Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-01 / 59. szám
Vadásztársaságaink számadásaVADÁSZAT Február 15-ével befejeződött a vadászati idény. A vadászpuskák a szekrényekbe kerültek, mivel a hasznos vad vadászata szünetel. A közelgő szalonka húzásig csak a dúvad apasztás szerepel a vadászati programban. így a február végi, március eleji nyugalmi időszak alkalmat ad arra, hogy vadásztársaságaink megtartsák beszámoló közgyűléseiket és számot ad. janak az 1980-as év vadászati és gazdálkodási eredményeiről. Vadásztársaságaink megyei szinten a múlt évben 14,5 milliós bevételt terveztek. Ezt a tervet 19 millió forintra teljesítették. A túlteljesítés eredményét a nagyvad kilövés és értékesítés ésszerű fokozása eredményezte elsősorban. De igen nagy bevételi többletet jelentett vadásztársaságaink bérkilövésének fokozása is. Apróvadból csak lőtt fácán értékesítést terveztünk a megyé. ben. de a gyenge vadászati eredmények után ezt csak 60 százalékban tudtuk teljesíteni. Lőtt szarvas értékesítési tervünket közel 1,5 millió forinttal túlteljesítettük. Szarvasállományunk továbbra is megbízható bázisa lesz vadgazdálkodásunk, nak, melyből kilövési és értékesítési tervünket ez évben is biztosítani tudjuk. Lőtt vaddisznóból a tervet ugyancsak túlteljesítettük félmillió Ft többletbevétellel. Vaddisznó-állományunk a második legnagyobb lőttvad bevételi forrást jelenti vadásztársaságainknak. Lőtt őzből az értékesítési tér. vünket alighogy teljesítettük, mivel őzállományunk jelenlegi szintje nem ad lehetőséget túlteljesítésre. Ezt az állományszintet a jövőben is tartani kell, sőt helyenként területi létszámnövekedést is tervezünk. A legnagyobb arányú bevételi növekedés a külföldiek bérvadásztatásából adódott, közel 2 millió forint bevételi többlettel. Ez vadgazdálkodási bevévételeink egyik olyan formája, amely a jövőben is növelhető. Vadállományunk extenzív nőve. lése véges és behatárolt. Viszont a meglévő állomány minőségi fejlesztése elsősorban a trófeás vad minőségénél kell hogy jelentkezzen. Ezt o minőségi javulást belföldi vadászaink sikerélménye mellett a külföldiek fokozottabb szintű bérvadásztatásával tudjuk bevételi töblet jövedelemmé tenni. Őztrófeáink minősége közepesnek mondha. tó, ezzel szemben szarvastrófeáink igen jó minőségűek. Az elmúlt évben több kiemelkedő súlyú és értékű szarvastrófeát ejtettek el megyénkben külföldiek vadásztatása során. A leg. nagyobb trófea súlya 12,8 kg volt. mely vadásztársasági szinten terítékre került (Ezért a MAVAD 430 ezer Ft bérvadászati díjat fizetett). A külföldiek bérvadásztatásánál a jövőben arra kell törekednünk, hogy az állomány minőségétől függően igyekezzünk egy-egy nagyobb súlyú trófeás vadat kilövetni, úgy, hogy ez a törzsállományra ne legyen káros hatással, és ehhez szabjuk a kilövetendő közép, vagy gyengébb súlyú trófeásvad mennyiségét. Vadásztársaságainknál új be. vételi forrásként jelentkezett a MAVAD által fizetett lőttvad szállításért járó fuvartérítés. Ez a jövőben egyre nagyobb jelentőséggel bír, mivel a gépjármű beszerzése és használata törvényszerűvé válik a vadászatban és vadgazdálkodásban, így ezek a fuvartérítések nagyban hozzá, járulnak a vadásztársaságok gépjárműveinek üzemeltetési költségeihez. Vadásztársaságaink egyéb bevételénél növekedés tapasztalható a bérvadásztatás idején az erre alkalmas vadászházak üzemeltetésénél is. Több vadászterületen a vadásrházak berendezése és az ott teremtett egyéb körülmények alkalmasak külföldi vadászok elszállásolására és étkeztetésére is. A vadászházak ilyen irányú fejlesztése a jövőben célirányos lesz és gazdaságos, mert a MAVAD az ilyen irányú szolgáltatásokat is kellőképpen téríti. A most zajló beszámoló közgyűléseken a múlt év gazdasági és pénzügyi bevételei mellett szó esik az egyesületi életről. a vadászat és vadgazdálkodás észlelt problémáiról is. A felvetett problémák és hiányos, ságok megszüntetésével kell fel. készülni az 1981. évi gazdálkodási évre, melyhez a múlt év jó bevételi eredményei ai felhasznált 18 milliós vadgazdálkodási kiadás mellett 8 millió Ft tartalékalapot is biztosított. Ennek birtokában az ez évi jobb gazdálkodási eredményeink mellett biztosított lesz vadásztársaságaink gazdálkodási és továbbfejlesztési alapja. Farkas János megyei fővadász BÉLYEG Kittenberger bélyegsor Kittenberger Kálmán neves Afrika-vadász, állattani gyűjtő és útirajzíró születésének 100. évfordulója alkalmából, március 6-án a posta hatcímletű, összesen 16 forint névértékű bélyegsort bocsájt ki. Több színű ofszet nyomással a szovjet Goznak Nyomdában készült Gál Ferenc grafikusművész tervei alapján. Az utolsó érték kivételével az egyes bélyegek afrikai állatokat — gepárd, oroszlán, leopárd, orrszarvú, nagy kudú, afrikai elefánt — ábrázolnak egy térképalapon, amelyen az ábrázolt állat elterjedési területe került megjelölésre. A hatodik bélyegen Kittenberger Kálmán portréja látható, tőle jobbra Afrika térképe, alsó részén kettészelve a Nemzeti Múzeum homokzatának sematikus rajzával, alatta pedig egy vízszintes helyzetben levő vadászpuska található. A sor megjelenése napján a fővárosi Természettudományi Múzeumban emlékkiállítás nyílik meg, amelynek alkalmi postahivatala különbélyegzőt használ. * A már korábban jelzett 1 forintos Batthyány Lajos emlékbélyeg február 14-i megjelenése után a posta újabb emléksorok megjelentetését tervezi. Az egyik történelmi zászlóinkat mutatja majd be, így az Árpád-házi László XI. századbeli, (Hunyadi XV. századból származó címeres zászlaja, Bethlen Gábor lobogója 1600- ból, Rákóczi Ferencé 1706-ból, honvédzászló 1848—1849-ből és a csepeli Vörös Ezred 2. zászlajának lobogója szerepel rajtuk. Március végén, Bartók Béla születésének 100. évfordulóját 20 forint névértékű blokkal köszönti a posta. MAGYAR i POSTA MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA Horgászviz téli lékelése HORGÁSZAT II közgyűlések tapasztalatai Megyénk 26 horgászegyesületének közel tízezer tagja zömében megtartotta elmúlt évi tevékenységének, zárszámadásának értékelését. Az idei közgyűlések jelentőségét az adta, hogy nemcsak évről számoltak be, hanem az elmúlt öt év eredményeit, fejlődésüket foglalták össze, ugyanis az egyesületi vezetők ötéves irányítási ciklusa 1980-ban lejárt. A VI. ötéves terv időszakára egyesületeinkben új vezetőséget választottak. A horgászok közgyűlésen való megjelenési aránya tovább javult. Az idén létszámhiány miatt ez ideig nem kellett köz. gyűlést ismételten összehívni. A megtartott közgyűlések színvonala is emelkedett. Sok helyen részt vettek a politikai, állami és társadalmi szervek képviselői. Ma már mindenütt elismeréssel szólnak a horgászmozgalom szervezettségéről. Ez elsősorban a most leköszönő egyesületi vezetők eddigi lelkiismeretes, odaadó munkájának köszönhető, mellyel sikerült a horgászok táborát fegyelmezett, közösségi egységgé kovácsolni. Két egyesületünk a felsőszentmártoni és a komlói Bányász most ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. A beszámolókban megemlékeztek az akkori mostoha viszonyokról és megjutalmazták az alapító tagokat. A szövetség a két egyesület részére emléklapot adományozott és Kerner Józsefet, a komlói HE elnökét ez alkalomból külön kitüntetésben részesítette. A zárszámadási eredményekből és a költségvetésekből kitűnik, hogy az 1981-es évet egyesületeink jól megalapozták és eleget tudnak tenni a népgazdaság VI. ötéves tervéből rájuk háruló feladatnak. Kovács Zoltán Hírek — A baranyai horgászok 1980-ban 167,6 tonna halat fogtak ki a horgászvízekből, melynek értéke 6,8 millió forint. Egy felnőtt horgászra jutó éves átlagfogás 21,9 kg volt, a gyermekeknél ez 6,8 kg. A kifogott hal 47,1 százaléka ponty volt. Az .elmúlt évhez viszonyítva csökkent a csuka és süllőfogás és nőtt a harcsa és amúrfogás eredménye. * — Március 1-től, március 31-ig minden horgászvizen tilos a csuka fogása (kivéve a halászati üzemtervek szerint intenzíven halasitott egyesületi vizeken, ahol az alól a vízkezelő felmentést ad). Március 1-től április 30-ig — az előzőekhez hasonlóan — tilos a süllő, kősüllő és balin horgászata. Március 1-től június 30-ig pedig tilos a kecsege horgászata. Rügypattanás előtti lemosó permetezések A rügypattanás előtti lemosó permetezéseket száraz, fagymentes napokon lemosás szerűen végezzük úgy, hogy a permedé mindenütt áztassa a fák törzsét és ágait. A védekezéshez használható szereket a következő részben röviden ismertetjük. Báriumpoliszulfid 40 százalékos hatóanyagot tartalmazó szert az idén forgalmazzák először a Neopol helyett, mely 20 százalékos hatóanyagot tartalmazott. Felhasználható gyümölcsösökben és szőlőben rügypattanás előtt 5 százalékos töménységben elsősorban lisztharmat ellen, valamint gyenge pajzstetű, atka és levéltetű tojásfertőzöttség gyérítésére. Közepesen mérgező. Méhekre és halakra veszélyes. Ára: 19,30 Ft; kg. Bordóilé készítéséhez rézgálicot használunk a csomagolóanyagon levő utasítás szerint. Gyümölcsösökben, elsősorban tavaszi lemosó permetezésnél igen jó hatékonyságú a varasodás, monífia, levéllyukacsosodás és a baktériumos betegségek ellen 1-2 százalékos töménységben. Gyakorlatilag nem mérgező. Méhekre és halakra veszélyes. 1 kg rézgálic 17 Ft. Ncvenda pajzstetvek, takácsatkák, sodrómolyok, almavarasodás és lehullott lomb fertőtlenítésére 1,5-2 százalékos töménységben használható. Csonthéjasokat a szilva kivéte lével novendával ne permetezzük! Kifejezetten mérgező. Tűzveszélyes. Ára: 53,50 Ft/kg. Gyümölcsfaolaj E gyakorlatilag nem mérgező. Halakra veszélyes. Erős pajzstetű-fertőzés esetén három évenként almatermésűeknél 5 százalékos; szilvánál és ribizkénél 4 százalékos töménységben, a fák nyugalmi állapotában használható. 1 liter gyümölcsfaolaj ára 27 forint 50 fillér. Dr. Frank József H&itufifctája — kiskert Szobanövények kezelése Á szobanövények a lakás szerves tartozékai. Levelükkel, virágukkal, változatos megjelenésükkel lakóhelyünket derűsebbé, barátságosabbá teszik. Általuk lakásunkban felen van a természet parányi része, kezelésük számunkra kedves napi apró elfoglaltságot jelent. A szobanövények széles választéka kínálja magát, azonban nem mindenki ismeri a növényállományának igényeit: hőmérséklet, napfény, tápanyag, öntözés tekintetében. Mindenesetre célszerű már a* üzletben a vásárláskor érdeklődni az alapvető növénykezelési módszerek iránt, de á viszonylag olcsó népszerű szakkönyvek is jó útmutatást adnak. Könnyű belátni, hogy a száraz, forró sivatagi körülmények között élő kaktuszok és a párás trópusi növények igény tekintetében milyen távol állnak egymástól. A két szélsőséges példa csak illusztrálja a problémát, felhívja a figyelmet, hogy a szobanövények tulajdonságait illik ismerni, és a tényleges szükségletüket megközelítő életkörülményt kell biztosítani. A szobanövények egyenkénti ismertetésére nincs lehetőség, inkább a kezelésnél előforduló problémákra hívjuk fel a figyelmet. MIKOR ÉS MENNYIT ÖNTÖZZÜNK? Pontos csalhatatlan receptet adni nem lehet, de általában minél rövidebb ideig és minél gyengébb fényt kapnak a növények, annál ritkábban kel! öntözni azonos hőviszonyok mellett. Hűvös helyiségben ritkábban, melegebb helyiségben sűrűbben kell öntözni. Télen általában a túlöntözés veszélye áll fenn. A pozsgás levelű növényeket ritkán öntözzük, meglehetősen kényesek, öntözésük 2 hetente elegendő. Sűrűbb öntözés esetén a levelek kirot-hadnak. Kisebb hiba, ha ritkán öntözzük és ezért leveleik kissé fonnyadnak, mintha több vizet adagolunk. Virágukkal díszítő szobanövényeket virágzás idején bővebben öntözzünk. Hagyományos cserépben a párolgás nagyobb mint műanyag cserépben. A hajtatott növények több vizet kívánnak, szöveti szerkezetük laza, nem szabad rövid időre sem kiszáradni a virágföldnek. Nagyobb edényekbe ültetett virágoknál ügyeljünk arra, hogy a talaj ne csak felszínesen, hanem teljesen nedvesedjen át, amit türelmes, lassú öntözéssel érhetünk el. A szobanövények legnagyobb része közepes vízigényű. A virágföldet „földnedvesen" tartsuk. HOGYAN TUDJUK MEG, HOGY KELL-E MÁR ÖNTÖZNI? Addig nem kell öntözni, amíg nedves szemcsék tapadnak a földfelületen végighúzott ujjúnkra. Ha mór nem tapad, öntözni kell. Az öntözés alapos legyen. Addig öntözzünk, amíg a felületen megmarad a víz vagy csak igen lassan szivárog le. ATSZARADT GYOKÉRLABDA ÁTNYIRKOSÍTÁSA Előfordul, hogy az öntözés tartósan elmarad, a földlabda szinte teljesen kiszárad és elválik a cseréptől. Ilyenkor hiába öntözzük, a víz átszalad a résen, a földlabda pedig száraz marad. Legjobb megoldás, hogy langyos vízbe tesszük a cserepet úgy, hogy háromnegyed részig merüljön alá. Lassan az alsó kitisztított nyíláson keresztül felhatol a víz és a talaj megduzzad, átnedvesedik. Túl nagy növényeknél az átnedvesítést úgy végezzük, hogy a gyökérlabda alsó harmadáig lyukat mélyítünk ujjnyi vastag fémcsővel sűrűn, egymástól 4— 6 cm-enként. Ezután a növényt jól beöntözzük. Kalla Gábor
