Dunántúli Napló, 1981. április (38. évfolyam, 90-117. szám)

1981-04-13 / 101. szám

A znapra esőt jósolt a rá­dió, de szerencsére Pé­csett csak hajnalban szemerkélt egy kissé, annyira, hogy az aszfaltot sem áztatta feketére, és a reggeli órák­ban mát felszakadt a felhő­zet. Jurij Gagarin és kísérete az Olimpiában reggelizik, aztán amint elhagyja az épü­letet, a lépcsőn megáll, üd­vözlésképpen int a tömegnek. A szemben lévő lakóházak er­kélyeiről virágcsokrokat dob­nak a kocsi elé. A hosszú autósor elindul, elöl motoros rendőrök és rendőrautók szi­rénáznak, az útvonalat — amelyen elhalad az immár világhírű szovjet űrhajós — lezárják a közlekedés előtt, tehát végig a Rákóczi úton, Tolbuhin úton, Komló irányá­ba. Meszesen lassít a menet, kétoldalt az út mentén bá­nyászok, családostól, renge­teg gyerek, még több virág. Csupán újságírók nyolc-tíz járt Nálunk is Gagarin kocsival érkeztek Gagarin komlói látogatására. Köztük vezető lapok munkatársai, akik már néhány nappal ko­rábban Szovjetunióból kísér­ték az űrhajóst a különrepü- lőgépen. Gagarin, felesége, kislánya. Finom arcú, szem­üveges asszonyka, sötétbarna haját hátul kontyba tűzve vi­seli. A gépben meleg volt, Gagarin ledobja még az in­gét is. Oldott beszélgetéssel telt el a légi út. Komló. A kökönyösi „pat- kó"-kanyarban már feltűnik a várakozók sűrű tömege. A különben egyirányú Pécsi út rendjét ez alkalommal felol­dották, és a vendégek ezen az úton érkeznek a városba. A városnézés, ismerkedés után a vájáriskola nagyter­mében ünnepséget rendeznek tiszteletére. Négyszáz vendé­get hívtak meg a város veze­tői: neves bányászokat, mér­nököket, ipari üzemek képvi­selőit, orvosokat, tanárokat, diákokat. Az örökké mosoly­gós és szerény űrhajós immár ki tudja hányadszor mondja el felejthetetlen benyomásait földkörüli — 108 perces — útjáról: „...láttam milyen gyönyörű bolygón élünk. Ne­künk, embereknek, óvnunk és gyarapítanunk s nem pusztí­tanunk kell ezt a kincset.. Közös ebéd — négyszáz résztvevővel. A búcsúnál Ju­rij Gagarin külön-külön min­denkivel, négyszáz emberrel kezet fog. Ez történt 1961 szeptemberében Komlón, fél évvel azután, hogy a világon elsőként a Vosztokkal felre­pült a világűrbe. Életre szóló élmény azoknak, akik kezet rázhattak vele azon a szep­temberi napon. Rab Ferenc TESZT! Érzéki vonzerő E gy kis figyelem, még több őszinteség, és megtudhatja, mekkora az érzéki vonzereje. Kopaszodó férfiak se ve­szítsék el a reményt, az ún. „érett korban” levő nők se higgyék, hogy az ő idejük már lejárt. Teszt mindenkinek az „Éva i Adam” magazinból; válaszoljon igennel vagy nemmel a kérdé­sekre! 1. Érzi-e, hogy valamiféle vonzerő sugárzik ki önből? Igen/nem. 7/1. (Az első pont­szám az igen-re, a második a nem-re vonatkozik.) 2. Enne-e zabpehelykását, ha az elősegíti a jobb alakot? 5/1. 3. ön szerint 30 fölött is bár­mi jól áll az embernek? 5/1. 4. Meg lehet-e tanulni az erotikát? 5/3. 5. Hisz-e a női mell különle­ges hatalmában? 7/1. 6. Minden megengedett-e, hogy valaki felhívja magára a másik nem figyelmét? 10/5. 7. öltözködésében alkalmaz- kodik-e a divathoz? 5/3. 8. Van-e a pénznek erotikus vonzereje? 1/10. 9. Mondta-e már valaki, hogy van valami sajátságos ön­ben? 7/1. 10. Boldogabb lenne-e, ha férfinak (ill. nőnek) születik? 1/10. 11. Meztelenül alszik? 5/3. 12. Könnyen elcsábítják-e a férfiak (ill. nők)? 5/3. Értékelés: 24—32. pontig: Őszintén szól­va, az ön erotikus kisugárzása fölér egy hordó savanyú­káposztáéval. Nincs önbizal­ma, ezért kerüli a társaságot. Ilyen magatartás mellett elvesz­ti a közegét, még ha ragyogóan „jó nő” vagy ellenállhatatlan férfiszépség is. Hatását csak máson mérheti le, ne gubózzék be! 33-40. pontig: önben van ér­zékiség, de rejtegetni igyekszik. Hibát követ el, ha az erotikát összekeveri a szexszel. Próbál­jon meg egyszer egész egyéni­sége erejével hatni, ne csak a szekszepiljével. Ha ez sikerül, kapcsolatai tartósabbak lesz­nek. 41-67. pontig: A legtöbben csak beszélnek az erotikáról, ön viszont él vele. Mindenki óvakodjék, hogy az ön mágne­ses körének vonzásába kerüljön. Már hangja a telefonban is ele­gendő ahhoz, hogy vágyakat ébresszen a másik nemben. Mindig ön az, aki választ, hisz az érzéki vonzerő veleszületett „képessége". 68-81. pontig: Tudatában van erotikus vonzerejének, de mani­pulál vele. Érzékisége csak ideig-óráig vonzza partnerét, mert felületes, lényegében csak a külső hatással törődik, és a megnyerő külső mögött csaló­dás leselkedik választottjára. (Szerb-horvátból fordította: dr. Juhász Edit.) Kompjúter „Csoda­teremlő” 1«: trükkök Felhőgomoly — Ha Rajnai tv-filmjeiben azo­nosíthattuk is a hamutartót, vagy a habverő üstöt, . mint űrhajót és kristálypalotát, za­vartalanul megcsodálhattuk az Ürodüsszeia vagy' a Csillagok háborúja felvételeit. Most a Harmadik típusú találkozások ad ilyen csodálkozásra al­kalmat, hiszen igazán „való­sághű” a földön kívüli élőlé­nyek hatalmas űrhajójának ér­kezése. A film előtt vetítik Bodrossy Félix Óriások és törpék című kisfilmjét, amely a filmtrükkök világába kalauzol, egyfajta módszert ismertet. De módszer sokféle van, a filmtrükkök ké­szítését ma már kompjúter is segíti. Korda Sándor, a Bag­dadi tolvaj jeleneteiben pél­dául még a vándormaszkos el­járást alkalmazta. Abban pél­dául, amikor a felhőkbe lova­golt a játékos király. Bonyo­lult módon egy maszk segít­ségével kitakarták a lovas he­lyét a városképből, s egy má­sik negatívról — kitakarva a látképet — a helyére másolták a lovast. Ez a vándormaszk el­járás, hiszen a kitakart részek irányította a kamerát HARMADIK TIPUSU TALÁLKOZÁSOK Színes amerikai tudományos - fantasztikus film *«»«•»• STfVKN SPliLBERG RICHARO DREYFUSS, FRANCOIS TRUFFAUT lakkfestékkel kockáról kockára változtatják helyüket, vándorolnak. Spielberg, a Harmadik tí­pusú találkozások rendezője már 16 évesen készített hason­ló, UFO-témájú filmet — ama­tőr berendezéssel. Most vi­szont a professzionista film­gyártás minden eszköze a ren- aelkezésére állt. Francois Truffaut játssza a film egyik szerepét, így beszél a forgatásról: „A legszórakoz- tatóbb a távirányított felvevő­gép volt, amelyet egy kompjúter irányított, operatőr nélkül. Ér­dekes volt, ahogy a felhőket csinálták: fehér lakkfestéket tettek egy melegvizes tartály­ba, és lefilmezték, különböző sebességgel, hogy ez a lakk­festék elterjed a vízben. Tizennyolcmillió dollárba ke­rült a film, az összeg jó része ment a trükkökre. S noha volt, hogy kompjúter irányította a kamerát, dicsérjük a film ope­ratőrét, Zsigmond Vilmost. Bu­dapesten, a Rákóczi úton ta­nulta a szakmát, Illés György tanítványa volt. A film fényké­pezéséért Oscar-díjat kapott. A tanítvány. b. I. Hímestojás­vásár a Széchenyi téren Népművészek, Tolna és Bara­nya neves hímestojás-készítő asz- szonyai jönnek el Pécsre április 15-én szerdán. Délután egy óra­kor kezdődik a hímestojás-készí- tési bemutató és vásár a Széche­nyi téren, ahol a régi hagyo­mányoknak megfelelően olvasz­tott viaszba mártott gicával ké­szítik majd a hímestojósokat. Az ideérkező asszonyok 100—100 ma­guk készítette hímestojást is hoz­nak, amelyből vásárolhat majd a közönség. Itt lesz a zengővárkonyi Bog­nár Jánosné, négy asszony Bátá- ról, köztük Vörös Mihályné, Iván­ka Teréz, négy szebényi népmű­vész, valamint a váraljai Schmidt Károlyné, aki ma, vasárnap Bu­dapesten tart bemutatót. Az ese­ményt 15.30-tól népi együttesek fellépése teszi színesebbé. Arcok és harcok II Korona Pódium új műsorai Korona Pódium — Magyar- országon két művészet, az iro­dalom és a színészet találko­zását jelenti ez a fővárosi in­tézmény. De nemcsak a fővá­rosban, hanem másutt, így Pé­csett is sokat adott azoknak, akik az irodalmat nemcsak ol­vasni, hanem ezen kívül művé­szi szóból érteni is szeretik. Sajnos csak adott! Néhány esztendővel ezelőtt még rend­szeresen hozták Pécsre a Koro­na Pódium műsorait. Most — szinte megszűntek a Mecsek al­ján. Pedig Mikes Lilla (ennek a pódiumnak szerkesztője, szerve­zője, háziasszonya és mindene­se — lelke!) ezt mondja most: — Sok új műsorunk van. Egyik sorozatunk címe: Tanár úr kérem! De nem Karinthy-est, hanem a legkülönbözőbb mű­vészetek egy-egy nevelőjének- mesterének és valamelyik ta­nítványának a találkozása, a pódium közönsége előtt, (gy a színművészetet a Kazimir Ká­roly—Esztergályos Cecília ket­tős, a drámát a Hegedűs Gé­za—Béres Ilona tanár—tanít­vány pár képviselte, s a legkö- zelebbiek — festők, zeneszer­zők, előadóművészek —- sorá­ban április 22-én a magyar dzsessz egyik nagy egyénisége, Pege Aladár jön majd el a Ko­ronába, egy volt növendékével. Másik sorozat: a Könyvek pre­mierje. Ezt a Magvető Kiadóvar közösen indítjuk, kísérlet kép- pen. Eddig egy rendezvénye volt: a Csurka István-est, Ne­héz fiúk címmel. Ősszel új Rutt- kai-estet mutatunk be. Április­ban, a Felszabadult nevetés címmel monokabarét adok elő, az ország történetének politi­kai szatírairodalmából, 1945-tőT 1980-ig terjedően. — Mindezeket sok városba meghívták és megyünk is. Pécs­re ugyancsak szívesen járnánk újból. Leginkább Kálmán György: Arcok és harcok című estjével. Hiszen Kálmán Gyuri Pécsett kezdte a színészpályát és erős szálak kötik ottani kö­zönségéhez. Az „Arcok és har­cok" műsora eddigi szerepeiből állt különös egységbe. Kálmán Gyuri sok szerepe, így a Lear király bohóca vagy a Marat ha­lála később, időben, térben ösz- szemosódik, hősei előbb körkö­rösen gyűrűznek egymás és a színész egyénisége körül, majd az azonosságok, hasonlóságok egységbe állnak, a művész pá­lyaharcának egységébe. — Ezt az egészen egyéni ízű műsort szeretnénk majd elvinni Pécsre is, az ŐRI keretében működő Korona Pódium ven­dégjátékaként. Bemutatója áp­rilis 16-án lesz Pesten. Mikes .Lillára, a változato­sabb műsorok érdekében, érde­mes figyelni. (Földessy) Lézer-show a lakásban A fénnyel való „festés" beláthatatlan távlatai Mikor alig több, mint húsz évvel ezelőtt Maimon megal­kotta az első rubinlézert, ma­ga sem gondolta, hogy két év­tized múlva világszerte kitör a lézerláz. Az immár közismert, hogy a rendkívül nagy ener­giasűrűségű párhuzamos suga­rakat az iparban használták fel először, ma mór viszont be­tört a képzőművészetbe is és karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy otthonainkban lézer- show-t rendezzünk. Az imént lézerlázat említettem és így igaz. hiszen alig több, mintegy évvel ezelőtt az első hazai nemzeti galériabeli „Lézer­szimfónia” bemutató olyan óriási érdeklődést váltott ki, amire maguk a rendezők sem számítottak. A siker frenetikus volt. A lézermobil megalkotói, dr. Kroó Norbert, a Központi Fizikai Kutató Intézet főosztály- vezetője a hazai lézerkutatás első számú szakembere és Csó- ji Attila festőművész egysze­rűen megdöbbentek: nem gon­□tlőtföl dolták, hogy néhány nap alatt tizenhatezren tekintik meg a bemutatót, amelyről ezrek re­kedtek a kapun kívül. A le­nyűgöző élményre jellemző az egyik idősebb néző reagálása, aki Csáji Attila szerint az em­ber Holdra lépéséhez hasonlí­totta a „produkciót”. S, most itt ülök a művész budapesti lakásának egyik le­sötétített szobájában és a vö­rösfényű hélium-neon lézer „fényhangszer" által a vászon­ra vetített térbeli áthatások varázsától egyszerűen nem tu­dok szabadulni. Eszembe jut­nak korábbi bányajárások, mi­kor is a lézer vörös sugarával, mint irányjelzőként találkoztam, de ez valami egészen más. A Csáji Attila által kifejlesztett — a sugárnyaláb előtt forgó — képlemezről a rögzített optikai információk a lézerfény hatá­sára, amit jelen esetben a gra­mofontű szerepéhez érzek ha­sonlónak, a megszokott síkban merevedő képi hatás az anyag belső térbeli mozgásába csap át, amit szaknyelven preholo- grafikus képeknek hívnak. Most értem meg igazán, hogy Csáji Attila mitől is nevezhető racio­nális festőművésznek: mert a képi „káoszban" kíván rendet teremteni. Azt eddig is tud­tam, hogy festészetében mára hatvanas évek derekától a mesterséges fény képalakító té­nyezővé, a képi mobilizáció alapjává vált. Ezt a sajátos rendet fejlesztette tovább a képlemezekre „írt” jelekkel, amiből a „fénnyel való festés" beláthatatlan távlatai nyílhat­nak meg. Felmerül bennem: miért ne lehetne megrendezni Pécsett, az első szabadtéri lé- zerszimfóniót a székesegyház előtt, miközben mondjuk Bach Máté-passióját vagy a Magni- ficatot orgonán hallgatva ten­né teljes zenei élménnyé az azt kiegészítő lézerhangszer. Csáji Attila és dr. Kroó Nor­bert négy évvel ezelőtt talál­kozott a művész egyik buda­pesti kiállításán. E találkozás eredménye a lézer fénymobil, amit a KFKI szolgálati szaba­dalmaként ebben az évben kezd el gyártani a Labor Mű­szeripari Művek. A fizikus és a művész egymásra találásá­nak köszönhetően a lézer fény­mobil hamarosan a különbö­ző művelődési intézmények nél­külözhetetlen „eszköze" lesz és nincs messze az az idő, hogy a lézerhangszer mindennap­jaink részesévé váljon ... Salamon Gyula Lézerfotogram

Next

/
Thumbnails
Contents