Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-17 / 105. szám

*sV Világ proletárjai, egyesüljetek! X/V v^Y Dunántúli Ilanlo XXXVIII. évfolyam, 105. szám 1981. április 17., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból II komiéi nagypiacon • Jogerős ítélet korrupciéért „Katzírz csodálatos »olt” fllvics Gyula esélyei Elfogadták a megújított államigazgatási törvényt Tímár Mátyás bankbeszámolója A Parlamentben pénteken összeüli az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Képünkön: Kádár Já­nos és Gáspár Sándor az ülésteremben. C sütörtökön délelőtt 11 órakor a Parla­mentben összeült az országgyűlés. Tör­vényhozó testületünk tavaszi ülésszakán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak más togjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tag­ja. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az üléssza­kot. Bejelentette, hogy az or­szágos választási elnökség be­nyújtotta az időközi választásról szóló jelentését, amelyet a par­lament jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága tudomásul vett. s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Buda­pest 33. számú választókerület­ben megválasztott Maróthy László országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételek­nek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolá­sát. Az országgyűlés az orszá­gos választási elnökség jelenté­sét tudomásul vette és Maróthy László országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyű­lés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletekről, majd elfo­gadta az ülésszak tárgysoroza­tát: © Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítá­sára és egységes szövegére vo­natkozó törvényjavaslat. Elő­adó: dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter. (í) A Magyar Nemzeti Bank­nak az ötödik ötéves tervidő­szakban végzett tevékenységé­ről szóló tájékoztató. Előadó Timár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy­miniszter emelkedett szólásra. Dr. Márkája Imre miniszteri expozéja Markója Imre miniszteri ex­pozéjában azon fő gondolat köré csoportosította mondaniva­lóját, hogy a beterjesztett tör­vényjavaslattal az államigazga­tási eljárás korszerűsítése a cél. E jogszabály-tervezet elfogadá­sa és törvényerőre emelése — mutatott rá — fontos hozzájá­rulást jelenthet ahhoz, hogy folytatódjék közigazgatásunk szükséges megújulási folyama­ta, mindinkább igazodjon mai életünk követelményeihez. E fo­lyamat fundamentumaként em­lítette a szocialista demokrácia további szélesítését. Az állam­élet fejlesztésének kérdésköré­ben szólt a demokratikus cent­ralizmus elvének következetes megvalósításáról, elemezte a Minisztertanács testületi mun­káját és sorra vette a miniszté­riumok, az országos hatáskörű szervek feladatait hatósági, jogalkalmazói munkájuk korsze­rűsítése, egyszerűsítése érdeké­ben. A tanácsokkal kapcsolat­ban megnövekedett önállósá­guk kapcsán megjegyezte: nem elegendő csupán jogilag felru­házni a tanácsokat és a gaz­dálkodó szervezeteket ilyen ön­állósággal, hanem egyidejűleg a feltételeket is biztosítani kell ahhoz, hogy jól tudjanak élni kibővült hatáskörükkel. Miként az expozéban el­hangzott: társadalmi érdek, hogy — a lakosság igényeinek, szükségleteinek mind színvona­lasabb kielégítése érdekében — az igazgatás szervezési-szolgál­tató jellegét a jövőben erősít­sük. Itt fontos teendőként emlí­tette a miniszter a közigazga­tás koordináló, összehangoló szerepének és tevékenységének fejlesztését, amely — mint mondta — biztosítéka lehet va­lamennyi helyi erőforrás össze­fogásának, ésszerű és leghaté­konyabb hasznosításának, s en­nek révén annak is, hogy a te­rület- és településfejlesztési cé­lok mihamarabb megvalósulja­nak, minél jobban kielégítsék a lakosság szociális, kulturális és egyéb igényeit. Az ésszerű ta­karékoskodás az élet minden területén alapvető követelmény, s ez kihat az igazgatás rendel­kezésére bocsátott pénzeszközök mértékére is, viszont jó koordi­náló, összehangoló tevékeny­séggel bővíthetők a lehetősé­gek a lakosság „közérzetének" javításához. Ennek pedig első­rendű politikai jelentősége van — mutatott rá Markója Imre, majd szinte tételesen elemezte a beterjesztett törvényjavasla­tot. A javaslat — mondotta - arra törekszik, hogy az indokolt és lehetséges mértékben tovább egységesítse az államigazgatási eljárást. Az újjászülető törvény hatályát csaknem valamennyi államigazgatási eljárásra ter­vezzük kiterjeszteni, és a törvény rendelkezéseitől csak ott lehet majd eltérni, ahol ezt a jog­szabály kifejezetten megengedi. Sajátos vonása a javaslatnak, hogy általánosságban, az egész eljárás során csökkenti az írás­beliséget, és lehetővé teszi a korszerű technikai eszközök al­kalmazását. Minden ügyfelet, másszóval minden állampolgárt érintően hangzott el az expozéban, hogy az államigazgatási eljárásban a legáltalánosabb jogorvoslat a fellebbezés; a törvényesség eljárási garanciái között is el­sődleges helye van a fellebbe­zési jog biztosításának. Ezért a törvényjavaslat minden első fo­kú h.sorozat ellen biztosítja ezt a jogorvoslatot, kivéve a Mi­nisztertanács vagy annak tagja által hozott első fokú határoza­tot. Új szabályozást vezet be a törvényjavaslat az államigazga­tási határozatok bírósági felül­vizsgálatára, amely a szocialis­ta törvényesség egyik igen haté­kony, elismert eszköze. Tételes felsorolás helyett a törvény új szövege egy általános szabályt tartalmaz, s ebben rögziti, hogy az alkotmányban biztosított, és más alapvető személyi, családi és vagyoni jogot megvonó vagy korlátozó, illetve ilyen kötele­zettséget megállapító állam­igazgatási határozat támadha­tó meg bíróság előtt. A javas­lat szerint - a törvény végrehaj­tásaként — minisztertanácsi ren­delet határozza meg részletesen a bírósági felülvizsgálat ese­teit. Megváltozik a végrehajtá­si bírság összege: azzal szem­ben, aki az államigazgatási szerv határozatának nem tesz eleget, az eddigi 1000, illetőleg 5000 forint helyett 10 000 forint bírság szabható ki. Mivel az államigazgatási határozatok gyors végrehajtása elsődleges társadalmi érdek, a törvényja­vaslat a végrehajtás elévülését (Folytatás a 2. oldalon) Megválasztották a párt vezető szerveit A Német Szocialista Egység­párt vezető szerveinek megvá­lasztásával csütörtökön befeje­ződött a párt X. kongresszusa. A délelőtti zárt ülésen a kongresszusi küldöttek megvá­lasztották az új Központi Bi­zottság és Központi Revíziós Bizottság tagjait, majd a KB a maga soraiból megválasztotta a vezető szerveket. A választás eredményét Erich Honecker ismertette a kong­resszusi küldöttekkel. Az NSZEP KB főtitkárává is­mét Erich Honeckert választot­ták meg. A Központi Bizottság titkárai közül megerősítették tisztségé­ben Hermann Axent, Horst Dohlust, Kurt Hagert, Joachim Herrmannt, Werner Jarowins- kyt, Inge Lángét, Günter Mitta- got és Paul Vernert. A régi KB-tilkárok közül a 77 eszten­dős Albert Norden professzor visszavonult és Gerhard Grüne- beíg, a közelmúltban hunyt el. Központi bizottsági titkárrá vá­lasztották Werner Feliét, Holle megyei első titkárt, aki eddig is a Politikai Bizottság tagja volt. A KB Politikai Bizottságának összetétele változatlan maradt. Gerhard Grüneberg és Albert Norden helyére nem választot­tak új tagot. A PB tagjai: Her­mann Axen, Horst Dohlus, Werner Felfe, Kurt Hager, Joachim Herrmann, Heinz Hoffmann, Erich Honecker, Werner Krolikowski, Erich Miel- ke, Günter Mittag, Erich Mük- kenberger, Konrad Naumann, Alfred Neumann, Horst Sin­dermann, Willi Stoph, Harry Tisch és Paul Verner. A Politikai Bizottság új pót­tagjává választották Günter Schabowskit, a Neues Deut­schland főszerkesztőjét. Továb­bi PB póttagok: Werner Jaro- winsky, Günther Kleiber, Egon Krenz, Inge Lange, Margarete Müller, Gerhard Schürer és Werner Walde. A KB Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke ismét Erich Mückenberger lett, a Központi Revíziós Bizottság elnöke pe­dig Kurt Seibt. Záróbeszédében Erich Ho­necker, az NSZEP KB főtitkára méltatta a hatnapos pártkong­resszus jelentőségét és újból hangsúlyozta, hogy az embe­rek javára, a nép boldogulá­sára következetesen végrehajt­ják az NSZEP határozatait. A párt a nyolcvanas évekre kije­lölte a továbbhaladás útját. Erich Honecker rámutatott, hogy e feladatok végrehajtásá­hoz békére van szükség. Az NSZEP KB főtitkára hitet tett a nemzetközi szolidaritás elmélyítése, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom összeforrottságár.ak erősítése mellett. A kongresszusi ülés az Inter- nacionólé eléneklésével ért vé­get. * Csütörtökön délután az NSZEP X. kongresszusának zá­róaktusaként fogadást rendez­tek a kongresszuson részt vett külföldi delegációk tiszteletére. Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Csütörtökön Budapesten be­fejeződtek a tárgyalások Falu­végi Lajos, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Zvone Drágán, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság szö­vetségi végrehajtó tanácsának elnökhelyettese között. A két ország gazdasági kapcsolatai­nak helyzetét és az együttmű­ködés hosszú távra szóló fej­lesztésének lehetőségeit vitat­ták meg. A magyar-jugoszláv gazda­sági együttműködés hosszú tá­Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesztette be az államigazgatási törvény módosítá­sáról szóló javaslatoi vú fejlesztésének lehetőségei­vel kapcsolatban megállapítot­ták, hogy — a már meglevő kooperációs megállapodáso­kon kívül — elsősorban az energetikában, a nyers- és alapanyagok kutatásában és termelésében, a feldolgozóipar egyes progresszív ágazataiban és az élelmiszergazdaságban kínálkoznak együttműködési le­hetőségek. A közlekedés és szállítás területén további konkrét intézkedéseket tarta­nék szükségesnek, főként a fo­lyami és tengeri szállítás fej­lesztése érdekében. Megálla­podtak a harmadik piaci együttműködéssel kapcsolatos további tennivalókban. Véleménycserét folytattak a két ország közép- és hosszútá­vé gazdaságfejlesztési céljai­ról. Zvone Dragon felkereste a Világgazdasági Tudományos Intézetet, ahol a világgazda­ság jelenlegi és távlati helyze­téről véleménycserét folytatott Bognár József akadémikussal, az intézet főigazgatójával. Meglátogatta a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárat, ahol Horváth Ede vezérigazgató a gyár fejlesztési terveiről, vala­mint a Rába—Dinara közötti együttműködés helyzetéről és távlatairól adott tájékoztatást. Zvone Dragon és kísérete csütörtökön a késő esti órák­ban elutazott Budapestről. flz országgyűlés tavaszi ülésszaka Qz NSZEP-kongresszus záróülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents