Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-04 / 93. szám

1981. április 4., szombat Dunántúlt napló 3 Kitüntetési ünnepség a Parlamentben Harman a kitüntetettek közül Munka Érdemrend arany fnknzata Or. Diófási Lajos A Népköztórsasóg Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulá­sának 36. évfordulója alkal­mából eredményes munkájuk elismeréséül az állami, a gaz­dasági munka különféle terü­letein dolgozóknak és a fegy­veres testületek több tagjának kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek egy csoportjá­nak Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken délben az Or­szághoz kupolacsarnokában nyújtotta át az érdemrendeket. Az ünnepségen megjelent Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Németh Ká­roly és Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Losonczi Pál a kitüntetések átadásakor mondott beszédé­ben méltatta hazánk felsza­badulásának történelmi jelen­tőségét. Az alábbiakban közöljük az Elnöki Tanács által kitüntetett baranyai dolgozók névsorát. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Agócs Attila, a Mecseki Szénbányák csa­patvezető vájára, Bognár And­rás, a Komló és Vidéke ÁFÉSZ cukrásza, Csanádi Béla, a Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója, Szomo- lányi Gyula, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat főosztályveze­tője, Winderlich Gyula, a MÁV Pécsi Vontatási Főnökség dí­zellakatos brigádvezetője. Vörös Csillag Érdemrend ki­tüntetést kapott: Miski Béla ezredes. Az Elnöki Tanács Munkaér­demrend ezüst fokozata kitün­tetést adományozta: dr. Csa- nálosi Sándornak, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola főiskolai ta­nárának, személyzeti vezetőjé­nek, Domonkos Dezsőnének, a Baranya megyei Népművészeti Szövetkezet elnökének, Gyar­mati Lászlánenak, a sellyei Ag­rokémia Szövetkezet betanított munkásának, dr. Leitgéb Já­nosnak, a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat osz­tályvezetőjének, Papa Imrének, a Dél-dunántúli Tervező Válla­lat gazdasági igazgatóhelyet­Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafi­as Népfront Országos Tanácsa pénteken délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a szovjet hősök Szabadság téri emlék­művénél. Kürtszó harsant, amikor Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke - Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi mi­niszter társaságában - a ko­szorúzás színhelyére érkezett. A diszszózad parancsnoka je­lentést tett az államfőnek, aki ezt követően a honvédelmi mi­niszterrel együtt ellépett a dísz­század sorfala előtt, és üdvö­zölte a katonákat. A magyar és a szovjet himnusz elhangzá­sa után a Népköztársaság El­nöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső helyez, tek koszorút az emlékmű talap­zatára. Az MSZMP Központi Bizott­ságának koszorúját Kádár Já­nos, a Központi Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai he­lyezték el. A Minisztertanács részéről Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Bor­bánéi János miniszterelnök-he­lyettes koszorúzott. A Szovjet Szocialista Köz­társaság szövetsége budapesti nagykövetségének nevében Vlaayimir Jakovlevics Pavlov pagykövet, Valerij Leonyidovics Muszatov követ-tanácsos, és Anatolij Alekszandrovics Popoy vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés koszorúját. Ezután a diplomáciai testü­let képviseletében koszorúztak. Az emlékmű talapzatán el­helyezték a hála és a meg­emlékezés koszorúját a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa, a Szakszervezetek Orszó­tesének, dr. Rada Györgynek, a Baranya megyei Főügyészség ügyészének, RittUnger Vendel- nének, a sombereki Béke Őre Tsz állatgondozójának, Schmie- der Józselnek, a Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat üzemvezető­jének, dr. Szabolcs Lajosnak, c Mecseki Szénbányák osztály, vezetőjének, Szin Józselnek, o Mecseki Szénbányák vájárá­nak, Varga Jánosnak, a Ce­ment- és Mészművek Seremen- di Gyára műszaki igazgató-he­lyettesének, Zidarics György­nek, a MÁV Pécsi Biztosítóbe­rendezési Fenntartási Főnök­ség lakatos csoportvezetőjének. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta: Balogh János­nak, a MÁV Pécsi Igazgatósá­ga osztályvezetőjének, Bartos Adómnak, a Cement- és Mész­művek Beremendi Gyára vul- kanizálójának, Boros János­nak, a nyugdíjba vonuló Megyei Bíróság gazdasági hivatala ve­zetőjének, Denke Lajosnak, a Jer.kesclja ÁFÉSZ üzletvezelő­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 4., ha­zánk felszabadulásának 36. év­fordulója alkalmából eredmé- nyes munkájuk elismeréséül a Munka Érdemrend orany foko- zatát adományozta Balázs Fe­rencnek, a Kelet-baranyai Víz. gazdálkodási és Talajvédelmi Társulat igazgatójának. A Munka Érdemrend ezüst foko­zatát kapta dr. Garányi László, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezető helyet­tese, Kosó Józsel, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója, országgyűlési képviselő. A Munka Érdemrend bronz foko zatát kapta Kovács Antal, az MSZMP Mohács városi Bizott­sága politikai munkatársa, Szaván Lászlóne, az MSZMP Pécs városi Bizottsága osztály- vezetője. gos Tanácsa, a KISZ Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Par­tizán Szövetség, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság képvi­selői. Koszorút helyeztek el a magyar fegyveres erők vezetői is. A koszorúzási ünnepség — az Internacionálé hangjai után - a katonai diszszózad elvonulá­sával ért véget. Koszorúzási ünnepség volt péntek délelőtt, hazánk nemre, ti ünnepének tiszteletére a Hő­sök terén is, a magyar hősök emlékművénél. A zászlókkal dí­szített téren, az emlékművel szemben katonai diszszózad so. rakozott lel csapatzászlóval. A Himnusz hangjai után a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál és Traut- mann Rezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Ká­dár János és Németh Károly, a Minisztertanács képviseletében Lázár György és Borbóndi Já­nos koszorúzott. Megkoszorúzták az emlék­művet a Hazafias Népfront Or. jenek, Dénes Józselnek, a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalat művezetőjének, Dom­bi Jánosnak, a Mecseki Szén­bányák vájárának, Fogas Ist­vánnak, a Dunántúli Cipőke­reskedelmi Vállalat löosztály- vezetőjének, Kovács Sándor­nak, a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalót osztályvezetőjének, Kö­ves Sándornak, a Dél-dunántuli ICIZÉP Vállálat osztályvezetőjé­nek. Köves Emilnek, a Dél-du­nántúli Tervező Vállalat műte­remvezetőjének, Nagy Lajosáé­nak, a Kesztyűgyár kesztyűbé- lelöjének, Nagy Zsigmondnak, a Mecseki Szénbányászati Vál­lalat szakvezető vájárának, Ödi Józselnek, a Mecseki Ércbá- i yászatí Vállalat gumis szak­munkásának’, Pozsgai János­nak, a Pécsi Kesztyűgyár mű­vezetőjének, Rózsavölgyi Jó­zselnek, a Dél-dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat osztályve­zetőjének, Sebestyén Józselnek, a bicsérdi Aranymező Tsz trak- tcxosór.ak, Szabó Jónosnénak, a Mecseki Szénbányák gép­kezelőjének. A honvédelmi feladatok vég­rehajtása terén huzamosabb időn át végzett eredményes munkájuk elismeréséül a hon­védelmi miniszter a Haza Szol­gálatáért Érdemérem bronz fo­kozatával tüntette ki Bölcsházy Évát, a Baranya megyei Tanács tervosztálya főelőadóját, Hon­védelmi Érdeméremmel 20 éves tevékenységéért Kurucz Jenőt, a Pécsi Postaigazgatóság osz­tályvezető-helyettesét, Honvé­delmi Érem kitüntetést kapott 10 éves tevékenysége után dr. Dér LásZloné, a Baranya megyei lanács főelőadója.' A kitüntetéseket tegnap Lu­kács János, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának első titkára qdta át. A kitüntetések átadásánál ott voltak a me­gyei pártbizottság titkárai és osztályvezetői. szágos Tanácsa, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Partizán Szövetség és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság nevében. Koszorút he­lyeztek a magyar fegyveres erők képviseletében is. A koszorúzási ünnepségeken részt vett Benke Valéria, Gás­pár Sándor, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Maróthy László, Méhes Lajos, óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai. Bru- tyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Gyenes And­rás, a Központi Bizottság tit­kára, Apró Antal, az országgyű. lés elnöke, továbbá a Köz­ponti Bizottság, az Elnöki Ta­nács és a kormány számos tagja, volamint politikai és tár. sadalmi életünk sok más veze­tő személyisége. Részt vettek oz ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek veze­tői is.- A szőlő a legtöbb növény­től abban is különbözik, hogy nem adja könnyen az értékét. Három—négy évet vár a sző­lész, amíg a telepítés termő­re fordul. Hosszú az idő, sok a kockázat a rügyfakadástól a szüretig, a szőlő nem tűri a lélek nélküli, igénytelen fél­munkát.- Honnan ez oz elkötelezett­ség egy szakma, tudomány (művészet?) iránt?- Édesapám autodidakta kertész volt, az első csodála­tot ő ébresztette bennem. Az egyetemen a szőlész szakkör adott határozott irányt a kuta­tás iránti törekvéseimnek. Hu­szonöt évvel ezelőtt kerültem Pécsre, 1972 óta vagyok igaz­gatója a Borászati Szőlészeti Kutató Intézet Pécsi Kutató Ál­lomásának.- Ha eddigi pályája emlé­kezetes állomásait kellene lel­sorolni, melyek a kutató, az ismeretterjesztő és az intézet- igazgató számára a legkedve­sebbek?- Minden, ami sikerélményt adott, s ezeket nem lehet funk. Számunkra, akik nem éltük a két világháború közötti éveket, akiknek a háború borzalmai is csak történelemkönyvből és fil- mektőil nyújtanak szörnyű él­ményt, hihetetlennek tűnik, ha azt halljuk, hétéves gyereket kora hajnalban kizavartak ágyából a gazda libáit őrizni. — Pedig így volt — mondja Balázs Ferenc — sokszor a li­bák mellett aludtam aztán to­vább. Az iskolában csak hat elemit jártam, s mivel jól tanul­tam, a tanító azt ajánlotta anyámnak, legyek pap. Ö sze­gény még hajlott is volna ró, de apám kommunista, az ille­gális párt tagja, 1919-ben vö­röskatona volt, hallani se akart róla. Balázs Ferenc, a Kelet-bara­nyai Vízgazdálkodási és Talaj- védelmi Társulat igazgatója — alig pár napja immár nyugdí­jasa. Ilyenkor az ünneplések, búcsúztatások közepette óha­tatlan, hogy a nyugdíjba vonu­ló vagy behunyt szemmel, vagy valakinek mesélve végig ne nézne élete állomásain. Balázs Ferenc életének eseményei szinte az ország utolsó 50 évé­nek történelme. Ritka a nap, hogy ne lenne megtalálható a színházbon, pe­dig családjához Dunakeszire jár haza. Nézzük csak a pla­kátokat: A szabin nők elrablá­sa, a Tíz kicsi néger, a Sors­választók lapjain ott a neve. S ott lesz a Patkányok című dráma plakátján is. A Pécsi Nemzeti Színház egyik legtöb­bet foglalkoztatott művésze, a színház egyik legjobb színésze. Ezt ismeri el a Jászai Mari-díj. — Tizenkét éve végeztem a ’őiskolán, osztálytársam volt Schütz lla, Monori Lili, Balá- zsovics Lajos. Benedek Mik­lós korábbról barátom volt, együtt felvételiztünk, együtt vé­geztünk. A főiskoláról a Thá- liába kerültem, szinte automati­kusan, egy évig „szabadúsz­tam", öt éve vagyok Pécsett. Törzsgárdatagnak lenni ma már egy gyárban sem jelent akkora dicsőséget, a mi pá­lyánkon pedig többnyire hasz­nos a színháznak is, a közön- -ségnek is, s főképp a színész­nek, ha változtat. — Pécsett rengeteq szerepet játszottam, évadonként átlag ötöt: voltam balettelőadás cionálisan különválasztani, de nem szabad egyetlen ember­nek tulajdonítani. A legújabb fajták telepítési, metszési, mű­velési eredmények elterjeszté­seképp Baranyában az elmúlt öt év alatt a terméseredmé­nyek mennyiségileg 38 száza­lékkal nőttek a megelőző, ha­sonló időszakhoz képest. Ez egyébként az országos átlag­nál is tizenhét százalékkal jobb. Mindezek annak is kö­szönhetők, hogy a megye és Pécs városának gazdasági, ál­lami, politikai vezetése, a tö­megszervezetek megadják a kellő támogatást az intézet és a' gazdák számára is. Hozzá kell tenni a teljesség kedvéért, hogy dr. Diófási La­jos azonkívül, hogy kandidátu- sl fokozatot ért el, jelenleg doktori disszertációján dolgo­zik, emellett több országos és helyi tudományos testület, tö­megszervezet tagja. 1963-ban választották meg a villányi körzet tanácstagjává, rá négy évre pedig a Baranya megyei Tanács végrehajtó bi­zottságában is képviselhette választóit. E tevékenységének ideje alatt vált nagyközséggé — Nagyon alulról indultam ■ — mondja. — Kubikos voltam, oz akkori szemlélet szerint utá­nam már csak a cigányok kö­vetkeztek. Még q gazdasági cselédek is lenéztek. Az apám nevelésének köszönhettem az­tán, hogy a felszabadulás után a faluban, Iregszemcsén részt vehettem a kommunista párt szervezésében. Későljb a nem­zeti bizottságnak is tagja let­tem, és mivel mint kubikosnak értenem kellett a köbméter és kataszteri számításhoz, a föld­osztó bizottságnak is tagja vol­tam. — Ln mindent, amit elértem ennek a társadalmi rendszer­nek köszönhetek. Szerettem ta­nulni, mégsem tanulhattam. A felszabadulás után aztán mó­dom nyílt rá és én éltem is ve­le. 1951-ben előkészítő iskolát végeztem, utána Mezőgazdcsá- gi Akadémiát, majd a Mező­gazdasági Egyetemet Gödöl­lőn. Óriási hátrányt kellett be­hoznom. Azok például, akik gimnáziumban érettségiztek, a matematika feladatokat egy óra alatt elvégezték, én egész dél- • résztvevője, operáé, gyerekda­rabé, voltam intrikus, szépfiú, apa öregember — csak nőt nem játszottam. A Tháliában kisebb szerepekben koptom meg a változatosságot, Pécsett nagyobbakban. De azt hiszem, ez csak addig jó, amíg a pá­lyabiztonságot meg nem szer­zi a színész - addig próbálja ki magát, próbálják ki őt min­denféle szerepben. Később már kicsit nehéz három külön­böző darabot, három eltérő felfogású rendezőt egyidóben feldolgozni . , . A pódiumot nagyon szere­tem. Verset mondani. A pó­diumon majdnem mindent le­het - játszani is, elmondani is. Mert á színpad és a pódium szószék is . . . Mégis egyiket sem hívják szószéknek, hanem színpadnak vagy pódiumnak. . . A színházi élet mai bajainak okát is megtalálhatjuk abban, hogy széttörve a hagyományos formát, csak szószéket akartak belőle csinálni . . . Még nem épült fel az új színház, amire Koszorúzási ünnepségek Budapesten Kádár János és Nemeth Károly Budapesten, a Szabadság téren a szovjet hősök emlékművét koszorúzza Kitüntetés a megyei pártbizottságon Munka Érdemrend arany (oknzata Balázs Ferenc Jászai Mari-dij Vallai Péter Villány, kopott - a környező kisközségekkel együtt - szilárd burkolatú utat, éttermet és nőtt országos hírű nagyüzemmé a helyi borgazdasági kombinát. Személyében egy nagyobb kö­zösség számára szerencsésen ötvöződött a nagytudósú szak. ember, a segítésre, társadalmi tevékenységre mindig kész köz­életi ember.' Ezt ismerte el idén, felszabadulásunk ünne­pén az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arony foko­zatának adományozásával. K. Gy. után tanultam, nmrg megértet­tem. Később elvégeztem a ha loméves partloiskolát is, ozton külön a szociológiai tagozatot. 1962-ben kerüli a mohácsi járási pártbizottságra a gazda­ságpolitikai osztály vezetőjé­nek E tisztét 1973-ig töltötte be, attól kezdve a Kelet-bara­nyai Vizgazdalkodasi és Talaj- védelmi Társulat igazgatója. Balázs Fcionc nyugdíjba ment. Egy elet oktiv munkássá­ga, eredményei után kapja o megérdemelt pihenést es o ki­tüntetést: a Munka Érdemrend orany fokozatát. S. Zs. szükség van. Eri öl az új szín­házról vonnak elképzeléseim, de erről nem beszélni kell, ha. nem tenni érte . . . Vclloi Fcter most a Patká­nyok bemutatójára készül a Pécsi Nemzeti Színház társu­latával, útban Dunakeszire, vagy vissza, a szabad percek­ben, órákban pedig formálja új önálló estjét, egy mono­darabot. Az országot járja majd vele, Pécsre is visszatér általa. b. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents