Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-05 / 63. szám
6 Dunántúli Tlaplo 1981. március 5., csütörtök Bemutatjuk a FUSZERT-et A vevő jó árut kér a pénzéért — ... —.. -Bemutatjuk a FÜSZÉRT-et, Ehhez le kell írni ennek a vállalatnak a teljes nevét, mely mindjárt megvonja a földrajzi határait és feladatát: Baranya—Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. Vagyis a régies FÜSZÉRT elnevezésben csupán a régies fűszeráru szó van benne. Valójábon azonban 12 000 cikket szállítanak a külkereskedelemtől vagy a hazai termelőtől, gyáraktól a boltokba. Lex Lajos, a vállalat igazgatója szerint: Árucsomagok összeállítása az üzletek részére a FUSZERT-nél lítják mór ezek egy részét. Végül is, némi importtal, a korábbi évek 48-féle mosószeréből 20—25 félét minden típusból néhányat — árusítunk. Vagyis azért reális lesz az ellátás. Nem várható hiány az élelmiszer-ellátásban, szinte minden igényt kielégíthetünk. Más cikkcsoportokban sincs bai, bár azoknál sokkal nagyobb a tőkés import jelentősége, s az mindenképpen szűkült, mert nem adhatunk ki ennyi dollárt, mint eddig kiadtunk. Például kevesebb lesz a nyugati cigaretta. Csökken a tőkés importtal szerzett kozmetikai szerek választéka és mennyisége, például a „Fa"készítmények, a Dior kölni.- A korszerű áruszállítás?- Az idén már megszervezzük az éjszakai szállítást. A konténerek? Azokból is venni kell még, aztán hátsófalas emelőkocsi is csak három szállít nekünk, s kellene még, de osztrák importból lehet csak beszerezni. Csak bizonyos idő után lesz ebből elegendő az oiszágban. De a pécsi fiók közel 20 000 négyzetméteres alapterületének több mint felén 6 méter belmagasságú a raktározás. Csak itt, Pécsett mintegy 14 000 rakodólappal dolgozunk és 36 rakodógéppel. Egy rakodólapon 4 és.fél, 5 mázsa áru van, bármiből. Ez nemzetközi szabvány. Gép rakja fel a kívánt magasságba, vagy kocsira. Ez jelenti az árutárolás új technikáját, hiszen a 6 méter magas rakodás régen elképzelhetetlen volt. Ma is kevés cég képes még erre. Ugyancsak Pécsett van iparvágány, ezen néha 20 vagon áll, csak a mi cégünk részére. De szerény napon is 5—6 vagon. Saját kocsijainkon kívül 30, egyenként 5 tonnás gépkocsi hordja az árut a vagonokból.- A FÜSZÉRT-igazgató szemében az utóbbi években hogyan változott a bolti vásárló természete? Két megye nagykereskedelmét irányítva úgy érzem, sokkal igényesebb a minőségre. Áremelkedés ide vagy oda, ez határozott és számokkal igazolható jelenség. Többnyire meg is kapja ezt. Például néhány éve rendszeres sajtótéma volt a bébiételek választékának hiánya, csomagolásának színvonala. Nem volt közöttük húsos készítmény. Ma a legmodernebb gépsorokon töltött svéd mintájú üvegekben mindenféle bébiétel választéka elsőrangú. Továbbá a mai vevő nem tartogatja a staniclit, hogy hetekig abban vásároljon, hanem a higiénikus, úgynevezett „eldobható csomagolású” árut veszi. Aztán szinte minden úgynevezett élvezeti cikk iránt növekszik az igény. Kávé, tea, fűszerek, cigaretta, szesz, sör — mindezekből inkább a drága kell. Mert az a jobb és még így is, viszonylag is olcsó életöröm a fogyasztásuk. Ma már a citromot egyáltalán nem, a narancsot sem igen tartjuk déligyümölcsnek, tehát meszszebbről jött ritka árunak csak a banánt. Abból is annyi azért lesz mint tavaly volt. De az igényekkel nem könnyű versenyezni és vállalatunknak az ellátás érdekében igen határozott, gondos beszerző, raktározó, szállító munkát kell végeznie.-y-s Kórházi felvételes ügyeletek Nyegyvennyolc helyen 20—25-féle Milyen a korszerű raktár? Húsz vagon a FÜSZÉRT-vágányon — Az ABC áruházakban megtalálható valamennyi cikket mi hozzuk forgalomba, mindenféle élelmiszert, gyarmatárut, déligyümölcsöt. Továbbá vegyiárut, abból mindent, ami a háztartási boltokban kapható, hozzátéve még a festéket is, avagy mondjuk a vörös vérlúgsót. Még továbbá a mindezt kiegészítő úgynevezett ABC-profil cikkek — hajcsattól a tyúkszemtapaszig - tőlünk származnak. A tizenkétezer cikket a vállalat négy fiókjával közvetíti a termelés és a kiskereskedelem között. Ezekből a legnagyobb a pécsi, de van Mohácson, Szekszárdon és Dombóvárott is. Létszámunk 760 fő. Ennyien bonyolítjuk le évi 3 és fél milliárdos forgalmunkat. Ennyi a forintértéke annak a 30 000 tonna árunak, melyet többször meg kell mozgatni, behozni a raktárunkba, s kivinni onnét. Négy fiókunkban viszonylag modern eszközökkel dolgozunk: Mindenütt kizárólag rakodólapos tárolás van. Anyagmozgató gépeink sokfélék, előrehaladtunk a konténeres program fejlesztésében. Szállításaink egyre inkább teljes körűek: a nagy szakáruházak minden árut kivétel nélkül konténerben kapnak meg. Ennek az az előnye, hogy szállítás közben nem kell hozzányúlni. — Mindemellett: sok gondjuk van? — Mivel alapellátás a feladatunk, ezért cégünknek rendkívül nagy a dinamikája. Legfontosabb — egyben legmodernebb - tevékenységünk: a keverőraktározás. Az ipar, a termelés nekünk is szalagrendszerben dolgozik, tehát lökésszerűen gyártja az árut. Nekünk pedig az alapellátást jelentő cikkeket minden más nagykereskedelmi vállalatnál gondosabban kell a vevő igényeihez igazodva, napra készen tartalékolni. A _ vevőnek még eszébe sem jut a karácsony, amikor mi már töltjük a raktárainkat szaloncukorral. Aztán, ha például a cukorgyár annyit termel, hogy maga már nem képes raktározni, akkor mi tároljuk azt, mert ez az áru hiánycikk nem lehet. A tartalékainkból eddig minden felvásárlási lázt megoldottunk, azaz lecsillapítottunk. Még akkor is, ha a gyárban valamiért éppen nem volt cukor. Fontos: az áruválaszték végett nem kötjük magunkat egy-egy cikk tekintetében csupán egy gyárhoz, hanem mindenféle termékből mindenünnét veszünk és tartalékolunk a vásárlóknak. — Népgazdasági helyzetünkben lesznek-e importgondok az élelmiszer- és vegyiáru-ellátásban? — Tavaly sokszor akadt mosószerhiány. De a gyárak már utolérték magukat, s így nem kell félni újabb hiánytól. Igaz, az alapanyag (az enzimek) dollárelszámolású országból valók. Most idehaza is előálMindennapos felvételi ügyeletek gyermekbelbetegek részére Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt selylyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igényié gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon; 11-169, Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 árától reggel 7 áráig. ÉJSZAKAI UGYRETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár, III. kér.: Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat hívószáma : 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. Hetvenöt éves a Baranya megyei földmunkás szakszervezeti mnzgalnm Ai elmúlt évben emlékezett meg több hazai lapunk a magyarországi földmunkás szakszervezeti mozgalom születéséről. 1905. decemberében engedélyezte a Kristoffy kormányzat a szociáldemokrata párt vezetése alatt létrejött: Magyarországi Földmunkások Országos Szövetség megalakulását. A szocialista elveken nyugvó, szervezeti felépítését és működését illetően munkásszakszervezét 1905— 1906-ban sorra alakította szervezeteit vidéken is. Az 1905—1906. évi politikai válság időszakában a kormányzat a nagybirtokos bázisra támaszkodó jobboldali ellenzékkel szemben, a szociáldemokrata pártot is megnyerte ideiglenes szövetségesül a választójogi törvény ígéretével. Ennek a provizórikus szövetségnek a mélyén az agrármozgalom forradalmi irányának leszerelése, a kibontakozó, s az egész országot mozgásba hozó aratósztrájkok dezorganizálása is megtalálható. A szabad szervezkedés lehetősége, sőt ennek némi támogatása azonban lehetővé tette a szociáldemokrata vidéki központokban — így Pécsett is - az agrárproletár, valamint a kisgazda parasztíömegak megszervezését. Előzmények A szervezést a pécsi pártszervezet . végezte, bejárva a megye falvait. A fő szervezők: Jóna Gábor, Szikora Imre és Szabó József munkósvezetők. 1906 januárjától már nyomon tudjuk kísérni a szervezést, amely azután február 28-án egy megyei küldöttértekezletig jutott. Miután ott számbavétel történt és a további feladatok határozattá formálása volt a cél, ezért a baranyai szervezkedés fő eseményének tarthatjuk ma is, amely méltó e megemlékezésre. A baranyai agrárszocialista szervezetek kiépítésének történeti kutatása most fejeződik be, hogy tanulmánnyá álljon össze. Az 1897-1898. évi országosan is jelentős baranyai megmozdulás a Drávaszögben, Mohácson, Pécsett sajátos szervezetek kiépüléséhez vezetett. Ezek a1 szervezetek a Független Szocialista Párt Várkonyi vezette csoportjának vidéki, vagy pontosabban falusi „pártszervezeteinek" tekinthetők, amelyek 1898-ban Darázs, Hercegmárok, Izsép, Dályok, Margittasziget, Mohács, Kásád, Siklós környéki falvak agrárszocialista zendülését, gátépítő munkálatokon dolgozó baranyai, tolnai, bácskai kubikosok mozgalmát vezették. Szinkovich, baranyavári főszolgabíró és a mohácsi főjegy. ző jelentéseiből Várkonyi lapjának a F’OlDMÜVELÖ-nek sorozatos elkobzása, „körleveleinek” lefoglalása jelzi fenti megállapításunkat. A főispán azután már részletesen jelentette a belügyminiszternek, hogy a Várkonyi vezette párti szervezte meg a baranyai sokácok, magyarok mozgalmát. A pécsi szociáldemokrata vezetőség mintegy ellensúlyozásul, már 1899-ben erőteljes szervezkedésibe fogott. 1899— 1900 között sikertelenül kísérelték meg egy földmunkás egylet megszervezését. 1901 tavaszától azonban jelentős tömeget mozgatott meg a Pécsett rendezett munkásgyűlés, amely végül is kimondta: a PÉCSI FÖLDMŰVELŐ MUNKÁS EGYLET megalakulását. Az egylet más munkásszakegyletek mintájára élt és működött. Segé. lyezéssel, munkaközvetítéssel, a munkásság művelődés ügyének ápolásával foglalkozott. Szerepe ezekben a tevékenységi formákban kísérhető nyomon. Baranyai földmunkás és paraszti tömegek első legális szakegylete volt. Tömegei szőlőmunkósokból, napszámosokból, kőbányában dolgozó szakma nélküli segédmunkásokból, fuvarosoknál dolgozó emberekből, kevés birtokos parasztból tevődött össze. A városban vagy a megyében lezajlott gazdasági sztrájkharcokban, de a párt választói gyűlésein az egylet népes tagsága is ott található. Az igen radikális szellemű egylet több megmozdulásban volt szolidáris az épitőmunkások szakszervezetével. A századforduló földmunkás munkásmozgalmának igen érdekes mozzanatait örökítette meg egy sor olyan jegyzőkönyv, amely a párt vidéken tartott gyűléseinek eseményeit rögzítette, (Mohács, Vörösmart. Bodolya, Szentlőrinc, Szigetvár, Németbóly, (Boly), Villány, Haraszti, Sellye, stb . . .) , Az általános választói jog ügyében hatóságilag engedélyezett szociáldemokrata vidéki népgyűléseken kivétel nélkül kísérletet teltek a PÉCSI FÖLDMŰVELŐ MUNKÁSEGYLET fiókszerveinek megalakulására. Teljesen sikertelenül. A pécsi egylet törekvései nem feleltek meg a falvakban élő, „földműves” proletariátus törekvéseinek. Más szociológiai viszonyok között, más rétegek törekedtek a szervezkedés felé. Nem a városba özönlött proletár, nincstelen agrár és félig munkás tömeg, hanem többnyire birtokos kisparaszt, vagy mindig az aratásban és közvetlen mezőgpzdasági termelésben dolgozók csoportjai keresték a szervezkedés útját. A pécsi egylet tevékenysége 1906 februárban véget ért. Bejelentette csatlakozását az akkor induló, szélesebb alapokon szervezkedő Magyarországi Földmunkások Orszáaos Szövetsége Pécsi Helyi Csoportjához. Töretlen szervezkedés A pécsi egylet megszűnése és a szakszervezeti helyi csoport szervezésének megindítása valójában azt jelentette, hogy a földmunkás és paraszt tömegek szervezkedésének folyamata töretlen volt. A szakszervezet alapszabályaiban a mezőgazdaság minden területén dolgozó tömegeket képes volt hatásköre alá vonni. így világosan felsorolta a kisbirtokosok, kisbérlők, napszámosok, részesaratók, cselédek, kubikosok rétegét. Igen nagy jelentőségű volt, hogy az alapszabály kimondta, hogy........tagjai sorába tartozónak tartja azokat is, akik eredetileg földmívesek, vagy földművelő munkások voltak, más szakképzettséqük nincs is, s Így minden pillanatban visszatérhetnek eredeti foglalkozásukhoz . . ." Mindezek azt jelentették, hogy „a városi szakszervezeti jelleg" megszűnt és valóban alkalmas volt arra, hogy a vidéknek a kisbirtokos, kisbérlő tömegeit is, amelyek a századforduló válságában gyorsan radikalizálódtak, maguk mellé állítsa. A pécsi pártszervezet február 4-én Pécsett, február 25-én Mecsekszabolcson, Mánián, Mágocson, február 10-én Bodolyán, Kásádon. Sellyén, Vörösmarton, 17-én Mohácson, Németbólyban, (Boly), 18-án Dunaszekcsőn, Bárban, Somberekén, 19-én Lánycsókon jelentett be népgyűléseket, ahol a választójogi kérdések mellett a szónokok már hasonló súlylyal a bérletekről, a hitelek és bankkölcsönök okozta eladósodásról, a községi képviselőválasztások reformjáról, a legelőtórsulás és erdőhasználat kérdéseiről beszéltek, emellett természetesen nagy súlyt kapott a mezőgazdasági munkabérek és az aratási szerződések megvitatása. Az általános választójog kérdése uralta a korábbi népgyűlések programját. A birtokos parasztság és mezőgazdasági munkásság problematikájának előtérbe nyomulása a párt tekintélyét nagyban növelte, amelynek következtében február végén már 30 községben alakulóban, előkészített stádiumban voltak a szakszervezetek. Valamennyi. a képviselőtestületen keresztül benyújtotta megalakulási szándékát reprezentáló dokumentumokat a kormányhoz. Ezzel egyidőben 1906. február 28-án Pécsett, a Gyár (Várady A. u.) utcai szakszervezeti központban a párt a mezőgazdasági dolgozók küldöttgyűlését szervezte meg. A gyűlésen Baranyából 51 küldött, Somogybái és Tolnából három-három küldött jelen1- meg. A gyűlés kimondta a Pécs-baranyai Földmunkás Szakszervezet megalakulását, amely a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége Pécs-baranyai Helyi Csoportja nevet vette fel. Ugyancsak határozatot hoztak arról, hogy minden más szervezetet megszűntnek tekintenek és csatlakoznak az országos vezetőség kiáltványában írottakhoz. A baranyai földmunkásmozgalom nagy jelentőségű eseményének tekinthető ez a konferencia. Egy 1908-ban készült jelentésük szerint, valamennyi megyei szervezet létszámát figyelembe véve 1670 tagot számláltak. A földmunkás szakszervedet első tűzpróbája a századfordulót követő dunántúli nagy aratósztrájkok voltak. Kutatásainkból ma már dokumentális erejű adataink vannak, hogv ezeket ők szervezték, irányították. Vezetőik: Jóna Gábor, Rezes Ferenc, Gelencsér József. Horvát János. Erb János, Gondi lózsef, Hanzi Ludvia. Jákob Scneller, Zicher József, Herbai Vince voltak. Szolidaritás a bányászokkal 1908-ban az országos jelentőségű pécsi bányamunkássztrájk idején a munkás-paraszt szolidaritás ragyogó példáját láthatjuk. A bányászság az általános sztrájkban a hatóság terrorjával szemben két hónapig tartotta magát, a földmunkás szakszervezet titokban kenyérrel, élelemmel látta el őket. A szakszervezet történetének további eseményei a munkásparaszt szövetség alakulásának jellegzetes, tanulságos fejlődését mutatták. Szita László Ifj. Kapoli Antal (1893-1971) emlékezetére Február 21-én volt tíz esztendeje, hogy örökre lehunyta szemét a Dunántúl nagy művészegyénisége, a somogyi Kapolyból származó juhászfamília egyik kiemelkedő tehetségű faragópásztora, ifj. Kapoli Antal. Munkásságáról, követőiről, faragóstílusát folytató gyermekeiről kiállítást láthatunk Barcson, a Dráva Tájmúzeumban, ahol nagy érdeklődés kiséri a február 3-án megnyílt, s március 1-ig látogathatott bemutatót, amelyen a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának anyaga is szerepel. Különösen az idős művész grafikáit csodálják sokan: utolsó éveiben leánya, Ilona biztatására rajzolgatni kezdett. Keze, amelynek már nehéz volt a faragókés, bámulatos könnyedséggel kezelte a ceruzát — színezett rajzaiban a pásztormüvészet továbbfejlesztett alkotásait kell látnunk. 1967 októberében A két Kapoli faragóművészete címmel rendeztünk kiállítást Pécsett, id. Kapoli Antal, a Kossuth-dijas pásztorfaragó halálának tizedik évfordulóján, s azóta már fiától is el kellett búcsúznunk . ■ . Felnövekedett, és kiforrott faragóvá vált viszont a harmadik generáció: ifj. Kapoli Antal gyermekei (Rozália, József és Ilona) is követik a családi hagyományt, ápolják a dunántúli pásztorművészetnek ezt az egyéni ízű, a Kapoli dinasztiához kötődő irányzatát. A Kapói iák művészete nemcsak Somogyé, hanem Baranyáé is — sőt leghelyesebb, ha azt mondjuk: művészetük mindenkié, egész népünké. Viszont így méginkább hangoztatnunk kell, hogy ideje beváltani a több évtizedes ígéretet: állandó kiállítást kell rendeznünk a Kapoliak faragóművészetének bemutatására, megismertetésére I Sok ötlet, javaslat, lehetőség merült fel: Somogyhárságy vagy Szigetvár, Pécs vagy Kaposvár adjon otthont a Kapoli-múzeumnak; tájházat rendezzünk be alkotásaikból, vagy modern kiállítást létesítsünk . . . Itt az idő, hogy döntsünk, hiszen jövőre lesz id. Kapoli Antal halálának 25. évfordulója, s ugyanígy negyedszázados évfordulójához közeledik a Kapoli-kiállitás ötletének, igényének megszületése is. Mándoki László
