Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-02 / 91. szám

v' 1981. április 2., csütörtök Dunántúli napló A pécsi vasutasok szolgálatában Átadták r ■-W' az ui üzemi és szaciális bázist js Szállodai kényelem Evek óta érdeklődéssel figyel­ték a vonattal Pécsre érkezők, vagy innen indulók a főpálya- udvar tőszomszédságában for­málódó, nyolcemeletes épület­tömböt. Impozáns külsejével kedvező képet nyújt a város mondhatni legnagyobb kapujá­nak. Jelentősége persze elsősor­ban a helyi vasutasok körében óriási, hiszen itt kap helyet a MÁV pécsi csomópontjának üze. mi és szociális központja. A több mint 100 millió forint értékű beruházás műszaki át­adása megtörtént, tegnap meg­kezdődött a beköltözködés. Az 5-600 embert szolgáló szociá­lis létesítményt április 4-re bir­tokukba vehetik a dolgozók. A középmagas, kilenc szintes épülethez kapcsolódó lepény­szerű szárny építészetileg szép összhatását fokozzák a nagy üvegfelületek, valamint a bur­kolatként alkalmazott, mázas pi- rogránít és az alumínium díszí­tés. Rendeltetését tekintve az épületkomplexum három fő célt szolgál: üzemi, szociális és ok­tatási bázis. A fogadószinten 370 főre mé­retezett öltöző, mosdó található; ugyanitt kaptak helyet a vas­út üzemviteléhez kapcsolódó ki­szolgáló egységek, ezenkívül a hőközpont és az ellátó gépé­szeti berendezések. . Az első emelet az oktatási főnökségé lesz, három légkondicionált előadóterem - közülük a leg­nagyobb 150 négyzetméter —, tágas előtér ruhatárral, büfével. Ugyancsak ezen a szinten jól BKR-közgyűlés Baján Eredményes év — új szolgáltatások Kilencedik évzáró közgyűlé­sét tartotta tegnap Baján, a városi pártbizottság székházá­ban a Bajai Kukoricatermelési Rendszer. A tanácskozást Vá­mos Ferenc, a Bajai Mezőgaz­dasági Kombinát vezérigazgató­ja nyitotta meg, üdvözölve a 156 partnergazdaság képvise­lőit és a 13 megyéből érkezett párt- és állami vezetőket. Érté­kelte a nagymúltú termelési rendszer eddigi fejlődését. Tá­jékoztatást adott a rendszer külkapcsolatairól a Szovjetunió­ban, Bulgáriában, Mexikóban elért kukoricatermelési eredmé. nyékről, a kombinát és a rend-- szer külföldi szerződéseiről. Az NDK Forschtritt-céggel kötött megállapodásról egy új, 120 felszerelt üzemorvosi rendelőket, elsősegélynyújtó helyiségeket is kialakítottak, itt működik majd a MÁV körzeti egészségügyi fel­ügyelete. Külsőre a további hét emelet olyan, mint egy szálloda: az épület két végén széles lépcső­ház liftekkel, középen folyosó, ahonnan két. és háromágyas szobák nyílnák. Talán nem is sántít a hasonlat, mert itt ta­lálható a munkásszállás, lakta­nyaszobák, lakóotthonok, ven­dégszobák, mind mosdóval, be. épített szekrénnyel, házitele­fonnal felszerelve. A forduló szolgálatot végző vonatszemély­zet pihenését, a munkahelyüktől távol élők vagy éppen bentla­kásos tanfolyamokon részt ve­vők kényelmét társalgók, tanu­lószobák és hűtőszekrénnyel, konyhafelszereléssel berendezett étel melegítő- helyiségek szolgá I- ják. Mindehhez szép panoráma 'nyílik körbe a városra. Amellett, hogy nagymértékben javul a pécsi vasutasság szo­ciális ellátottsága, megemlíthető még, hogy az új épülettel a környezet is megváltozik. Ha­marosan elbontják a palán- kokat, rendezik a terepet, a bel­ső udvarba zöldterület és tér­plasztika kerül. Könnyebb lesz a külső vágá­nyok megközelítése, a raktárak felőli oldalon parkosítanak, vagyis az utazóközönség is so­kat nyer az átalakulás után. Mindezt a vasutasnapra tervezik kialakítani. Németh Tibor Megkezdődött a termetes a märkushegyi bányaüzemben Szenet ad — fél évvel határidő előtt — az eocénprogram első bányája, az Oroszlányi Szénbányák márkus- hegyi üzeme. Szerdán megindították a szállítószalagot, amely néhány percen belül felhozta az első front­fejtésből a kiváló minőségű barna­szenet. Az ünnepélyes pillanat részt­vevői között ott volt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai és Ko­vács László, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkára is. Márkushegy a hazai szénbányászat történetében példátlanul rövid idő. 45 hónap alatt készült el. Márkus­hegy már most napi 1200 tonna szenet ad, ez évi terve pedig 300 000 tonna. A termelés közben tovább folytatják az építést. A beruhá­zást — a tervezettnél ugyancsak fél évvel korábban — 1984-ben tervezik befejezni. Havasi Ferenc a Központi Bi­zottság nevében gratulált a bánya tervezőinek, építőinek. Megköszönte a szovjet szakemberek segítségét, amelyet a szovjet bányák építésében szerzett tapasztalataik átadásával és a kiváló teljesítményű szovjet gépek szállításával nyújtottak. A Kodály kórus Urawából Jun Aso karmester és az egyik zenész a zenekar legkisebb, illetve legnagyobb hangszerével Japán muzsikusok pécsi hangversenye Urawa város Tokiótól har­minc kilométerre fekszik. Négy- százezer lakosa van, ez Ja­pánban kisvárosi lélekszámnak felel meg. Urawa most halla­tott magáról először Magyar- országon: a városban működő Kodály Vegyeskor egy része hazánkban turnézik a fukuokai lurulyazenekar harminc tagjá­val együtt. Kodály énekkar Japánban? Nem, nincs tévedés. Keiji Usu- ki, a kórus vezetője öt évvel ezelőtt a kecskeméti Kodály Intézet hallgatója volt. Haza­térte után alakította meg az énekkart, amely a nagy ma­gyar zeneszerző nevét vette föl. — Egy tokiói szereplésünk alkalmával ismerkedtünk meg a fukuokai zenekarral — meséli a karnagy. — Azóta gyakran lépünk fel együtt, annál is in­kább, mert havonta egyszer Fukuokában tanítok. Az Acta Recorde Orchestra nevű együttest Jun Aso vezény­li. Elismerően nyilatkozik a pécsi Mozgalmi Ház nagyter­mének akusztikájáról. A zene­kar tagjai között egyaránt ta­lálunk diákot és munkást, 20 és 50 éves muzsikust. Legérde­kesebb hangszerük egy cont- rabass-blockflőte, amely Mün­chenben készült, s csupán egy darab — az övék — található belőle Japánban. Reneszánsz, japán és ma­gyar szerzők műveit bemutató tegnap esti színvonalas mű­soruk Pécs zenei életének fi­gyelemre méltó eseménye volt. H. J. lóerős traktor kifejlesztésére, amelynek prototípusa már a ba­jai kombinátban dolgozik. Utalt azokra a tárgyalásokra, ame­lyek alapján az ,,E" betakarító, család márkaszervizének kifej, lesztésére kerül sor. Az elmúlt ötéves terv, az 1980-as év eredményeit, vala­mint a hatodik ötéves terv fel­adatait Juhász László, a BKR igazgatóhelyettese ismertette. Az elmúlt évben a BKR 132 part­nergazdaságában, 165 000 hek. táron öt növény szaktanácsadá­sát végezte. Öt év alatt a búza átlagtermése 4,24 tonnáról 4,92 tonnára, a kukorica termése 4,35-ről 5,61 tonnára, a napra­forgó 1.4-röl 2,0 tonnára, a szó. ja átlagtermése 75, a lucernáé 35 százalékkal növekedett. A rendszei az elmúlt évet is ered­ményesen zárta. A tiszta nyere­ség meghaladta a 30,3 millió forintot, melyet 93 milliós árbe­vételből produkáltak Az év so­rán 24 új gazdaság lépett be a rendszerbe, a BKR jelenleg 156 partnergazdaságban, 239 000 hektár területen műkö­dik. Két új körzet alakult, sze­gedi és keszthelyi székhellyel. Tizenhatmilliós beruházással új szervizműhelyt épített a rend­szer Baján, ezzel már az idén jelentősen javult a javító-szerelő szolgáltató tevékenység. A Ba. ranya—Somogy megyei partner, gazdaságok jobb műszaki ellá­tását a görcsönyi tsz-ben létesí­tett javítóműhely és anyag­alkatrészraktár biztosítja. A partnergazdaságok képvi­selői felszólalásukban elisme­réssel szóltak a BKR technoló­giai rendszerérő! a hozamok növekedésére, ugyanakkor rá­mutattak a kukoricatermelés költségeinek nagymértékű emel. kedésére és sürgetőnek nevez­ték az anyag- és alkatrészellá­tás javitását. E téren jelen­tős előrelépést ígér már erre az évre a BKR és a dél-magyar­országi AGROKER vállalatok együttműködése a gépbeszer­zés, anyagellátás, szervizszol­gáltatásnak javítására. Beveze. tik a használt gÓDek visszavál­tását, bontásit és a még jó állapotban lévő alkatrészek visszajuttatását a felhasználók­hoz. Dr Nagy Bálint, a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai fő­osztályának vezetője felszóla­lásában hangsúlyozta, a kor­mány értékelése szerint a terme, lési rendszerek az elmúlt tíz év. ben jelentős szerepet töltöttek be a mezőgazdaság fejlődésé­ben. Egyben megfogalmazta az új elvárásokat is. A hatodik ötéves tervben a területfejlesztéssel párhuzamo­san a BKR az eddiginél dinami. fcusabb évi 15 millió forintos műszaki fejlesztést valósít meg. Az eddig szaktanácsok nö­vények mellett 1981-től meg­kezdik a takarmánynövények és gyepterületek szaktanácsolá- sát. — Rné — Kiváló lett a KIOSZ pécsi csoportja Vezetőség- és megyei kül­dött választó értekezletét tar­totta kedden este Pécsett, a KPVDSZ művelődési házában a KIOSZ Pécsi Szervezete. Ér­tékelték az elmúlt öt év mun­káját, megvitatták a kisiparo­sok tevékenységét tovább ösz­tönző javaslatokat. A KIOSZ Pécsi Szervezete első ízben nyerte el a „KIOSZ kiváló alapszervezete” címet és vándorzászlót, melyet más országos kitüntetésekkel együtt dr. Baranyai György adott át az országos vezetőség nevé­ben. Az 50 éves kisipari mun­kásságért aranygyűrűt: Remes Ferenc órás, Kabáth János ko­sárfonó, Gernert József férfi - szabó és Balázs Kálmán férfi­szabó; a 25 éves kisiparos munkásságáért ezüstgyűrűt Friedrich István lakatos kapott. A Kiváló szervezeti munkáért kitüntetést Széphelyi Ferenc női szabó, míg a Kiváló kis­ipari munkáért kitüntetést Tóth Ede órás vette át. A KIOSZ Pécsi . Szervezete újonnan megválasztott vezető­ségének elnökévé ismét Grőbl Ferenc villanyszerelő mestert és titkárává ismét dr. Varga Lászlónét választották. M. L. Új méretek a csecsemő­ruházatban 1981. április 1-től érvénybe lépett az új csecsemőruha mé­rettáblázat. Lényege, hogy a csecsemőruháknál a gyermekek különböző fejlődési szakaszai­ban elért testhosszúságát, egyes testrészeinek kerületét vették figyelembe, a testsúly csak a pelenkázónadrágok mé­reteinél játszik szerepet. A testmagasság, a fej-, mell-, has- és csípőkerüle^, a külső és belső hossz adatai alapján hétféle új méretet vezettek be: jelük 50-től 86-ig terjed, a szá­mozások hatosával ugranak. Az üzletekbe, így a pécsi Gólyába is megérkeztek már az új termékek. Az ipar ter­mészetesen már csak az új méreteknek megfelelő bébiru­hát gyártja, s ezek lassan ki- * szorítják az üzletekből a régit. Egyelőre, hiszen a raktárak nem ürültek ki, egymás mellett kapható a régi és az új méret szerinti választék, az újak a kí­nálat hatvan százalékát teszik ki. P intér János 1923 és 1933 között alapította azt az arborétumot, amely ma Pintér-kert néven ismert. A Tety- tyén, csodálatosan szép kör­nyezetben kialakított kert csa­ládi tulajdon volt; a különleges növényekkel, elsősorban fe­nyőkkel és örökzöldekkel dúsan beültetett hatalmas park ala­pítójának halála után lassan pusztulásnak indult, végül tel­jesen elvadult. A valamikori magánarboré­tum szépségének helyreállítá­sáért és értékeinek megőrzé­séért a Dél-dunántúli Termé­szetvédelmi Főfelügyelőség 1975-ben kezdte meg a küz­delmet; a legintenzívebb mun­kát az elmúlt évben végezték, s így ennek eredményeképpen tavaly ősszel két hétfe mór megnyithatták az arborétum egy részét a nagyközönség előtt, A kert helyreá+lításánál meg kell említeni, hogy igen sokan végeztek társadami mun­kát, összesen hatmillió forint értékben. Közülük különösen kiemelkedő segítséget nyújtott •a Mecseki Szénbányák: ők fék­Szoborpark az örökzöldek között Megnyílt a Pintér-kert Közel háromszáz ritkaság tettek le 130 méter hosszú víz­vezetéket, ugyanennyi kábelt, s megtisztogatták a két és fél hektárnyi területet a cserjék­től, melyek az elmúlt évtize­dekben elburjánzottak a Pin­tér-kertben. Ahogy Szabó Lajostól, a fő­felügyelőség igazgatójától megtudtuk, szinte csak centi­méterről centiméterre tudtak haladni a munkával, ám ez nem volt hiábavaló: lassan elő- előtünedeztek a hajdani kert maradványai. Igen nehéz volt követni az eredeti kert nyo­mait, ezzel is magyarázható, hogy egyelőre csak egy hektár­nyi területtel készültek el. Ez az egy hektár azonban gyönyörű, tele ritkaságokkal. Miután az egész arborétum a hegyolda­lon fekszik, nem volt könnyű dolguk: ennek az egy hektár­nak a legmélyebben és leg­magasabban fekvő pontja kö­zött 72 méter a szintkülönbség; ide egyesével kellett fölhordani a 295 lépcsőhöz szükséges kö­veket. Közel háromszáz különböző fa és cserje díszíti az arboré­tumot: a világ szinte valameny- nyi részéből megtalálhatók itt a mérsékelt és szubtropikus övezet ritkaságai, s a Mecsek valamikor őshonos, ma már csak itt élő növényei, például egy orchidea-fajta, a majom­kosbor, vagy a szarvasbangó, egy másik védett ritkaság. Kü­lönösen szép és méreteiben is egyedülálló Európában az itt látható 50—55 éves arizonai ciprus; a legújabb szerzemé­nyek közül pedig az andalúziai jegenyefenyőt említenénk meg. A keleti és nyugati tuják so­kasága között lépten-nyomon egy-egy nagyon szép szoborra bukkan a látogató: a nagyhar- sányi szoborparkból hoztak a Pintér-kertbe 16 alkotást, me­lyek harmonikusan illeszkednek a kivételes környezetbe. S végül a nyitvatartás: kedden és csü­törtökön szünnap, egyébként reggel 10-töl délután 17-ig lá­togatható. d. cs. * #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents