Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-10 / 68. szám

e Dunántúli napló 1981. március 10., kedd Háromtól nyolcvanéves korig A kontaktlencse karrierje Indul a magyar lágy kontaktgyártás 1/ ortünet, mint a zajártalom? Vagy az orvostudomány fej­­lettsége, a korai felismerés az oka? Tény, hogy a civilizált világban egyre több a szemüveges ember, főként kisgyermek. Ha­zánkban a lakosság 20 százaléka, 2 millió ember szorulna szem­üvegre. A szemüveget viselők száma Magyarországon 1,2 millió fő, a többiek nem igénylik ezt a segítséget. A szemészek és lát­­szerészek szerint hanyagságból, nemtörődömségből, mivel napi munkájuk során nem szükséges rendszeresen irniok, olvasniok. Pécsi tanárképzős regénye fl Hanság víziembere Tolón mór maga sem tudja, ho­gyan és hol jutott eszébe először a regény témája, Pécsett-e, ahol főis­kolára járt, és ismerkedett a vará­­zsos várossal, vagy már Győrben, visszatérve diplomával a kezében, matematika—rajz szakos állást keres­ve. Tőke Péter csak arra emlékszik, hogy valahol, valamelyik baráti1 tár­saságban egyszer arról beszélgettek, hogy miért nem születnek hazánkban olyan regények gyermekeknek, mint a Tarzan. Talán akkortól formáló­dott benne Hanyistók alakja. A gyermekregény-iró, és a sci-fi elismert novellaírója Győrött szüle­tett, és Pécsett végezte el a főisko­lát. Több kiállítása volt a főiskolán, ott kezdte érdekelni a fantasztikus irodalom, ott készítette a regények­hez az első illusztrációkat. Egyik festménye A robot és a madár címet kapta, néhány soros aláírásából ke* rekedett később az első novellája, melyet a Móra kiadó is megjelen­tetett. Tizennégy oldalas képesköny­vet csináltak belőle, saját illusztrá­cióival készítve. Később Győrben az amatőrszínpad bemutatta, ekkor a jelmezeket és a díszletet tervezte hozzá. Most kirakatrendező a könyvter­jesztő vállalatnál, albérletben lakik. Decemberben nősült, egy műtermet bérel, ott dolgozik, ír, fest vagy rajzol. Hat éve jelennek meg no­vellái a Kincskereső című irodalmi folyóiratban. A Delfin sorozatban ké­szül el jövőre egy novelláskötete. Szereti a fantasztikumot, és azt, amikor a reális alapból szürreálist hoz elő. Vagyis: szeret játszani. — A mai gyerekekhez közelebb áll az űr­repülős, vagy a robotokról szóló me­se, mint a hétfejű sárkányé, vagy a boszorkányé — véli. % Nem újdonság, hogy egy-egy író — manapság is — több művészeti ághoz ért. Tőke Péternek nem köny­­nyebb, mint másnak, talán csak annyival, hogy ha szavakkal nem tud valamit kifejezni, akkor megfes­ti, ha nem tudja képein ábrázolni, akkor leírja. Legnagyobb munkája eddig q Ha­nyistók, melyet öt évig írt, ,,bele­ásta” magát a témába, kutatómun­kát folytatott, hogy minél hihetőb­ben, életszerűbben tudja megeleve­níteni a kis lápi gyerek életét, fi­guráját. Múzeumba járt, heteket töl­tött a Hanságban, tanulmányozta a helyszínt, a növény- és állatvilágot. A Hanyístókban nem őserdőről van szó, hanem a Hanságról, a tíz­évesforma gyerek sem írni, sem ol­vasni, sőt még beszélni sem tudott, amikor kifogták a lápból. A történet magva valós, de csupán csak eddig tart. A következők már az írói kép­zelet szülöttei, Istók szembekerülése a faluval, visszahúzódása a lápba. Minden ember csodára éhezik, gyer­mekkorában pedig csodákról álmo­dozik (attól az egyszerű csodától kezdve, hogy pont aznap nem felel az iskolában) és éppen ezért termé­szetesnek tartja Tőke Péter regény­alakjának sikereit. A Móra kiadó gondozásában meg­jelent kötetet hamar elkapkodták, ez is mértéke lehet a könyv milyen­ségének. Bódi Agnes Állalában mégis igaz, hogy többet törődünk látásunkkal, mint az előző generáció. S hogy ma Európában viszonylag kevesebb szemüveges ember van, mint 5—10 éwel ezelőtt, az a kontaktlencse gyors karrierjé­nek köszönhető. Az Egyesült Államokban még mindig tartja magát a szemüveg, mint az „intelligens" megjelenés egyik fontos kelléke. Kontinensünkön azonban a szemüvegesek 20 százaléka ma már kontaktlen­csét visel. Őket semmi nem kü­lönbözteti meg a jól látóktól, a lencse a szemüveggel ellentét­ben láthatatlan. Egy részük nem „hiúságból”, hanem orvosi ta­nácsra pártolt át a kontakt­­lencséhez, vagy foglalkozási okokból, mint a színészek, sportolók, artisták. Sok szem­üvegest praktikus okok moti­váltak, a lencse sosem pároso­dik be, sosem törik össze, és nem lehet elveszíteni oly köny­­nyen, mint a szemüveget. Reg­gel, mosdás után felteszik a szemre és csak este lefekvés előtt veszik újra le. A ma kap­ható lencséket mosdáskor, úszáskor, alváskor még nem ajánlatos viselni. Több ezren várnak rá Hazánkban, a szemüvegesek 1-2 százaléka, csak mintegy 20 000 ember visel jelenleg kon­taktlencsét. Pedig a felmérések szerint tízszer ennyien szeretné­nek. A budapesti II. számú Sze­mészeti Klinikán kívül — ahol az ún. klinikai lencsékkel fog­lalkoznak — hazánkban kizáró­lag az OFOTÉRT fővárosi kon­­tcktlaboratóriuma — V. kerület, Bajcsy-Zs. u. 16. - vesz fel kon­taktlencsére előjegyzéseket, át­lag hathavi várakozási idővel. Jelenleg is ezrek és ezrek várják, hogy sorra kerüljenek. S ha el­jön a várt nap, a szemvizsgálat után gyakran kiderül, hogy a páciens szeme nem bírja a ha­­zailag gyártott olcsóbb — 700 forintos — kemény kontaktlen­csét. Az import lógylencse pe­dig 2100 forintba kerül. Ha van. Mivel azonban devizaigé­nyes, kevesebbet hoznak be a szükségesnél. A kemény kontaktlencse ma­gyar találmány - e század har­mincas éveiből - megvannak az előnyei, de naponta csak néhány óráig viselhető. A lágy lencsét, ha megszokja a szem, egész nap hordhatja a páciens hosszú éveken át. Háromtól nyolcvanéves korig viselhető, il­letve felső korhatár nincs is. A megoldás a hazai gyártás, s ez a küszöbön áll. Az OFO­TÉRT Vállalat megvásárolta egy nagy angol cég lágykontakt­lencse licencét, s 1981 második félévében beindul a hazai gyár­tás. Egyidejűleg megkezdik a kontaktlaboratóriumi hálózat fejlesztését. Az első vidéki labo­ratórium Kecskeméten nyílik meg még ebben az évben, de Nagykanizsa is ott van a pá­lyázók között. Amelyik megye, vagy város előbb lép, az jut előbb hozzá az OFOTÉRT fej­lesztésre szánt millióihoz. Mis­­kolcnak és Szegednek már 5-5 OFOTÉRT szakboltja van, Pécs­nek csak kettő, s ebből is csak a Szalai András utcai foglalko­zik szemüvegekkel. Ebben a boltban havonta 4000 szemüve­get készítenek el, illetve külde­nek fel Budapestre. A páciens­nek gyakran két hónapot kell várnia, míg a szemüvegét meg­kapja. Az OFOTÉRT Vállalat 10 éve szeretne Pécsett terjeszked­ni, a város azonban évek óta nem tud megfelelő bolthelyisé­get biztosítani. Pénz tehát van, helyiség egyelőre nincs. A városok közti igazi versenyfutás pedig csak most kezdődött meg, amikor az OFOTÉRT Vállalat nyilvános­ságra hozta hatodik ötéves ter­vi fejlesztési programját, öt vi­déki központot akarnak létre­hozni. Egy-egy központhoz öt megye tartozna. Widermayer József, az OFOTÉRT-központ fejlesztési osztályvezetője kér­désünkre elmondta, hogy a ha­todik ötéves tervben Pécsett is létrehoznak egy 12—15 gép­egységből álló szemüveg­üzemet. Egy gép 400 000 forint­ba kerül. A több milliós beru­házást a vállalat fedezi, továb­bá egy automata szemvizsgálót és egy kontaktlaboratóriumot. A szemüvegüzemhez 400, a kon­taktlaborhoz 80 négyzetméter fedett helyiséget kérnek a vá­rostól. Nem ragaszkodnak bel­területhez, a célra . lakótelepi épület is megfelel. Tekintve, hogy hazánkban felsőbb fokú látszerész szakis­kola nincs, az OFOTÉRT az NDK-ban, a jénai szakiskolá­ban képezteti ki az új technika elsajátítására a szakembereket. Pécsről is beiskoláztak egy op­tikust. A szemüvegüzem és a kontaktlabor beindításához azonban ez még nem elegen­dő. Az előnyös ajánlatra a kö­vetkező lépést most már Pécs város Tanácsának kell megten­nie. A szemorvosok eqvértel­­műen támogatják az OFOTÉRT fejlesztési törekvéseit, s a kon­taktlencse-programot is, és szí­vesen működnek együtt' a lát­­szerészekkel. Január 1-től SZTK-ra is Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­­klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: Megyei Kórház fertőző osztály. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. számú klinikai tömb. Égési sé­rülések : Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. íj. 23., tel.: 11-169, Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812, Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermekbetegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyer­­mekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. ügyeleti hélyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kos­suth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. A következő öt évben e té­ren frontáttörés várható, s a kontaktlencse megkezdheti magyarországi karrierjét is. Az Egészségügyi Közlöny 1980. évi 25. számában megjelent rende­let szerint, ez év január 1-től a kontaktlencsét SZTK-ra is felír­ják szemüveg helyett, 15 száza­lékos kedvezménnyel mindazok­nak, akiknek foglalkozása ezt indokolja —, színészek, spor­tolók, artisták stb. — SZTK-ra kaphat kontaktlencsét, ezenkí­vül bárki, aki szemüvegviselésre szorul, de valamilyen oknál fogva szemüveget nem viselhet. Ha a fenti program megvaló­sul, pár éven belül 20 000 he­lyett 200 000 egykori szemüve­ges ember viselhet majd kon­taktlencsét Magyarországon.- Rné -Korszerű műszerrel mérik a szénmonoxid értéket oz Autófelügyelet munkatársai a hatósági műszaki vizsgán Pécsett, a Szigeti úti szervizben------------------------------------ * -------------------------------------­Az automobilizmus szociográfiája (3 ) Áz állam és az autó Az önjáró kocsi készítésével foglalkozó „fantasztáknak" már a gőzmobil korszakában meggyűlt a bajuk az állammal. 1865-ben ugyanis az angol honatyák - tekintettel a sebes­ség egészséget veszélyeztető következményeire - piros zászlót lobogtató embert rendeltek minden pöfögő vechikulum elé, jelzőőrnek. Ez persze derékba törte a gőzautók fejlődését, mivel azok sebessége nem ha­ladhatta meg egy gyalogos tempóját. A helyzet később sem javult, mert a már benzin­nel működő autók sebességét is korlátozták, és az előírás be­tartását ellenőrizték. Ez hívta életre, ugyancsak Angliában a világ első autóklubját. Tagjai kerékpárral „fölfegyverkezve” járták az utakat, hogy időben figyelmeztethessék autós tár­saikat, hol kell ellenőrzésre számítaniok . . . Merőben más helyzet alakult ki Amerikában, ahol az autó­gyártást szabad üzleti vállalko­zásnak tekintették. A vásárlók a farmerek közül kerültek ki, akik T-Fordjaikat, a Bádog Li­­zit úgy használták, mint annak előtte lovaikat. A rendszám, a jogosítvány ismeretlen fogalom volt. Persze, nem sokáig. Az autók elterjedésével sokasod­tak a balesetek, és az autókat is elkötötték, mint régebben a lovakat. A kocsikra tehát rend­szám került, használatukat en­gedélyhez kötötték, a for­galom rendjét szabályozták. De a járműveknek utakat is kellett építeni, benzinkutakkal, javí­tókkal. Ez utóbbiak általában magánvállalkozás keretében jöttek létre, de az útépítést - főként Európában - az állam finanszírozta. Ez rengeteg pénzt emésztett föl, amelynek egy ré­szét az autósokra hárították, mégpedig a gépkocsiadó kive­tésével. Egy másik nehézséget a közlekedés biztonságának kérdése okozott. Ezért Párizs­ban 1909-ben nemzetközi meg-San Francisco 1937: forgalom az Oakland-hidon állapodás jött létre a közleke­dés rendjének egységes szabá­lyozása érdekében .. . Pedig hol volt még ekkori­ban a világ azoktól a nehézsé­gektől, amelyet a motorizáció már a harmincas években oko­zott. Az államapparátusoknak nem kevesebb gonddal kellett megbirkózniok, mint amilyet az egyre növekvő útigény jelen­tett, a nagyvárosok forgalmát nem is említve. A másik oldalbn ugyanakkor már mutatkoztak azok a gaz­dasági előnyök is, amelyek ugyancsak az automobilizmus­hoz kapcsolódtak: a munkaerő­szükséglet fokozódása, a köz­úti szállítások gyorsasága, amely az úthálózat hajszál­erein éltető lendületet táplált a válságból ocsúdó világ gaz­dasági „vérkeringésébe". Búsbarna László Az autósvilág híreiből Az évszázad üzlete lesz, ha létrejön az a 600 millió dollár értékű megállapodás, amely­nek értelmében a Fiat konszern traktor- és motorgyártó üzemet létesít Kínában. A jelenleg még folyó tárgyalások rövidesen be­fejeződnek. * A hamburgi Esso konszern adatai szerint 1980-ban 15 mil­lió tonnával kevesebb üzem­anyagot fogyasztottak az NSZK. ban, amely az előző évi föl­­használáshoz viszonyítva 10,6 százalékos megtakarítást jelent. 1968 óta először fordult elő, hogy a szénhidrogén-fölhasz­nálás, az összenergiafogyasz­­tás 50 százaléka alá esett visz­­sza az NSZKiba. * Az olasz tolvajok rekordévet zártak 1980-nal. A 11 ezer el­lopott kocsi értéke 100 millió líra körül mozog. A kedvelt ko­csik a Mercedes, BMW és a Porsche-modellek közül kerül­tek ki. Új utakon az ATI-nál Az utóbbi években országos viszonylatban csökkenést mutat a „B" kategóriás gépkocsive­zető tanfolyamokra történő je­lentkezés. Ez a tény, valamint az újfajta igények az autóköz­lekedési tanintézeteket profil- " bővítésre kényszerítették. Az ATI-iskolák közül a pécsi az újat kereső, kezdeményező iskolák közé tartozik már évek óta. 1977 júliusában vezették be országosan elsőként az ún. tanpályás képzést, ami azt je­lenti, hogy a kezdő vezetők biztonságos közegben, minimá­lis segítséggel szinte önállóan sajátítják el a forgalmi gyakor­lathoz szükséges ismereteket. Az elmúlt év eredményei iga­zolták ezt a képzési formát, hisz 27 százalékos gyakorlati bukási aránnyal magasan az országos átlag fölött áll a pécsi iskola. (Máshol ennél jóval többen buknak meg.) Negyedik éve in­dították el az azóta országosan is bevezetett oktatási formát, a gépjármű ügyintézők tovább­képzését, ahol a hallgatók az energiagazdálkodáson és köz­lekedéspolitikán túl, rendészeti és közlekedésbiztonsági kérdé­sekről is tájékoztatást kapnak. Az 1981-es esztendő újdonsá­ga, hogy a résztvevők egy min­den igényt kielégítő rendelet­gyűjteményt is kapnak a tanfo­lyam elvégzésekor. A motorosok és segédmoto­rosok népes tábora jelenleg még tanfolyam nélkül is vizs­gázhat, de az ATI javaslata alapján még ebben az évben válható, hogy kötelező lesz ré­szükre is az alaptanfolyam el­végzése. A javaslatban szerepel többek között az is, hogy a segédmotorosok is viseljenek bukósisakot az elszaporodó fej­sérülések elkerülése érdekében. Az „úrvezetők” részére ismeret­­felújító, továbbképző tanfolya­mokat is terveznek, melyek te­matikájában városi és ország­úti forgalomban történő javító vezetés, sőt különleges körül­mények közötti autózás is sze­repel. A vállalati gépkocsive­zetők oktatását is egységes szinten kell tartani. Ennek érde­kében Baranyában közel 200 vállalat részére küldtek tájé­koztatót, melyből ki-ki a pro­filjának legmegfelelőbb 16 órás továbbképzést rendelheti meg a tanintézetnél. Beszélgetésünk végén Litvá­­nyi Tibor, az ATI pécsi iskolá­jának igazgatója elmondta, hogy a szabályismereteken túl a közlekedésre nevelésen van a hangsúly. Oktatni szükséges a balesetek elkerülési módjá­nak formáit is. 1976-ban, az „új" KRESZ megjelenésének évében a tanfolyamoknak, vizs­gáknak is betudhatóan csök­kent a balesetek száma, és ez a tény a jövőt illetően elgon­dolkoztató. b. gy. STOP A közlekedés biztonságát elősegítő tevékenységükért 18 társadalmi aktívát jutal­maztak meg a Baranya me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács legutóbbi tanács­kozó testületi ülésén. * Karosszérialakatos, fé­nyező és kárpitos kisiparos társult és egy helyen ren­delhetik meg sérült gépko­csijaik javítását Siklóson, a Rákóczi úton az autótulaj­donosok. Az igényékhez igazodó szolgáltatás nem­régen indult.

Next

/
Thumbnails
Contents