Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-08 / 66. szám
Az emlékház udvara Varga Imre szobrával. Az épületet új szárrmyal bővítették. (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS) WLff üBji iff jjäig J|j& HPt f **-*äSi£7ßJi Jd^SF Március 18-án ünnepélyes külsőségek között emlékházzá és kulturális központtá avatják fel azt a pasaréti, Csalán út 29. szám alatti kétszintes villát, ahol Bartók Béla, korunk egyik legnagyobb zeneművésze élt és alkotott 1932-től 1940-ig, amerikai emgiróciójának kezdetéig. A napokban fejeződött be a villa átépítése, felújítása, s azóta már meg is kezdődött a múzeum és a kulturális intézmény berendezése. Erről beszélgettünk dr. Strackné Mohos Mártával, a Budapesti Történe. ti Múzeum közművelődési főosztályának vezetőjével, aki az emlékház anyagát összeállította és elhelyezi — munkatársai segítségével.- Mit láthatunk majd a Bartók emlékházban? — A földszinten Bartók és a természet kapcsolatával ismerkedhetnek a látogatók — válaszolja. — Itt helyezzük el a nagy zeneművész rovar-, ásvány. és növénygyűjteményét, valamint azokat a szebbnél szebb érmeket, melyek gyűjtésével ugyancsak szeretettel foglalkozott kevés szabad idejében. Két képzőművészeti alkotás is díszíti majd a földszint falait: Fillenz Istvánnak Bartókról készült portréja és Mester Sándor grafikusművész munkája, ez utóbbi a Merkur bolygónak azt a kráterét ábrázolja, amelyet annak idején Bartók Béláról neveztek el. A földszinti tárlókat Bartókról szóló könyvek töltik meg, s a Rózsavölgyi Zeneműbolt kihelyezett részlegében a látogatók megvásárolhatják Bartók Béla műveinek kottáit, hanglemezeit, magnetofonkazettáit, és a legújabb Bartók-köteteket, tanulmányokat. Az első emeleten helyezik el azt a XVII. századi, festett kazettás famennyezetet, amelyet mindeddig az Iparművészeti Múzeumban őriztek. Egykori al. kotója korának híres művésze: Asztalos Szabó István volt, s a közelmúltban konzerválta és restaurálta dr. Sárdy Loránd restaurátor. Az emeleten ötven férőhelyes kamara-lhangversenytermet alakítottak ki, melyet quadrofontechnikával, képmagnóval, dia- és filmvetítővel is felszerelnek. Rendszeresen tartanak majd nyilvános koncerteket. Az emlékház vezetősége lehetőséget biztosít fiatal hazai és külföldi zeneművészek első nyilvános bemutatkozására.- Mit láthatunk majd az emlékház második emeletén? — Itt helyezzük el a Bartók életével és munkásságával kap. csolatos kiállítást. Bár tárgyi dokumentumaink nem túlságosan gazdagok - a zeneművész költözködései és a háború pusztításai sok mindent megsemmisítettek —, de sikerült eredeti állapotában berendezni egykori dolgozószobáját, a faragott íróasztallal, bőrfotellel és kedvenc Bösendorfer-zongarájával. Külön tárlókban helyezzük el metronómját, tollát, tintásüvegét, cvikkerét, ceruzáját, radírját és sokk-készletét. A falakat népi hangszerek, népművészeti cserépedények, valamint hímzett ingek és tarisznyák, népviseleti ruhák, szűrök, főkötők, mellények díszítik — mindezeket Bartók gyűjtötte, hazai és külföldi népdalkutató útjain. Az emlékház valamennyi termében hangszórókat helyezünk el, melyekből Bartók Béla zongorajátékát hallhatják a látogatók — saját műveit és mások szerzeményeinek tolmácsolását. Erre a célra a rádió hangarchívumának eredeti Barták-anyagait kaptuk meg és használjuk fel. Külön vitrinben mutatjuk be a nagy zeneművész hazai és külföldi kitüntetéseit és doktori talárját. Tájékoztatónk befejezéséül elmondotta még: szeretnék felhasználni az emlékházat a zenei nevelés céljaira is. Az első emeleti kamaraterem hangversenyei mellett ezért a nyári hónapokban szabadténi koncertek is lesznek, majd a villa kertjében rendszeres tárlatvezetéseket tartanak, előadássorozatokat rendeznek. Sok más tervvel is foglalkoznak, melyek közös célja: legyen az emlékház Budapest egyik nevezetessége, egyben a környék zenei centruma. A Bartók-emlékház megnyitása alkalmából avatják fel a villa kertjében Varga Imre szobrászművész egész alakos Bartók-szobrát. Gorái Tomás ajánljuk! Halmos László kórusműveinek ötödik kötete Az elmúlt év májusában városunkban járt az egyik legnépszerűbb magyar kórus-komponista, a Győrött élő Halmos László. Ekkor rövid nyilatkozatot adott a Pécsi Rádiónak. £bből idézünk: „ ... Hazánknak talán legszebb városában, Pécsett szeretnek engem. Itt nem irigyek a zeneszerző-kollégák, szívesen bemutatják a műveimet. Itt mutatták be legtöbb szólamra írt művemet, egy nyolcszólamú kantátámat, évek óta itt nyerem meg a város vagy a mfegye pályadíjait, s legtöbb művem talán itt hangzott el.. .” Arra a * kérdésre, hogy most éppen min dolgozik, így válaszolt: „A Nemzetközi Gyermekév kapcsán merült föl az a gondolat, hogy írjak egy kötetre való gyermekkórust. Rövidesen megjelenik és szeretném Pécs városához eljuttatni eme ötödik kóruskötetemet is. . ." Nos, itt van kezünkben a szóbanforgó kötet, mely huszonkét négy-, három- és kétszólamú gyermekkari kompozíciót tartalmaz. Isemeretes, hogy — jóllehet, mióta kórusművészet létezik, mindig akadtak gyermekekből verbuválódott énekkarok is —, sajátos, közvetlen gyermek-együttesekre szánt alkotások hosszú századokon át nem születtek. Legjobb esetben „a felnőttek asztaláról lehullt morzsák” vagyis felnőtt kórusoknak szánt kompozíciókból készült, jól, rosszul sikerült á t- i rátok jutottak csupán a legkisebb dalosoknak. Magyar komponisták, elsősorban Ko• dály, Bartók és Bárdos színrelépése vetett véget eme áldatlan állapotnak; ők hárman korszerű igényességben a felnőttek számára készült alkotásokkal egyenértékű, ugyanakkor tartalmilag a gyermekek mentalitásának megfelelő irodai-, mat teremtettek. Ezek az alkotások ma már határainkon innen és túl mindennapi kenyerét jelentik a gyermekkórusoknak. A most 71 esztendős Halmos László, a Bartók és Kodály utáni harmadik nemzedék prominens tagja, Bárdos Lajos tanítványa számos kollégájával együtt eredményesen munkálkodik a gyermekkori irodalom gazdagításán, színesítésén. Most megjelent, a Győr-Sopron Megyei Tanács és a Mosonmagyaróvári Városi Tanács megbízásából kiadott kötete a négy évszak érzés- és gondolatvilága köré csoportosítja a huszonkét kompozíciót. Külön figyelmet érdemel Halmos László igényes szövegválasztása, fme, csupán néhány név a gyűjtemény darabjainak szövegszerzői közül: * Áprily Lajos, Szabó Lőrinc, Puszta . Sándor, Kosztolányi Dezső avagy a külföldiek közül Tyutcsev, Shelley, Mörike, Hölty. (Ez utóbbi számos fiatalkori Schubert-karmű szövegszerzője.) De képviselve vannak a távol-keleti költők is. Az új kötet darabjainak prozódiája, dallam és szöveg harmóniája a Halmostól megszokott magas szinten mozog. Jóllehet előzőleg megjelent gyermekkári alkotásaihoz képest technikailag — és itt főleg az intonálós nehézségeire utalunk —. magasabb igényeket támaszt kórussal, karnaggyal szemben, ezt joggal meg is teheti, hiszen egyre több olyan gyermekkórusunk van, mely már igényesebb, felnőtt női kórusoknak szánt darabokat is fölényes biztonsággal szólaltat meg. Megnyugtatásul rögtön hozzátesszük: Halmos új énekkari művei azért igen mértéktartóak és már közepes képességű együttes számára is megközelíthetőek. Szándékosan hagytuk ismertetésünk végére azt, amit a nyolcadik évtizedében járó, s töretlen intenzitással alkotó győri komponista műveivel kapcsolatban lapunk hasábjain már kiemelten méltattunk; Halmos László új műveiből is- szinte árad a dallamosság. (Ugyanakkor jónéhány kortárs zeneszerzőnél az az érzésünk, hogy az illető nem tud, vagy talán szégyell jól énekelhető, dallamos kompozíciókat írni.) Nos, Halmos új gyűjteménye tárháza a szebbnél szebb dallamoknak. Csak egy-két kiragadott példa: Tavaszi vizek, Reggel a hegyekben, Nyári est, Hő nyár, Őszülő erdő, A tél szépsége stb. A Győri Széchenyi Nyomda mintaszerű kiállítása bizonyára még vonzóbbá teszi ezt a változatos, igényes, ugyanakkor valóban gyermeki szépségű gyűjteményt... Ivasivka Mátyás A hír megdöbbentő: Bárdosi Németh János költő, oly sokaknak, tisztelői seregének csak a szeretett János bácsi — nincs többé. Az utóbbi időben betegeskedett ugyan, mégis, amikor csak tehette, taxiba ült, elment az írók öszszejöveteleire, s baráti tanácsait — amelyekből mindig az irodalom szinte áhitatos szeretete áradt — az utolsó pillanatig nem tagadta meg senkitől. Tanácsai, kritikái a fiatalabb toliforgatók számára nemcsak hasznosak voltak, hanem jóakaratúak, csaknem gyöngédek, mindig dicsérni, segíteni, fölkarolni vágyott. Igényesség és jóság növekedett benne azzá az öregkori derűvé és klasszikus erkölcsiséggé, ami kései verseit felejthetetlenné teszi. Utolsó perceiig irt. Versei^ bői lokálpatrióta szeretettel és lebilincselő szerénységgel mindig küldött néhányat a Dunántúli Napló olvasóinak. A szerkesztői asztalon most is volt két verse — a legutolsók trözül. Abban a szomorú tudatban közöljük ezeket, hogy Bárdos! Németh János nem küld többé verset nekünk sem. Csöngei emlék Petőfi ült itt a szuette padban, innen nézte a szép Tóth Rózát, maga is ifjú, szinte kamasz még, de a szent tűz már piros lánggal lobogott szivében, aztán mély sebet kapott a nemesi gőg vad darazsaitól. Hogy itt járt, bizonyosság, a szúette padba latinul véste be a pap zsoltáros szavait. Öreg akácfa áll az udvaron, ágán virágok nyiladoztak hajdan, Róza is szakított róla, ó, csodálatos zöld gyep, . első szerelem virágos ága, be szép, be szomorú vagy! Szpz év se kellett, hogy Weöres Sándor is tépjen . ág-bogáról egy marék levelet és alája hajtsa gyerekek, öregek csibe-seregét, hogy Petőfivel együtt virágozzék Csöngétől a tág haza földjén. Légy hű tavasz Már bújocskázik a lomb, bimbó pattan, zuhogó patakban ömlik az öröm elém. Nehogy a fagy foga tépje, tél vihara kicsavarja szép szőttesét a fáknak. Fázós félelem ne jöjjön, az öröm piros virágait szórja szét a szél. Légy hű tavasz a tájhoz, tégy csodát velünk, rossz, elnyűtt idegeink éledjenek meg. Mint a gyep. mint a kék ég, mint a friss főid, minden örömünk betöltsd. Hogy majd a nyár gyümölcseit begyújtsák itt, kik bizakodva benned zászlókkal .ünnepelnek. Bárdosi Németh Janos
