Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-01 / 90. szám

© Dunántúlt naplö 1981. április 1., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A termelőszövetkezeti dolgozók munkaidejéről és munkadíjazásáról Az elmúlt hónapban megje­lent a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és a mun­kaügyi miniszter 4/1981. (II. 26.) MÉM—MüM számú együttes rendelete a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek dolgozóinak munkaidejéről, valamint mun­kadíjazásának szabályozásáról. Az alábbiakban e jogszabály néhány fontosabb előírását is­mertetjük. Az együttes rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetke­zetek TAGSÁGI, illetve MUN­KAVISZONYBAN foglalkozta­tott dolgozóira, valamint a ren­delet 9. § (1) bekezdése ren­delkezéseinek tekintetében a szövetkezeti felvásárló kereske­delem hálózati dolgozóira. A rendelet 2. §-ának előírá­sa szerint a szövetkezet dolgo­zóinak a belső szabályzatban megállapított munkaideje az alaptevékenységben és az eh­hez kapcsolódó tevékenységben túlórával együtt legfeljebb évi 3000 óra, az ipari tevékenység­ben pedig túlóra nélkül évi 2500 óra lehet. A termelőszövetkezeti dolgo­zók részesművelést a fentebb előírt éves munkaidőt megha­ladóan is végezhetnek. A jogszabály 4. §-a szerint a szövetkezet a fizikai dolgozó­kat, illetőleg az általuk ellá­tott munkákat a 4/1981. (II. 26.) MÉM—MüM sz. rendelet 2. szá­mú mellékletében foglaltak fi­gyelembevételével minősíti és ennek alapján ugyanezen ren­delet 3. számú melléklete sze­rinti munkadíjcsoportba sorol­ja be. A munkák besorolásával egy­idejűleg személyre szólóan MEG KELL ÁLLAPÍTANI a fizi­kai dolgozók személyi alap­munkadíját, illetőleg alapbé­rét. A munkadíj megállapítá­sánál annak a munkának a munkadíjtételeit kell alapul venni, amelyre a szövetkezet és a dolgozó munkamegállapo- dóst vagy munkaszerződést kö­tött. írásbeli munkamegállapodás hiányában annak a munkakör­nek a munkadíjtételei az irány­adók, amelyben a szövetkezeti tagot az év nagyobb részében foglalkoztatják. A munkadíj a csoportos munkadíjazás, a munkadíjpótlékok, az állásidő stb. elszámolásának alapja. A dolgozók besorolását RENDSZERESEN felül kell vizs­gálni, és a ténylegesen végzett munka alapján kell a munka- meqóllapodás, munkaszerződés szükség szerinti változtatásával a besorolás megfelelő módosí­tásáról gondoskodni. Teljesítménybérben történő díjazás esetén a szövetkezet a munka szervezettségének és a munkavégzés helyi feltételeinek figyelembevételével teljesít­mény-előírásokat köteles meg­állapítani és alkalmazni. A tel­jesítmény-előírásokat rendsze­resen felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. Az építőipari munkákra vo­natkozó teljesítménykövetel­mények megállapításánál a szövetkezetnek a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium és az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium által jóváhagyott építőipari folya­mat normákat kell alkalmazni. A rendelet 6. §-a szerint a szövetkezetben foglalkoztatott nem fizikai dolgozó munkadí­ját az 5. számú mellékletben elő­írt besorolási feltételek, valamint a 6. számú mellékletben foglalt munkadíjtételek alapján kell megállapítani., A nem fizikai dolgozók mun­kadíját a munkakörnek megfe­lelő munkadíjtétel határai kö­zött a szövetkezet hatáskörrel rendelkező testületi szerve vagy vezetője állapítja meg. A mun­kadíj mértékére vonatkozó megállapodást minden esetben ÍRÁSBA KELL FOGLALNI. A szövetkezet nem fizikai dolgozói munkadíjának meg­állapításánál a munkadíjtáblá­zatban foglalt feltételeken túl­menően figyelembe kell venni a dolgozónak a szövetkezet eredményes működéséhez való hozzájárulását. A szövetkezet ügyintézői munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak besorolásánál is­kolai végzettségként a vonat­kozó jogszabályokban vagy a belső szabályzatban a betöl­tött munkakörre előírt legma­gasabb képesítést lehet figye­lembe venni. A szövetkezet dolgozói a kü­lön jogszabályban előírt felté­telek ^lapján részesíthetők sze­mélyi munkadíjban (személyi fizetésben). Az egyéb ágazatban dol­gozók munkadíjazásáról ren­delkezik a 9. §. E szerint a szö­vetkezeti felvásárlási tevékeny­séget folytató hálózati dolgo­zók munkadíját a rendelet 7. számú mellékletében foglalt munkadíjtáblázat alapján kell megállapítani. Az üzletszerzők, ügynökök, a kiskereskedelmi és vendéglátó egységekben foglalkoztatott dolgozók alapbérének, illetve munkadíjának, bérpótlékának, jutalékának megállapításánál az erre vonatkozó jogszabá­lyokban foglaltak szerint __kell e ljárni. A gépjárművezetők törvényes munkaideje megegyezhet az alaptevékenységben foglalkoz­tatott dolgozók részére a szö­vetkezet belső szabályzatában meghatározott munkaidővel. A gépjárművezetők munkadíját, a részükre folyósítható pótléko­kat és az egyéb bérjellegű jut­tatásokat a vonatkozó jogsza­bályok alapján kell megállapí­tani Az építőipari, kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenysé­get végző dolgozók részére munkadíj jellegű juttatások (pótlékok, fagyszüneti díj, szer­számhasználati díj stb.) az ágazati miniszter rendelkezései alapján folyósíthatok. A jogszabály 10—12. §-aiban a nem munkadíj jellegű és szo­ciális juttatásokról rendelkezik. A most ismertetett rendelke­zés előírásait 1981. január 1. napjától, a 4., 6. és 7. számú mellékletekben foglalt munka­díjtáblázatokban szereplő al­só munkadíj határokat 1983. március 31. napjától kell al­kalmazni. Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya« és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszdrtár, Pécs- Meszes, Szeptember 6./tér 1. 10/3. «. gyógyszertár, II. ke/. Pécs, Kos­suth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. A szerkesztőség postájából S Nagy a különbség Nem értem azt, hogy miként lehetséges egy vállalaton belül olyan nagy eltérés, mint például a Volán 12. sz. Vállalatnál is? Ugyanis a kertvárosi 16-os, 39-es autóbuszok vezetői ud­variasak, előzékenyek. Ha lát­ják, hogy szalad valaki, meg­várják, sőt már előfordult, hogy az induló buszt megállí­tották és felvették az utast. Ez viszont nem nagyon mondható el az uránvárosi buszok veze­tőiről, mert ha látják is, hogy fut valaki, becsukják az ajtót és elmennek. Ezt a különbsé­get azért veszem ennyire ész­re, mert Uránvárosból Kertvá­rosba járok három műszakban dolgozni. Köszönet az udvarias, előzé­keny buszvezetőknek, főleg a 16-os és 39-es járatok kollek­tívájának. Szűcs Károlyné Bárány István olvasónk, aki Lvov-Kertvárosban az Olga u. 3-ban lakik, küldte be szerkesztőségünkbe a fenti fényképet a következő megjegyzéssel: „Mintegy fél éve megsüllyedt az úttest az Olga utcában, azóta a hiba elhárítására semmi intézkedés nem történt, mindössze a süllyedést elkerítő deszkákat cserélték ki, minthogy az előzőket összetörték.” * Az illetékes válasza Jz autó. a casco men én...” A Dunántúli Napló március 25-i számában olvasói véle­mény jelent meg H. R. alá­írással a fenti címmel. Az ál­lításai ellentmondanak . a casco biztosítási szerződés fel­tételeinek. Díjkedvezmény az 1972. jú­nius 1. előtt kötött szerződé­sekre nem jár. Az említett idő­pont után létrejött határozat­lan idejű casco biztosításnál 1979. április 1-ig, amint azt a kötvény 2. oldala tartalmazza. ,,A már megszerzett díjkedvez­mény fennmarad, és a díjked­vezményre jogosító időtartam folyamatosan számítandó, ha a jelen szerződés megszűnésé­től számított 30 napon belül új határozatlan időtartamra szóló casco biztosítási szerző­dést köt a biztosított.” 1979. április 1-től, a díj nem tizetes miatt megszűnt Diztosi- tásokat kivéve — (ezeknél to­vábbra is 30 napon belüli a kedvezmény folyamatossága) — a díjkedvezmény a régi szer­ződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül folyamatos, ha a szerződő a tulajdonába került másik gépjárművére új, határozatlan időre szóló szer­ződést köt. 1980. szeptember 1-től a ha­tározatlan idejű casco biztosí­tási szerződés feltételeinek IV/22. pontja szerint: „A már megszerzett díjkedvezmény megmarad és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a jelen szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül — ide nem értve a díj nem fize­tés miatti megszűnést - a biz­tosított új, teljes körű, hatá­rozatlan időre szóló casco biz­tosítási szerződést köt. Természetesen egyik esetben sem számítanak a folyamatos­ságba azok a teljes hónapok, amelyekre díjat nem fizettek. Végezetül a levél írója kül­földi példára hivatkozva meg­említi, hogy á visszatérítés ará­nya magasabb — viszont azok­nál a káreseteknél, amelyek a díjkedvezményt megszakítják (baleseti töréskárok) — az ön- részesedést, illetve a díjat je­lentős mértékben emelik. Ezt a megoldást az ÁB nem kívánja alkalmazni, de ettől függetle­nül nem kizárt a díjkedvez­mény mértékének jövőbeni fe­lülvizsgálata. Dr. Szaffián Béla, az Állami Biztosító megyei qépjárműkár-rendezési fiók vezetője Ellenőrzés — meaelőzés A legfőbb ügyész közelmúlt­ban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 1980-ban nőtt a társadalmi tulajdont megká­rosítók száma: megközelítette a 30 ezret. Ennyit derítettek fel, de mennyi lehetett a valóság­ban? Még csak felbecsülni sem tudjuk. A közös tulajdon megdézsmálásának egyik kivál­tó oka az, hogy az ellenőrzés lanyhult, az ellenőrök buzgal­ma, olykor hozzáértése nem követte a feladatok növekedé­sét, a tolvajok, csalók, okirat­hamisítók „módszereinek" fej­lődését. A másik lényeges té­nyező a gazdálkodási rendet­lenség, a nem megfelelő bi­zonylati fegyelem és vezetői figyelem. Sok helyen átkozzák még a jó gazdálkodáshoz nél­külözhetetlen adminisztrációt is, összekeverve a felesleges papírtengert a törvényesen is kötelező számvitellel, a pontos, szakszerű nyilvántartással. Vannak példák, amelyek azt bizonyítják, hogy olykor még az ellenőröket is ellenőrizni kellene. A csábításnak olykor ők sem tudnak ellenállni. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész több példával illusztrálta egy- egy vállalatnál fellelhető la­zaság elképesztő következmé­nyeit. A budakeszi vas- és mű­szaki bolt vezetője és helyette­se különböző vállalatok anyagbeszerzőivel összejátszva a vásárolt cikkek árát a való­ságosnál részben magasabb áron számolta el, részben pedig meg sem vásárolt termékeket számlázott. A két jómadár a fiktív számlázással egymillió forint kárt okozott. Megtoldot- ták ezt azzal, hogy mintegy 800 ezer forint értékű tartós fogyasztási cikket számlázás nélkül, saját zsebükre értéke­sítettek. Hogy közben az arra hivatott ellenőrök mit csináltak, rejtély. íme egy példa, amikor az ellenőr is beszállt a buliba. Az egyik tsz-társulás zöldség­boltjában 1979 végére több mint egymillió forint értékű leltárhiány keletkezett, amit fondorlatos manipulációval a bolt vezetői jóidéig ellepleztek. A hiány értéke a múlt év köze­pén már elérte a 2 milliót. Ezt már nem lehetett takargatni. Be kellett vonni az „üzletbe” az ellenőrt is. Néhány százezer forint segítségével ez sikerült. A társulás elszámolási csoport­vezetője elfogadta a pénzt és hallgatott. Csak az ellenőrzés és a bi­zonylati fegyelem teljes hiá­nyának köszönhette a VEGY- ÉPSZER anyagbeszerzője is, hogy mintegy 8 éven át rend­szeresen meghamisította a vá­sárlásokat igazoló számlákat. Gátlástalansága olyan mérvű­vé vált, hogy 1977-től már nem is vásárolt, hanem csak számlákat hamisított, és az azokon szereplő vételárat szemrebbenés nélkül felvette. Addig a bizonyos narancshé­jig, amelyen végül is el kellett csúsznia, több mint 800 ezer forint kárt okozott. A példákat, sajnos, folytat­Szerkesztc hatnánk, sokan saját környe­zetükből is tudnak hasonló eseteket. Lehet, hogy ezeknek a károknak az értéke külön- külön nem éri el az előbbiek­ben közöltekét, ám társadalmi veszélyességük, éppen gyako­riságuk miatt, annál nagyobb. Az ellenőrök szíve könnyebben megesik — hiszen a lónak négy lába van stb. —, a társa­dalmi megítélés is elnézőbb. Mindez ártalmas és elfogad­hatatlan. A társadalmi tulajdon ellen elkövetett súlyos bűncselekmé­nyeket elsősorban nem lelep­lezni, hanem megelőzni kell. A ..kicsik” elcsípésével - hiszen a lejtőn nincs megállás — és bizonylati renddel, fegyelem­mel. A külső és belső ellenőrö­ket nem átejteni, hanem lel­kiismeretesen segíteni illik. Aki háborog a munka nélkül szer­zett és hirtelen óriásira nőtt jövedelmeken, az tekintse szö­vetségesének a népi ellenőrt, vagy vállalati belső ellenőrt. Évente százmilliókkal csökkent­hetjük így a vállalatokat és népgazdaságot ért kórt, és tízezrekkel azok számát, akik a bűn útján keresik boldogulásu­kat. Gyertyános Zoltán í üzenet S. H.-nak üzenjük: nincs olyan rendelet, hogy a nyugdíj­ban levő férj vállalhat munkát felesége nevén. N. i.-né: Kérésére közöljük, hogy a levelében írt állatgon­dozási díj után nem kaphat nyugdíjat. M. Lászlóné: Kérelmének tel­jesítését jogszabályi előírás nem teszi lehetővé. A kapott tájékoztatás helyes. Sz.-né: A jelenlegi helyzet­ben — az ingatlan eladása esetén — a bérlőnek másik la­kást kell biztosítania. „Egy D. N. olvasó” jeligére üzenjük, hogy az Állami Bizto­sító a kötvényben szereplő ese­tekben térít. Szíveskedjék az ÁB-hez fordulni problémájá­val, ahol pontos felvilágosítást adnak. Jogi tanácsadó K. Tibor az iránt érdeklő­dik, hogy lakbér nem fize­tése esetében fel lehet-e mondani? N. J.-t az érdekli, hogy karbantartási kötelezettség elmulasztása lehet-e fel­mondási indok? Igen! A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 72. §-a sze­rint, ha a bérlő a lakbért a fi­zetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, a bérbeadó kö­teles a bérlőt — a következmé­nyekre figyelmeztetéssel — a fizetésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak a kézhezvételtől számított nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc na­pon belül írásban felmondhat. A felmondás az elmulasztott bérfizetési időpontot követő hó­nap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rö- videbb tizenöt napnál. Ha a bérlő karbantartási kö­telezettségének nem teljesítése szolgál a felmondás alapjául, a teljesítésre — a felmondás előtt — a munka jellegétől és a bérlő vagyoni teljesítőképes­ségétől függő méltányos határ­időt kell adni. A felmondást a kötelezettség teljesítésére megszabott határ­idő eredménytelen elteltétől számított 8 napon belül ÍRÁS­BAN kell közölni; a felmon­dási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat. I H. T. kérdezi, hogy ki fog­lalkoztatható bedolgozó­ként? A hatályos jogszabályi elő­írások szerint bedolgozóként foglalkoztatható minden állam­polgár, aki a munkajogi sza­bályok szerint munkaviszonyt létesíthet. A vállalat a 3. § a) pontjában említett irányelv hiányában is a foglalkoztatás­nál — azonos feltételek esetén — részesítse előnyben azokat a személyeket, akik egyéni adottságaik, egészségi állapo­tuk, különös méltánylást ér­demlő családi vagy szociális helyzetük folytán az üzemi kö­rülményeket, a kötött munka­végzést nem tudják vállalni. A vállalat a máshol vagy a ve­le munkaviszonyban álló dolgo­zóval csak az Mt. V. 31. §-ának, valamint az 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendelet munka­végzésre irányuló egyéb jogvi­szonyra vonatkozó rendelkezé­seinek megtartásával létesíthet bedolgozói munkaviszonyt. Jó tudni azt is, hogy a be- dolgozói foglalkoztatásról szóló megállapodást írásba KELL foglalni. Bedolgozói munkaviszony lé­tesíthető meghatározott munka elvégzésére vagy határozatlan időre. I B. Tamás kérdezi, hogy mikor lehet a dolgozónak csak különösen indokolt esetben felmondani? A 48/1979. (XII. 1.) MT. sz. rendelet 23. §-a értelmében csak különösen indokolt eset­ben mondható fel a munka- viszonya a) annak a dolgozónak, aki­nek négy vagy több általa el­tartott családtagja van és családjában más önálló kere­settel rendelkező nincs; b) annak az öregségi nyug­díjkorhatárt be nem töltött dol­gozónak, akinek a legalább huszonöt évi szolgálati időn alapuló öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésé­hez legfeljebb öt éve hiány­zik; c) az egyedülálló dolgozó nőnek gyermeke tizennyolcadik éves koráig. Ez a védelem meg­illeti a gyermekét egyedül ne­velő apát is. Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellá­tására a most említett dolgozó alkalmas, a munkaviszonyt mindaddig nem lehet felmon­dással megszüntetni, amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető, fel­téve, hogy ezt elvállalja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents