Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-06 / 64. szám

A béke« az alkotás kongresszusa A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXVI. kongresszusa minden tekintetben igazolta azt a vá­rakozást, amellyel munkáját világszerte kísérték. Nemzedé­kek tapasztalata alakította ki a meggyőződést, hogy a szov­jet kommunisták kongresszusai­nak helyzetelemzése és az eb­ből következő feladatok meg­határozása túlmutat ez ország határain, igen nagy hatást gya­korol a nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt az egész világ helyzetére. Az SZKP XXVI. kongresszusa mélyrehatóan elemezte a világ­­helyzet alapvető vonásait. A két kongresszus között eltelt idő­szak igen bonyolult volt. Ahogy a beszámoló meghatározta, e periódust mindenekelőtt a vi­lágpolitika két irányzatának harca jellemezte. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megféke­zésének, a béke és az enyhülés megszilárdításának irányzata, az elnyomott népek felszabadu­lásáért folyó küzdelem; más­felől: az enyhülés cláásásának, a fegyverkezési hajsza fokozá­sának vonala, a felszabadító harc elfojtásának politikája. Ez utóbbi irányzat veszélyét növel­­t^,meg az imperializmus — el­sősorban az amerikai imperia­lizmus — agresszivitásának fo­kozódása, s a kínai külpolitika, amely továbbra is az imperia­lizmus törekvéseit szolgálja. Ilyen körülmények közt külö­nösen jelentősek és reálisak azok az új javaslatok, amelye­ket az SZKP — békeprogramját továbbfejlesztve — fogalmazott meg és fogadott el ezen a kongresszuson. A javaslatok kö­zött egy sincs, amely egyoldalú előny megszerzésére irányulna, vagy amelynél ne vették volna figyelembe a másik fél érdekeit és lehetséges biztonsági szem­pontjait is; vagyis mindezek a javaslatok az azonos biztonság elvén alapulnak. A javasolt lépések, tárgyalá­sok, megállapodások aligha képzelhetők el az Egyesült Ál­lamok nélkül. Ezért is, de nem­csak ennek okán lényeges az a mód, ahogy a Központi Bi­zottság beszámolója a szovjet­­amerikai kapcsolatok ügyével foglalkozott. Fontos ez azért is, mert Washingtonból huzamo­sabb ideje a korábbi évekből ismerős hidegháborús hangokat hallani a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal szemben. Népszerű jelszó lett a „nagyobb erő" követelése - ilyen hátsó gondolatokkal fejlesztik Kínával is a politikai-katonai kapcsola­tokat — és hidegháborús pro­­pagandisztikus kampányokat emelnek az állami politika rangjára. Ilyen előzmények ad­nak különös súlyt annak, hogy a beszámoló minderre a mér­séklet, s a józanság hangján reagált, másként, mint azt az erőpolitika prókátorai szerették volna. A XXVI. kongresszus igen nagy figyelmet fordított az épí­tőmunka soron levő feladatai­ra. Megjegyzendő, hogy ezt a Szovjetunióban sok hónapos, igen széles körű vita készítette elő a Központi Bizottság 1980 decemberében közzétett gazda­ságfejlesztési tervezete alapján. Újra bebizonyosodott, hogy az ilyen átfogó, demokratikus, elő­zetes viták a párt kongresszu­sait c gazdasági fejlődés irá­nyításának és ellenőrzésének különösen hathatós fórumaivá teszik. Az iparfejlesztés irányait meghatározva két tényezőt húz­lak alá különösen nagy nyoma­tékkel. Az első: az új ötéves tervben a többi ágazatnál gyor­sabbon kívánják fejleszteni azo­kat az ágazatokat, amelyek a népgazdaságban progresszív szerkezeti változásokat, stabil és kiegyensúlyozott bővített újratermelést biztosítanak. A második: biztosítani kell, hogy az iparban a B-szektor (fo­gyasztási cikkek) valamivel gyorsabban fejlődjön, mint az A-szektor (termelési- eszközök), így kívánják elérni, hogy a megnövekedett szükségletek­nek megfelelően álljanak ren­delkezésre a fogyasztási cikkek. A mezőgazdasági termelés fel­lendítésének fő irányait a kong­resszuson körvonalazott külön élelmiszertermelés fejlesztését szolgáló program határozza majd meg. Mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság kérdéseinek tárgyalásánál különösen ki­emelték a minőség javításának, a takarékosságnak, a hatékony­ság fokozásának szükségessé­gét. A Szovjetunió XI. ötéves ter­ve a szovjet nép további élet­színvonal-emelkedésének, a bé­kés építőmunkának a program­ja, s így mindennél jobban bi­zonyítja, hogy a Szovjetunió po­litikáját a béke fenntartásának céljai vezérlik. A XXVI. kong­resszusnak a béke, az enyhü­lés védelméről és a szovjet em­berek jólétének fokozásáról szóló határozatai elválasztha­tatlanul összefüggnek, s egy­szersmind a szocialista rend­szer lényegéről és magasabb­­rendűségéről tanúskodnak. Az SZKP XXVI. kongresszusá­nak munkáját a megnyitástól kezdve a tanácskozás befejez­­téig az egység, a cselekvő és harcos internacionalizmus, a szocializmus és a kommunizmus erejébe vetett hit hatotta át. Valóban alkotó szellemű ta­nácskozás volt ez, amely a kor valóságát ragadta meg a ma­ga változásában, számításba véve az adott történelmi kor­szak sajátosságait és a leg­újabb fejleményeket is. A magyar kommunisták, dolgozó népünk számá­ra a XXVI. kongresszus mérlegéből fontos következte­tés, hogy az összes lényeges elvi és politikai kérdésben tel­jes az összhang a magyar és a szovjet testvérpárt között. Kádár János elvtársnak a kong­resszusi palotában elmondott szavai is kifejezésre juttatták: a mi pártunk nagyra értékeli ezt az összhangot, ezt az egy­séget. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a szovjet kommunis­ták Lenin alapította, harcok­ban edzett pártja, élen az új­jáválasztott Központi Bizottság­gal és L. Brezsnyev elvtárssal, sikerrel halad tovább történel­mi útján, eredményesen váltja valóra az SZKP XXVI. kongresz­­szusának határozatait is - a szovjet nép, a szocialista or­szágok testvéri közössége, az egész emberiség javára. Vajda Péter A nemzetközi nőnap alkalmából tegnap 200 baranyai asszony és lány utazott a Szovjetunióba. Látogatásuk első állomása Lvov lesz, majd Kievben töltenek néhány napot. Részt vesznek szovjet—magyar baráti összejöveteleken, találkoznak üzemi dolgozókkal, megtekintik mindkét város kultúrtörténeti műemlékeit, nevezetességeit. A nőküldöttségnek a Megyei Pártbizottság nevében Rózsa­hegyi István az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője kívánt jó utat és kellemes szovjetunióbeli tartózkodást. Hazaérkezett Moszkvából a magyar pártkiildöttség A ülést tartott ^ n a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök­helyettes beszámolóját a Ma­gyar-Lengyel Gazdasági Együttműködési Állandó Bi­zottság, valamint a Magyar- Csehszlovák Gazdasági és Mű­szaki-Tudományos Együttműkö­dési Vegyesbizottsóg ülésszaká­ról. Ugyancsak tudomásul vet­te Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes beszámolóját prá­gai és pozsonyi útjáról. Elfo­gadta Borbándi János minisz­terelnök-helyettes jelentését a Magyar-Vietnami, a Magyar- Laoszi, a Magyar—Kambodzsai Gazdsági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizottsá­gok ülésszakáról. A kormány elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnökének jelentését az 1980. évi népgaz­dasági terv teljesítésének ta­pasztalatairól, s megszabta az irányító szervek további felada­tait az eredményesebb és ki­egyensúlyozottabb fejlődés elő­segítésére. A Minisztertanács jóváhagy­ta a gazdasági bizottság tájé­koztatóját a VI. ötéves terv hulladék- és másodnyersanyag­­hasznosítási programjáról. A program azt irányozza elő, hogy 1985-re a másodlagos anyagfelhasználás megkétsze­reződjék, s értékében közelítse meg az évi 12 milliárd forintot. A feladatok megoldására az érdekelt szervek részletes intéz­kedési tervet dolgoznak ki. A kormány elfogadta a vesz­teséges, alaphiányos vállalatok helyzetének rendezésére vonat­kozó jogszabályokat. Az új sza­bályozás növeli a vállalatok lehetőségeit, hogy elsősorban saját erejükből, indokolt eset­ben az illetékes bank segítsé­gével pótolják átmeneti hiá­nyaikat. Ahol tartósak a vesz­teségek, ott külön eljárás — szanálás — keretében kell meg­állapítani a felelősséget és át­szervezni a termelést. A Minisztertanács határozott a Kiváló és az Érdemes művész kitüntető címek ez évi adomá­nyozásáról. A leszerelési bizottság plenáris ülése A genfi leszerelési bizottság plenáris ülésén csütörtökön a csehszlovák képviselő munka­okmányt terjesztett elő a bi­zottság szocialista küldöttségei nevében. A javaslat — amely­nek a magyar delegáció is társ­szerzője - sajnálkozással álla­pítja meg, hogy a bizottság a küldöttségek többségének sür­getése ellenére sem kezdte meg a konkrét tárgyalásokat a teljes atomcsend és a nukleá­ris leszerelés kérdéseiről. A do­kumentum rögzíti azt is, hogy néhány nyugati ország küldött­ségének ellenállása miatt még a kérdéssel foglalkozó munka­­csoportot sem sikerült megala­kítani. A szocialista országok képviselői ezért — az érdemi tárgyalások előmozdítása érde­kében - indítványozzák, hogy a bizottság hetenkénti rendszeres nem hivatalos ülésein kezdjék meg a tárgyalások előkészíté­sét. N A nukleáris leszerelés téma­körével foglalkozva dr. Kőmives Imre nagykövet, a Magyar Nép­­köztársaság állandó genfi ENSZ-képviselője, a bizottság munkájában részt vevő dele­gációk többségének vélemé­nyét megfogalmazva sürgette a munkabizottságok felállítását és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a közeljö­vőben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya is hajlandó lesz a teljes atom­csendről folyó háromoldalú tár­gyalások újrafelvételére a Szov­jetunióval. Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üdvözli a Keleti pályaudvaron. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével csütörtö­kön hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának küldöttsége, amely részt vett a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXVI. kong­resszusán. A küldöttség tagja volt: Lázár György, a Politikai Bizottsáq tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB togja, a Központi Bizottság osztályveze­tője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköztársa­ság szovjetunióbeli nagyköve­te. A pártküldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megje­lent: Losonczi Pál, az Elnöki Ta. nács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára', az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Brulyó Já­nos, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke, valamint Horváth István bel­ügyminiszter. Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Pullai Árpád köz. lekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai, és Varga István, a KB osztályveze­tő-helyettese. Jelen volt Vale­­rij Muszatov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az NDSZ állásfoglalása A Nemzetközi Diákszö­vetség titkársága nyilatko­zatban biztosította teljes támogatásáról a Szovjet­unió új békejavaslatait, amelyeket az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev terjesztett elő. A Prágában közzétett ál­lásfoglalás hangsúlyozza: a konkrét és reális szovjet kezdeményezés alkalmas keretet nyújt a leszerelés és az enyhülés jelenlegi fel­adatainak megoldásához. Az NDSZ felhívja a világ tanuló ifjúságát, hogy a nemzetközi leszerelési di­ákmozgalom keretében szervezzen tömeges meg­mozdulásokat a szovjet in­dítványok támogatására. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 64. szám 198T. március 6., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Lesz-e déligyümölcs húsvétra? * Jogerős ítélet a sétatéri galeri ügyében * Fizet Quiniért a Barcelona

Next

/
Thumbnails
Contents