybe, az újpetrei kétszer 40 tagot Bulgáriába, a siklósi ugyancsak kétszer 40-et jugoszláv-bolgár-török útra. A nagyharsányi és beremendi takarékszövetkezet 30-30 embert a Szovjetunióba repülővel, a szentlőrinci áfész két alkalommal 40-40 utast Bécsbe, három napra. Évente szervez utat a vajszlói takarékszövetkezet. Szakmai utak? Ezeket az országos központ indítja, s megyénként két—három főt visznek el, mindig a szakmának megfelelő gazdálkodású tsz- böl, például az állattenyésztést tanulmányozó utakra az állat- tenyésztő tsz-ekből. A legtöbb mezőgazdasági út Dániába, Bulgáriába, az NSZK-ba és Ausztriába vezet. Napelemek A balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezet műszaki szakemberei, a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat munkatársaival közösen új módszert dolgoztak ki az állattenyésztő telepek energiaköltségeinek csökkentésére, s munkájuk eredményeképpen már működik az első napkollektor. A napfény hőenergiáját felfogó elemeket a tehenészeti telep egyik épületének a tetejére szerelték fel. A sugárzás hatására felmelegszik az elemekben keringő folyadék, amely egy csőrendszeren áthaladva előmelegíti a vezetékes hálózatból a kazánba folyó vizet. Ezáltal a kazánnak a napsugárzás erősségétől függően - 25-30 fokról kell felmelegíteni a vizet a kellő hőmérsékletre, s így kevesebb olaj fogy. A jó hírért meg kell dolgozni Fiatalon az élvonalban Valóban minden teljesen újnak tűnik, a szerelőcsarnokban kézügyre állított szerszámkészlet akár dísznek is mondható, olyan esztétikus, tiszta, ám közel 30 ezer forintos ára sokoldalú használhatóságát bizonyítja. Túl a szerelőcsarnokon is új épületeket látni, s új néhány szolgáltatása is a VILL- GÉP harkányi szervizének. Csak éppen a törekvés a régi, amit Kalmár Lászlótól, a szerviz helyettes vezetőjétől, fiatal párttagtól hallottunk: gyorsan, panaszra okot nem adva, minél több oldalról felkészülve fogadBábolnai nyúlhústermelési rendszer Három nyugat-dunántúli vállalat és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát megalakította a Bábolnai Nyúlhústermelési Rendszert. A Sárvári Baromfi- feldolgozó Vállalat, a Zala megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat, valamint a csabrendeki Egyetértés Tsz. eddig külön-külön, négy megyében szervezte a nyúltermelést. Most közösen látják majd el Győr-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye több száz kistermelőjét a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kiváló teljesítményű Tetra ny—18 nyúlhús hibridjével, amelyet a kombinát szakemberei külföldi fajtákból keresztezéssel hoztak létre. A szülőpárok az eddigi ismert fajtáknál sokkal sűrűbb — évi hét— nyolc — elletésre alkalmasak. Az anyanyúlak, az általános 30—40-es szaporulattal szemben, 50 nyúlfiat adnak évente. A hízóba fogott utódok pedig — az eddigi tapasztalatok szerint — más hazai fajták 13—14 hetes idejével szemben 12 hét alatt elérik a 2,40 kilogrammos vágósúlyt, amelyet a világpiac legnagyobb nyúlvásárlói, az olaszok kikötnek. A tenyésztési központot Bábolnán rendezték be. A kistermelőknek már az idén tízezer anyát adnak át, és sokféle szolgáltatást nyújtanak. Többek között külföldi tapasztalatok hasznosításával készített nyúltápot adnak el. A szaporulatot — vágónyulat — visz- szavásárolják, és a csabrendeki tsz-ben, az ország egyik legmodernebb nyúlvágóhidján dolgozzák fel. Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület); III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. Klinika. Égési sérülések : Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet: Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-695. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. n, az autósokat „lesántult" gépeikkel. Márpedig a harkányi szerviz nem új, szólni azonban érdemes róla, mert az utóbbi i3ő- ben sokat bővült, építve arra a felismerésre, hogy a nagyközségen átfutó forgalom kikidob magából meghibásodott gépkocsikat, a környéknek — elsősorban mint üdülő-kirán- dúlókörzetekniek — fel kellett készülnie a magasabb szintű autójavításra. Ennek legújabb fejleménye: az utóbbi hónapokban már garanciális javításra is vállalkoznak a szervizben, természetesen nem minden márkánál, csak a kétütemű motoroknál. Ehhez azonban teljes mértékben felkészültek, s mint Kalmár László — aki úgy mutatta meg a szervizt, mint más esetben egy szőlősgazda a jól termő tőkéket — elmondta, centírozó, fényszóróbeállító, CO-mérő. futóműbeállító műszereik a legkorszerűbbek közé tartoznak. A szervizben hét szerelő dolgozik egy-egy műszakban. Most, a tulajdonképpeni idegenforgalmi holtszezonban kényelmesebben, azzal együtt, hogy vállalnak felkészítést műszaki vizsgára is — a Moszkvics kivételével —, s ez megint csak munkájukat szaporítja. A múlt évben befejezett korszerűsítés, bővítés eredményeként a harkányi szervizben mosó, alvázmosó, gyorsjavító, raktár, különböző szociális helyiségek és motorszerelő műhely lett készen. Ezzel együtt már komp- léttnek nevezhető, amit - véli Kalmár László — csak „fűszerezni" kell azzal — s ez a párttagok között gyakran beszéd tárgya: - kulturáltan, figyelmesen kiszolgálva az ügyfeleket, neves szolgáltatóhellyé tenni a harkányi szervizt. Tollseprti T udnák, tudnánk? Mind több és több esetben voltam fültanúja az ilyen beszédnek: Én is tudnák úgy dolgozni, ha . . . Mondanák én magának valamit. Dolgoznák én, ha hagynának. Még a televízió vagy a rádió némelyik adásába is becsúsznak ilyen hibák. Nem a bemondók követik el, hanem a megszólaltatott riportalanyok. Mi is itt a hiba? Látszólag nem beszélnek helytelenül a dolgoznák-ot, tudnák-ot mondók, mert a hangrendi illeszkedés törvényének megfelelően a mélyhangú igéhez a föltételes mód mélyhangú ragját rakják. Elősegíti az efféle szóejtést az is, hogy ugyanezek az igék a föltételes mód első személyében, de tárgyas igeragozásban valóban illeszkednek, mert így írjuk: Ha előre tudnám, hogy lelelek, megtanulnám a leckét. A művelt nyelvhasználat azonban sem szóban, sem írásban nem követi a tudnák, mondanák alakot. Ilyen esetben, tehát a föltételes jelen idő alanyi ragozású egyes szám első személyében a mélyhangú igék is magashangú ragot kapnak, s ezért csak a tudnék, mondanék forma fogadható el. Nyelvészeink megemlítik, hogy félreérthető volna a tudnák alak, mert ez a többes szám harmadik személy alakja : Ők aztán jól meg tudnák csinálni! A helyes nyelvhasználat, az igényes beszéd ezért az alanyi első személyű -nék raghoz ragaszkodik, és nem szentesíti a beszélt köznyelv némely rétegének pongyolaságát. Olvasóink közül többen fölvetették a kérdést: helyes-e a tudnánk, tanulnánk, mondanánk alak? Nem jobb, irodalmibb-e a tudnák, tanulnák, mondanák? Kiváló nyelvtudósunknak, Bárczi Gézának eleinte az volt a fölfogása, hogy helytelenül ír, beszél az, aki nem a tudnák, tanulnák, néz- nők formát használja a tudnánk, tanulnánk, néznénk helyett. Úgy vélte, hogy nyelvünk szegényedik e fontos alak elhagyásával. Lőrincze Lajos szerint viszont lehetséges, hogy alakilag talán szegényebbé válik nyelvünk, de az is bizonyos, hogy egyszerűsödik. Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy ma már Bárczi is, Lőrincze is és nyelvészeink többsége megegyezik abban, hogy a régi és az új alakok „egyenértékesek". Ge- leji Katona István ugyan 1645- ben kiadott Magyar gramma- í/'cskójában még hibáztatta a szerefnénk-féle formát, mert az erdélyi nyelvváltozatban a szeretnék szerepelt, ma azonban már mindkét változattal találkozunk irodalmi nyelvünkben. Kétségtelen, hogy a -nók, -nők választékosabb algk, de lassan kiveszőben van. Ezért — írja Lőrincze — „igazságtalan azoknak az elmarasztalása, akik nem a tudnák, néznők formával élnek; a régi forma erőszakos megkövetelése és általános, kötelező használatának visszaállítása pedig céltalan, s a már kialakult nyugalmi állapotot feleslegesen zavaró törekvés volna.” Ha már a feltételes módú igéknél időzünk, hadd szóljunk arról a beszédkezdési módról, amely kijelentő mód helyett a föltételes módot használja. Vannak, akik így kezdik beszédüket, fölszólalásukat: Azzal kezdeném fölszólalásomat. . . Azt szeretném csak mondani... Ismertetném a helyes megfejtést ... Az ilyen jellegű „logikátlan" föltételes módú igealakok úgy tüntetik föl a fölszólalót, mintha nem merne határozottan nekivágni feladatának. Más vélemény szerint a föltételes forma szerényebb, udvariasabb, mint a határozott kijelentést tartalmazó igealak. A Toldi szerelmében olvashatjuk: Angyalom, Piroskám, a gazda kiszólal. Hoznál egy ital bort a fehér kancsóval! Az ilyenfajta szerénykedés azonban nemcsak modorossá teheti nyelvünket, hanem joggal vethető föl a kérdés: miért kell a fölszólalónak olyanért előre elnézést kérni, amit csak később követ el idegeink ellen? Tóth István dr. PÉCS SZÜLETTEK: Vass József. Kati Péter, Híres Attila, Beregszászi Bernadett, Kovács Adrienn, Marton Kinga, Rumszauer Edit, Pöntöl Szilvia, Vészi János, Sándor Szilvia, Illés Gyula, Nyéki Bernadett, Kosár Gábor, Sütő Zoltán, Bodonyi Katalin, Friedmann Iván, Páj János, Schneider Antal, Nagyvári Péter, Schrott Vanda, Herke Barnabás, Kövécs Gergely, Krausz Zsolt, Heller Andrea, Tóth Szilvia, Ott Enikő, Har- muth Mónika, Gere Zoltán, Farkas Boglárka, Polt Barnabás, Lovas Szabolcs, Pöntöl József, Polgár Zoltán, Kelemen Andrea, Huszár Tünde, Bayer András, Danes Korinna, Farkas Réka, Ripszám Edina, Várszegi Erzsébet, Antal Gábor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Mikola János és Cserna Anikó, Huszár József és Piskor Ibolya, Réti Ottó és Máj Mária, Perényi László és Fo- garassy Edit, Glück József és Készéi Márta, Horváth Lajos és Kiss Ilona, Orosz Árpád és dr. Balogh Mária, Kovacsevics Lajos és Lucza Franciska, Pauler Gábor és Berta Ibolya, Gyarmati Ervin és Sinka Erzsébet, Drúnovits Gyula és Varga Katalin, Vajda Tibor és Szili Györgyi, Hencz János és Botka Katalin, Gáspár Lászlá és Németh Éva, Orbán József és Luca Mária, Luca József és Viszt Éva. MEGHALTAK: Roitner Ferencné Somlai Mária, Győző Jenőné Mányó Emma, Csóka János, Bondor Ferenc, Pénzes Katalin, Csonka József, Árvái Antalné Szekeres Anna, Varga Mária, dr. Gróf József, Horváth János, Lengyeltóti János, Hohner Józsefné Aranyosi Julianna, Mózes Józsefné Takács Anna, Lőrincz Antalné Bischof Terézia, Sztanics Márkné Lukács Mária, Petró József, Krivanek Lajosné Echter Józsa, Méhész György- né Apáti Julianna, Orovicza György, Juczi Jánosné Mányó Katalin, Markwart Károly, Fülöp Lajos, Gáspár Károlyné Boros Ilona, Rudolf Árpád, Szekeres Gizella, Tóth Árpád, Milos Márkné Böröcz Erzsébet, Katona Győr János, Gerber János, Kapós- nyák Ferencné Müller Katalin, Horváth Attila, Weisenbach János, Bogdán György, Mészáros Istvánná Lula Rozália, Herbely Ilona, Dudás József, Schneider János, Deckmann Attila, Tóth Jánosné Dittrich Regina, Tausz Lajos, Ladányi Lajosné Tóth Rebeka, Fonyódi Sándor, Szűkíts József, Katona Istvánná Borovácz Erzsébet, Gor- ján Béla, Miklós Mihály, Börzsöny József, Elekes Istvánná Nagy Erzsébet, Bokros Péter, Kis-Bólyi Józsefné Dörgő Katalin, Műnk Ottóné Bozice- nics Katalin, Kovács Györgyné Pés Rozália, Andrics Mátyásné Vranesits Erzsébet, Both Lajosné Biró Erzsébet, dr. Sóvári Kálmánná Nagy Irén, Nusszer Péterné Pesti Rozália, Kovács Antal, Balázs László, Manczel János, Gyenis Mihályné Bakó Rózsa, Jakab Jánosné Rigler Mária, Nagy Jánosné Kovács Anna, Hubi Ferenc, Andrics Nándor, Varga Magdolna, Léhmann Mihályré Leimbman Erzsébet, Kálsecz Vendel, Marton József, Czepanicz Jánosné Gaál Mária, Kovács János, Kalcsevics Károly, Tóth Jánosné Gasparics Katalin, Burai Józsefné Argath Márta, Hudvágner Józsefné Vas Mária, Kovács János, Bognár Józsefné Nemes Erzsébet. SIKLÓS SZÜLETTEK: Imre Gábor, Aburkó Ilona, Herman Tímea, Csőmé Kathrin, Molnár Eszter, Korsós Boglárka, Ihász Ildikó, Juhász László István, Petrovics Anna Mária, Erdős Mónika, Miczefc Ferenc, Nikolics Gábor, Takács Zoltán, Mohácsi Katalin, Kállai Ivett, Molnár Erika, Penke József, Tésenyi Andrea, Pál Henrietta, Djuris Mira, Kontár Enikő. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Den- hoffer Károly és Török Erika, Szekszárdi András és Balda Julianna, Ózdi Árpád László és Kelemen Mária, Benedek László és Kovács Zsuzsanna Margit. MEGHALTAK: Nánik Ferencné Vel- ker Amália, Aranyosi Jenő, Lende- lics Józsefné Makura Katalin, Németh Imre, Tüske István, Maros András* Mihó Józsefné Hetesy Julianna.
