Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-22 / 109. szám

1981. április 22., szerda Dunántúlt napló 5 Megcsapolták Az idén hatmillió forintért a Balatont Kedden — 23 napos vízeresz- tés után - lezárták a Sió-csa­torna zsilipjeit. A vizszint-sza- bályozási előírásoknak megfe­lelően ezúttal több mint 48,5 millió köbméter vizet engedtek le a Balatonból, s ezzel 7—8 centiméterrel csökkentették a tó vizszintjét. A Balaton „megcsapolásá­val” járó Sió-duzzasztást fel­használták a Balatonfüreden épült új hajók és a balatoni üzemekben felújított, javított vízi járművek leúsztatására. A Sió vízi útján ezúttal úsztatták le a Dunára a nigériai meg­rendelésre készült négy áru­szállító hajót. Eindult célállo­mása felé a Sión ezenkívül négy uszály, egy kitűző hajó és 4 anyahajó is. Járdapresszó és „honi rozsda” T avasz van. Ne vitassuk, mert a hűvös szélben azért is­mét megnyíltak a járda­presszók. Elsőül a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat a Szé­chenyi térre, a Virág cukrász­da elé tette ki az asztalokat, s a teraszra még a lebegő han­gulatú gombaernyőket is: a napfény ellen és a szép han­gulatért. A Kolumbiából, mivel ott nem kell hozzá deszkado­bogót épiteni, még korábban „kitelepültek". Mire ez a gon­dolatsor megjelenik, már mind­egyik vendéglő szokásos tera­szán kinn ülhetünk majd, egé­szen falevélhullásig. Talán még több teraszt is berendez­nek az idén, mint eddig volt és talán egész évre ... , Csakhogy ... Sióval, megint van egy ilyen „csakhogy"! Mert panaszolják a vendéglá­tók, hogy akár hidegebb év­szakban is kint ülhetnének a vendégek az utcán, mert pári­zsi mád befödnék a teraszokat és oldalt beüvegeznék. Csak másfél méterre nyúlnának ki és csak a szélesebb járdákra. Kint ülhetnének, úgy, hogy mégis bent ülnek. Bent a me­legben, de kint az izgalmas vá­rosi utca forgalmában. Ahogy Ady Endrénk üldögélt odakint a Szent Mihály útján. Szép hangulatokat akar tehát a pécs—baranyai vendéglátóipar, a világ legszebb városának példáján, amit már Pesten is követnek - mégsincs belőle semmi. Merthogy rontja a vá­rosképet! Hát ha ez rontja, s emiatt nincs hozzá engedély, akkor sorolhatnánk még hatfélét, ami ugyancsak rontja, de en­gedéllyel, avagy hivatalos sze­mek behunyásával. De várunk, hátha mégsem tiltja majd ki senki a párizsi hangulatú ked­ves kirakatpresszókat a pécsi utcáról. Jó lenne. Nehogy egy­szer majd erre az ötletre is azt mondhassuk Adyval: „A honi rozsda megfogta, megette." Földessy Dénes Kátyúk „eltüntetése a pécsi utcákban Gödör, kátyú, ..tankcsap­da” ... Az utakon a járművek­re leselkedő veszélyes mélye­dések könnyen „törik” a ten­gelyt, de mindenképpen bal­eseti veszélyt jelentenek._Mert a vezető — hogy kikerülje — hirtelen félrerántja a kor­mányt ... Vagy megteszi ezt helyette a kátyú ... A KRESZ előírása: a jármű­vet mindenkor az út- és látási viszonyoknak megfelelően kell vezetni. De . .. Az utak nehe­zen viselik el ép felülettel a te­leket és az egyre növekvő for­galmat, hamar kiütközik rajtuk a kátyú-betegség. A pécsi kátyúk tömedékelé­sére ez évben már hatmillió fo­rintot költ a városi tanács. Hogy ez mire elég? Pécs 160 utcáját rendszeresen lehet be­lőle foltozni. „A kátyúzás szak­szerűtlenségéből, vagy elmara­dásából bekövetkezett balese­tekért a kivitelező felelős”. Ezt rögzíti a Pécs megyei város Ta­nácsa V. B. építési és közleke­dési osztályának a kivitelező­vel, a Pécsi Köztisztasági és Üt. karbantartó Vállalattal megkö­tött szerződés. Idén eddig 2>3 millió forintot nyeltek el a ká­tyúk ... A 160 utca mindössze a na­gyobb közforgalmú utakat je­lenti. A többit az útfelügyelők bejárásai, vagy a lakosság be­jelentései nyomán térképezik fel és sürgősségi, illetve bal­esetveszélyességi szempontból rangsorolva kátyúzzák. A PKUV útépítési főépítésve­zetősége márciusban roham­munkával végzett a fagykár­elhárítással. Áprilistól három brigád mór szakszerűen a szi­gorú szabványokat betartva ká- tyúz, hengerelt aszfalttal. Az ilyen „tömés” elméletben 2—3 évig is bírja az időjárást és a forgalmat. Murányi L. Üj helyen a komlói DÉDÁSZ-központ Sokoldalú feladataihoz mél­tó helyet kapott a komlói DÉDÁSZ-kirendeltség. A Tom­pa Mihály utcai új központ­ban nemcsak a szép irodát rendezhették be ügyfeleik fo­gadására, hanem nagy raktá­rakat, jól felszerelt műhelyt, s gépkocsijaiknak végre gará­zsokat is. A Kossuth Lajos ut­cai öreg ház már valóban rossz reklám volt az áramszol­gáltatónak, mert irodákról, mű­helyről, netán fürdőről itt nem­igen szólhattunk, csak sötét lyukakról, vizes mellékhelyisé­gekről, udvaron veszteglő jár­művekről. Az első ügyfelek tegnap reg­gel már irodában intézhették el a befizetéseket, bejelenté­seket, panaszokat. A műhe­lyekben, raktárakban még csomagoltak a szerelők, rak­tárosok, de valamennyien a kö­vetkező feladatokra készülőd­nek, Fekete György, a kiren­deltség vezetője elmondta, hogy a jövő héten kicserélik az orfűi közvilágítási lámpákat mind az üdülőterületen, mind a községben, s szeretnék, ha május elsején már a korszerű higanygőzlámpák működné­nek. A második negyedévben pedig Gödrén és környékén korszerűsítenek, felújítják a kábeles hálózatot, valamint a transzformátorállomást. A komlói kirendeltség nem­csak a bányászváros, hanem Baranya északi területének la­kóit is szolgálja, hiszen mind a huszonkét dolgozó szolgálat­nak tekinti feladatát, amit a jobb körülmények között még pontosabban lát majd el. Ezt valamennyien ígérik. Átadták az idei Jancsó- emlékérrnet Szegeden Óból Ferenc egyetemi ta­nárt, a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem Élettani Intézeté­nek igazgatóját tüntették ki az 1981. évi Jancsó-emlékérem- mel. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem világhírű Kossuth- díjas professzorának, Jancsó Miklós akadémikusnak az em­lékére alapított érmet és dísz­diplomát a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem tanácsának keddi ünnepi ülésén adták át Obál Ferencnek, aki előadásá­ban kutatásainak eredményeit ismertette. Az esemény alkal­mával az egyeterp gyógyszer­tani intézetében megkoszorúz­ták Jancsó Miklós emléktáblá­ját. Kátyúzás az Ybl Miklós utcában — Szokolai felv. — Mit tud egy bemutató készülék? 19 a Ságváriban Ritka látványban lehetett ré­sze azoknak, akik tegnap dél­után a Ságvári Művelődési Házban végighallgatták, illetve’ végignézték a TIT Budapesti Természettudományi Stúdiójá­nak lézerbemutatóját. Az in­tézmény ismeretterjesztő prog­ramajánlatai közül a Mecseki Ércbányászati Vállalat egyik üzemének dolgozói kérték a nagy jelentőségű sugarak megismerésének lehetőségét, hiszen a lézert ma már a bá­nyászat különböző fázisaiban is felhasználják. A budapesti TIT-stúdió fiatal munkatársa, Hajdú Gábor a készülék rövid bemutatásával kezdte — ahogyan ő elnevezte: „lézershow"-műsorát. Maga a név (lázer, laser) egy angol kife­jezés („fényhullámok gerjesztése A közlekedésbiztonsági verseny győztese Karcsi Oslóba készül Jóvágású, 17 esztendős fia­talember Mészáros Karcsi. A pé­csi gépipari III. „cés” növen­déke, s 4,7-es átlagával az osz­tály legjobb tanulója. így van ez, ha minden összejön: május­ban repülővel Oslóba megy. — Mit tudsz Oslóról? — Norvégia fővárosa, s állí­tólag egy nagyon szép fjord torkolatánál fekszik. S egy ki csit hidegebb van ott, mint ná lünk... Karcsi a közelmúltban orszá gos bajnok lett: a 6. Ifjúság Közlekedésbiztonsági Kupa nyertese — segédmotoros kate­góriában. így szerzett jogot ar­ra, hogy ott lehessen Európa legjobbjainak versenyén. — Kik lesznek az ellenfelek? — Ha jól tudom, a Szovjetunió és Jugoszlávia kivételével min­den európai állam legjobbjai. — A verseny hogy néz ki? — Három részből áll. Van egy amolyan szakmai-jártassá­gi vetélkedő, egy ügyességi rész és egy elméleti rész. Szóba jön minden, amit egy, a közúton közlekedőnek tudnia kell. , — Van jogosítványod is? — Még alig egyhetes. Sze­mélygépkocsira és motorra. Az iskola az ATI-val közösen szer­vezi a képzést, s szinte min­den végzős a gépipariból jogo­sítvánnyal távozik... Visszatérve Oslóra: négyfős magyar csapat utazik majd re­pülővel: köztük . Karcsi a rang­idős és feltehetően a csapat­kapitány. Tagjai: egy budapesti leány valamint egy Békés me­gyei és egy dombóvári fiú. — Remények? — Szeretnénk helytállni, mind a csapat, mind az egyéni ver­senyben. Én személy szerint egy kicsit az iskolám hírnevét öregbíteni. — ... és a jövő? — Erősáramú mérnöknek ké­szülök; szeretném a műegyete­met elvégezni. (Áruljuk el: Karcsi édesapja Mészáros András, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője.)-Te is a vasútat választod? — Meglehet. A jövő a vasút villamosítását hozza feltétlenül, s ott nagy szükség van az erős­áramú mérnökökre... — Ma milyen óráid vannak? A munkaruhájára mutat: — Ma egész nap műhelyfog­lalkozás van. A leendő Dómus Áruházban dolgozunk, szerelé­si munkálatokat végzünk. — Szereted? Elhúzza a száját. — Igazán komoly munkát saj­nos nem bíznak ránk. Kozma F. elektronsuqórzással") kezdő­betűiből áll. Talán legfonto­sabb tulajdonsága a koncent­rált fényforrás rendkívül nagy fényereje. Példaként: egy 5 milliwattos (bemutató) lézer 10 milliárddal erősebb fényt pro­dukál, mint egy 100 wattos iz­zólámpa adott keresztmetszete. Fénye nyalábban terjed, és a különböző intenzitású teljesít­ménylézerek több millió Celsius fok hőt képesek fejleszteni. Fel­használósa ma már rendkívül széles körű. Alkalmazzák a lé­zersugárzást a gyógyászat kü­lönböző területein, főleg a se­bészetben vagy pl. a nehezen gyógyuló sebek gyógyításában; működnek ilyen készülékek a legkülönbözőbb iparágakban, az építőipartól a bányászaton át a metró-építésig. És sajnos felhasználják a haditechniká­ban is. Ettől eltekintve, ha csak a fenti okokat vesszük figye­lembe, húsz évvel ezelőtti föl­fedezése, jelentősége Edison szénszálas izzójának föltalálá­sával vetekszik. Mit láthatott mindebből az érdeklődő tegnap délután? Nagyobb részben valóban lát- ványjellegű műsort.. A rövid, ve­tített képekkel illusztrált lézer­ismertető után Haidu Gábor Impressziók a Földről című dia- poróma-műsorát mutatta be, maid működésbe hozta a lé­zerkészüléket. A „lézershow” keretében a jelenlevők a leg­változatosabb fényhatásokban, ködkéoekben, interferencia­képekben gyönyörködhettek; a készülék egy egészen úi vizuá­lis világot tárt fel a közönség előtt. A mesés fényhatások játéka közepette bizonyára sokan gondoltak arra. — ami az egész iózan emberiség óhaja —: hogy bár soha ne ismerhessük meg ennek a fantasztikus erejű su­gárzásnak a romboló hatásait! Mert hiba lenne elkendőzni: azok is vannak ... W- E. Rádió mellett... H át elég sok mindent hal­lottam e néhány napos ünnep, sőt, a megelőző lázas készülődés napjai alatt. Legalább öt-hat műsorban ér­tesültem arról, hogy hazám egyes vidékein — hajdanában! — milyen húsvéti népszokások voltak divatban, hogyan festet­ték a tojásokat, hogyan locsol­ták meg a fehérnépet, mit et­tek. mit ittak, mit nótáztak, de újat nem mondtak, mert eze­ket minden tavasszal hallot­tam már és — ha egészség en­gedi — még hallhatom is egy jóidéig. Ám az összes — nosztalgikus — beszámolónak volt egy kö­zös — szemrehányó — hangja: „bezzeg, a mai fiatalok...!” Miért, hát mi van velük?! Egy idős asszony azt nyilatkozta, hogy ő maga és a többi falu­beli lányok hímzett, sokszok­nyás népviseletben jártak va­lamikor, de még munkába is, ünnepnapokon — például hús- vétkor — pedig a legszebb hol­mikat öltötték magukra, abban parádéztak. A riporter pedig szintén sajnálkozott: bizony, bi­zony...! Hát ez a baj. Mit sajnálkozik? Nem tudom, hogy riszálnák a farukat nyolc-tíz szoknyával a derekukra kötve a mai munkáslányok, mondjuk a hirdi kenderfonó, vegy a mo­hácsi szövőgyár gépei között, meg a hajnali tömött buszo­kon, vagy az esti diszkókon, még akkor is, ha éppen „nosz­talgia-diszkó” az összejövetel neve? A farmer betört, nincs tovább, kész. Pedig még húsz esztendeje sincs, hogy Pécs egyik középiskolájában (az es­ti levelezőn is!) házirend tiltot­ta a nőknek a hosszú nadrág viselését. Farmerról még szó sem volt. Nem is láttunk. E gy másik műsorban a ri­porternő azt kérdezte az egyik falusi asszonytól, hogy szerinte „ki a hibás, amiért a moi fiatalok nemigen járnak el húsvéti locsolásra?” Mégis, mit gondol, „ki a hi­bás”? Az ég-egy-adta-világon senki. A gyerekek pem akar­nak locsolni. Kiment a divat­ból. Mint a hímzett sokszoknya. Ami manapság — ugye drága mulatság lenne. De meg nem is praktikus. Hogy a lányok mit viselnek ötven év múlva, azt most nehéz lenne megjósolni. Népviseletet aligha. Talán far­mert sem. Talán. De a nosz­talgia bizonyára elfogja őket akkor is: „bezzeg, a mai fiato­lok”. Pedig nem az a baj. Ha­nem az évtizedek, amelyek el­múlnak és velük öregszenek a „tegnapi" lányok is... Arra is rájöttem az ünnepek alatt, hogy rétegeződünk. Ez is divatos kifejezés, csak az em­bernek rossz lesz tőle a szája íze. Azt mondja a vendéglátós szakember: tekintettel a külön­böző rétegekre .. . alacsony ár­fekvésű ételeket is felvesznek az étlapra. Tehát, akik az ala­csonyad árfekvésű — magyarán olcsóbb — ételeket eszik, azok egv bizonyos réteghez tartoz­nak. És ha számukra olcsóbb ételeket kreálnak, akkor nyil­ván eléq sokan ebbe a ré­tegbe tartoznak. És abba a rétegbe kiket lehet besorolni? Akik a dróaa kaják között vá­logathatnak? Én megmondom. A b b a a rétegbe azok tar­toznak, akiknek készsé­gesen felajánlotta egy közlekedési szakember — így, a rádión keresztül -, hogy a hús­véti ünnepekre, de azonkívül bármikor, személyautót bérel­hetnek. Amivel aztán leugor- hatnak a Balatonra, a Duna­kanyarba, vagy a nagyobb vi­déki városokba. Pihenni, víken- dezni. Azt is mondta, mennyi­be kerül. Gyorsan kiszámítot­tam: egv kétnapos balatoni út — Pestről és vissza — mondjuk két darab ezres. Ez aztán a hülyének is megéri. Ha már egyszer valaki a b b a a réteg­be tartozik. Nem igaz? És én melyik rétegbe tarto­zom?! Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents