Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-13 / 129. szám

e Dunem till i napló 1981. május 13., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat Az állategészségügyről A z elmúlt hónapban jelent meg az Elnöki Tanács 1981. évi 3. sz. törvényerejű rendelete az állategészségügyről, valamint a mező­gazdasági. és élelmezésügyi miniszter rendelete a végrehajtás­ról. Ezen új jogszabályi előírások néhány fontosabb rendelkezését ismer­tetjük. szerkesztőség postájából S Rendbe tették az utat A fentebb említett törvény- erejű rendelet hatálya kiterjed az állatok tartásának, tenyész­tésének és forgalmának, továb­bá az állati, növényi és ásvá­nyi eredetű termékek előállítá­sának, feldolgozásának és for­galmának állategészség­ügyi, valamint az ezekkel ösz- •szefüggő élelmiszer higiéniai feltételeire. Szabályozza e fel­tételek megtartásának ellenőr­zését, valamint az állatbetegsé­gek megelőzésének és leküzdé­sének rendjét. A részletes meghatározást a 6/1981. (IV. 12.) MÉM sz. ren­delet tartalmazza. E szerint a rendelet hatálya kiterjed: a) a haszonállatok (a gazda­sági haszon céljából tartott emlősök, madarak, a méhek, a halak és az egyéb hasznos vi- ziállatok), b) a vadon élő állatok (a vadon tenyésző állatok), c) a védett állatok (az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke ál­tal védetté nyilvánított állatfa­jok egyedei), d) a tudományos és labora­tóriumi vizsgálati célokból tar­tott állatok (a génbankként ke­zelt állatok, a kutatási célra szolgáló laboratóriumi állatok, valamint a vizsgálati és oltó- onyaglermelés céljából tartott állatok), e) a szolgálati célból tartott állatok (a fegyveres erők és fegyveres testületek, továbbá a rendészeti szervek feladatainak ellátására szolgáló állatok), f) a sport, valamint szolgál­tatási célból tartott állatok (a versenylovak, a vadász-, a vakvezető és a jelzókutyák), g) a bemutatásra szolgáló állatok (az állatkerti és mutat­ványos célból tartott állatok), h) a kedvtelésből tartott ál­latok (a magánszemélyek tulaj­donában levő a most felsorolt a), g) pont alá nem tartozó emlősök, madarak, hüllők) tartásának, tenyésztésének, for­galmának, továbbá az e célo­kat szolgáló telepek, épületek és más építmények, berendezé­sek, tartástechnológiák alkal­mazásának, a takarmányok és egyéb anyagok, eszközök elő­állításának, forgalmazásának állategészségügyi feltételeire, valamint e feltételek megtartá­sának ellenőrzésére. Épületet vagy más építményt, továbbá berendezést állattar­tás céljára akkor szabad fel­használni, ha az megfelel az állategészségügyi követelmé­nyeknek. Amennyiben nem fe­lel meg, az állategészségügyi hatáság a felhasználást az ál­lategészségügyi követelménye­ket kielégítő feltételek teljesí­téséhez kötheti. Az állattartásra szolgáló, lé­tesítményt rendszeresen, ÉVEN­TE legalább EGY alkalommal - az egyszerre betelepített és kiürített telepeket (elkülönített teleprészt, ólat, istállót stb.) minden kiürítés után — fertőt­leníteni kell és folyamatosan Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (Belgy.); III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Hon­véd Kórház. Koponya- és agysérülé­sek: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gége­klinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. kell gondoskodni a rágcsálók, valamint a kartevő rovarok ir­tásáról. Az állatok etetésekor, itatá­sakor és legeltetésekor az ál­lategészségügyi előírások sze­rint kell eljárni. Az állatok etetésére csak olyan mezőgazdasági vagy ipari eredetű takarmányt sza­bad felhasználni, amely az ál­lat, illetőleg közvetve az em­ber egészségét nem veszélyez­teti. A takarmányozásban tilos hormontartalmú és hormon ha­tású, továbbá az ember, ille­tőleg az áilat egészségét ve­szélyeztető kémiai anyagok használata. Az állatok szaporodási, ter­melési eredményeinek növelé­sére vagy más célból tilos olyan kémiai vagy . biológiai szereket alkalmazni, amelyek az állatok egészségi állapotá­ra, illetve az állati terméket fogyasztó ember egészségére károsan hatnak. Az állatok sportteljesítmé­nyének fokozását szolgáló aj- zós7eres vagy ezzel egyenérté­kű egyéb beavatkozást alkal­mazni nem szabad. Az állattartó a konyhai hul­ladékot 20 percig tartó hevítés után használhatja takarmányo­zási célra. A legelő vagy legeltetésre használt gyepterület, valamint az ottlevő kút, itatóhely, egyéb víznyerőhely állategészségügyi szempontból kifogástalan álla­potáról a tulajdonos, a kezelő, illetőleg a használó köteles gondoskodni. A legelőt úgy kell gondozni, hogy azon az állatokat káro­sító kártevők minél kisebb számban maradjanak, talaja vízrendezett, mérgező növé­nyektől, valamint a legelő ál­latok egészségét vagy testi ép­ségét veszélyeztető hullalékok- tól mentes legyen. A legelőn az átjárást lehetőleg meg kell tiltani, az állatok egészségét, testi épségét veszélyeztető lé­tesítményt létrehozni és ilyen anyagokat tárolni nem szabad. A legelőn állati hullát elásni tilos. A legelőt úgy kell gondozni, kezelés után csak az előírt vá­rakozási idő elteltével, műtrá­gyázás esetén pedig csak le­mosó öntözés vagy eső után szabad legeltetni. A legelőre csak állatbeteg­ségben nem szenvedő vagy a fertőzéstől, ileltőleg annak gya­nújától, valamint a bőrbagocs- lárvától és májmételyektől mentes, továbbá fertőzöttség esetén a kihajtás előtt leg­alább 14 nappal hatékony gyógyszerrel kezelt állatokat szabad kihajtani. A tartósan legelőn tartott állatokat kihaj­tás előtt az állatorvossal meg kell szemléltetni. A legelő állatokat veszettség ellen egy éven belül beoltott és a. legeltetés előtt galandfé- reg ellen .hatékony gyógyszer­rel kezelt kutyával szabad őriz­tetni. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 áráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 6. 10/9. sz. gyógy­szertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hivható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 áráig. Szép itt a Mecsek, a Nagy- Daindol-tetőn. A hegyháton, a völgyben megművelt kertek. Mindenki építkezik: szinte min. den második háznál ott a tég­la, meg homokrakás. Alig ma­radt régi ház. Egy ilyen öreg házban lakik a Nagy-Doindol-tetőn Szarka Józsel. Nézzük a kertjét, mond­ja, megterem itt minden a konyhának való egész évben, a szőlőből jó bor kerül a pincé­be. Nem is menne semmi kin­csért valami nagy házba. A fia is itt építkezik. A szomszédban meg a tanár házaspár kijár a telekre szombatTvasárnap. A telektulajdonosok fele hétvégi Óvakodj a sötéttől A Dunántúli Napló május 9-i számában szóvá tettük, hogy pénteken Pécsett, a Petőfi mozi. ban másfél órára sötétségbe bo. rult a nézőtér a film vetítése közben. Molnár László (Pécs, Kodály Z, u. 11. (1) olvasónk az illeté­kesek — a Moziüzemi Vállalat vezetősége, a Tűzrendészet! Ha­tóság és a Tanács — válaszát kéri: „hogy lehet egyáltalán üzemeltetési engedélyt adni olyan mozinak, mely nem ren­delkezik biztonsági és kijárat­jelző világítással — mely ter­mészetesen az ide vonatkozó előírások szerint hálózati fe­szültségkimaradás esetén — működik, ill. ha ilyennel rendel, keznék is a mozi, hogy lehet ott előadást tartani, ha az műkö­désre alkalmatlan..----------------------■■ ■■ ­Kérdez az olvasó ,,A pécsi temető nyitvatartósóról van szó” — írja K. J. pécsi olva­sónk, és azt kérdi: ,.Nyáron fél nyol­cig tart nyitva, csak itt a nyári idő­számítás. tehát a fél nyolc tulajdon­képpen fél hét. Még világos van. Mi lesz június—júliusban? Sokan csak az esti órákban érnek rá a temetőbe menni, alig pár percük van . . .” A kérdést dr. Borbély Kórolynak, a Baranya megyei Temetkezési Vál­lalat igazgatójának továbbítottuk: — Szeptembertől márciusig reggel 6-tól este fél hétig tart nyitva a pé­csi temető, míg tavasztól őszig egy órával tovább, este fél nyolcig. Ez a nyitvatartási rend már legalább húsz éve. Véleményünk szerint meg­felel a látogatók elvárásainak. ■■■'■ ' * ---------------­E mberségből kitűnő Ezúton is hálás köszönetemet fe­jezőm ki a magyarszéki KlSZ-fiata- Ioknak, akik társadalmi munkában lakásom és környékének tavaszi nagy­takarítását elvégezték. Önzetlen se­gítségüket köszönöm. özv. Baksa Györgyné Magyarszék * A Bólyi Egészségügyi Gyermekott­hon igazgatósága és dolgozói köszö- netüket fejezik ki mindazoknak a kol­lektíváknak, szocialista brigádoknak, akik a „Rokkantak nemzetközi éve" alkalmából adományaikkal segítették a gyermekotthon gondozó munkáját. A közelmúltban a pécsi bel­városi rekonstrukció kapcsán több írásunkban is foglalkoz­tunk azzal, hogy a küszöbön­álló nagy feladatok megoldásá­hoz a kőművesszakma rég elfe­ledett fogásait újra kell tanul­ni. Ennek jegyében szervezett tanfolyamot munkásai részére a Pécsi Építő- és Tatarozó Válla­lat. Cikkeinkre reagált alábbi levelében M endele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelő­ség igazgatója: „Örömmel olvastuk cikküket, amelyben arról irtok, hogy Pé­csett az építőipari szakmunká­sok egy csoportját a szakma ré­gi lógásaira tanítják. Szükség is van erre, hiszen az épületlelúji­vendég, de a másik fele itt lakik télen—nyáron ... Aztán Szarka József levelet mutat, a tanácstól kapta. Én meg hoztam, amit ő küldött ne­künk. Azt írja: „Kismélyvölgy— Hegyhát-dűlő lakói és telektu­lajdonosai nevében írom se­gítségkérő levelem. Megelége­désünkre néhány évvel ezelőtt a városi tanács szépen rendbe hozta dűlőútunkat. 1980 őszén az Ércbánya fúrótornyot állított fel az út északi végén. Ide kife­jezetten óriási daruk és egyéb szállító teherkocsik jártak és tönkretették az utat. Kora ta­vasszal ideiglenesen lezárták a fúrást, elvonultak. Mi itt marad­Bosszús levelet kapott szer­kesztőségünk. Kozmann Józsel- né 1981. április 29-én vásárolt Pécsett, a Mecsek Áruházban egy lengyel gyártmányú ALIK típusú szekrénysort. Kínos meg­lepetések gyorsan elkezdődtek. A bútor kiválasztása után az áruház cserkúti raktárába ment, itt lepődött meg először: az áruházban tekintélyes nagysá­gúnak ítélt szekrényét könyv vé. konyságú karton dobokozban nyújtották át neki, lezárva, el- lenőrizetetlenül. Hazaszállítás utón újabb meglepetések vár­ták. A nagy vonalakban készült összeállítási utasítás sok fejtö­rést és ideges csereberélést oko­zott. Mikor végre „összeállt a mű", csak akkor gurultak dühbe iga­zán. Teljes „életnagyságában" bontakozott ki minden hiba. Többek között repedezett hát­lap, felengedett ragasztás, fo­gantyú híján kinyithatatlan aj­tó. Csak álltak a szekrény előtt és nem tudták, hogy sírjanak-e, vagy nevessenek a szánalmas látványon .. . Hívásukra hamarosan meg­érkezett az áruház asztalosa, aki „elvégezte a garanciális ja­vítást”. Ahogy jött, úgy ment is, mert lényegesen ő sem tudott segíteni. Ezek után fordultak szerkesztőségünkhöz segítsé­gért: „14 200,- Ft-unk lekszik benne, nem hagyhatjuk elvesz­ni!" Az eset valóban elgondolkoz­tató. Ki a hibás? A bútorgyár nem okolható, mert gazdaságo­sabban kisebb helyszükségletet igénylő szállítási módot válasz­tott. .(Lapokba csomagolt áru). A szállító munkásokat sem le­tási munkák igénylik a hagyo­mányos építőipari ismereteket és gyakorlatokat. Cikkeik alap­ján hivatalunk szívesen vállalja, hogy Pécsett az érdekelt szak­munkásokat, valamint a szak­munkásképző intézetben tanuló ipari tanulókat - a tanintézet­tel kötendő együttműködési szerződés alapján - a hagyo­mányos építőipari ismeretekre és gyakorlatokra megtanítjuk. Hivatalunk már korábban is vállalta volna mindezt, de kez­deményezésünk akitor nem járt sikerrel. Köszönjük, hogy cik­keikben lelhivták a Ügyeimet e problémára és a megoldás módjára." A fentiekkel kapcsolatban vé­tünk a járhatatlan úton. Három számtalan aláírással alátámasz. tott beadványunkra a tanács olyan választ küldött, hogy „óvatos vezetéssel az út jár­ható" és a fontosabb utak ká­tyúzása után várható az útunk megjavítása”. Azt kéri még: „Mielőtt a ta-< nács előadóját kérdeznék meg, szíveskedjenek ezen az úton gépkocsival végigjönni...” A kérésnek eleget tettünk, és valóban nem leányálom itt a hegytetőre feljutni. A Józsi bá­csi elmondta, a tehertaxi gyak­ran nem is vállalja, „keserves és sok borravalóval jár az hét felelősségre vonni, mert nem okoztak látható hibát. Az áruház sem okolható, mert ők lezárt egységben kapják, tárol­ják, és adják tovább.- Ilyen esetben mi a teendő? — kérdeztük Pagony Tamást, a Mecsek Áruház helyettes veze­tőjét : A vásárló panaszát azonnal orvosoljuk, lakására szakembe­rekből álló helyszíni bizottságot küldünk, amely megvizsgálja az ügyet, és azonnal — az ügyfél­lel egyetértésben - meghozza döntését. Ez kétféle lehet. Az egyik, hogy a hibás elemet ron­gálódása mértékében leértéke­lik, .és a különbözetet visszatérí­tik. Ha az előbbi lehetőség ki­zárt, túlzott a meghibásodás, az ügyfél kérésére megtörténhet a teljes csere. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy sok vásárló ezt a jogát meglo­vagolja és gyakran vissza is él vele. Ebből áruházunknak már sok bonyodalma származott. Itt szeretném felhívni a leendő vá­sárlók figyelmét, hogy — a visszaélések elkerülése érdeké­ben - minden egyes ilyen jel­legű igényt alaposan, a helyszí­nen megvizsgálunk és csak egyedi elbírálás után döntünk a teljes csere mellett. Ezt ter­mészetesen befolyásolhatja az áruház raktári készlete. A levélírónk ezek után nyu­godt lehet, problémáját megol­dottnak tekintheti, s az áruház helyettes vezetőjének szavai — reméljük — a leendő vásárlók­nak is útbaigazítást adtak. Földes! Mihály leményt kértünk Wunderlich Jó­zseftől, a Pécsi Építő- és Tata­rozó Vállalat főmérnökétől, va­lamint Horváth Józseftől, a pécsi 506-os Szakmunkásképző Inté­zet igazgatójától. Mindketten elmondták: örömmel fogadják az OMF által felkínált segítsé­get, annál is inkább, mert a közeli hetekben újabb tovább­képző tanfolyamot indítanak, amelynek sikeres lebonyolításá­hoz köszönettel várnak minden segítő kezet. A szakmunkáskép­ző intézet igazgatója még azt is elmondta, hogy elképzelhető­nek tartja intézeti szinten épü­letszobrászati csoport létreho­zását, de ez sokoldalú előkészí­tést Igényel. anyagszállítás" az építkezők­nek. Mindenesetre az itt lakók jól tették, hogy panaszukkal oda fordultak elsősorban, ahol az intézkedésre is számíthattak, mert a városi tanács gyorsan elintézte azt, amire a pénzügyi keretek egyelőre lehetőséget adtak. Itt van Bártlai Endre, a városi tanács építési- és közle­kedési osztály csoportvezetőjé­nek levele: „Bejelentésüket megköszönve értesítem, hogy a Kismélyvölgy-Hegyhát utat a helyszínen megtekintettem: az átlagostól eltérő hidegebb és hosszabbra nyúlt téli időszak, valamint a Mecseki Ércbánya Vállalat nehéz tehergépjármű­veinek együttes hatása megron. gálta. Ez évben már egy alka­lommal történt kátyúzás, és ezt ismételten megrendeltem a Pé­csi Köztisztasági és Útkarbantar­tó Vállalatnál”. A munkát elvégezték, a mély gödröket aszfalttal terítették be. Azóta óvatos, körültekintő ve­zetéssel járható az út... Jogi tanácsadó Tóth B. munkahelyén balesetet szenvedett. Kérdése: kártérítés esetén mi­lyen kártérítést csökkentő körül­ményeket vesznek figyelembe? A 26/1980. (XII. 20.) MüM sz. rendelet 9. §-ában előírtak szerint a kártérítés összegének kiszámítá­sánál le kell vonni a) az elmaradt keresetre eső nyugdíjjárulékot (adót) ; b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást; c) a külön jogszabály alapján já­ró keresetkiegészítést; d) amit a dolgozó munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, kivéve a rend­kívüli munkateljesítménnyel elért ke­resetet ; e) amihez a dolgozó vagy hozzá­tartozója a sérelemmel kapcsolatban megrongálódott dolog hasznosításá­val hozzájutott; f) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások ered­ményeként jutott hozzá; g) a munkáltató által a dolgozó jovára kötött élet-, vagy balesetbiz­tosítási szerződés alapján fizetett összeget. p B. J. kérdezi, hogy magán­tulajdonban lévő lakás esetén kell-e lakás használatbavételi dijat fizetni? A módosított 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 19. § (1) bekezdésében írtak szerint nem állami (az állam­polgárok, illetőleg a nem állami szervek tulajdonában álló)* lakás bérbeadása esetében a bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződésben lakás használatbavételi díj fizetésében is MEGÁLLAPODHAT. A lakás használatbavételi díj a hasonló tanácsi bérlakásra a rende­let 4. §-a szerint megállapítható la­káshasználatbavételi díj mértékét NEM HALADHATJA MEG! Tájékoztatásul közöljük, hogy a la­kás használatbavételi díj mértékét a lakás nagysága (szobaszáma), minő­sége (komfortfokozata) és területi elhelyezkedése • (település-csoportja) alapján kell megállapítani. A lakás használatbavételi díj mér­téke — jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben — módosít­ható (csökkenthető vagy növelhető). I Takács B. kérdezi, hogy a la­kás bérletéről le lehet-e mon­dani és kinek a javára? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz^ ren­delet módosított 86. §-o szerint a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról — a vállalati bérlakás és a szol­gálati lakás kivételével — lemond­hat, a) a házastársa, egyenesógbeli ro­kona; örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbefogadó, mos­toha- és nevelőszülője, b) a legalább hat hónapja — ál­landó jelleggel — a lakásban vele együttlakó testvére, továbbá c) a legalább egy éve — állandó jelleggel — a lakásban vele együtt­lakó élettársa javára. A bérlő a lakásbérleti jogviszony­ról a) állami lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében pe­dig a bérbeadó javára is lemond­hat. A rendelet szerint a lemondáshoz a kedvezményezett elfogadó nyilat­kozata szükséges. Állami lakás ese­tében a lakással rendelkező szerv a javára szóló lemondást — ha jog­szabály másként nem rendelkezik — köteles elfogadni. A lakásbérleti jogviszonyról ÉRVÉ­NYESEN csak ÍRÁSBAN és akkor le­het lemondani, ha a) a lemondáshoz a lakásra to­vábbi bérlókiválasztási joggal ren­delkező közületi szerv, továbbá — tartási szerződés esetében — az el­tartó, valamint b) a 86. § (1) bekezdésen alapuló lemondáshoz tanácsi bérlakás eseté­ben a lakásügyi hatóság, nem álla­mi lakás esetében pedig a BÉRBE­ADÓ hozzájárult. Kórházi felvételes iigyeletek G. M. Leveleink nyomóban Ha rossz az új bútor — . ■■ ■ ■■ ¥ — ■ ......................................... A z illetékes válasza „Újra kall tanulni az elfeledett szakmai fogásokat”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents