Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-07 / 95. szám

1981. április 7., kedd Dunántúli napló 3 Kukorica alá készitik elő a talajt Garé határában Erb János felvétele „gabonaprogramon” belül a kukoricának meghatározó szerepe van úgyis, mint az állatok leg­nagyobb takarmánybázisa, de úgyis mint árunövény. A nagyüzemeknél mintegy 30—32 százalékos területet foglal el és ez a Baranya— Somogy—Tolna megyékben legalább hárommilliárd fo­rinttal jelentkezik a mérle­gekben. Ezért is indokolt minél több oldalról vizsgálni jövedelmező­ségét, keresni, vizsgálni azokat a lehetőségeket, melyek azonos, vagy csökkentett költségek mel­lett a termelékenység növelését segítik és a gazdaságok ered­ményét javítják. Ilyen irányú célzattal végez­tünk megfigyeléseket Dél-Du- nántúl 8 gazdaságának nagy­üzemi fajtakísérleti tábláin, öt OMFI nagyparcellás és három kisparcellás telepén. Mind a nyolc nagyüzem igye­kezett az átlagosnál jobb tech­nikát biztosítani a kísérleti táb. Iákon. Előveteményük 50 szá­zalékban kukorica, míg a má­sik 50 százalékában búza, szó­ja és más pillangós volt. Átla­gosan 420 kg hatóanyagú ve­gyes műtrágyát adagoltak és a vetéseket április 16., május 15. között fejezték be. Mindenütt végeztek vegyszeres gyomirtást és végeredményben 8,11 to/ha átlaggal takarították be a négy érési kategóriába tartozó 21- féle hibridet. 6,9 tonnától 9,3 tonnáig vol­tak az üzemenkénti átlagter­mések, vagyis 34 százalékos kü. lönbségek mutatkoztak. Okát nem elsősorban az egyes hib­ridek genetikájában kell keres­A kukorica vetése Fajtakísérletei«; nagyüzemi táblákon Harmincnégy százalékos különbség az üzemenként! átlagtermések ni és nem is az átlagosnál min. denütt magasabb szintű tech­nológiában, nem is elsősorban a környezetben, időjárásban, hanem csaknem mindenütt a tő­szám optimális, vagy annál alacsonyabb beállításában. Bi. csérden az átlagos tőszóm 61 ezer volt, míg Hartán átlag 38 ezer, vagyis 38 százalékkal ke­vesebb. Ennek megfelelően ala­kultak a termésátlagok is, Bi- csérden 9,3, míg Hartán 6,9 tonna — 25 százalékkal keve­sebb — volt hektáronként, jól­lehet ez is magasabb volt, mint bármelyik megye átlaga. Az optimális tőszámbeállítás egyik legsarkalatosabb techni­kai művelete a kukoricater­mesztésnek ilyen magas szintű technológiai fegyelem betartá­sa mellett. Az e téren elköve­tett hiányosság a későbbiek so­rán semmi más technológiával nem pótolható még akkor sem, ha a csövek nagyobbak lesz­nek, vagy jobb a megporzásuk és az egy tő magasabb szem­termése valamit pótol a sű­rűbb állományok egyedeihez képest. A 21 vizsgált hibridből az ösz- szesítésnél a legjobb átlag 64 600 tőszám mellett 9,6 to/ha volt, ugyanakkor 44 200 legke­vesebb tőszámú kukoricából csupán 6,2 to. Tehát a leg­rosszabb állományú tőszómhoz viszonyítva 32 százalékos állo­mánybeállítás 35 százalékos (+3,4 to/ha) terméstöbblettel fizetett lényegében ugyanolyan között költség mellett. Legfeljebb a betakarítás, szárítás költsége növekedett. Természetesen az egy hek­tárra adaptált tőszám optimum a hibridtől függően más és más. Az optimumon lényegesén felül vetett túl sűrű állomány­nál viszont nagyobb volt a meddő tő aránya! A kísérletek­be állított összes kukorica át­lagos 56 300 tőszáma mellett a meddő arány csupán 5,6 szá­zalék volt. A bólyi kombinát kísérleti adatai szerint 30 hibrid eseté­ben optimális és sűrű állo­mányban vizsgálva a fentieket, az optimálisnál 30-35 száza­lékkal nagyobb sűrítésnél a hibridek 77 százalékánál de- pressió következett be, ami 17 százalékkal csökkentette a hek. táronkénti átlagot. Az indokoltnál magasabb tő­szám tehát a legtöbb helyen nem járt együtt a magasabb terméssel. Egyrészt, mivel növe­kedett a meddő tövek aránya és ezek a tövek termést nem hoztak, ugyanakkor vizet, táp­anyagot szívtak el a termő tö­vektől és mint gyomnövények viselkedtek, másrészt késleltet­ve a nővirágzást, megterméke- nyülési problémákat is okoztak. Sokat vitatott kérdés az egyes fajtákban, hibridekben lévő potenciál kérdése. Anél­kül, hogy csökkenteni kíván­nám e nagy horderejű témát, — véleményem szerint mégsem lehet fetisizálni egyes fajták abszolút fölényét. Emellett két. ségtelenül vannak biztosabb termést adó, időjárás viszon­előtt tagságainak, kártevőknek job­ban ellenálló hibridek, vannak jobb szárszilárdságúak, jobb vegyszertűrőbbek, tápanyaghaté. konyábbak, jobb vízleadáképes- ségűek. E tulajdonságok mind­egyike befolyásolhatja a ter­mések végső kialakulását. Természetesen az agrotech­nikai fegyelem betartása döntő lehet a fajlagos hozamokban és többé-kevésbé hat, bármelyik fajtáról legyen is szó, illetve minél intenzivebb egy fajta, vagy hibrid, annál inkább je­lentkezik annak pozitív, vagy negatív hatása. A fajtaválasz­ték kialakításánál mindinkább kölcsönös adaptációra van szűk. ség a fajtában lévő potenciál minél nagyobb arányú kihoza­tala érdekében. A kísérletek azt is mutatják, hogy optimális környezetben és feltételek mellett, a jelenleg termesztett kukoricák mind­egyike tudja teremni a 8 ton­na feletti átlagot — a Szentlő­rinci Államfi Gazdaságban a beállított hibridek 50 százalé­ka 10 tonna felettit hozott — és ugyanakkor rosszabb felté­telek - elsősorban agrotechni­kai — között ugyanazok a hib­ridek csak a 4—6 tonna körüli hozamokat érték el. A közölt kimutatásból egyér- telműleg az is kitűnik, hogy op­timális feltételeket teremtve — elsősorban tőszám kérdés — a legkorábban érő kategóriába tartozó hibridekkel is hozható a későiek eredménye olcsóbb termelési költségek mellett biz­tonságosabban, és bár ilyen irányú méréseket nem végez­tem, de adott irodalomból ez is megállapítható - minőség­ben, belső tartalomban maga­sabb szinttel. Dr, Baracs József 13 ország —113 kiállító Ma nyílik meg az AGROMASEXPO ■ Energiatakarékos gépek, műszerek ■ Hozamnövelö vegyszerek ■ Nemzetközi tapasztalatcserék A budapesti nemzetközi vá­sárvárosban április 7-én nyílik és 12-ig tart nyitva az AGRO­MASEXPO nemzetközi mező- gazdasági, élelmiszeripari gép- és műszerkiállítás. Az idei AGROMASEXPO-n 13 ország — Ausztria, Belgium, Csehszlová­kia. Dánia, Franciaország, Hol­landia, Jugoszlávia, az NDK, az NSZK, Svájc, Svédország, a Szovjetunió és hazánk - vesz részt, összesen 113 kiállító népszerűsíti termékeit, köztük 68 hazai, 9 szocialista ország­beli és 36 tőkés vállalat és in­tézmény. A rendezők célja bemutatni, hogy a jelenlegi nehéz nem­zetközi gazdasági helyzetben, az energiainséges világban mi­lyen nagy szerepe van a nem­zetközi együttműködésnek, a szakmai tapasztalatok cseréjé­nek, megújításának. A bemu­tatók hazai és külföldi anyaga a műszaki fejlesztések új irá­nyát hivatott tükrözni, azokat a törekvéseket, amelyek az egy­ségnyi mezőgazdasági terület­re jutó munkaerő és a művel­hető termőterület csökkenésé­vel számolnak. Ezért kapnak nagy hangsúlyt a kiállításon a hozamnövelő gépek, vegy­szerek, az energiatakarékos költségkímélő műszerek, beren­dezések és technológiák. A hazai kiállítók közül a Me. zőgép Tröszt 100 géppel és műszaki berendezéssel szere­pel, ebből 40 új vagy tovább­fejlesztett típus. Az új gépek közt látni az RTA—602-es cu­korrépa betakaritót, amely egy menetben két műveletet végez, kiszed és sorbarak, s felveszi a versenyt a legjobb külföldi típusokkal. Láthatók továbbá a Lipcsében és Moszkvában díjat nyert magyar növényvédő­gépek; jellemzőjük, a takaré­kos energiafelhasználás. A ki­állítás érdekessége lesz a ha­zai pneumatikus műtrágya­szóró, amely régi hiányt pótol. A mezőgazdasági nagyüzemek sokáig szűkölködtek rakodó­gépekben. Most egy egész sort mutat be a Kaposvári Mező­gép, köztük a nagyon keresett univerzális rakodót. Az ún. adapterekből is széles a vá­laszték, az újabb típusok közül érdemes megemlíteni a szója-, a napraforgó- és a silóadap­tert. Sikerre tarthatnak számot a Ganz-MAVAG vízgépei, a Rá­ba vontatói, és a hozzájuk tar­tozó munkagépek. Az állatte­nyésztés új épületszerkezetei és gépei is megismerhetők. A Ro- typ-épületszerkezetek, a faszer­kezetből olcsón és gyorsan fel­építhető Karancs-istállók, a Taurina SZKV szerkezetei. A hazai műtrágya- és növényvé- dőszer-gyárak is bemutatják újabb termékeiket. Az élelmi- szeripari bemutató érdekessé­gét az ÉLGÉP élelmiszeripari és malomipari gépei adják. A műszerbemutatón látni majd a szemveszteségmérőt, vetésel­lenőrző monitort, fűtésszabá­lyozókat, digitális műszereket, növényvédő diagnosztikai állo­mást, automatikus kémiai és biológiai analizátorrendszere­ket, liszt- és sütőipari termék­vizsgáló készülékeket. Érdeklő­désre tarthatnak számot az új erdészeti berendezések. Bemu­tatják újdonságaikat a tudo­mányos kutatók is, a MÉM Mű­szaki Intézetének változatos anyagát tekinthetik meg az ér­deklődők. A külföldi kiállítók közül a szovjet Traktorexport az MTZ— 80-as traktort új vezetőfülkével ellátva mutatja be. A kisebb teljesítményű T—25 és T—16-os traktorok szintén láthatók majd, ezekből az idén nagyobb meny- nyiséget importálunk a Szov­jetunióból. Változatos anyagot mutatnak be az NDK vállala­tai. A Fortschritt kombájnokat, feldolgozó gépeket, fejőberen­dezéseket mutat be. A cseh­szlovák kiállítók élelmiszeripari gépekkel, többek között tejipa­ri egységekkel és sörszűrők be­mutatásával szerepelnek. A ju­goszláv vállalatok traktorokat és más mezőgazdasági felsze­reléseket állítanak ki. A nem szocialista kiállítók közül az osztrák cégek erdé­szeti gépeket, a belgák faki­termelő-berendezéseket, a dá­nok öntözőberendezéseket, a franciák aratógépeket és ser­téstartási berendezéseket, a hollandok láncfűrészeket és ge­nerátorokat, az NSZK-beli kiál­lítók különféle vontatókat, be­takarító gépeket és élelmiszer- ipari berendezéseket, a svéd kiállítók mezőgazdasági minő­ségvizsgáló laboratóriumot mutatnak be az első tavaszi szakkiállításon. — Rné ­Üj szerepkörben a Zöldért Rövidíteni kell az áru útját a termelőtől a fogyasztóig Az elmúlt év tavaszán az Al­földről, a Duna—Tisza-közéről a pécsi piacra jött zöldségáruso. kát faggattam — akik gyönyö­rű primőr paprikát, salátát és mndenféle friss zöldet hoztak — hogy miért éri meg nekik ilyen messzire szállítani az árut? Né­melyik 100 kilométernél is na­gyobb távolságról jött és volt, aki hajnali 2-kor kelt, hogy az asszonyt meg a terményt ide­szállítva még időben visszaér­jen a munkahelyére. Mondták, mindenképp meg­éri, hiszen itt háromszoros áron tudják értékesíteni. És talál­koztam olyan magánkereskedő­vel, aki a frissen lerakott árut nagy tételekben egyszerre meg­vette, amit aztán saját üzleté­ben, természetesen a maga hasznát rátéve adott tovább. A termelő mondta: jól jár, hamar túlad a portékán, ha valamivel kevesebbért is, de mindenképp nagyobb haszon­nal, mintha a Zöldért vásárol­ná fel. A Zöldért nem tudja megfizetni ezt a minőségi fel­árat, amit a maszek. A maszek zöldséges mond­ta: míg a Zöldért ilyen ami­lyen, addig mi megélünk és jól élünk. Nos, milyen is a Zöldért? Nem vitás, a boltjaiban talál­ható áruválaszték és az áru minősége sokszor hagyott ma­ga után kívánnivalót. Ennek oka volt a Zöldért-vállalatok szervezetében levő nehézkes­ség, nem tudtak gyorsan alkal­mazkodni a változó körülmé­nyekhez. A vállalati önállóság nem érvényesülhetett a kívánt módon, hiszen a felettes szerv, a Zöldker-központ nem egy­szer avatkozott be a zöldség- és gyümölcstermesztés, illetve a kereskedelem folyamatába, szerződésre rábírással, árkikö­tésekkel, áruátvételi utasítá­sokkal. Ezek az intézkedések bár gyakorta indokoltak voltak, mégis fékezték a vállalati ér­dekeltség kibontakozását, sőt arra is módot adtak, hogy bi­zonyos gazdálkodási hibákat elfedjenek. A keletkezett vesz­teségeket a Zöldért-vállalatok sokszor nem is érzékelték. Az áruválaszték bővítését pedig a felvásárlás és termeltetés me­gyei határok közé szorítása is fékezte. Ez okok miatt váltak szük­ségessé újabb intézkedések a zöldség-, gyümölcs- és burgo­nyaellátás szervezésében. A Minisztertanács közelmúltban megtartott ülésén hoztak erről döntést. Elsősorban rövidíteni kell az áru útját, és a Zöldért- vállalatok önállóságát fokozni. A megye határai közé leszorí­tott integrációt feloldani, vagy­is a megyei vállalatok ott ter- mertethetnek, ahol számukra a legkedvezőbb, továbbá azt és annyit, amit és amennyit el tudnak adni. Ezzel együtt csök­kentik a központi dotációt. A jövőben különösen számon kell kérni a kétoldalú szerződési fegyelmet. A megyei Zöldker vállala­tok vezetői az új feladatokkal kapcsolatos tennivalókról ápri­lis elején kapnak pontos tájé­koztatást. Az új intézkedések­től mi, fogyasztók, jobb minő­ségű és nagyobb választékú árut várunk a Zöldért-boltok- tól. S. Zs. Zöldért kirakat rendezése a Sallai utcában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents