Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-15 / 131. szám
1981. május 15., péntek Dunántúli napló 3 II liászprogram alulnézetben Bánya bányász nélkül? Új lejtési technológia a meredek dőlésű telepek művelésére Kossulh-bányán Minden bányász álma olyan töltőgarat, amelyből sosem fogy ki a szén. Álmodozni is lehet: a bányavágat oldalába épített töltőgaraton szinte önmagától kifolyik a széntelep. Aztán vannak az álmokhoz hasonló, de kockázatos és nem is éppen szabályos „technológiák", „malmozások”. Két—három nagy tapasztalattal rendelkező aknász és vájár néhány ezer tonna szenet ki piszkál az öreg fejtésekből. Lehetséges, hogy ma már nincs ilyen a bányákban, dehogyis árulnák el a legjobb barátnak sem, újságírónak különösen nem. Talán a szigorú bányafelügyelők megbocsátják, ha másfél évtized után elmondom, hogy néhányszor én is részt vettem ilyen bányacsapolásban. Magasabb teljesítmény Kossuth-bányán Döme János, az üzem főmérnöke, Jéger László bányamérnök a tervezőcsoport és Lipi Imre geológusmérnök, a geológiai csoport vezetője kidolgozott egy technológiát a meredek dőlésű széntelepek lefejtésére, amely látszólag éppen annak az álmodozásnak a megvalósítása, amikor a széntelep önmagától kifolyik a csapolónyíláson. Tulajdonképpen egyik szinttől a másikig egyetlen hatalmas töl- tógarattá alakítják egy-egy széntelep 60—80 méteres szakaszát, amelyből a telep vastagságától függően 6-8 ezer tonna szén kihozható. Kossuth-bányán majd két- esztendős tervező és előkészítő munka után az idén március 1-én állították üzembe a kísérleti fejtést. Az „osztószintes, frontszerű szénsüllyesztéses fejtés” (ez a neve) a bánya VI. és Vili. szintje között a lll/9-es nyugati koncentráció 14-es telepében fekszik. A főlégszinti és főszállítószinti vágatokat (két különböző szinten vannak kihajtva) 60-80 méter csapásmenti hosszban, a két szintet összekötő vágattal (gurítóval) táblákra bontják. Ezt követően g telep dőlésének, vastagságának, omlaszthatóságának és tektonikai tulajdonságainak függvényében a két szint között folyamatosan 10—20 méter távolságban újabb, úgynevezett osztóvágatokat hajtanak ki. Ezek oldalába csapolónyílásokat készítenek viszonylag egymáshoz sűrűn, majd ezekből 400 mm átmérőjű lyukakkal, kisebb, legyezőszerűen telepített lyukakkal, amelyek a sűrített levegős robbantást szolgálják, fellazítják a széntelepet, amely az osztóvágaton elhelyezett kaprokra szinte kicsúszik a csapolónyílásokon. Az elmúlt két hónapban átlagosan 10—12 tonnás teljesítményt értek el, ez kétszerese— háromszorosa mint amit például a régi fával biztosított fejtésekben elértek. Volt egy nap, amikor kommunista műszakon egészen fantasztikus eredményt értek el. Ebben a fejtésben csak fúrómesterek, gépkezelők, a csapolónyílásokra ügyelő bányászok dolgoznak. Az új technológia kidolgozói szerint nem kell sokkal több vágatot kihajtani, mint a hagyományos fejtéseknél, a fejtést előkészítő bányavágatokban azonban a gépesítés sokkal magasabb fokon megoldott, mint a tömeges széntermelésben. Mint minden új, ez is számos gondot vetett fel: mennyire biztonságos, ha 60-80 méter szélességben egyszerre engedik le a telepből a szenet a vágatra. Hogy bírja ki ezt a vágat? A nagy mennyiségben felszabaduló metán elvezetése, az omlások, hirtelen szakadások felfogása, a tűzveszély, a vágat visszarablásának technológiája, ha elakad a szén, hogyan lehet újból megindítani a csapolást ... Nos, a kérdések közű: csupán a legutóbbi okoz problémát, minden többi kérdést megoldottak. Meg kell küzdeni minden grammért Olyan technikai eszközök kellenek, amelyek a szén fellazítását, a folyamatos és gyors csapolást biztosítják. Nem könnyű ezeket kitalálni, de nem is lehetetlen. Legszívesebben leírnám: végre a Mecsekben a meredek dőlésű szén. telepek lefejtésére megtalálták az emberkímélő legjobb módszert. A Mecsek tűz-, gázkitörés- és szénporrobbanás veszélyes (sőt egy alkalommal vízbetörés is volt) bányáiban, a vetődésekkel, gyűrődésekkel, zavargásokkal tarkított széntelepeiben azonban egyetlen, már kézközeibe került tonna szénre sem szabad azt mondani: ez már az enyém. Minden grammért külön meg kell küzdeni, a Kossuth-bányaiak tíz—tizenötezer tonnányi szenet engedtek ki eddig az álom-garatból, most még csak remélni lehet csupán, hogy sosem apad el a szén. Lombosi Jenő A Ci«p«l Művek Terveiű Intézete it a Fémtan! él Technológiai Kutató Intézet január 1-én a Csepel Művek Tervező és Kutató Intézete néven egyesült. A VI. ötéves tervben tovább bővítik a gyáróriás korszerű termékeinek skáláját. Ezért a volt tervező intézet szabad szellemi kapacitását a gyártmány- és a gyártásfejlesztésre összpontosítják, s ezzel erősitik a kutatási tevékenységet. A képen: az elektronikus dilatométerrel ellenőrzik a mintadarabokat. Munkára fogiák a szelet Mezőföldön Munkára fogják a szelet a Mezöfalvai Mezőgazdasági Kombinátban, ahol a közelmúltban állították fel a marhalegelőn az első szélkereket. A Nyíregyházi Mezőgép által készített szélkerék tizenhárom méter magas és a szél energiáját alakítja át mechanikus energiává. Több célra lehet alkalmazni — visz- szaszivattyúzásra, vizáteme- lésre, fűtésre. Sivatagban dolgoznak a pécsiek Üj várost épít a BÉV Líbiában Ügyes, sokoldalú szakemberek vállalkoztak Egzotikum és a gyakorlati tennivalók E sorok megjelenésekor mór Líbia homokját tapossa az a 14 ember, akik vállalták, hogy előőrsként megteremtsék az élet alapfeltételeit a leendő építési területen. Már írtunk róla, hogy a Baranya megyei Építőipari VállaÉrdeklődnek a nyugat! Készülnek a fonott ülőkés székek Erb János felvétele Ismét működik a éküzem Ofalun Felhasználva a népi hagyománynkat 0 W falun ismét próbálkoznak a tájjellegű, bükk és tölgy székek üzemi készítésével. A Pécsi Bútorgyár kezdeményezésére januártól húsz tsz-tag és erdészeti dolgozó vállalta a munkát az egymillióért átalakított, csaknem száz négyzetméteres műhelyben. Decemberben még csak hatan voltok, hogy szövetkezve felélesszék az elődök hagyományos székfaragó mesterségét. Fél évtizede a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalatnak a helyi székkészítő hagyományokra épülő törekvése kudarcot vallott. Végül is ugyanazok jelentkeztek a székgyártásra, mint 1975-ben. Ófalun a székfaragós régi múltra tekint vissza. Majdnem minden családban télen a férfiak székeket esztergálnak és az asszonyok a Meszes-völgyben nyáron levágott, majd szárított sást, gyékényt fonják bele az ülőrészbe. Iparos munkát végeznek, miként Kisúibányán a faklumpa-faragók, Óbányán a fazekasok, Mecseknádasdon a kádárok és a kőfaragók. A népi jellegű, téli ipargyakorlásra alapozva a tsz-ek rég virágzó melléküzemágakat fejleszthettek volna ki, de a pécsi vállalatok jobban felismerték a népi iparművészetben rejlő gazdasági lehetőségeket. A Pécsi Szolaáltatóipari Vállalatnak nem sikerült a francia piacra betörnie. A Pécsi Bútorgyár viszont győzelmet vár az angol, holland, belap és olasz érdeklődőknél. Az ófalusi hagyományokat és a megrendelők ízlését is követő mintadarabokat az Artex Külkereskedelmi Vállalat szállította el. Eddig az angol és a holland piac reagált pozitívan és hamarosan megrendelések várhatók. Nyugat- Európában legszívesebben a hagyományos, kézzel előállított, népi jellegű székeket vásárolják. A piacért nehéz megküzdeni, ugyanis a román, a csehszlovák és az NDK-gyártók olcsóbb faalapanyagokkal dolgoznak. A pécsi siker azon múlik, hogy a hazai drága, alapanyagok ellenére mennyire tud. nők olcsó, tartós és főként kiváló minőségű székeket a kért határidőre szállítani. A Pécsi Bútorgyár igazgatója, dr. Hadnagy Árpád bízik abban, hogy a nyugat-európai igényeknek maximálisan megfelelnek és a húsz ófalusi székfaragó, valamint fonó jól begyakorolja az új eljárásokat, fogásokat. így például az ülőrész gyékényét, sását a középpontra fonják és szakszerűen kezelik, fényezik a felületet. Dittrich János üzemvezetőtől megtudtuk, hogy az órabér most csupán 16 forint, de rövidesen bevezetik a teljesítménybérezést. Kezdetben műszakonként egy munkás egy széket produkált, de már a másfélnél tartanak. Cél a „két székes” teljesítmény. Az igények sokfélék. Az angolok dísztelen, natúr, a hollandok népi mintás, az olaszok magas támlájú, míg a belgák nyers színű széket kérnek. Az európai vásárlók a sásból, míg az amerikaiak a gyékényből font ülőrészt szeretik. Az ófalusi kollektíva biztosra veszi, hogy a mintadarabok megnyerik az érdeklődők tetszését. Szeretnék, ha Pausch Antal kisiparos székfonó is munkát vállalna az üzemben, mert szakmai tapasztalatával sokat segíthetne. A félkész alapanyagokat a pécsi gyártól kapják az ófalusiak. Belföldre már szállítottak a Zengő nevű székkülönlegességből és a KERMI nem emelt kifogást. A Pécsi Ipari Vásáron és az augusztusi klagenfurti nemzetközi kiállításon is bemutatják az ófalusi székeket. Augusztusra befejeződik a próbaüzem és az idei ötmilliós termelési értéket jövőre megduplázzák. Ősztől egy ötszáz négyzetméteres új üzemcsarnok épül, amelyet jövő májusban adnak át és addigra kétszer ennyi embert akarnak alkalmazni, egy részüket fonó-bedolgozóként. Addig is a volt tejcsarnokban a fonók, a jelenlegi helyen a famegmunkálók, míg egy bérelt parasztházban a felületkézelők kapnak helyet. Amrein Antal művezető szerint időben kell megrendelni az NSZK-beli és olasz esztergapadokat, másoló esztergákat, felületkezelő fülkéket, mert az árak kúsznak felfelé. Az ófalusi üzem akkor marad verseny- képes, ha 'modern, nagy teljesítményű gépeket vásárolnak és anyagtakarékos munka folyik, de ezen kívül a rezsiköltségek csökkennek, a dolgozók pedig nagyfokú szakmai tudásra és kézi ügyességre tesznek szert. A Pécsi Bútorgyár a nyugati export egyik jelentős bázisává akarja fejleszteni az ófalusi üzemet és ennek érdekében bankhitelt is megpályáz. Csuti János lat exportfeladatot vállalt Líbiában, vagyis új lakótelep és hozzá tartozó kommunális létesítmények építésére vállalkozott. Az első csoport április 30-ón hajnali 3 órakor indult Pécsről és délután 4 óra körül landoltak Tripoli repülőterén. Az ő feladatuk a legnehezebb. Teljesen kietlen, sívár vidéken kell felvonulási épületeket húzni, a pár nappal utánuk hajón érkező lakókonténereket a megfelelő helyen felállítani, gondoskodni a berendezésről, vízzel feltölteni az ideiglenes tárolót, amelynek addig szerepe lesz, míg nem fúrnak kutakat. — Ezért is választották ki a jelentkezők közül a legügyesebbeket, olyanokat, akik a szakmájuk mellett amolyan ezermesterek hírében állnak, vízvezeték- és villanyszerelő, lakatosok, hegesztők, akik ezen kívül bármilyen más szakmunkát is megcsinálnak — mondta Darányi Béla, akit a BÉV-nél most az exportfeladatok bonyolításának egyik gazdájává nevezték ki. — A terület, ahol építkezni fogunk, az Atlasz hegység délkeleti nyúlványa, a talaj felszíne apró, görgeteges kősivatag. Valószínű az éghajlatot tudják majd a magyarok a legnehezebben megszokni. — Ezért is jártam végig a boltokat pamut fehérneműk után, azt mondják, a műszói ott leég az ember testéről — mondta Hegedűs Dezső villany- szerelő, akivel véletlenül találkoztunk az indulás előtti napon a vállalat központjában. Búcsúzni jött csak rövid időre, aztán rohant ő is, mint a többiek, hogy a még hiányzó szükséges dolgokat beszerezze és csomagoljon. — Az asszonynak mondtam, hagyja a pakolást rám, mert ő majdnem a fét szekrényt akarta berámolni ct bőröndbe. — Miért vállalkoztam erre az útra? Két okból is. Az egyik még gyerekkori álom, mindig izgatta a fantáziámat Afrika, az, hogy a gólyák télen odamennek, meg az egésznek az egzotikuma. Most majd megnézem. A másik ennél sokkot gyakorlatiasabb, anyagilag nagyon megéri. Persze, tudom az asszonynak itthon a két gyerekkel nehéz lesz, de majd csak kibírjuk mindketten. Félni nem félek. Szerencsére én eddig mindig minden körülmények között feltaláltam magam, bízom benne, most is így lesz. Nem lesz könnyű azt tudom, de legalább lemennek a fölösleges kilóim is. __ Ezek az emberek egyelőre Z intán nevű városban bérelt lakásokban fognak lakni — folytatta Darányi Béla, miután elbúcsúzott Hegedűs Dezsőtől — A régi várostól pár kilométerre épül majd Új-Zintán. A pécsiek 700 lakást, hozzá bölcsődéket, óvodákat, iskolákat építenek, sőt egy mecset felépítése is szerepel a tervek között. Az előőrs után a következő 60— 70 fős csoport május végén indul és ettől kezdve fokozatosan mennek a többiek, aszerint, hogy éppen milyen szakmunkásokra lesz szükség. Darányi Béla —, aki szintén egy későbbi utazó csoport tagja lesz — összefűzött stencile- zett lapokat mutat. Pontos tájékoztatót állítottak össze Líbia' földrajzi fekvéséről, éghajlatáról, történelméről, társadalmi formájáról, népeiről, azok szokásairól, öltözködésről, pénzről stb. Ezt minden kiutazó már jő előre kézbe kapja, hogy ne teljesen tájékozatlanul érkezzen oda. S. Zs.
