Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-01 / 118. szám

Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása! Az ajtók városa sebb? Az NDK-ban átlagosan ön meg tudná mondani, hány ajtó van a lakásán; öt, talán több vagy éppen keve­hét ajtó van a lakásokon, ezek is különbözőek, üvegesek és anélküliek, vannak felületileg kezelt és lakkozott ajtók. Eb­ben az évben az NDK-ban 163 ezer lakást építenek, ehhez jönnek még az iskolák, óvo­dák, vásárcsarnokok és orvo­si rendelőintézetek. Mindeh­Lvovi noteszlapok Akár vonaton, akár autóval megy az ember, Ungvár után megkapó vidéken találja ma­gái, s fel, egészen Lvovig vad­regényes tájak köszöntenek rá. A Kárpátok vonulatai között a néhol szerpentinné váló hegyre föl-völgybe le úton élményszám. ba megy az autózás — a leg­utóbbi baranyai négy fős TIT- delegációnak része volt ebben is. Az út talán testvérvárosunk bejáratánál romlik el: éppen napjainkban korszerűsítik-épí- tik azt a felüljáró-rendszert, szélesítik autópályává azt a fo­gadóállomást, amely néhány év múlva minden Sztrij felöl ér­kezőt ámulatra késztet majd. Egyébként az út, az E 85-ös volt az olimpia útja is: mentén a hegyoldalakban modern és szépkivitelű vendégfogadók, tu­ristaszállók sorakoznak, s ma is hatalmas transzparensekről mosolyog alá Misa-mackó, idézve már a múltnak számító sporttalálkozót. . . Jó pár órába telik, míg meg­tesszük a határtól ezt a 280 kilométert,- de a látnivalók az órákat percekké zsugorítják, s egyszeresek azon vesszük észre magunk, hogy a közel 600 ezres lakosú Lvov főútján haladunk, számunkra még szokatlan sza­bályokat tisztelő autóforgatag­ban. Itt — mindenütt a gépjár­műnek van előnye, s későbbi városnéző sétáink során mi is megtanuljuk: a felfestett gya­logátkelőhelynek csak eszmei értéke van. Ideje elmondani: a TIT itteni testvérszervezete, a Znányja évértékelő konferenciájára ér­keztünk, amelyet pontosan áp­rilis 4-én tartottak. Természe­tesen házigazdáink figyelmesen állították össze a többnapos programot, s úgymond, még vásárlási időt is beiktattak, a városnézés, üzemlátogatás mel­lett, s elvittek a Bug-parti Ka- menyszka kisközségbe is, Veli- koszilkibe is. Aki már járt Lvovban, tudja, hogy hatalmas terület kulturális, gazdasági és közigazgatási köz­pontja. Több néven ismertük. A latin Leopolis mellett a fran­cia Léopol, az olasz Lolleo, az ukrán Lviv, a lengyel Lwow és a német Lemberg mellett talán kevesen tudják, hogy még ma­gyar neve is volt: llyvó. Egyéb­ként a névadó nem egy orosz­lán, hanem Daniló halicsi feje­delem fia, akit Lev névre ke­reszteltek. (Leo.) Az egykori híres kereskedőváros nagy becs­ben tartott belvárosa — ha le­het hasonlítani — talán a régi kereskedővárosokra hasonlít: a most éppen felújítását élő operaház, a Mickiewicz tér és a Viszokij Zamok park három­szögében a Rinok, a piactér. Körben a városháza, a Ltinsz- kij székesegyház, a volt Királyi Arzenál — ma történelmi levél­tár, — az örmény székesegyház, a városháza. Az idegenforgalom megle­pően nagy — ez részben az ünnepnek is köszönhető —, hi­szen lépten nyomon magyar szót hall az ember. Megannyi turistacsoport érkezett, s az Inturiszt hotel - mely a század, fordulón épült - a mi Nádo­runkhoz hasonló miliővel fogad. Az árak, nem a mi áraink, s azon tréfálkozunk, hogy egy üveg üdítővízért jószerivel más­fél liter benzint lehet tankol­ni... Csak példálózásképpen: a színes tévé 680 rubel, a ke­rékpár 60—80 rubel, s egy üveg Zsiguljovka névre hallgató sör 35 kopejka. A benzin literje 20 kopejka. A város épül-szépül. A leg­újabb „dicsekednivaló", hogy lassan elkészül a sportcentrum, amely világversenyek rendezé­sére is első osztályú. Csak egy példa: a sportkombinát egyik egysége egy fedett labdarúgó- pálya (!). Megannyi lakást építenek, új, korszerű technoló­giával, megkapó, külső burko­lattal. Ha igaz, rövidesen az új városrész — közel 100 ezer lakos — névadóját is megtar- ják, s erre természetesen a ba­ranyai vezetőket is meghívják. Miért? . . Az új városrész neve Pécs lesz. Az igazi ukrán ételek ízét először Velikoszilki faluban kós­tálta meg kis delegációnk: a helyi kolhozban tett látogatás után. Illik azonban előbb a kol. hozról is néhány szót szólni. Nem nagy, mindössze 3800 hektáron gazdálkodnak, erősen szakosodva. Fő ágazatuk a te­henészet: tejtermeléssel és hús. termeléssel foglalkoznak. Ezer tehén átlagában évente tehe­nenként 4200 liter tejet szállí­tanak a közeli feldolgozóba. A növénytermesztés természetesen főleg a takarmány előállítását segíti, de cukorrépával és bur­gonyával is foglalkoznak. A 4200 lakosú Velikoszilki 1200 polgárának ad biztos megélhe. tést a kolhoz. A fizetések vál­tozóak — mikor milyen ered­ményeket érnek el -, de a te­henészetben 200-220 rubelt le­het megkeresni, az ágazatveze. tő 250 rubelt keres, a növény- termesztés 120-tól 200 rubelig fizethet havonta. Természetesen ebbe a szociális juttatásokat — nem is kevés! — is be kell szá­mítani. Ezen túl a kolhoztago­kat segítik a lakásépítésben, s a fiatal szakembereknek saját be­ruházásból egy többemeletes szolgálati háztömböt is építet­tek. A kolhoz vezetői nem titkolt büszkeséggel vezettek végig bennünket a gazdaságban, majd végül egy vacsorán láttak vendégül, ahol szinte minden­ről szót válthattunk. Mint mon­dották; jók a kapcsolataik a baranyai gazdaságokkal, sok hasznos tapasztalatot sikerült adaptálni. (Csak zárójelben: erre a vidékre szinte naponta érkeznek a Bábolnai Kombinát kamionjai csirkével.) Az ukrán konyha könnyed, vodka alá való fogásait nehéz a gasztronómiához kevésbé ko. nyitónak precízen felsorolnia. Az előételként adott hideg hús mellé pikáns uborkasaláta jár. (Nyers uborka, hagyma, túró majd nyakonöntve kefirrel és fűszerezve.) Kedvelt a töltött húsok zöldkörítéssel, fűszere­zett kolbászkák qorcsicával — könnyfacsaróan erős mustár —, a barátfüléhez hasonló tészta halikrával töltve, tejfölbe márt­va, s a különféle rétesek. A va- rennyike — ízletes krumplishur­ka — receptjét sikerült följe­gyezni. Reszelj le egy kilónyi nyerskruplit, vágj néhány ge­rezd fokhagymát apróra, az egészet keverd össze nyers to­jással, szalonnadarabkákkal, fűszerezd ízlésed szerint, majd töltsd be a bélbe. Egy napra akaszd a füst alá, majd tálalás előtt főzd addig, míg pattan a bőre. A Znényija konferenciája az ukrán színházban kezdődött; a Lvov-területi TIT-aktívák hosz- szantartó tapssal fogadták a bejelentést: a testvérvárosból is érkezett egy delegáció. Mi ta­gadás, egy kicsit feszengve ül­tem — s ültünk — az elnökség soraiban, a zsúfolásig megtöl­tött színház színpadán, s fo­gadtam a szünetekben a helyi újságíró kollégák „rohamát”. Aztán, ahogy a kollegalitás tisz. tázódott, s találkozhattam régi barátokkal — a Lvovszkaja Pravda és a Vilnaja Ukrajna újságíróival — oldottabb lett a légkör. Hozták az aznapi — áp­rilis 4. — lapokat, amelyekből ismerős cikkek és képek köszön, tek vissza, Baranya és Pécs, legújabb eredményei. A lap- terjedelem egynegyedét szen­telte a Lvovszkaja Pravra Pécs­nek, s még az ifjúsági lapjuk is a megyei KlSZ-küldöttgyűlé- sünk előkészületeivel foglalko­zott . . . Természetesen illett közben a konferenciára is koncentrálni, amely az előadói beszédben, a hozzászólók mondataiban végül is kerek képet adott testvér­megyénk hétköznapjairól, tö­rekvéseiről, arról, hogyan fog­tak hozzá barátaink az SZKP XXVI. kongresszusa határozatai végrehajtásának. Kozma Ferenc hez egymillió-négyszázezer aj­tóra van szükség. Güstrow já­rási székhely egyik üzemének dolgozói vállalták, azt a szép és nehéz feladatot, hogy a jö­vőben ők gyártják az összes szükséges ajtó kétharmadát. A „Walter Griesbach" ajtóüzem­nek három évtizedes hagyo­mányai vannak a famegmun­kálásban: korábban ablakokat és barakkokat készítettek, de már az ötvenes évek végétől kezdtek az ajtókra specializá­lódni. Termékeik iránt viszont ilyen nagy kereslet még nem volt, mint most: termelésüket jelentősen emelniük kell, ame­lyet átalakítási munkálatokkal tudnak megoldani. Javában folynak tehát a rekonstrukciós munkák, amelyeket az idén fe­jeznek be. A felújítás után az üzem az NDK legmodernebb és Európa egyik legnagyobb üzeme lesz. 1981-től évente 950 ezer ajtó­szárny hagyja el az üzemet. (Ennek nagy része felületileg kezelt.) A távolabbi cél az évi 1,2 millió darab, de ehhez még sok munkára, szorgalomra van szükség. Sajátságos a helyzet, a termelőüzem egyben építési terület is. Gépeket szerelnek ki, helyettük újak jönnek, utcá­kat szednek föl, a régi csarno­kok korszerűbbnek adnak he­lyet. Ebben a nagy átalakítási nlunkában sem szabad azon­ban a termelésnek csökkennie. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1976 óta a régi „burko­lat" alatt új üzem épül. Való­ban dicséret illeti a dolgozó­kat, mert a rekonstrukció kez­dete óta jelentősen emelkedett a teljesítmény: az 1976. évi 500 ezer darabról 1980-ra 850 ezerre. Az ajtóüzem dolgozóit és az építőket is az a gondo­lat vezérli, hogy minden befek­tetett márka mielőbb társadal­mi haszonná váljék, és hogy a felújított termelési egységeket mielőbb üzembe helyezhessék. Időközben a munka könnyeb­bé vált, futószalagok hálózzák be a csarnokokat, és a mun­kások, akik korábban szinte kézi munkával készítették az ajtókat, ma gépesített, és ré­szint automatizált berendezé­sekkel dolgoznak. Az ajtóüzem­ben megnyitotta kapuit — ter­mészetesen az üzem saját gyártmányú „kapuit" — az ét­kezde. Güstrowban sokan hódolnak az „ajtó-hobbynak”. A város kultúrszövetségének egyik szak­osztálya évek óta szép, régi polgárházak ajtóinak restaurá­lásával foglalkozik. Bärbel Krüger Güstrow, ma az ajtók városa: Gondos munkával restaurált régi polgárház ajtaja (fent) és nagytételben előállított új ajtók kerülnek ki a modern ajtóüzemből. Növelik az öntözött területet Szliven megyében A BKP XII. kongresszusa elé terjesztett javaslatok között je­lentős helyet foglalt el a me­zőgazdaság helyzetének meg­vitatása. A javaslatokban ki­hangsúlyozták, hogy a növény- termelésben a terméseredmé­nyek növekedésének csakúgy mint az állattenyésztésben a hozamok növekedésének egyik fontos tényezője az öntözéses területek kiépítése a meglévő vízgyűjtők igénybevételével, va­lamint a vizenyős területeken a viz levezetésével a terület ter­melésbe állítása. Az országban a Vili. ötéves terv időszakában 900 ezer de­kát új öntözőterületet építenek. 1 millió dekáron pedig elvég­zik a meglévő technológiák, berendezések korszerűsítését, míg 400 ezer dekáron a víz- elvezetéssel javítják a talaj ter­mőképességét. Ebből az orszá­gos feladatból természetesen részt vállal a Vízgazdálkodási és Talajerő Fenntartó Vállalat. 1980-ig Szliven megye terü­letén 458 ezer dekáron építet­ték ki az öntözést (a megmű­velt területnek 37 százaléka), és e területek jelentős tartalékot képeznek a szemes, és szálas- takarmányok termelésnöveke­désénél. Feladat, hogy a VUI. ötéves terv időszakában továb­bi 96 ezer dekárt kapcsoljanak be az öntözéses művelésbe a Közép-Tundsza folyó vidékén a Nova-Zagora-i agrár-ipari komplexum területén, valamint a Kajabska öntözőrendszerbe a Blatec-i komplexumban. Lehe­tőséget biztosítanak továbbá 25 ezer dekár meglévő öntözési terület berendezéseinek kor­szerűsítésére a Szlivenben és Gabrailovóban működő agrár­ipari komplexumokban. Nagy energiát köt le a vál­lalat építési terveiben majd a talajjavítási munkák végzése, a vizenyős területekről a felesle­ges víz elvezetése, más részről az egyes talajoknál a szükséges öntözővíz biztosítása. Az ötéves tervidőszak alatt az építési rész. legnek Szliven, Blatec és Nova- Zagora agrár-ipari komplexu­maiban 25 ezer dekáron kell a vízelvezetést megépíteniük. Miután megnőttek a követel­mények a mezőgazdasággal szemben, fokozni kell a termés, eredményeket a szemestakar­mányok termelésénél, ezért a vállalat vezetése belső vállalati ütemtervet dolgozott ki egyes vízművek gyors megvalósítására, öntözött és víztelenített terüle­tek építésére. Ebben a tervben bizonyított, hogy feltétlenül szükség van a nagyobb tőkebe­fektetésre, s így évente 10-15 ezer dekáron végezhető el a víz levezetése, ami azt jelenti, hogy a tervidőszak végéig elő­irányzott 20 ezer dekár helyett 50—60 ezer dekár terület kap­csolható be a mezőgazdasági termelésbe. Szliven megyében a legjelen, tősebb vízgazdálkodási objek­tum a Középső Tundzsa öntöző- rendszer a Zsrebcsevo vízgyűjtő tóval. Az alábbi jelentősebb berendezések, rendszerek építé. sére kerül sor a Vili ötéves terv során: 70 ezer dekár öntözésé­hez szükséges központi csator­nahálózat kiépítése, Karanova, Bogdanova körzetében új öntö. zéses területek kialakítása, Nova-Zagora M 2. vízlevezető árok, talajvédelmi munkák vég­zése a Zsrebcsevo tó környé­kén, mellyel biztosítva lesz a szükséges víztartalék és a kör­nyezet növényzetének védelme is. A megjelölt tervek maradék­talan megvalósításához 36 ezer leva áll rendelkezésre. A Vízgazdálkodási és Talaj­erő Fenntartó Vállalat kollektí­vája Szlivenben felkészült a felelősségteljes munkák elvég­zésére a megyében. Biztosíték erre az eddig elért eredmények mellett az, hogy az 1981. első negyedévi építési-berendezési munkákat 6 nappal a kitűzött határidő előtt elvégezték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents