Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-23 / 110. szám

e Dunántúli napló 1981. április 23., csütörtök Pécs belvárosa a televízióban Utazás az útlevél körül fl kép gyönyörű és lesújlü A Magyar Televízió pécsi stúdiójának stábja filmet for­gatott az elmúlt napokban a belvárosban Radó Gyula ren­dező irányításával. A stáb „tűké” pécsi tagjai is teljes megdöbbenéssel fedezték fel a számukra ismeretlen Pécset. Kapualjakba mentünk be, lép­csőfeljárókat, oszlopokat, szob­rokat, freskókat csodáltunk meg a düledező házak homlok­zata alatt. Enyészet, pusztulás mindenütt. A kép gyönyörű és lesújtó. Úgy gondoltuk kevesen szeretik a régit, jobban kívánja a ma embere az összkomfortot, a központi fűtést, az állandó meleg vizet. De nem! A belvá­ros düledező épületeinek la­kóival beszélgetve meggyőződ­hettünk erről. Bármilyen áron, csak itt tudjanak maradni! A Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályvezetője, Bezerédy Győző és történész munkatársa, Horváth Csilla vol­tak segítségünkre a pécsi tör­ténelmi értékek felkutatásában, archív felvételeket kaptunk tő­lük és ők vállalták a stúdió felhívására beérkező anyagok gyűjtését is. Tudtuk, hogy a pécsiek szeretik városukat, mégis megható volt a március utolsó napjaiban a Káptalan utcai múzeumba érkezők igye­kezete. Többnyire idős embe­rek hozták el féltve őrzött ké­peiket, felvételeiket, akvarell- jeiket, újságkivágásaikat. A múzeumnak lehetősége lett volna kifizetni az átvett anya­gokat, mégis lemondtak erről a gyűjtők. Természetesen tud­juk, hogy még nagyon sok ér­tékes, a múzeum számára fel­becsülhetetlen érték van ma­gántulajdonban. Éppen ezért itt is kérjük, vigyék be a Káp­talan u. 2. sz. alatti helytörté­neti osztályra régi fotóikat, film-, könyv-, újság- és egyéb anyagaikat. A belváros felújításával szá­mos szakember foglalkozik. Ah­hoz azonban, hogy a munka valóban megindulhasson, szük­ség van az itt élő, dolgozó ém- berek türelmes megértésére, segítő szándékára. S olyan bel­városa lesz Pécsnek 15 év múl­va, melyre büszke lehet min­den pécsi, baranyai és minden magyar ember. Ezt a hosszú és nagyon nehéz időszakot kíséri figyelemmel az MTV pécsi stú­diójának stábja. Minden év­ben többször is jelentkezünk „belváros ügyben". Nagyon szeretnénk, ha néhány év múl­va összegezhetnénk anyagain­kat és így járulhatnánk hozzá a belváros megújulásához. Re­méljük, hogy műsorainkat pé­csiek és nem pécsiek figyelem­mel kísérik majd, véleményüket megírják szerkesztőségünkbe, ötleteket adnak, segítenek ben­nünket is. A filmet, mely a hosszú folyamat első láncsze­me lesz, ez év júniusában lát­hatják 5-én, 18.30 órakor az MTV egyes csatornáján. A város történelmén keresz­tül közelítünk a ma problémái­hoz. Légi felvételek, archív anyagok, plakátok, újságok és a jelen segítségével adunk ké­pi élményt. Idén még két alkalommal jelentkezünk, májusban a Pan­non Krónika című magazinmű­sorban Jantner Antal, az építé­si és városfejlesztési miniszter- helyettes válaszol kérdéseinkre, októberben pedig ugyancsak a Pannon Krónikában kerekasz- tal-beszélgetés lesz a felújítás­ban érdekelt kivitelezőkkel. Hárságyi Margit Piros. kék vagy barna. Enélkül nem léphetjük át az országhatárt, nem vásárolha­tunk repülőjegyet. Utazhatunk vele kétévenként, hároméven­ként, de van olyan ország, ahová évente többször is. Ha­zánk lakosságának nagy része rendelkezik vele. Az útlevélről van szó. Az út­levél ügyintézésről beszélget­tünk a Baranya megyei Rend­őr-főkapitányság igazgatásren­dészeti osztályának vezetőjé­vel: dr. Kollár László alezre­dessel. — A tavasz jelenti nálunk a főszezont. Az emberek ilyenkor kezdik meg a tervezést és a felkészülést a nyári szabadság időszakára. Idei tapasztala­tunk: nem csökken az utazási kedv, a lakosság minden kor­osztálya mozog. A Szokottnál többen vannak idén olyanok, akik életükben először töltik majd külföldön pihenőjüket. — Újdonságok? — Az útlevelekkel kapcsola­tos jogszabályok változatla­nok. — A lakosság egy része még­sem kellően tájékozott. . . — A szocialista országokba utazók figyelmét arra szeret­ném felhívni, hogy olyan ki­utazási engedélyt is kaphat­nak, amellyel két évig akár­hányszor meglátogathatják Csehszlovákiát, Lengyelorszá­got, Bulgáriát, Romániát és a Német Demokratikus Köztár­saságot. Kétszáz forintos ille­tékbélyeg szükségeltetik ennek az „ablaknak" a bepecsételé- séhez. Elég sokan élnek ezzel a lehetőséggel, bár talán még nem mindenki ismeri. A kére­lemhez nem szükséges munka­helyi javaslat. Változatlanul ér­vényes az az elv is, hogy Jugo­szláviába évente egyszer utaz­hat valaki látogató útlevéllel — nem hozzátartozóhoz. A szo­cialista országokba irányuló útlevélkérelmeket két héten be­lül bíráljuk el. Mind többen él­nek az egyéni turizmus lehető­ségével a Szovjetunióba. Eh­hez azt kell tudni, hogy a ki­utazónak utazási irodán ke­resztül előre.kell gondoskodnia a szállásról. — Tőkés országok: — Közismert, hogy turista­útlevelet háromévenként, láto­gató útlevelet kétévenként kaphatnak állampolgáraink. Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek beíbetegek részére Pécs vá­ros POTE Gyermekklinika. Szigetvár, város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház. Gyermeksebészeti, kórházi fel­vételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház, Pécs és a me­gye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. Klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kór­ház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-orr-gégé- szet: POTE Fül-Orr-Gégekliniko. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169, Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­Sok félreértésre adnak okot egyes turistairodák hirdetései. Ha valaki egy esztendőben az IBUSZ-szal megy külföldre, az ugyanabban az évben már nem kaphat egyéni útlevelet nem szocialista országba. Ki­vételt képez ez alól indokolt és váratlan családi esemény, és azok a sportesemények, amelyeken magyarok részt vesz­nek, s társasutazást szerveznek. Jogszabályaink lehetőséget ad­nak arra, hogy az idős korúak viszonylag többször, esetleg évenként utazhassanak.- Kit zárnak ki a küllöldi utazás lehetőségéből?- A leggyakoribb kizárási ok: ha az illető megsértette vám- vagy deviza-jogszcbá- lyainkat. Nem kaphat útlevelet az sem, akinek kinttartózkodá­sához nincsenek biztosítva az anyagi feltételek.- Hova kaphatnak útlevelet magyar állampolgárok?- Nincs olyan országa a vi­lágnak, ahová ne adtunk vol­na kiutazási engedélyt.'De vizs­gáljuk mindig: a fogadó or­szág tudja-e szavatolni állam­polgáraink biztonságát.- Biztonság. Sok magyar ál­lampolgárnak ellopják az útle­velét ...- Ismert, hogy bizonyos tő­kés országokban nem megfele­lő a közbiztonság. A turisták gyakori célpontjai a rablótá­madásoknak, a tolvajbandák, nak. Az útlevélre nagyon kell vigyázni, mert kellemetlen bo­nyodalmat okoz elvesztése. Fel kell keresni a magyar külkép­viseletet, amely esetleg sok száz kilométerre található a magyar turista tartózkodási helyétől. Itthon is elvesztik néhányon útiokmányukat. Fontos szabály: az útlevél elvesztését haladék­talanul be kell jelenteni a rendőrhatóságnál, hogy elejét vehessük az esetleges vissza­éléseknek.- Végezetül: mit tart az idei idegenforgalmi szezon legjel­lemzőbb vonásának?- Egyre jobban érződik, hogy turistáink döntő többsé­gének célja ténylegesen a tu­rizmus, a szomszédnépek jobb megismerése és nem az üzle­telés, a bevásárlás. Mind töb­ben élnek a szervezett üdülés lehetőségével, amely garantál­ja az üdülés biztonságát, a pi­henés zavartalanságát. E. Á. járat. Tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet. Tel.: 15-833. Gyermek­betegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogásza­ti ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér.: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10 52. sz. gyógyszertár, Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1., 10/3. sz. gyógyszertár. II. kér.: Pécs, Kossuth L. u. 81., 10/8. sz. gyógy­szertár, Pécs, Munkácsy Mihály u. 4., 10/9. sz. gyógyszertár. Itt. kér.: Pécs, Veress E. u. 2., 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ELET telefonszolgálat hívó­száma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig díjmentesen hívható. Kórházi felvételes ügyeletek Cigaretta és a marxista nézetek terjesztése A magyar katona talán.még soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint a Tanácsköz­társaság legendás vörös kato­nái. Erdély felől április 16-án támadt a román intervenciós hadsereg, a Kárpátok felől 27- én a csehek, délen ott a szerb haderő és a francia csapatok. Mindenhonnan szorongatott az ellenség, óriási a túlerő és mégis helyt kell állni. Ezt kö­veteli a proletár haza, s a vi­lág szolidáris munkásmozgal­ma, amely ezekben a hóna­pokban le*sem vette szemét a szocialista jövőt választó Ma­gyarországról. S ilyen körülmények között nemcsak a fegyverzet száma, a hadi arzenál nagysága dön­ti el a harc kimenetelét. Fon­tos a hazaszeretet, amely lét­számfölény ellenében is és az áradó nyugati fegyverzet el­lensúlyozására képes, sőt elő­veszi és alkalmazza a hadi­csel, ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel elvét. S mi­után az ellenség mindvégig túlerőben volt, így kénytelenek voltak ezt a legfontosabb fegy­verzetet is alkalmazni: a hadi­cselt és a vöröskatona-furfan- got. Ilyen hadicsel bizony a csehszlovák és román fronton is bőven megesett, de nem volt híjával a déli francia­szerb frontvonalon sem. Mert nem mindennapi kato- nafurfang volt az sem, aho­gyan a bácskai vöröskatonák a marxizmust terjesztették. Történt pedig, hogy egymás­sal szemben állott a front Já­noshalmán és környékén. Igaz. hogy szelídecske, csendeske frontvonal volt az, mert a szerb bakák vajdaságiak voltak, akiknek nem volt nagy kedvük lövöldözni a magyar bakákra, így aztán, amikor tiszt nem volt a közelben, verekedés he­lyett inkább össze-össze jöttek a magyarok és a szerbek vagy a lövészárokban, vagy a sen­kiföldjén, és inkább jól kibe­szélgették magukat, semmint hoqy egymás életére törjenek. Az ilyen beszélgetéseket haslnálták ki a ravasz magyar bakák, hogy nézeteiket átjut­tassák a másik frontvonalra. Mindez persze nem volt érdek nélkül való, hiszen akkor sem jószántukból cselekedtek csak az emberek. Értendő ez a szerb bakákra, akik nemcsak a be­szélgetés kedvéért jöttek át a magyar lövészárkokba, hqnem néhány jó magyar cigaretta kedvéért is, ami bizony jócs­kán Hiánycikk volt a szerb ka­tonák között. Egy ilyen érde­kes esetről írta Márai Sándor egyik cikkét, ami nemcsak Já­noshalmán, de végig a szerb fronton bizony gyakorta meg­esett. A hetyke szerb tisztecske lo- vaglópólcával végigveregeti a csizmaszárát, még egy utolsó megvető pillantást vet a lö­vészárkokban kuksoló bácskai szerb katonákra, aztán hátat fordít az egésznek, s indul va­lami éjszakai szórakozást ke­resni. S mit tesz ilyenkor a magára hagyott szegény bács­kai szerb katona? — szétnéz, s amikor mór tisztnek halvány árnyéka sem létezik, puskájá­ra tűzi a fehér kendőt, s ami­kor a maqyar bakák visszaje­leznek neki, hasoncsúszva ket­tesével- hármasával szépen átmásznak a magyar lövész­árokba. Ott azután megvere­getik egymás hátát, elhangzik az a szó, hogy béke, az is. hogy proletár, de még inkább az, hogy cigaretta. S miután ez a leghőbb óhaj, kapnak is belőle néhány darabot. No, meg ráadásul néhány brosú­rát is a proletárdiktatúráról, Marx nézeteiről. Ezt aztán gyorsan elrejtik zubbonyuk mélyére, aztán ahogy jöttek, szépen visszacsúsznak saját lö­vészárkukba. Ott aztán először módjával rágyújtanak, másodjára mór csak kíváncsiságból is módjá­val belelapoznak a marxista brosúrákba. S megüti szemü­ket az a szó, hogy TŐKE, MARX, TESTVÉRISÉG, PROLE­TÁR INTERNACIONALIZMUS. Elolvassák egyszer, kétszer, az­tán nem is felejtik el többé ... Varga László Erkel, Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner miivé a díszhangversenyen a Zenekedvelők Egyesülete 40 éves jubileuma Az 1895-ben alapított nagy­múltú pécsi szimfonikus zenekar 40 éves jubileumát 1935. dec. 9-én este nyolc órakor a Nem­zeti Színházban ünnepi hang­versennyel koronázta, melyen magyar zeneszerzők művei sze­repeltek. A Várhalmi Oszkár által ve­zényelt előadás első műsorszá­ma Erkel: Hunyadi László-nyi- tány c. műve volt, majd Bartók: Este a székelyeknél és Medve­tánc c. műve következett. Ezt követte Dohnányi: Ruralia Hun. garica V. tétele és Kodály: Közzene a Háry Jánosból c. al­kotása. Szünet után Zádor: Ma­gyar változatok, Weiner Leó: Farsang és Siklós: Rapszódia c. műve csendült föl. Másnap a Pécsi Napló ezzel a címmel tudósított a zenei eseményről: „A színház nézőterét megtol, tő, előkelő közönség ünnepelte jubiláns hangversenye alkalmá. bál a Pécsi Zenekedvelők Egye­sületét". A kortárs magyar zeneszerzők műveiről így írt a kritikus (Dr. G. L.): „Bartók... darabja szé­pen szemléltette a mai modern zenének a népzene mély forrá­saival való kapcsolatát... A Medvetánc groteszk morgása és primitív ritmusa — sikerült ze­nei genre kép volt.” — olvas­hatjuk a másik napilap, a Du­nántúl hasábjain. A Pécsi Napló ugyanakkor a zenekar törekvéseit emelte ki: „ .. .Lépést tartani a haladó korral s az előadás műsorát úgy válogatni meg, hogy abban csak teljes értékűség foglalhas­son helyet. Ez jellemezte a mai díszhangversenyt, aminek még az adott jelleget, a művészin felül, nemzetit, hogy valameny- nyi száma a külföld előtt is ér­tékelt alkotás volt." A művek közül „ ... valamennyi java ér­téke a magyar zeneirodalom­nak s abban az előadásban, a kivitelnek abban a fogyatko­zásmentes tökéletességében, ahogy a filharmonikusok zene­kara a partitúrából a hangok, harmóniák, szólamok és disszo­nanciák megáldott sorát, töme­gét életre keltették, bármely világvárosi zenei együttesnek díszére vált volna ...” Nagy öröm tehát az a tudat, hogy városunk zenekultúrája ilyen nagy hagyományú együt­tesekre épült. Ez a hangverseny is tanúsítja, hogy Pécsett már ebben az időben is teret nyer­tek az új zenei eszmék. Vargha Dezső levéltári munkatárs Baranya megyei várak 1684-ben 1684-ben jelent meg Augs- burgban egy német nyelvű könyv. Szerzője Johann Chris­toph Wagner. A könyv hosszú, 29 soros barokkos német címét megelőzi egy rövidebb latin cím: Délineatio Provinciarum Pannóniáé et Imperii Turcici... (Pannónia tartományainak és a Török Császárságnak leírása . . .). A könyv csak első harminc lap­ján foglalkozik az akkori Ma­gyarország rövid ismertetésé­vel, néhány soros leírást közöl a várakról, városokról. Magyar- országhoz számítja a töröktől akkor már másfél évszázada birtokolt területet is. A baranyai várak akkor mind török kézen voltak. Négyet em­lít közülük műve 5-6. lapján a szerző: Siklóst, Pécset, Mohó. csőt és Szigetvárat. Saját fordí­tásomban közlöm e helységek­ről szóló tudósítását: „Soklios (Siklós) egy jó erő­dítmény a Drávához közel nem messze Pécstől. A vár sziklán áll és erős falai voltak. Fünlkirchen (Pécs) ezelőtt püspöki székhely volt. A város nagy és nagyszerű vidéken fék. szik, mert itt a legjobb bor te­rem, amely jóságban vetekszik a spanyol és egyéb kitűnő bo­rokkal. A város népes lakossá­gú, de régimódi az építkezése. Van vára, szép templomai és nagy kereskedelme. 1543-ban kardcsapás nélkül került török kézre. 1664-ben a keresztény hadak Hohenloh és Zrínyi (Se­rin) grófok bátor vezetése alatt a várost ostrommal elfoglalták, de a várral nem bírtak. Ezért a várost kifosztották és föléqet- ték. Mohatz (Mohács). Ez a vá­roska Buda (Ölen) és Belgrád (Griechisch - Weissenburg — Görögfehérvár) között fekszik a Corasz-folyó mellett. Híres La­jos király (Königs Ludovici) bal- szerencsés csatavesztése miatt, amely 1525-ben (IK. B.) Szent János fővételének napján tör­tént, mikor Szolimán (Soly- mann) a csatamezért megverte, és mikor a Carasz-folyón (Ka­ras vagy Kárász?) ke­resztül akart menekülni, a ló megcsúszott és lovasával együtt a mocsárba fulladt. Sigeth (Szigetvár) egy nagy­szerű erődítmény egy ingová­nyos területen, amit az Almás (Aim) folyó okoz, és amely egy- szersmint az erődöt is három szigetre osztja. Az elsőt Újvá­rosnak, a másodikat Óvárosnak nevezik. így a harmadik rész, vagyis a vár kettős védelem alatt áll, és minden ellenséges támadás ellen jól védekezhet. 1566-ban Szolimán 200 000 em­berrel vonult az erődítmény el­len. Az óvárost ostrommal vette be. Az erődöt, amelynek védőit a bátor hős, Zrínyi Miklós gróf (der tapfere Held Graf Niclas von Serin) irányította — annyira elárasztották tűzzel, hogy láng­ba borult. Az egész helyőrség elesett bátor kapitányának hősi vezetésével, mikor kizúdult az ellenségre. Sokat levágott közü­lük és csodálatos tetteket haj­tottak végre, míq végül mind­nyájan kardélre jutottak. Ha hi­hetünk a híreknek, akkor tavaly eqv horvát nemes (ein Craba- tischer Edelmann) csellel beju­tott az erődbe és észrevétlenül tüzet csempészett a leqfonto- sabb puskaporos toronyba. így a vár egy iá részét levegőbe repítette, utána pedig sértetle­nül tért vissza a keresztény tá­borba, ahoi pompás ünnepség­gel tisztelték meg.” Wagner 1525-re teszi ugyan a mohácsi csatát (sajtóhiba?), és szerinte egy Carasz nevű pa­takba fulladt a menekülő Lajos király, de többi adata megbíz­ható, és jellemző: mit is tar­tott fontosnak a 17. századi szerző közölni német nyelvű ol­vasóival. A patak neve valami tévedés lehet, mert a Karas-fo­lyó nagyon távol fekszik Bara­nyától, a gyanúba vehető Ka- rasica (régebben: Karossá) vi­szont Mohácstól délre találha­tó, dél felé pedig aligha mene. külhetett a király. Kálmán Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents