Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-07 / 65. szám
6 Dunántúli napló 1981. március 7., szombat frmagyar tudomány arcképcsarnokából Bihari Ottó akadémikus Ha igaz az, hogy amcnynyiben valakiről már életében anekdoták keringenek, az a népszerűség fokmérőjének számít — nos, akkor Bihari Ottó igen népszerű ember. Legalábbis volt diákjai között, akik közé magamat is számíthatom. A „közgázon", ahol vendégprofesszorként adott elő, vagy 15-20 „örökzöld" történet kering humoráról, emberségéről. És ez nem túl gyakori, ha valaki olyan, a köztudatban „száraz tárgyként" élő tudományág reprezentánsa, mint a jog. Bár igaz, ami igaz, a professzor úgy tartja magáról, hogy, tulajdonképpen szándéka ellenére lett jogász — de ennek némileg ellentmond, hogy édesapja is ügyvéd volt, fia is jogász lett, termelőszövetkezetben dolgozik. Hogy is volt csak a „nem szándékos" pályaválasztás? — Temesvárott születtem, hatvan évvel ezelőtt — mondja Bihari Ottó —, majd kilencéves koromban kerültem át Debrecenbe, ahol az elemi iskolától az egyetem végeztéig tanultam. A piaristákhoz jártam gimnáziumba, és jóllehet a gimnáziumot, mint túlságosan zárt intézményt nem szerettem, de azt el kell ismerni: ez jó iskola volt, jó tanárokkal. Eredetileg a nyelvészet, az irodalom vonzott, érettségi évemben például irodalmi országos pályázaton indultam, ahol második lettem — az akkor sárospataki Király István mögött... Szóval: kacsingattam az irodalom felé - csak éppen a családom másként vélekedett. Nem tartották komoly pályának, és mert anyagilag tőlük függtem, hát elmentem- joghallgatónak. Azután, harmadéves koromban „elkapott" a jogtudomány egy érdekes ágazata, a közigazgatási jog. Azóta is ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozom. 1943 októberében avattak jogi doktorrá.- A háborút hogy vészelte át? - Akkor már kapcsolatban voltam a munkásmozgalommal — párttagságomat 1941-es kelettel ismerik el —, így kerültem 1944-ben a Görgey-zászlóalj Mikó csoportjába, munkásfiatalok és egyetemisták közé. Amikor a szovjet alakulatok megérkeztek, egyenruhában, teljes fegyverzetben jelentkeztünk náluk. . . . Hm, szóval nem így kellett volna. Mert ennek nyolc hónap hadifogságot köszönhettem. Mindegy, elég hamar szabadultam, és alig kerültem haza, máris Tolna megyébe kerültem, ahol a megyei főispán titkárától kezdve megyei főjegyzőig vk tisztséget töltöttem be. Zöld Sándor belügyminisztersége alatt kerültem a minisztériumba, ahol a közigazgatási iskoláztatásban dolgoztam. — És a koncepciós perek? Hiszen Zöld Sándor is áldozatul esett.. . — Ha jól meggondolom, ebben is szerencsés voltam. Akkor már rendszeresen adtam elő a közgazdasági egyetemen. Onnan kikértek félállásos oktatónak — munkahelyemen pedig váratlanul közölték, hogy teljes állásba adnak át. Nem bántam, mert jó néhány hasznos és kedves évet töltöttem a „közgázon". — De önt „pécsi tudósként" tartják nyilván? — Az egy újabb állomás. Még Budapesten 1955-ben docens lettem, majd 1956-ban átkértek Pécsre, tanszékvezető docensnek. 1957 nyarán lettem ott tanszékvezető professzor, és évekig dékán is. Ugyanez év tavaszán védtem meg kandidátusi értekezésemet „A tanácsok bizottságai" címmel, a helyi szervezet jellegzetes mechanizmusáról és demokratizmusáról. 1961-ben lettem a tudományok doktora, disszertációm címe „Az államhatalmi-képviseleti szen/ek elmélete" volt. Időközben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is oktattam nyolc' évig félállásban. — Bár félállásban ma is a pécsi egyetem tanára vagyok, az államtudományi tanszéken, de 1973-ban megbíztak a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete igazgatásával. Ezzel, illetve az intézet fejlesztésével tulajdonképpen a tudományos decentralizáció egyik lépését tették meg Pécsett, persze másutt, más intézetek révén is. Közgazdászok, jogászok, földrajzosok és néprajzosok, szociológusok és gazdaságtörténészek dolqoznak itt együtt, komplex területfejlesztési kutatásokkal foglalkozunk. Az . intézet az Országos Tervhivatal kutatási főirányának egyik bázisintézete a vonzáskörzete és komplex térségek kérdésében. — £z akadémiai intézet, ön akadémikus is. Mióta, milyen témából tartotta székfoglalóját? És ha már itt tartunk, több kitüntetéssel ismerték el eddig munkáiát. Felsorolná? — 1973-ban lettem az MTA levelező tagja, székfoglalómban a szocialista állomszervezetben meglevő belső ellentétek és kiegyenlítődések kérdését vizsgáltam, részben a csoportérdekek, részben az államszervezetben meglevő ellentmondások kérdésében. Az akadémia rendes tagjává 1979-ben választottak. Újabb székfoglalóm címe ez volt: Hatalom és egyetértés, ezzel a szocialista államszervezet és a területi munkamegosztás kérdéseit vizsgáltam. Kitüntetéseim? Háromszor a Munka Érdemrend arany fokozata, 1975-ben az Állami díj II. fokozata, Szocialista Hazáért Érdemrend — és mivel tegnap volt a 60. születésnapom, azért tudunk éppen ma Budapesten beszélgetni, mert kitüntetés-átadásra hívtak. (A másnapi napilapok közölték: Bihari Ottó akadémikust a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki.) — Külföldön is elismerik, ezt a sajátosan Magyarországra koncentráló munkát? — A bécsi Társadalomtudományi Koordinációs és Dokumentációs Központ igazgatósági tagja vagyok, a krakkói egyetem díszdoktorául választott, a bécsi egyetem arany jelvényével tisztelt meg. Itthon pedig az MSZMP KB művelődéspolitikai munkabizottságának tagja, a Művelődési Minisztérium állam- és jogtudományi bizottságának elnöke, az Akadémián a politikai tudományok bizottságának elnöke, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke vagyok, de gondolom, az olvasók elsősorban nem az ilyen felsorolásra kíváncsiak, hanem arra: mit is csinálunk, min dolgozunk jelenleg. Nos: mostani munkánk előbb-utóbb mindenkit'érint majd, mivel azt kutatjuk, hogyan is lehetne a jelen igényeinek jobban megfelelő területi és közigazgatási szervezetet-szerkezetet kialakítani? — És Bihari Ottó mint magánember? — Családapa és lassan kétszeres nagyapa. Feleségem otthon van. Ö tette lehetővé, hogy nyugodtan tudjak elméleti munkát végezni. Fiamról már esett szó, lányom közgazdász lett. És ha „jogász-dinasztiát” emleget a bevezetőben, megjegyzem: én sem orientáltam a fiamat jogqsznak. így alakult.. . Ha szabad időm van? Olvasok. Sokat. Különösebb hobbim nincs, olyan nem, amely elütő jellegű lenne munkámtól. Szerencsés és elégedett ember vagyok: szeretem a munkámat. SZ. J. I. Szovjet női vonósnégyes hangversenye Pécsett Nagyszerű koncerttel örvendeztette meg a Kalinyini Filharmónia női vonósnégyese a kamarazene kedvelőit március 2-án. Egyébként is már hozzászoktunk ahhoz, hogy a kiváló orosz vonósiskola sza;kmailag tökéletesen .képzett ■muzsikusokat (bocsát a világ színe elé. Így volt ez most is, azzal a felismeréssel tetézve, hogy hálás tíolog a női emancipációról beszélni, de azért vendégcsalogatónak le kell írni: ez a vonósnégyes „csak" művésznőkből áll. Meglehetősen furcsának találnánk például, ha a világhírű Bartók vonósnégyes reklámja az volna, hogy csupa férfi játszik benne. Irina Szvetlova, Ludmilla Sevrekuko, Alekszandra Francevna és Galina Szoboljeva persze egy csöppet sem törődött, nem is törődhetett „szüfrazsett" gondolataimmal, hiszen műsoruk- talán Haydn: D-dúr „Pacsirta kvartettje kivételével- kemény, férfias munkát igényelt, bár ez utóbbi jelzőt már félve írom le. Valószínűleg a bizonyítani akarás okozta a Haydn-mű túlzott feszességét, és a hangszerek egyensúlya sem volt egészen rendben a virtuózán megoldott zárótéte-, lig. Feltűnt azonban Galina Szoboljeva gyönyörű gordonkahangja. Sosztakovics 1960-ban komponált Vili. vonósnégyesében egy egészen más eqyüttest hallottunk, és úgy tűnt, az ilyen elmélkedő és szenvedő zenék eljátszása az igazi területük. Sokszínű érzelmi és dinamikai fokozatokkal érzékeltették e mű lényegét, amely a minden szépséget és életörömet el- Tipró fasizmus ellen irányul. Beethoven op. 130-as B-dúr vonósnégyese — tetézve az önmagában is hatalmas Nagy fugával - pedig egy fantasztikus új világba vezetett minket, amelyben az irányt már csak ő maga mutathatta volna tovább. Nyilván nem véletlen a szólás: „előadásánál csak a hallgatása . nehezebb ..." A hat tételt példás biztonsággal és főképp kifogástalan erőnléttel adták elő. A beethoveni vízió után kedves, megnyugtató és főképp földi örömet okozott a ráadásként játszott Boccherini -tétel. Szkladányi Péter Egészségügyi szolgálat Mindennapos felvételi ügyeletek gyermekbelbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt selylyei járás: Megyei Gyermekkórház. Kórházi felvételt igénylő gyermeksebészeti, gyrmekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat Megyei Kórház (fertőző épület). Sebészet: Honvéd Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és .agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390, este 7-től reggel 7 áráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesitett Egészségügyi Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rendelés: 7—19 óráig az I. kerületben: újmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169) a II. kerületben: Munkácsy M. u. Rendelőintézet, II. emelet 219., tel.: 13-833/48, a III. kerületben: dr. Veress E. utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833) Gyermekek részére összevont rendelés 7—13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) Vasas I—II., Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hősök tere (dr. Lázár), Szabolcsfalu (dr. Székely), Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek. Zsolnay V. u.«45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fischer), Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona), Ady E. u. I—II. (dr. Tinta, dr. Jármay) körzetek betegeinek. Munkácsy M. u. 19., II. kér. Rendelőintézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata, tel.: 13-833/75. Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller u. 9. (dr. Gehring), Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.), Semmelweis u. (dr. Pánczél), Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.). Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Bóna), Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss) Sarohin t. u. (dr. Sásdi), Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2. (III. kér. Rendelőintézet, gyermekpavilon. Tel.: 15-833): Mecsekalja (dr. Benczenleitner), I—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742) Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaki), toronyház (dr. Szabó I.) Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis I. u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegei részére. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyermekorvosi ügyelet egy helyen: Munkácsy M. utcai Rendelőintézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárató". (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasárnap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Az I. kerületben: újmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin Ottó u. 23. (tel.: 11-169). A II. kerületben: Munkácsy M. utcai rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812). A III. kerületben dr. Veress Endre utcai rendelőintézet (tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyermekek ellátása vasárnap délelőtt 8—11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: Szombaton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben (ügyeleti bejárat). ÁLLATORVOSI ÜGYELET Ügyeletes állatorvos 1981. március 7-én du. 14 órától március 9-én 8 óráig Pécs város és környéke számára : Pécs, Megyeri út 24. szám. Telefon: Pécs 15-588. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Tel.: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló, 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyéi Tanács. Tel.: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szentlőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Szigetvári járás nyugati részen: Szigetvár, Allatkórház. Alapi G. u. 6. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyható Pécs város és kornyéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszámon, illetve az illetékes telefonközpontoknál, „Állatorvosi ügyelet*’ címen. Mita este preimer Jelenet a Kékszakállú herceg vára című operából Három Bartók-mű a pécsi színházban A kékszakállú Herceg vára Mégy zenekari darab A csodálatos mandarin 1981 Bartók-év. Szerte a világon bemutatókkal, ünnepi koncertekkel, fesztiválokkal, rendezvénysorozatokkal emlékeznek a XX. századi modern zene kimagasló alakjára, Bartók Bélára, aki 100 évvel ezelőtt, 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson. A centenáriumi rendezvények egy része márciusban, majd júliusban (a Pécsi Nyári Színház időszakában) zajlik le, illetve a nemzetközi jellegű hangszeres versenyek, tudományos ülésszakok stb. szeptemberben, a budapesti zenei hetek időszakában csúcsosodnak ki. A Pécsi Nemzeti Színházban hónapok óta folynak az előkészületek a háromrészes Bartók-est bemutatóira. A ma esti premier nyitja meg voltaképpen a centenáriumi megemlékezések márciusban esedékes sorozatát. Ahogyan a plakátokról is értesülhettünk már, az est programját A kékszakállú herceg vára című egyíelvonásos opera nyitja meg. (Szövegét Balázs Béla írta; a művet 1918-ban mutatták be először). Aki fel tud oldódni Bartók muzsikájában, valamikor, valahogyan el kellett jutnia ide. Az opeVa rendezőjét Sik Ferencet mindenekelőtt erről kérdeztem: — Békéscsabai diákkoromban az első nagy élmény Az Allegro barbaro volt, amit Rábay Miklós feldolgozásában táncoltunk a Batsányi együttesben. És attól kezdve bármit csináltunk is (könnyebben befogadható, látványos néptáncfeldolgozásokat az ÁHami Népi Együttesben), Ady, Arany János és Kodály mellett Bartók-művei is egy kicsit az imakönyvünkké váltak. A másik nagy halás, a már tudatos míves közelítés a bartóki zenéhez, Nádasdy Kálmán óráin ért a főiskolán. Később mégis úgy alakult, hogy operát csak hébe-korba’ rendeztem, mígnem egyszer — nem sokkal halála előtt - Nádasdy alapojsan megpironqatott: „Hogy képzeli - mondta - ilyen lehetőségekkel amilyeneket Gyulán kapott, magának nincs zenei programja!?...” Ügy láttam, meg volt elégedve, amikor jeleztem: 1981-ben Bartókművel, 1982-ben Kodály-művel kezdeném. Ennek a programnak a keretében hangzik fel a Gyulai Vórszinpadon ezen a nyáron A kékszakállú herceg vára. Nagy ajándék az élettől, hogy egy évadban ezt a Bartókoperát két alkalommal rendezhetem meg. A pécsi előadás természetszerűen más lesz. Ezerarcú mű a Kékszakállú, és minden rendező aki hozzányúl — érthetően — szeretné közkinccsé tenni. Nagy igyekezetünkben sokszor azt hisszük különböző „fogódzókat” kell adnunk a nézőknek, hogy eligazodjon a mű befogadásában. Ezek viszont csak ártanak, hiszen Bartók színpadi művei általában nem egyértelműek. Sajátos szimbolikus alkotás a Kékszakállú is, amelynek a maga szimbólumrendszerével kell hatnia. Nem szabad a színpadra állításban erőszakosan „megfejtenünk" a jelképrendszerét. Ez a muzsika egy barbár véres történetet — és sok minden mást is képvisel. Ezt a komplexitást szeretnék egy vizuális szimbólumrendszerben feloldani . . . Nem feladva ugyanakkor, hogy közkinccsé, populáris művé - tehát a Romain Rclland-i értelemben vett „népszínházi” művé — tegyük Bartók operáját, ami szerintem minden zenés színháznak kikerülhetetlen feladata. Vállalva az esetleges bukás kockázatát is. Nagyon fontos megtenni ehhez az első lépéseket, s majd talán lesznek akik folytatják . . . A kétszereplős operát kettős szereposztásban láthatjuk. A premieren Kékszakállút Marczis Demeter, Judit szerepét Kővári Anikó énekli. A második szereposztás: Nagy Gábor és Benei Katalin. Koreográfus Eck Imre: a táncokat a Pécsi Balett tagjai adják elő. A níásodik részben a Pécsi Balett Eck Imre koreográfiájában Bartók Négy zenekari darab című alkotásának zenéjére új szimfonikus balettel jelentkezik. A «íereposztás szerint több mitológiai és irodalmi alak lép elénk a Pécsi Balett táncosainak megszemélyesítéseiben. Az est harmadik darabja a Pécsi Balett 1965-ben bemutatott A csodálatos mandarin című pántomimja Eck Imre koreográfiájában és rendezésében. A lányt ezúttal is Bretus Mária, a Mandarint Eck Imre, táncolja. További szereplők: Tóth Sándor, Koronczay László, Hetényi János, Gallovits Attila és Lovas Pál. A zenekart Breitner Tamás és Hirsch Bence vezényli.
