Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-17 / 105. szám

2 Dunántúli napló 1981. április 17., péntek * Az országgyűlés tavaszi ülésszaka * (Folytatás az 1. oldalról) — amely eddig nem volt korlá­tozva - három évben határoz­za meg. Végül a kormány nevében be­terjesztett törvénytervezethez egy módosító indítványt tett az igazságügy-miniszter; hagyják el azt a megfogalmazást, hogy „az államigazgatási szervek a meggyőzést és szükség esetén a hatósági kényszert egyaránt al­kalmazzák", mármint a jogok érvényesülésének, a kötelessé­gek teljesítésének előmozdítá­sa, az állampolgári fegyelem megszilárdítása érdekében. A módosítást a miniszter azzal indokolta, hogy a szóban forgó szövegrész feleslegesen ismét­lődnék, mivel az abban foglalt gondolatot a törvény alapelvei és több konkrét rendelkezése is világosan kifejezésre juttat­ják. Cajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadójaként el­mondta: a parlament joqi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága két alkalommal is fog­lalkozott a napirenden szerep­lő törvényi témával. Először Szolnok megyében, Törökszent- miklóson tájékozódott az ál­lamigazgatási munka úttörő korszerűsítési formáiról, törek­véseiről, szembesítve a kísérlet szándékait a napi munka gya­korlatával Második alkalom­mal a törvényjavaslatot magát tárgyalta meg a bizottság nagy felelősséggel, hozzáértéssel. A bizottság részéről tizen tettek módosító javaslatot. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután megkezdő­dött a törvényjavaslat vitája, amelyben szót kapott Bóka Mi- hályné (Békés m. 5. vk.), a méhkeréki községi tanács elnö­ke. Széles Lajos (Szabolcs-Szat- már m. 15. vk.), a Fehérgyar­mati Járási Hivatal elnöke, Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke, Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihcy m. 3. vk.), a Deb­receni Postaigazgatóság igaz­gatója, Papp Gy. Lászlóné (Csongrád m. 14. vk.), a Hód­mezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskola tangazdaságának ser­tésgondozója, Bori Gyuláné (Bács-Kiskun m. 2. vk.), a Kecskeméti Konzervgyár cso­portvezetője, Ruisz lózsel (Vas m. 7. vk.), Répcelaki Szénsav­termelő Vállalat főosztályveze­tője. Több felszólaló nem jelent­kezett, így ismét Markója Imre kapott szót: egyetértését fejez­te ki a beterjesztett, illetve a vitában elhangzott módosító in­dítványokkal, külön is kitérve a nemzetiségi nyelvhasználat fontosságát kiemelő képviselői javaslatra. Határozathozatal következett: az országgyűlés az államigaz­gatási eljárás általános szabá­lyairól szóló 1957. évi IV tör­vény módosításáról és egysé­(Munkatársunk telelonjelen- tése) n Parlament folyosóinak hossza meghaladja a 22 kilométert A klasszikus parlamenti folyosónak nevezett terület, amely az or­szággyűlés üléstermét körbefogja: csupán 200 méter. Az ülésszak szüneteiben itt beszélgetnek a képviselők. Ami itt elhangzik, azt nem rögzítik gyorsírók és nem őr­zi meg a jegyzőkönyv. Legfeljebb a parlamenti tudósító jegyzetfü­zete. Kádár János egy jó negyed­órával az ülésszak kezdete előtt érkezett. A népes beszél­getőcsoportban mellette láttam Buda István államtitkárt, az OTSH elnÖKét és Pécs város egy képviselőjét is. Mosolygós volt az államtitkár, s nem vé­letlenül, hiszen szerdán szép győzelmet arattak válogatott futballistáink. Kádár János megjegyezte, hogy jól játszot­tak a pécsiek. Nemcsak a ka­pusra gondolt, hanem azokra a játékosokra is, akik koráb­ban viselték a pécsi mezt. Az­után baranyai képviselőtársá­hoz fordulva hozzáfűzte: per­sze, nemcsak akkor kell be­szélni a pécsi futballistákról, Jia győzünk . . . ges szövegéről beterjesztett szavazott módosításokkal rész­törvényjavaslatot általánosság- leteiben is — egyhangúlag el­bán — a mór korábban meg- fogadta. Tímár Mátyás bankbeszámolója A jogok és kötelességek egységében Tímár Mátyás beszámolója következett ezután. Elsőrendű­en azzal jellemezte a Magyar Nemzeti Bankot — mint a Ma­gyar Népköztársaság központi bankját —, hogy részt vesz a népgazdasági tervezésben, köz­reműködik a szabályozórend­szer formálásában, s minden­napi munkájával törekszik a tervben foglalt célok megvalósí­tására- Az V. ötéves terv éveit így idézte fel a bank elnöke: ' — A kormány gazdaságpoli­tikai céljaival összhangban együttesen törekedtünk a beru­házások, a készletek növekedé­sének mérséklésére. Azt vártuk, hogy a kevesebb induló új be­ruházással, s a már folyamat­ban levők gyors befejezésével olyan új kapacitásokat lehet működésbe hozni, amelyek már a tervidőszakban hozzájárulhat­nak a külkereskedelmi mérleg javításához. Azokat a fejlesz­tési elgondolásokat támogat­tuk, amelyek az ország export képességét kívánták erősíteni és ahol a viszonylag rövid ki­vitelezési idő, a kapacitások gyors belépése gyorsan elérhe­tő kiviteli többletet Ígért. Az. egyensúlyi szempontok érvénye, sítésére törekedtünk a belföl­di piac tekintetében is Az exportfejlesztési hitelek eredményességét látjuk abban is, hogy vállalataink és szövet­kezeteink tevékenységében si­került nagyobb súlyt adni az exportnak és — ami ezzel együttjár — a minőségnek, a műszaki fejlesztésnek, a gaz­daságosabb munkának. Termé­szetesen mindez jelentős anya­gi előnyt eredményezett az országnak. Szólt arról is Tímár Mátyás, hogy hazánkat a nemzetközi pénzpiacon jó hitelképességű országnak minősítik. Ebben el­S aki a parlamenti folyosón sétál, könnyen megtalálja je­les nemzeti intézményünket, a parlamenti könyvtárat. Érdemes fellapozni a képvi­selőházi napló 36. kötetét is, amely az 1901-es jegyzőköny­vet tartalmazza. Már akkor is tárgyalta a Tisztelt ház a köz- igazgatás fejlesztését. Csupán egy mondatot, amolyan cirkal- mazott, századfordulós kör­mondatot idézünk a 80 eszten­dővel ezelőtti előterjesztésből: „Ez a javaslat, a mely előttünk fekszik és a melyet a közigaz­gatási bizottság megtisztelő bizalma folytán előterjeszteni szerencsém van, látszólag sze­rény igényekkel lép fel a tör­vényhozó előtt, hiszen röviden csak annyit jelez, hogy egysze­rűsíteni akcrja a közigazgatás, közigazgatási eljárásunk egész vonalán uralkodó rendszerré emelni az egyszerűséget, az egyöntetűséget, az összhangot és a helyes munkamegosz­tást ..." sősorban hazánk politikai sta­bilitása, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikája játszik alap­vető szerepet. Hozzájárult éh­hez kereskedelmi és fizetési mérlegünk utolsó két esztendő­beli gyors és nagyarányú javu­lása is- Mindennek köszönhető, en a népgazdaság fejlesztési céljaihoz szükséges külső for­rás bevonását kedvező feltéte­lek mellett tudtuk-tudjuk meg­oldani. Árfolyampolitikánkban továbbra is a forint viszonylagos értékállandóságának megőrzé. sét, a külső inflációs hatások mérséklését tartjuk fő célunk­nak. Elhangzott a beszámolóban az is: a Magyar Nemzeti Bank 1980. évi mérlege szerint a bánik vagyona és követelései — ide­értve az arany-, a valuta- és a devizakészleteket, az érték­papírokat — kereken 582 mil­liárd forintot képviseltek. Az 1980, évi nyereség mintegy tíz­milliárd forint volt, s ezen ösz- szeg zöme az állami költség- vetésbe kerül. Az MNB tevé­kenysége most — hangsúlyozta Timár Mátyás — szorosan kap­csolódik a VI. ötéves terv meg­valósításához. Ennek megfelelő en a munka középpontjábc- továbbra is a külső és bel' egyensúly javítása, a már elért eredmények megszilárdítása, a jövedelmezőség fokozását elő­mozdító hitelezési tevékenység áll. Az államtitkári tájékoztató­hoz hozzászóló nem jelentke­zett, határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés egyhan­gúlag tudomásul vette a Ma­gyar Nemzeti Bank tevékenysé­géről elhangzott tájékoztatót. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Apró An. tál, Cservenka Ferencné és Pé­ter János felváltva elnökölt — befejeződött. Sokan gratuláltak dr. Szent- ’ istványi Gyulánénak, Baranya 10-es választókerülete képvise­lőjének felszólalásához. A par­lamenti folyosón többen szem­revételezték a képviselőnő ele­gáns kosztümét, amely fekete gyapjúból készült,, zsinórdíszí­téssel. A ruha vonalát kiemelte a plisszirozott, Stuart galléré fehér blúz. S gratuláltak me­gyénk másik képviselőnőjének, Deutsch Erzsébetnek is, aki a jövő hónapban megy férjhez. A kesztyűgyári szabásznő jö­vendőbelije szintén pécsi és alighanem kap majd egy al­kalmi belépőt a parlamentbe, hogy hitvesét egyszer elkísér­hesse az országgyűlésre is. S ha már a képviselői magán­ügyeknél tartunk: Horváth La­jos, Baranya tanácselnöke megfogadta, hogy felhagy a háztartási munkával. Most ugyanis gipszben gyógyul a karja egy szerencsétlen füg­Felszólalt a törvényjavaslat vitájában Szentistványi Gyuláné, a HNF OT titkára; Baranya me. gye országgyűlési képviselője Tisztelt Országgyűlés! Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat előzetes terve­zetét a Hazafias Népfront tár­sadalmi vitára bocsátotta. A vitafórumokon elhangzott ész­revételek részben tételesen ele­mezték a javaslatot, más­részt annak társadalompoliti­kai jelentőségét méltatták. Az érdemi észrevételeket a tör­vényelőkészítők figyelembe vet­ték. Egyöntetű a vélemény, hogy az 1957-es IV. tv. időtálló, jól megalkotott törvény volt, mégis a szocialista fejlődés nagyobb követelményei felté­telezik az állami feladatok magasabb színvonalú ellátását, az államigazgatási munka fej­lesztését, korszerűsítését is. In­dokolt, hogy a törvény módo­sításával is kifejezzük a válto­zásokat, kielégítsük a jogos társadalmi igényeket, amelyek szorgalmazzák az igazgatási tevékenység ésszerűsítését, gyorsítását, a társadalmi ellen­őrzés fokozását. A törvényjavaslat jelentősé­gét növeli, hogy a kereteibe foglalt eljárási szabályok és módszerek alkalmazása nap mint nap állampolgárok tízez­reinek közérzetét befolyásol­ják. A törvény alapelvei kulcs­kérdésnek tekintik a szocialista demokrácia érvényesítését, az emberközpontúságot. Helyes, hogy a törvényjavas­lat kimondja: „Az államigaz­gatási szervek feladataikat a lakosság tevékeny közreműkö­désével látják el." (2. §) — (4. bek.). Az elmúlt esztendő bel­politikai eseményei is bizonyít­ják, hogy az állampolgárok tömegei felelős részt vállalnak fontos döntések előkészítésé­ben. Tapasztalhattuk ezt a VI. ötéves terv előzetes társadalmi vitái, a terület- és település- fejlesztési tervek kimunkálása során. A népfront választási fórumain számos javaslat hangzott el, amelyek hozzájá­rultak a gazdasági, szervező, a kulturális-nevelő munka cél­szerű fejlesztéséhez, a bürok­ratikus jelenségek visszaszo­rításához. Szinte törvényszerű az is, hogy e vitákon a tanácsi igaz­gatási tevékenység is reflektor- fénybe került, hiszen az ál­lampolgárok kapcsolata a ta­nácsi ügyintézéssel a születés­től a halálig tart. Közismert és elismerésre méltó, hogy a tanácsi igazga­tási tevékenység egyre inkább gönyfelhelyezési akció ered­ményeként. * Timor Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a tava­szi ülésszak második napirend­jének előadója nem baranyai képviselő, de megyénk szü­lötte: mohácsi. Rövidesen is­mét hazalátogat a mohácsi gimnáziumba érettségi talál­kozóra. Otthonról hozta magá­val a víz szeretetét, a húsvéti ünnepeket is vízközeiben tölti: visegrádi telkén szőlőt művel. A kertben nem ő az igazi szakember, hanem a felesége, aki kertészeti egyetemet vég­zett. A szőlővagyon egyébként 30 tőkét jelent. Kell a szom­bat-vasárnapi kikapcsolódás, mert az államtitkár hétfőn már repülőre száll és Moszkvába utazik: részt vesz a KGST banktonácsának ülésén. Erdős Ákos Az országgyűlés tavaszi ülés­szakán felszólal dr. Szentistvá­nyi Gyuláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, Baranya megye képvise­lője színvonalas és korszerű. A tes­tületek magas politikai és szakmai igényeket támaszta­nák, a szakigazgatási szervek tevékenységének szubjektív és technikai feltételei is javultak. Lelkesen támogatjuk az ügy­félszolgálati rendszer módsze­res kiterjesztését, amely jól il­leszkedik a helyi igazgatási munka korszerűsítési folyama­tába, az állampolgárok szá­mára kedvező lehetőséget nyújt ügyeik gyors rendezéséhez. A sok millió ügy intézése során hibák is történnek, ezek aránya az ügyek tömegéhez viszonyítva csekély, mégis ez elégedetlenséget okoz és az állampolgárok gyakran általá­nosítva ostorozzák az ügyinté­zés fogyatékosságait. A tör­vényjavaslat, amikor leteszi a voksot a gyors és egyszerű ügyintézés mellett és megjelöli ehhez a garanciákat, egyúttal biztosítja az állampolgárok vé­delmét. A törvény keretei, be­tűi és paragrafusai szocialista szellemet tükröznek. Ebből is következik, hogy az államigaz­gatási szervekben végzett munka a szó legnemesebb ér­telmében a köz szolgálata. Ez a tény tovább növeli azok fe­lelősségét, akik hivatottak az elfogadásra kerülő törvény végrehajtására és alkalmazá­sára. Közismert tapasztalat, hogy az állam és az egyén kapcsolatát sokszor az ún. ál­lami emberek magatartása be­folyásolja. Az elhúzódó dönté­sek és a lélektelen ügyintézés sok kárt okoz, felszámolásuk közérdek, amelynek politikai jelentősége túlnő a tényszerű­en bizonyítható esetek kerete­in. A lakossági közérzettel ösz- szefüggésben még egy kényes pontot érintek. A Hazafias Népfront fórumain — a leg­utóbbi időben is — sok szó esett az aprófalvak, a társköz­ségek helyzetéről. Nem lenne szerencsés, ha egyes társközsé­gek, aprófalvak lakóinak gond­jait általánosítanánk, vagy le­egyszerűsítve áthárítanánk a közigazgatásra. Nagyon sok minden történt a tanácsok, a népfront részéről együtt és külön is, hogy a társ­községekben a lakosság alap­ellátása, életkörülményei meg­felelően alakuljanak. A to­vábbiakban is nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a lakosság közérzete jó legyen, hogy megtalálják a sajátos fejlődési lehetőségeket. Ennek érdekében a közös tanácsok többet törődnek e települések­kel. bátorítják a tanácstagi csoportokat is. De az egyszerű ügyintézés joga az aprófalvak lakóira is vonatkozik. Megfon­tolandó, hogy e falvak lakos­ságának milyen segítséget ad­hatunk ügyes-bajos dolgaik in­tézéséhez. Tudom, hogy szak­avatott emberek vizsgálják a legcélszerűbb ügyintézési mó­dozatokat az aprófalvakban, mégis szóvá teszem, hogy fő­leg az idősebb embereknek terhes, esetenként rossz közle­kedési viszonyok között a szék­helyközségekbe utazni, hogy ügyeiket elintézhessék. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az állam- polgári jogok és kötelezettsé­gek egységét hangsúlyozza; ez a természetes, hiszen a jogok és a kötelességek kölcsönhatás­ban érvényesülhetnek. Alapve­tő jogaikat és kötelességeiket ismerik az állampolgárok. Mégis számos, sokszor egysze­rű példa bizonyítja, hogy a la­kosság egy részének jogi isme­retei hiányosak. Mindezekből származó viták, nemegyszer a tv képernyőjén felidézett konf­liktushelyzetek a jog szerint el­járó ügyintéző apparátust ter­helik. Feltehetően annak a több millió ügynek egy hánya­da — amely évente a tanácsok asztalára kerül — az eljárási jog hiányos ismeretéből kelet­kezik. A törvény betartásának, betartatásának a jogi garan­ciái az állam oldaláról adot­tak. De ennél többre, az ál­lampolgárok aktív közreműkö­désére van szükség. Rendsze­rünk demokratizmusa akkor érvényesül a maga teljességé­ben, ha az állampolgárok gondolkodásában és magatar­tásában tovább erősödik a jo­gok és kötelességek egységé­nek c tudata. Ehhez részben szükséges a jogpropaganda, a tájékeztotás fejlesztése, a mű­veltség gyarapítása, de legfő­képpen a jó szellemű közéleti - ségnek az általánossá tétele. A társadalom, a közösség iránti felelősséget, a jobbító szándé­kot bizonyító közéleti gyakor­lat jó talajt teremt a szocialis­ta közgondolkodás részeként a jogtudat formálásához is. A társadalmi és állami szervek közös dolga, hogy mindezért többet tegyenek. Szólni kívánok a — törvény­javaslat — 15. paragrafusáról is, amely az állampolgári jog- egyenlőség, a nemzeti és nem­zetiségi egyenjogúság jegyé­ben biztosítja az igazgatási el­járás folyamatában az anya­nyelv használatának a jogát. Ez a lehetőség a magyaror­szági nemzetiségek alkotmá­nyos joga. Mégis fontosnak tartom, helyeslem, hogy a tör­vénytervezet tételesen is rög­zíti e jogot, mert ezáltal is elő­segíti és szemlélteti nemzeti­ségi politikánk következetes érvényesítését. A nemzetiségi anyanyelv ápolására és műve­lésére buzdít, hazánk nemzeti­ségi állampolgárait arra ösz­tönzi, hogy továbbra is aktívan vegyer.ek részt a közéletben. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat társadalmi vitája szakmai jelleggel indult, elsósoiban jogászok közremű­ködésére számítottunk. Részük­ről számos jó javaslat hang­zott el, például a jogorvoslati rendszer kérdésében. A társa­dalmi érdeklődés hatására a vitában részt vevők körét kibő­vítettük: népfrontelnökök, ak­tivisták, tanácstagok szorgal­mazták azon politikai követel­ményeknek az érvényesítését, amelyeket a törvény alapelvei megjelölnek. Bizonyos vagyok abban, hogy a törvényjavaslat elfogadása, egységes értelme­zése és alkalmazása lehetővé teszi, hogy intézményeink kü- lön-külön é's együtt is az ed­diginél eredményesebben já­ruljanak hozzá a törvényesség, a demokratizmus, a humaniz­mus érvényesítéséhez. Tevé­kenységük akkor válik teljessé, ha a lakosság támogatja munkájukat. A törvényjavaslat erre igényt tart, erre ösztönöz, ezért a törvény ismertetésére is megfelelő figyelmet kell fordí­tanunk. A törvényjavaslatot, annak indoklását elfogadom és elfogadásra ajánlom. A Parlamentben pénteken összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Képünkön: az ülésterem. Parlamenti folyosó

Next

/
Thumbnails
Contents