Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-31 / 89. szám
1981. március 31., kedd Dunántúlt napló 3 SzanaSastől a szanálásig? Gyengélkedik intervenciós" tsz MB' Nyolc éve nincs nyereség Kovécshidán Nyolc évvel ezelőtt, 1973- ban szanálták a kovácshidai Egyetértés Tsz-t. A négymilliós szanálási hitel és az új vezetés, úgy tűnt, lábra állítja a 2500 hektáros kis ormánsági gazdaságot. A nagy kiterjedésű gyepterületek önként kínálták a megoldást. A szövetkezet legeltetésre alapozott növendékmarha-nevelésre rendezkedett be. Kiépítette kapacitásait, s megkezdte a háztáji gazdaságokban levágásra ítélt választott, illetve szopósborjak felvásárlását. Annak idején lapunkban is elismeréssel adóztunk annak a munkának, amit Kovácshida vállalt az értékes háztáji tehénállomány megmentése érdekében. A megye legnagyobb intervenciós telepe jött itt létre, s a hetvenes évek közepén évente 1000 vemhes üsző került ki a kovácshidai, «drávocsepelyi, drávaszerdahelyi legelőkről. Az üszőket az Állattenyésztési Felügyelőség segített értékesíteni. Ámde az idő- közben eljárt a magyartarka felett. Új fajták jelentek meg, s az Egyetértés Tsz nem tudott időben alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Tavaly döbbentek rá — mikor már csak 300 üszőn tudtak úgy, ahogy túladni —, hogy árujukra nincs vevő. Az az ágazat, amibe a pénzüket fektették, s amitől a tapraállást várták, ismét a szanálás közelébe sodorta a gazdaságot. — Az elmúlt évet 810 000 forint veszteséggel zártuk, de szanálásra nem kerül sor. A hiányt 1981. évi amortizációs alapunkból magunk rendezzük. Így tettünk tavaly is, azelőtt is. A szanálás óta minden évben hol mérleghiányunk, hol alaphiányunk volt. A hét év alatt egyszer volt 7000 forint nyereségünk, de ez csak valami összeadási hiba folytán jöhetett ki. Végeredményben ott tartunk, ahol elkezdtük. A négymilliós szanálási hitelt a mai napig nem fizettük vissza, csak a kamatait. De ezek a kamatok lassan meghaladják a négymilliót. Nyereségünk nincs, fejlesztési alapunk nincs, minden évben előre feléljük az alapjainkat. Amortizációnk évi 2,5 millió forint. Ami ebből a veszteség rendezése után megmarad, abból még egy tisztességes traktort sem tudunk venni. Komáromi József elnökhelyettes szavai keserűen csengenek. Aki szegény volt, még jobban elszegényedett — mondja. Az intervenció megbukott, struktúrát kell változtatni, de úgy, hogy a kiépült kapacitást is hasznosítsák. Egyelőre 2000 birkát helyeztek ki a legelőkre, az azonban nem pótolja a kieső bevételt. Fajtát váltanak, a magyartarka helyett megkezdik a Holstein-friz borjak felvásárlását. Azonban ez sem kecsegtet gyors sikerrel. A pénz körforgása a szarvasmarha-tartásban igen lassú. Két évre kell lekötni a tökét, addig csak visz és nem hoz. A Tsz Szövetség kimutatása szerint 100 forint befektetéssel a növénytermelésben átlag 49 forintot, az állattenyésztésben viszont' csak 12 forintot állítottak elő tavaly a tsz-ek. Hogy a pénzt hova érdemes és mibe nem érdemes befektetni, azt a gyenge tsz-ek mutatói jobban aláhúzzák, a növénytermesztésben 100 forint befektetéssel ezek o tsz-ek 30 forintot, az állattenyésztésben 5 forintot produkáltak. Ma már Kovácshidán is úgy látják, hogy a növénytermelés a jobb befektetés. Tavalyelőtt a búza, tavaly a kukorica gépesítésére vettek fel összesen mintegy négymillió forint exportfejlesztési hitelt. Ebből vásároltak nagyteljesítményű traktorokat, talajművelő gépeket. Betakarító gépeik azonban elöregedtek, s nincs módjuk ezek pótiására. Igen drága bérmunkára szorulnak. Búzatermésük 47,6, a kukorica 56 mázsa volt, de a terméstöbbletet „elvitte1’ a magas költség. Szárítójuk nincs, a terményt négy környező gazdaságban szárittatták meg tetemes szállítási többletköltséggel. Tavaly megyeszerte jó termést adott az új slágernövény, a napraforgó. Kovácshidán 1,5 millió forintot fizettek rá a 200 hektár napraforgóra. Hiába permetezték meg repülőgéppel háromszor, a Botritisz elvitte a termés 30 százalékát. S ki tudja, hány százalékot vitt el a szakértelem hiánya. Növényvédő szakmérnökük nincs. A tsz állandóan szakemberhiánnyal küzd. öt év alatt 18 szakember fordult meg a gazdaságban. — Földjeink átlag 18,6 aranykoronásak. Ezen a hat tizeden bukott meg, hogy szakembereink megkapják a gyenge tsz-ekben járó fizetéskiegészítést. „C" kategóriás tsz vagyunk. Nagyobb tsz-ekben, például Üjpetrén, egy telepvezető többet keres, mint nálunk a főagronómus. Prémium, nyereségrészesedés évek óta nincs. Szakemberhelyzetünket csak akkor stabilizálhatjuk, ha megkapjuk a fizetéskiegészítést, ami az alapkereset 50 százalékát teheti ki. Ezt kértük a megyétől. Kérelmünket a MÉM bírálja el. A fiatal elnökhelyettes sokat remél egy jó szakgárdától, ami kétségtelenül enyhítene nyomasztó gondjaikon. Hozhatnak pénzt a házhoz a tervbe vett melléküzemek is. A komlói Carbonnal közösen varrodát akarnak az idén létesíteni a tsz-asszonyok foglalkoztatására. Régi tervük a tsz területén levő tőzegbánya hasznosítása. Ez annak idején a most hozzájuk tartozó drávaszerdahelyi tsz-é volt, ma a Talajerőgazdálkodásé. A vállalattal kooperálva az idén 1000 vagon Jromposztföldet kívánnak előállítani és közösen értékesíteni, amihez a tsz adná a szerves trágyát. Kibővítik a tsz építőbrigádját is. Tavaly sokfelé dolgoztak a járásban, egyebek közt a harkányi kórház építésén is — közmegelégedésre. Helyzetüket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 1980-ban az építőrészleg volt a kovácshidai tsz egyetlen nyereséges ágazata. Mégsem valószínű, hogy 8—10 ügyes kőműves meg tudja menteni a szövetkezetét az újabb veszteségtől. Annál kevésbé, mivel földjeik belvizesek. Víz alatt áll az őszi vetések egy része. Gyökeres változást csak a komplex melioráció hozhatna. Nyolc évvel ezelőtt készült meliorációs tervük valahol egy fiók mélyén porosodik, mivel nincs pénzük a saját erő letételére. Befektetett pénzük kétévenként térül vissza az állattenyésztésben, a növénytermelés folytatásához pedig hitelt vesznek fel 9—10 százalékos kamattal. Mindez alapvető szerkezeti változtatást sürget Kovácshidán, és gazdasági együttműködést a meglevő kapacitások gazdaságos hasznosítására. Ilyen törekvések azonban egyelőre nem szerepelnek terveikben. — Rné -Hazatérőben a birkanyáj a kovácshidai legelőről Nagymérvű fejlesztés a téglaiparban Készül az egységrakomány a görcsönyi téglagyárban Uniform blokktégla Hőszigetelő habarcs, színezett tetőfedő cserép A Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat legfőbb feladata — mint Zaccomer János igazgató elmondta — a magánépítkezők zavartalan ellátásának biztosítása. Termékeik mintegy 75 százalékát a lakosság vásárolta meg, s bizonyos mérvű fennakadás csupán a kisméretű tégla ellátásban jelentkezett, holott 1980-ban több mint 48 millió darabot gyártottak. A Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tavaly 11-féle téglát és kétféle tetőcserepet gyártott. Bár jobbnál jobb blokktéglákat állítanak elő, a kis méretű téglákra változatlanul óriási az igény. Az építkezői szokásokat nehéz máról holnapra megváltoztatni, pedig a vállalat mindent megtesz ezért. Ennek jegyében kezdték el gyártani a közelmúltban a poroton téglacsaládot, mellyel jóval gazdaságosabb a házépítés, arról nem is beszélve, hogy a hőszigetelése minden eddigi típusét felülmúlja. Ahhoz, hogy a Tégla- és Cserépipari Tröszt megfeleljen a megnövekedett igényeknek, elkerülhetetlen a gyárak korszerűsítése. Ezt követeli egyrészt a mind jobb minőségre váró piac, másrészt az egyre aggasztóbbá váló munkáslétszám-csökkenés. A Baranya— Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalattól évente a dolgozók 3—4 százaléka megy el, s keres könnyebb fizikai munkát. A vállalat tehát rákényszerül, hogy ebben az ötéves tervben központi segítséggel nagyarányú fejlesztést hajtson végre. A legnagyobb munkálatokra a bótaszéki gyárban kerül sor. Mintegy 100 millió forintot emészt fel az égető- és szárítókemencék eddigi olajtüzelésű rendszerének átalakítása földgázra. Egy másik beruházással a poroton tégla előállításának növelését célozták meg: a gyártás korszerűsítése után megduplázódik a1 termelés, s évente 40 millió darab hagyhatja el a gyárat. Ugyancsak a bótaszéki gyárban kezdenek a közeljövőben két új termék gyártásához. NSZK licenc alapján állítják majd elő a hőszigetelő habarcsot, melyből már most nem tudnának annyit termelni, amennyi el ne fogyna. Sokan várják a színezett, úgyevezett engóbozott cserép megjelenését. A bátaszékiek bordó, sötétbarna és világosbarna színben kezdik a gyártását. A mohácsi és a görcsönyi gyárban rakó- és csomagolóautomatákat helyeznek üzembe mintegy 60 millió forintért. A beruházás fő célja az élőmunka kiváltása. A gyártási technológiát ebben az esztendőben a sásdi és a mázai gyárban korszerűsítik, melyek értéke meghaladja a 10 millió forintot. Ilyen jellegű beruházást 1985-ig még két gyárban valósítanak meg. A vállalat szeretné még az alsómocsoládi gyárát felújítani, ami azt jelentené, hogy a kis méretű tégla gyártását növelni tudnák. A Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat várhatóan 1982-ben egy új blokktégla családdal is jelentkezik. A négy egységből ólló Uniform téglacsaládot a Budapesti Műszaki Egyetemen most vizsgálják, de annyi bizonyos, hogy az új hőszigetelési szabványnak megfelel. A vállalat vezetői a következő évben már 10 millió darab gyártását tervezik. Olcsóbb lesz mint a poroton. Roszprim Nándor Energ ia ta ka rékosság Megbírságolják a pazarló üzemeket, intézményeket Eddig a meggyőzéssel igyekeztek jpbb belátásra bírni a körzeti energiafelügyeletek az energiahordozókkal pazarló üzemeket, tsz-eket, in. tézményeket, de az utóbbi időben mindinkább a pénzbírsággolás kerül előtérbe. Az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet pécsi körzete csaknem ezer fogyasztót ellenőriz Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében. Korábban csak a hőfoktúllépést, vagy a több- Jetenergia-fogyasztást büntették, addig napjainkban megbírságolják azokat at üzemeket is, amelyek egy országos áramzavar esetén nem korlátozzák ae áramfogyasztásukat, vagy az ’ áramot jogszabályellenesen hőfejlesztésre veszik igénybe. Az úgynevezett energiagazdálkodási bírság összege elérheti a felhasznált energia termelői árának a 10, vagy akár a 30 százalékát is. Melyek a tipikus hibák? így például az irodahelyiségeket a megengedettnél általában túlfűtik. Az őszi baranyai fűtési idényben a vizsgált 63 vállalat több mint felénél túlfűtést tapasztaltak, amely meghaladta az átlag két fokot. Egy fok „többlet-rfneleg” a szükségesnél hat százalékkal több energiát „visz el”. Ezenkívül többletenergia-felhasználást ered. ményez az is, hogy az energiaátalakítá és -felhasználó berendezések zöme elavult és rossz hatásfokkal működik. A közintézmények, de a lakosság nem nagyon veszik igénybe a nappali csúcsfogyasztások mérséklésére az olcsó éjszakai áramot, a bojlerek és a hőtárolós kályhák üzemeltetésével. Van olyan körzet Pécsett, ahol „sorbanállnak” ezért az olcsó áramért, de nem juthatnak hozzá, mert a vezetékrendszer túlterhelt. A tsz-ek főként a terményszárítók és az erőgépek működtetésekor kevésbé tartják be a rájuk vonatkozó rendeleteket, jogszabályokat. A szárítóknál a helytelenül kialakított optimális hőfok, vagy az erőgépeknél a porlasztó be nem szabályozása okoz túlfogyasztást, örvendetes kezdeményezés, hogy néhány helyen a fűtőolajat pakurával vagy hulladékenergiával, így például kukoricaszárral váltják ki, például a szárítók üzemeltetésekor. Főként az ipari üzemek vesznek részt a különféle energiaracionalizálási pályázatokon, hogy a tüzelőolajat szénnel, vagy földgázzal váltsák ki a bankhitellel is támogatott beru. házás keretében. A pályázat benyújtásához szakmai tanácsot nyújt a pécsi körzeti energiafelügyelet A dél-dunántúli kis. és középüzemekben és a tsz-ekben nem kiforrott az energetikusi szervezet. Ha van is energetikus, azt egyéb dolgok intézésé, vei bízzák meg, így például szervezi a munkavédelmet, a gépkocsik elosztását. A tsZ- ek ma még inkább kifizetik a magas bírságot, mintsem az energetikusi szervezetet tökéletesítenék, bár vannak pozitív tapasztalatok is. A termelőüzemek, vállalatok szövetkezetek továbbra is szabadon gazdálkodhatnak az 1973. évi rendeletben engedélyezett. éves energiamennyiséggel. Kivéve a közületi fogyasztókat, akiket ugyancsak rendelet kötelez arra, hogy az évi energiafelhasználásuk nem haladhatja meg az 1978 évinek a 95 százalékát. Három éve aktuális téma az energiatakarékosság a Dél-Du. nántúlon, ahol különösen sok szénhidrogént fogyasztanak, aztán a szén következik, míg az áramfogyasztás a termelésben nem olyan erőteljes. Fontos cél, hogy a szénhidrogének felhasználásának az aránya csökkenjen, a szénfogyasztás viszont maximálisan emelkedhet. A pécsi körzeti energiafelügyelet vezetője, Gadó Ferenc így foglalta össze a három év tapasztalatait:- A központi elvárások általában érvényesülnek, de azért túlzott elégedettségre nincs ok. A gazdálkodó szerveknek nagyobb gondot kell fordítani a rendeletek betartására. Csuti János Harvestore terménytároló A KSZE Szekszárdi Növénytermesztési Rendszer mohácsi termelésszervezési egységénél tegnap délelőtt, a Harvestore amerikai cég angliai leányvállalatának képviselője találkozott a szakemberekkel: tájékoztatást adott az általuk gyártott terménytároló tornyokról. A szakemberek a filmvetítéssel egybekötött előadás kapcsán megismerkedhettek a szárítás nélküli, energiatakarékos, légmentesen tárolt kukorica tartósítási eljárással. Ezt követően Kölber László, a KSZE műszaki igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót a termelési rendszer által folytatott szárítás nélküli kukorica tartósítási eljárásokról.
