Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-14 / 102. szám

1981. április 14., kedd Dunántúlt napló 3 Húszéves a szervezett nyúltenyésztés Baranyában v " a szerves- trágya-hiány Szállítás 20—30 kilométerre Méregdrága fuvarok Hét kilométerről. Kovácshi- dáról kézi kocsival hozza a szerves trágyát harkányi kis­kertjébe Varga Sándor. Bara­nyában a kiskerttulajdonosok magukra vannak utalva a trá­gyázás idején és mindenki a maga módján „hajtja fel" a szükséges mennyiséget. Megyénk városaiban a kis­kerttulajdonosok nehezen vagy sehogysem szerzik be a szerves trágyát. Kishajmásról Pécsre Aggasztó a hiány Pécsett. Vasason legalább ötszázan Szederkényből, Martonfáról, Marázáról vásárolják a tehén­trágyát, mivel fekált nem kap­nak és egyre kevesebb a nyúl- trágya. A Pécsi Szőlő- és Gyü­mölcstermelő Szakcsoportból tóob mint kétszázan Garét, Kökényt, Kishajmást járják be, mert fekált a helyszínre nem visz ki a Talajerőgazdáikodási Vállalat. A Pécsi Áfész Mecsek nevű szőlő- és gyümölcster­mesztő szakcsoportja görcsö- nyi, lothárdi, pellérdi, újpetrei állattartó gazdákkal tartja a kapcsolatot. Szőlő-, gyümölcs­ös zöldségtermesztőket sújt a hiány, ugyanis a pécsi nyúl- és baromfitartók, fuvarosok sa­ját célra használják fel az ál­lattartás „melléktermékét”. Pellérden csak 30 tehén, egy pár ló van a portákon és a kistermesztők hiába kérnek fe- káltrágyát, a palántásoknak meg nincs tőzegük. A hosszú- hetényiek a pécsiekkel, a kom­lóiakkal együtt rendszeresen „ostromolják” a bogádi tsz-t, amely megszigorította az áru­sítást még a tagjaj számára is, mivel kötelezték a tsz-eket az összes szerves trágya haszno­sítására a saját földjeiken. Ugyanez vonatkozik a pécsi kertbarátok többi beszerzési forrására is, így a reménypusz­tai, a kövágószőllősi és a gör- csönyi tsz-re is. Néha azért ér­tékesítik a felesleget, de a legtöbbször épp ekkor hiá­nyoznak a trágyamarkoló- és rakodógépek, a szállítóeszkö­zök, mert mezei munkára ve­zényelték ki őket. Ha hozzájut­nak is, akkor épp esik az eső és ekkor lehetetlen a kisker­tekhez bemenni a megrakott járművekkel. Drágulnak a mű­trágyák, míg szerves trágyában szűkölködnek a tsz-ek. A re­ménypusztai tsz-ben például csak 10—15 évenként kerül ugyanabba a táblába ismét istállótrágya. Tíztől száz forintig A kiskerti „trágyaéhség" Pécs utón a legaggasztóbb Komlón, ahol a Zrínyi Ilona kertészszakcsoport hatszáz tag­Műtrágya készül a hőerőmű zagytava mellett ja évente 20—25 vagonnal igé­nyel, de ennek parányi töredé­kével is beéri Baráturról, Ká- tolyból, Vázsnokról, Bodolya- bérről és Magyarhertelendről. Fekált és tőzeget rég nem biz­tosítanak nekik. Egyidőben adott teherautót a helyi tsz, de csak tíz kilométeren^ túli távolságra. A mohácsiak be­szerzési „bázisa” Nagynyárád, Somberek bikatartó háztáji gazdaságai, tudniillik a két helyi tsz minden szerves trá­gyát „felél". A Siklósi Áfész kertbarát tagjai pedig Matty- ra, Godisára, Drávaszabolcsra kocsiznak ki a kitűnő lótrágya reményében. Az árak kúsznak felfelé. A fuvardíj egyköbös kocsival 150, egy hattonnás teherautó­val 100-200, de 1000-1100 is, Zetorral 1200, egy billencsau- tóval 750-800, egy parasztko­csival 500—800 forint is lehet, de rekord a Hegyhátról Pécs­re hordás, amikor az öttonnás teherautó 3500 forintért „dol­gozik”. Tény, hogy maszek úton ezer forint felett kezdő­dik a tarifa. A trágyaárak is ingadoznak tsz-ek és háztáji gazdaságonként, így van 10, 12, 15, 25, 30 és 40 forintos is mázsánként, de a bikáé elér­heti a 100 forintot is. Nem népszerű a drága ára miatt a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat humuszbankjának és a dunavarsányi tsz-nek a kom­posztja. Ezzel szemben a most már majdnem teljesen hiányzó tőzeges fekália mázsá­ja 7—14 forintos áron „futott". A kézi fel- és lerakás órabére jelenleg 35-45 forint. Jármű kellene A beszerzési gondok enyhül­nének, ha a Talajerögazdálko- dási Vállalat jobban ellátná a kiskerttulajdonosokat első­sorban a megyeszékhelyen. A tsz-ektől, a teherautókkal ren­delkező vállalatoktól könnyeb­ben, vagyis kevesebb bürokrá­ciával lehessen szállítóeszközt bérbe venni, igényelni, vagy a Pécsi Tempó Általános Szol­gáltatóipari Szövetkezet foga- tos szállítást vállalhatna. Szap­pan Pál, a komlói Zrínyi ker­tészcsoportban egy éven át maga vásárolta fel öt faluból és osztotta szét a trágyát: eh­hez az „akciójához" a tsz-től kapott egy járművet. Azonban a többi szakcsoportvezető sze­rint a közös beszerzés drá­gább mint az egyéni. Kom­poszt házilag is készíthető, de a pécsiek inkább jobb minő­ségű fekált akarnak venni. Csuti János Erb János felvétele Baranya megyében a föld- művesszövetezetek 20 eszten­dővel ezelőtt, 1961-ben vásá­roltak először kistenyésztőktől húsnyulat, és ebben az évben alakult meg Pécsett az első .nyúltenyésztő szakcsoport. 1962-ben Baranya megyé­ben a nyúltenyésztő szakcso­portok száma 10-re, a taglét­szám 225 főre növekedett. Szakcsoport alakult Kovácshi- dán, Beremenden, Sellyén, Mágocson, Mohácson és Sás- don. A nyúltenyésztés megindítá­sához a földművesszövetkeze­tek minden lehetőséget meg­adtak a kezdő nyúltenyésztők­Miniüzem a barakkváresban A Finomkötöttárugyár barakkvárosi varrodája A Hőerőmű melletti barakk­labirintusban alig találni meg őket. a tábla is csak szerényen hirdeti, hogy a Buda­pesti Finomkötöttárugyár 2-es számú gyárának pécsi telepe. Portás sincs, az egyszerű bejá­rati ajtó melletti csengőn kell jelezni, ha valaki bebocsáttatást kér. És az üzemvezetőnő, Pres­sing Istvánná, mint szívélyes há­ziasszony invitálja a látogatót. Belül szűk folyosó, parányi iroda, kis alapterületű munka­helyek, mégis tisztaság, rend és jó munkahangulat. A Hőerőmű építésének idejé­ből megmaradt egykori felvo­nulási épület ma 55 asszonynak ad munkahelyet és kereseti le­hetőséget. És talán nincs is még egy ennyire nőies munka, mint amit ezek az asszonyok végez­nek. A varrógépek alól ugyanis puha bébi rugdalózók, tipegők, totyogónak elkeresztelt nadrá- gocskák — amibe gumibugyi és Családias hanaulat, szorgalmas munka pelenkabatyú is bele van mé­retezve - játszóruhák, óvodás- komáknak kertésznadrógok ke­rülnek ki, megannyi kedves bé­biholmi.- Itt nálunk csak összeállítás folyik, a megkötött, kiszabott félkész árut hetente kapjuk Bu­dapestről. A kiskunhalasi kö­töttáru gyárnak Is dolgozunk bérbe — mondja az üzemvezető­nő. Az eldugott miniüzemben az elmúlt évben is 225 000 gyer­Ugyvitelszervezés és gépesítés címmel nyílt kiállítás tegnap dél­után Pécsett, a Tudomány és Technika házának földszinti ter­mében. Az NDK-beli ROBOTRON*cég legújabb típusú adatrög­zítő, elektronikus könyvelő és számlázógépeit, elektronikus köny­velő és számlázó automatáját, illetve irodai elektronikus adatfel­dolgozó berendezését mutatja be. A kiállítás naponta tíz órától délután öt óráig tart nyitva és pénteken zár. A bemutatót a RO­BOTRON Export-Import Külkereskedelmi Irodája, a Pénzügymi­nisztérium Szervezési- és Ügyvitelgépesitési Intézete, a Műszer- és Irodagépértékesitő Vállalat, valamint az MTESZ Baranya megyei Szervezete rendezte. Erb János felvétele mek- és bébiruhát készítettek a belföldi kereskedelem számá­ra, szovjet export megrendelés­re 31 000 darabot, és bár a tc- késexport nagyon csekély, még­is megemlíteném: 3500 darob itt készült bébiruhát értékesítet­tek Nyugaton. Ezenkívül Kiskun­halasnak hetente 2000 kertész­nadrágot készítenek bérben. — Annyira gyönyörűen ter­meltek az elmúlt évben az asz- szonyaink — folytatja Pressing Istvánné, aki nagyon régi dol­gozója a „Finomkötöttnek", de csak 1980. május 1-től üzemve­zetője —, hogy prémiumként 45 000 forintot tudtunk kioszta­ni. Nagyon szorgalmasak ezek a nők. Hatkor kezdünk, de aki­nek az autóbusza előbb ideér, nem várja meg a munkaidő kezdetét, rögtön dolgozni kezd. Van akit már fél 6-kor a var­rógép mellett lehet találni. Át­lagkeresetük 3200 forint. Míg a varrodában a gépek kattogása a domináló, addig a kézzel varrók parányi műhe­lyében szinte családias a han­gulat. A rádióból halk zene szól, és miközben a kéz gyorsan jár, meg lehet beszélni az elő­ző esti tévéműsort, hogy ki mit főz. és az otthoni problémákat. A meóban naponta mintegy 1000 kisruhát kell átvizsgálni aprólékosan. Az egyes darabo­kat cédula kíséri és a gyártás során ráírják, melyik munkafo­lyamatot ki végezte. így aztán hiba esetén tudják, kihez kell visszavinni, javítani. A kész hol­mit eztán hatalmas műanyag zsákokba csomagolják és He­tente kétszer jön érte a szállí­tó kocsi. Porányi üzem — egykori fel­vonulási épület — egyszerű kül­sővel. szerény belső környezet­tel, és mégis, az itt dolgozók jól érzik magukat és jelentős értéket állítanak elő. Sarok Zsuzsa nek. A SZÖVOSZ, a MÉSZÖV és a MÉK (jelenleg Zöldért) szakemberei faluról falura jár­va átadták a nyúltenyésztési ismereteket újabb nyúltenyész- tőknek. 1963-ban megkezdődött a tenyésznyúlkihelyezés is. Ez ab­ból állt, hogy a szövetkezetek a jobb tenyésztőktől megvá­sárolták a nyulakat és kiadták a kezdő tenyésztőknek. — 1963- ban mintegy 500-at. Csak pél­daként említem, 1979-ben 11 000-et. Ezt is Bikáiról, illetve törzstelepekről. 1967-ben a felvásárlás meg­haladta az 50 000-et. Ekkor ha­tározták el a pécsi nyúlte­nyésztők és baromfitenyésztők, hogy közösen „Mecsek kisállat­tenyésztő Szakszövetkezet" né­ven önálló egységet hoznak létre. A szakszövetkezet alaku­lása után a Baranya megyei MÉSZÖV 300 000 forint jutta­tást, megfelelő helyiséget és irodaberendezést biztosított a szakszövetkezetnek. A MÉSZÖV közreműködésé­vel a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek is hozzáfogtak a nyúltenyésztéshez. A beremen- di Dózsa és az egerági Gyöngyvirág Tsz kezdeménye­zését említhetjük meg. 1969-ben Baranya megyéből Indult el először Olaszország­ba közvetlen nyúlszállítmány. Egyébként a szövetkezetek a felvásárolt nyúl döntő többsé­gét a Baromfiiparon keresztül szállították elsősorban kül­földre. Ebben az évben a több csatornás felvásárlási lehető­séggel élve több szerv kezdett foglalkozni a húsnyúl felvásár­lásával, így az első nyúlhábo- rú is Pécsett robbant ki, a Me­csek Kisállattenyésztő Szak- szövetkezet és a szederkényi tsz között. Évről évre növekedett a fel­vásárlás mennyisége. A Baranya megyei ófészek 20 év alatt 7 131 996 húsnyulat vá­sároltak fel 179 288 mázso súlyban. Az első tíz évben 17 300 mázsát, míg 1980-ban egyetlen év alatt 17 122 má­zsát vásároltak fel. Baranya megyében alakult | ki az ország legnagyobb nyúl­tenyésztő gazdasága, a Bikali Állami Gazdaság. Ahonnan a kistermelők is nagy mennyi­ségben kapnak tenyésznyulat, a bikali Fehér Gyöngy Bara­nyában elterjedt. Jellemző, hogy 1963-ban 500 ellenőrzés nélküli tenyésznyulat helyeztek ki az áfészek, 1979-ben pedig 11 000-t. Döntő többségét Bi­káiról. A szakcsoportok erősödtek, számuk és taglétszámuk növe­kedett. 1962-ben a tíz szak­csoportban 225-en tevékeny­kedtek, 1980-ban 57 szakcso­portban mintegy 2500 szerve­zett nyúltenyésztő tömörült an­nak érdekében, hogy a te­nyésztői, állategészségügyi, takarmányozási munkák a kö­vetelményeknek megfelelően korszerűsödjenek. A 20. évforduló ünnepi han­gulatát rontja az, hogy 1981-re a házinyúl felvásárlási ára csökken. Ugyanis csak a téli idő­szakban emelkedik 2 forint/kg- mal, a nyári időszakban pedig 5 forinttal csökken. A megyei nyúltenyésztők 90 százaléka több éves szerződést kötött, ennek alapján nem hajlandók módosítani lefelé az árakat. A nyúltartáshoz szükséges korszerű fémketrecek ára ugyanis évről évre növekszik, így nyúltenyésztőink nem tud­nak lépést tartani az árakkal és ennek folytán a korszerű ketrecellátás nem növekedhet olyan ütemben, ahogy az kí­vánatos lenne. A MÉSZÖV koordinálásával az elért eredményeket szeret­nénk stabilizálni, sőt a téli idő­szakban további fejlődést elér­ni. Balázs János, a MÉSZÖV főosztályvezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents