Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-13 / 129. szám

1981. május 13., szerda Dunántúlt napló 3 Tömegközlekedés - ma és holnap fffézf Róbert IfPM miniszterhelyettes nyilatkozata A fejlődésnek, sőt az életszínvonal alakulásának is lé­nyeges tartozéka a lakosság utazásainak kulturált biz. tositása. A személyszállítási igények részben o dolgo­zók munkába járásával és a tanulók iskolába járásával, rész­ben a szabad idő kihasználásával függenek össze. Klézl Ró­bert közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettestől arra kér­tünk választ: milyen manapság a személyközlekedés? — A személyforgalom egészén belül az elsőként említett úgy­nevezett „hivatásforgalom" túl­súlyban van, de az életmód, az életkörülmények változásával, az úgynevezett „szabadidő-forga. lom" fejlődése a dinamikusabb. A minőségnek mindkettőben egyre növekvő szerepe, gazda­sági-politikai jelentősége van. A munkahelyre való utazás szín­vonala a munkavégzés haté­konyságára. míg az utazással eltöltött idő a pihenés, a sza­bad idő tartamára van hatás­sal. A szabadidő-forgalom mi­nőségi összefüggései természe­tesen ennél bonyolultabbak; az életmódra, életkörülményekre gyakorolt hatása azonban ta­gadhatatlan. A hazai személy­iszállítás mennyiségi és minőségi alakulására az utóbbi évtized­ben egyre nagyobb hatással van a magánautók számának feltartóztathatatlan növekedése. Nemzetközi tapasztalatok is alá­támasztják, hogy az egyéni köz. lekedés gyors fejlődése — a tulajdonos szempontjából két­ségtelen előnyök mellett — a társadalom számára egyre ne­hezebben megoldható problé­mákat vet fel. Csak utalok a forgalombiztonság, az üzem­anyag-ellátás, a környezetvéde­lem kérdéseire. Erre vezethető vissza, hogy közlekedéspolitikai célkitűzéseink a tömegközleke­dés fejlesztésének feltétlen el­sőbbségét hangsúlyozzák. — Az elmúlt ötéves időszak­ban a személyszállítás egészére az egyéni közlekedés átlagos­nál gyorsabb ütemű, a tömeg- közlekedésben pedig az autó­buszközlekedés viszonylag dina­mikus lejlödése vol! a jellemző. Hogyan ítélhető meg tehát az utasforgalom alakulása? — A tömegközlekedés előtér­be helyezésének egyik számot­tevő eredménye, hogy az elmúlt tervidőszakban minden 200 la­kosnál nagyobb települést be­kapcsoltak az országos autó- buszhálózatba. Javulást sikerült elérni az utazás minőségében is. Nagy szerepe volt ebben, hogy a Vglán autóbuszainak többsé­ge ma már a korszerű Ikarus 200-as tipuscsaládból való. En­nek köszönhető, hogy a telepü­lések helyi közlekedésében mér­séklődött a zsúfoltság, javult a munkás- és tanulószóllítás. A fővárosban főként a metróháló. zat bővítése vezetett az utazás minőségi fejlődésére. Nem le­hetünk azonban elégedettek az utazás „kulturáltságára" jellem­ző, számszerűen nem mérhető tényezők — tisztaság, utastá­jékoztatás. udvariasság stb. — többnyire emberi mulasztásokra visszavezethető alakulásával ... Az 1976—1980. közötti években, a korlátozott anyagi lehetősé­gekkel arányosan ugyan, de vi­szonylag számottevően bővült, korszerűsödött a közlekedés eszközállománya. A személyszál­lítás javulását - a járműbeszer­zéseken túlmenően — hálózat­korszerűsítési, pályaudvarfejlesz­Közlekedés csúcsidőben Pécsett tési beruházások is előmozdí­tották. Az ötéves tervidőszak végéig a többi között megépült 45 km autópálya és 35 km fél­autópálya, megvalósult mintegy 315 km út és 195 közúti hid kor. szerűsitése, 122 km bekötő út épült és kb. 6700 útburkolatot erősítettek meg. — Nézzünk előre is. Mit vár­hatunk az elkövetkező évek­ben? — Továbbra is egyik alapvető ágazatpolitikai célkitűzésünk a tömegközlekedés fejlesztése. A korlátozott lehetőségek miatt célunk a színvonal szerény mértékű javítása, a területi el­látottság különbségeinek ki- egyenlítése Kiemelt feladat az átlagosnál gyorsabban növek­vő helyi és városkörnyéki uta­zási igények kielégítése ... Mi. közben a budapesti tömegközle­kedési igények nem változnak lényegesen a következő öt év­ben, a vidéki városokban szá­mottevő, mintegy 20 százalékos növekedés várható. Budapes­ten tovább épül a metró. A fő­városban és egyes nagyvárosok­ban jobban előtérbe kerül a környezetet kevésbé zavaró, kedvezőbb energiafelhasználá­sú villamos üzemű troliközleke­dés. Budapesten 20 km-rel, vi­déken 44 km-rel bővült a háló­zat. A növekvő igényekhez szük­séges járműkorszerűsítés mellett mind halaszthatatlanabbá válik a jórészt elavult üzemeltetési háttér fejlesztése, valamint a tömeg- és gépkocsiközlekedés számára egyaránt fontos pálya, feltételek, (utak, hidak, csomó­pontok,'villamosvágányok) javí­tása ... Mindezekhez azonban az előző időszakhoz hasonló, vagy annál szerényebb lehetősé­gekkel számolhatunk. Ez kény­szerítőén előtérbe helyezi ,a szervezési intézkedéseket, ame­lyeket az érdekelt tanácsokkal közösen kell megvalósítanunk. Ilyenek például a lépcsőzetes munkakezdés szélesebb körű bevezetése, a tömegközlekedési útvonalak mentén található üz­letek jobb áruellátásának meg­szervezése, a belvárosi raktárok fokozatos kitelepítése, a tömeg, közlekedési szempontból fontos és az országos utakat tehermen­tesítő tanácsi utak ésszerű egy- irányúsitása, korszerűsítése, a parkolás szabályozása, fejlesz­tése, a tömegközlekedési háló­zatok ésszerűbb kialakítása, az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetése A mintegy 60 ezer km tanácsi (ebből több mint 30 ezer km belterületi) út­hálózat fejlesztésénél, korszerű­sítésénél jobban kell érvényesül­nie a városi gyűjtőutakra való koncentrálásnak, a legjobban túlterhelt városi utak és csomó, pontok tehermentesítésének, a főutakra összpontosuló forga­lom megosztásának. Mindezek megvalósulása is, a növekvő for­galom következtében, a váro­si közlekedésben lényegében a színvonal megőrzését, egyes mór-már kritikus helyeken a fe­szültségek enyhítését, más tele­püléskategóriákon belül pedig a különbségek kiegyenlítését eredményezheti. — Mi várható a legtöbb utast szállító vasúttól? — A távolsági utasforgalom­ban várhatóan növekedni fog a vasút igénybevétele. Ezt az utazások minőségének javításá­val is elő kívánjuk segíteni. A vasúti járműállomány mintegy 400 személykocsi beszerzésé­vel korszerűsödik, továbbá fel­újítanak 1400 km vasúti pályát, 440 km hosszúságban önműködő biztosítóberendezést szerelnek fel, s villamosítanak 280 km va­sútvonalat. A gőzvontatás a kö­vetkező öt éven belül gyakorta, tilag megszűnik. — Hogyan ítéli meg az autó­busz- és személygépkocsi-for­galmai? — A közúti járműállomány korszerűsítését mintegy 8 ezer autóbusz forgalomba állítása se­gíti. Egyszersmind számolni kell 1985-ig mintegy 600 ezer sze­mélygépkocsi importjával. Az autók száma így eléri a más­fél milliót... A továbbra is di­namikusan növekvő közúti for­galom számára lehetőség sze­rint javuló feltételeket kell te­remteni. Ezt segíti a közútháló­zat fejlesztésére, korszerűsítésé­re előirányzott mintegy 54 milli. órd forint, amiből 63 km autó­pálya és 49 km félautópólya épülhet, s folytatódhat a főutak és összekötő utak burkolat­megerősítése, a kisforgalmú al­sóbbrendű utak állagmegóvó fenntartása, valamint a hat méternél keskenyebb útburko­latok kiszélesítése ... A jövőben fokozottabban szóipofunk a nem közlekedési vállalatok tulajdo­nában lévő. úgynevezett közüle­ti autóbuszok szervezettebb, cél. tudatosabb felhasználásával, el­sőrendűen a munkásszállítások színvonalának javítása céljából, Nem a korlátozásokat, hanem a jobb kihasználást segítő ösz­tönzést tartjuk célravezetőnek. Fahidy József Új lakásokat építenek a BÉV dolgozói Pécsett, a Kodály Zoltán út és a Landler Jenő utca sarkán. Az IMS technológiával épülő két épülettömbben harmincöt lakás lesz, a földszinten gépkvcsitárolók, virágbolt, valamint cukrászda. — Szokolaj felv. — Nyár derekára megszűnik a bűz Feltöltik a kertvárosi szennyvíziszap-tárolót „Pór hét óta ismételten megjelent Kertvárosban idő­szakonként a szennyvíztelep­ről a bűz, hol gyengébben, hol erősebben ... Több eset­ben olyan erős, hogy szinte hányingert kelt ..." - pana­szolja levelében egy kertvá­rosi olvasónk. Valóban, de Pécs más ré­szeiből — a belvárosból, az újmecsekaljai buszpályaud­var és a hőerőmű környéké­ről — is sorra érkeznek ha­sonló észrevételek . .. Külö­nösen a meleg napokon ... Többször megírtuk már, hogy a szennyvíz-bűz ügyre pontot kíván tenni a Városi Tanács, mégpedig tetemes összegek ráfordításával. Ha minden ilyen ütemben halad, a nyár derekára feltöltik a szennyvíziszap-tároló tavat — a bűzforrást. Tehát: a szennyvíziszap-tá­rolót a hajdaninak mintegy egyötödére zsugorították ed­dig, naponta teherautószóm­ra hordják feltöltéséhez az építkezéseknél kitermelt föl­det, emellett mésztejes vízzel kezelik bűz ellen a megma­radt felületet. A tároló jó ide­je nem kap már utánpót­lást ... A pécsi szennyvíztelepen keletkező iszapot a centrifu­gaállomásra vezetik csőveze­téken, ott kicsapatják belőle a vizet. A megmaradt nedves iszapot a Baranya megyei Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat tőzeggel keveri, hogy ne árasszon kellemetlen sza­got... A centrifugaóllomás a granuláló berendezés része. A granuláló berendezés elké­szült. üzempróbáján — igaz még fűtőolajjal — jól vizsgá­zott. (Termékükről megérke­zett az NSZK-beli szakvéle­mény: a granulátum 75 szá­zalékos szervesanyag és 2 százalékos nedvességtartal­mú. Műtrágyaként szép jövő előtt áll.) A granuláló vég­leges üzembeállítása is a nyár derekára várható — ak­korra készül el az üzemet pa­kurával ellátó csőhálózat a hőerőműtől... Már csak néhány hónap és a kedélyeket borzoló pécsi bűz-ügy végére végérvénye­sen pont kerül .. . M. L. Elmondták harmincán Á bolti hibák egymást növelik Miért nőiesedett el a kereskedő- pálya? Kitüntetett szakemberek véleménye a bolti gondokról Most. a május elseje körüli kitüntetések, jutalmazások al­kalmával haminc kereskedőt kérdeztem meg a kereskedelem gondjainak három alapkérdé­séről. Az első: az áruellátásban az áruhiány vagy a szervezetlen­ség okozza-e a nagyobb gon­dot? A harminc kereskedő közül kilenc az áruhiányt, hat a rossz, ügyetlen vacy — amit négyen mondtak — „hanyag" szerve­zést vélte az áruellátás egyet­len hibájának. A többség: 14 szakember megkülönböztető, alapos véleményt mondott. Azt, hogy a kettő együtt okozza az áruellátás bajait. Mint egyik idős, művelt kereskedő — négy polgárival és három évtizedes gyakorlattal — vélekedett: „Az áruellátásnak ez a két hibája, vagyis az időnkénti áruhiány és a rossz szervezés, nem két, ha­nem legalább négy hiba érté­kű. Azért, mert fokozzák egy­mást. A két hiba okozta hely­zet egy üzletben sokszorozódik, mert ha valamilyen áruból van, de késve, rossz ütemben érkezik, az is hiánycikknek tű­nik". De a harmincból huszon­hat állítja, hogy bizonyos cik­kek időnkénti hiánya jó szer­vezés mellett nem okozhat sok ellátási zavart, sem rossz köz­hangulatot. A kereskedelem­szervezés lassúságát gyorsa­sággá, figyelmetlenségét ér­deklődéssé, figyelemmé kelle­ne változtatni. A másik alapkérdés ez volt: M: okozza a bolti munka ne­hezét? A válasz - harmincból hu­szonkettő — szerint a vevők tü"- relmetlensége és az órurako- dás fizikai nehézsége. A többi nyolc sokféle vegyes gondot sorolt fel, általában a bolti munka szélterületeiről, mint például a leltározás, a pénz­tárgépek gyakori meghibáso­dása. A vevői türelmetlenség talán a legkevésbé oldható meg kereskedelmi eszközökkel, hiszen ez a felgyorsult életrit­musú világ ljöv< ‘kezménye. De az árurakodás nehézségét a huszonkettőből tizenkilencen — tizenhat nő és három férfi — abban látják, hogy elnőiese­dett a kereskedőpálya is. Sze­rintük ugyanis a nők kenyérke­reset iránti igénye irányítja őket a fizikailag könnyebbnek, nőiesebbnek tűnő kereskedő­pályára. Pedig ez a könnyebb­ség ma már nem igaz, sem idegileg, sem fizikailag nem! Végül a harmadik kereske­delmi alapkérdés: az árufor­galom gyorsasága. E tekintet­ben nem volt egységes véle­mény. Kilencnél többen nem vallottak egyfélét, de sokan kettesével, hármasával véleked­tek egyazon módon. Úgy tűnik, a bolti eladók - a kereskedel­mi munka bonyolultabb, pénz­ügyileg is összefüggő szerkeze­tét nem ismerik mélyen. Ezért nincs egységesebb álláspont­juk. Hadd írjunk azért le né­hány megszívlelendő véleményt. „Az áruforgalom lassúságának a szűk raktár az oka". Más: „A szállítási ütem aránytalan­sága!" Ismét más: „Nagyobb gondot kellene fordítani a ve­vők kikérdezésére, a tapaszta­latokat pontosabbá tenné, ha a vevők gyakorta kitöltenék a rendelőkönyvet." Ráadásul ilyen nincs is a boltokban. Három kérdés harminc kitün­teteti, megjutalmazott kereske­dőhöz. A válaszok igazolták azt a mondást, hogy akkor szervezünk felmérést, ha azt akarjuk bizonyítani, amit úgyis tudunk. A sokféle válasz való­ban sokféle ismert tényt tartal­maz. Legfeljebb a vélemények többségének — kisebbségének aránya az új. Főleg a kereske­dőpálya nőiesedéséről. Min­denesetre ajánljuk a röpke fel­mérést, a szakmai közvélemény, nek ezt a keresztmetszetét a ke­reskedelemszervezők, pályairá- nyitók, bérgazdálkodók, s nem utolsósorban az illetékes szak- szervezet figyelmébe. Földessy Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents