Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-29 / 87. szám
Köszönliiik a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusát Kilenc évtized harcai, sikerei A bolgár kommunisták harca, tevékenysége kilenc évtizedes múltra tekint vissza: 1891-ben alapították meg a munkásosztály pártját, fogadták el programját és szervezeti szabályzatát. Ezután azonban még viszonylag hosszú idő telt el, amíg a párt magáévá tette a lenini eszméket; ehhez a III. Kommunista Internacionálé és a Szovjetunió Kommunista Pártja nyújtott jelentős segítséget. A párt fejlődésében döntő momentum volt továbbá a világ első antifasiszta felkelése, amelyet a kommunisták szerveztek és irányítottak 1923 szeptemberében. A BKP olyan tekintélyes vezetők segítségével, mint Georgi Dimitrov és Vaszil Kolarov, szakított a baloldali szektás nézetekkel, s a Komintern VII. kongresszusa után, 1935-ben, állást foglalt az anti-. fasiszta népi front létrehozása mellett. Nem sokkal azután, hogy a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót, a BKP fegyveres harcot indított a fasizmus ellen. Kezdeményezésére 1942- ben létrejött a Hazafias Front, amely a demokratikus és békeszerető erőket tömörítette. A győzelem napja 1944. szeptember 9-én jött el — az ország felszabadításában a szovjet hadsereg segített a bolgár hazafiaknak. A BKP Bulgária fejlődésének irányító és meghatározó erejévé vált. Ma a Bolgár Kommunista Pártnak több mint 800 ezer tagja van. Közülük 42 százalék munkás, 22,4 százalék mezőgazdasági dolgozó. A párt jól felkészült szakemberekkel dolgozik; az agrár-ipari, az ipari-agrár komplexumok, az állami gazdaságok vezetőinek 91,3 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, az iparvállalatoknál 76,2 százalékos ez az arány. A BKP a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában is bizton számít a társadalmi szervezetekre, céljai megvalósításában épít a Hazafias Front, a szakszervezet és a Dimitrov Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaira. A párt március 31-én kezdődő kongresszusán erről a társadalmi együttműködésről is szó lesz, amikor az elmúlt öt esztendő eredményeit méltatják és a jövő feladatait határozzák meg a bolgár kommunisták. Vízimalom — számítógép — atomerőmű sonlóan fontos Bulgária számára a gépgyártás, a járműipar, a hajóépítés is. Mindez természetesen energiát követel, és nem is keveset. Bulgária — a szocialista országok többségéhez hasonlóan — a Szovjetuniótól kapja a szükséges kőolaj és földgáz túlnyomó részét. Az ország nem rendelkezik számottevő szénhidrogénkészlettel (bár az utóbbi években ígéretes kutatásokat folytattak a Fekete-tenger kontinentális talapzatában !). Így a fejlődésnek két útját látják. Először is arra törekednek, hogy az ország területén nagy mennyiségben található, alacsony fűtőértékű barnaszénkészletet feltárják és hasznosítsák az erőművekben. A tervek szerint például az évtized végére szenet ad a dobrudzsai medence első bányája. A másik út az atomé. Már ma áramot termel a Duna-parti Kozlodujnál épült erőmű, s 1985-re atomenergia biztosítja az ország villamosáram-szükségíetének 30 százalékát. A század végére ez az arány 50 százalékos lesz. * A múlt örökségét óvni-védeni minden bolgár számára köteles, ség. Sokszor hallottam ezt a testvéri szocialista országban járva. A bolgárok jól smerik több, mint ezer éves történelmüket: megbecsülik értékeit, s a jelenre vonatkoztatható tanításait is számba veszik. Közép- Bulgáriában, a textiliparáról nevezetes Gabravó város közelében van Etera, ez a sajátos nemzeti emlékhely Az itteni gyorsvízű patakok energiáját évszázadok óta használja az ember gépei működtetésére. Etera völgyében esztergákat, posztókallót, sőt még szőnyegmosógépet is működtetnek a fából ácsolt elmés szerkezetek, bizonyítván: a bolgár iparosok a múlt századokban a legsötétebb elnyomás közepette is értették a dolgukat, képesek voltak újat alkotni. Etera persze nem egy volt az országban, azonban a lelemény egymagában nem tehette Bulgáriát ipari hatalommá — ehhez nagyobb változásokra, szó. cialista forradalomra volt szükség. Ezt a fordulópontot 1944, szeptember 9. hozta a balkáni ország történelmében. A második világháború előtt az ipari termelés legfeljebb az élelmi, szer- és dohányfeldolgozásra, kisebb-nagyobb javítóműhelyekre korlátozódott. Az iparosodás csak az elmúlt három és fél évtizedben indulhatott meg igazán * Szófia szélén az autóút mellett modern betonépületek emelkednek. Nagy üvegablaka. :ik, a közöttük virágzó park láttán az ember iskolának gondolná e komplexumot. Pedig gyár az. Igaz, kéményeiből nem árad füst az ég felé, s a gépek zaja sem hallatszik ki a csarnokokból. A szófiai Számítástechnikai özem a bolgár elektronikai ipar egyik első és legfontosabb gyára. Húsz éve kezdődött itt el a munka, magyarázza a fiatal mérnök, aki végigvezet az üzemcsarnokon. ;,Szovjet technológia alapján, szovjet licencia felhasználásával kezdtük — mondja —, a kapcsolat ma is fennáll, de kétirányú lett". S büszkén sorolja, milyen berendezéseket szállítanak a gyárból a Szovjetunió és a többi szocialista ország piacaira „Intergóciós ipar" ez — magyarázzák. A KGST Egységes Számítógép Rendszere ma elképzelhetetlen a bolgár számítógépek, köZpon. ti processzorok, memóriaegységek és más alkatrészek nélkül. Ám a bolgár elektronika sem indulhatott volna fejlődésnek a szocialista országok segítsége nélkül. A szófiai gyár fiatal üzem: az igazgató harmincöt körül le. hét, hasonló korú a főmérnök, s a többi műszaki vezető. Az összeszerelést végző munkások többsége fiatal asszony és lány — könnyű, finom kezek kellenek a bonyolult szerkezetek öszszeállításához. ,,A gyár azonban önmagában mit sem érne — figyelmeztet kísérőm, s a szomszédos épületre mutat —, az ott az IZOT tröszt kutatóintézete". A modern elektronika e bulgáriai központjában kuta. tok és termelők egymás szomszédságában, közös munkával állítják elő új, magas színvonalú termékeiket. Az elektronika csak egy az iparágak közül, igaz, a legdina. mikusabbak közé tartozik. HaAz eterai vízimalomtól hosszú út vezetett a kozloduji atomerőműig. Évtizedek alatt évszázados utat tett meg az új, a szocialista Bulgária. A tervek továbbra is merészek: a testvér, ország a világgazdasági recesszió éveiben is továbbfej lesz. ti iparát. A kongresszusi irányelvek szerint a most kezdődő nyolcadik ötéves tervidőszakban az ipari termelés 30—35 százalékkal növekedik majd. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának dokumentuma a mennyiségi növekedés mellett a minőség javítására, a tudományos eredmények fokozott hasznosítására helyezi a hangsúlyt. A cél tehát a termelékenység növelése, Miklós Gábor A kozloduji atomerőmű harmadik reaktorához tartozó generátoregység Tények, képek — Bulgáriáról Autóbuszgyár Botevgrádban Bulgária gazdasági eredményei szembetűnőek. A szocialista építés éveiben az ipar termelése 70-szeresére, az energiáé 108-szorosóra, a vegyiparé 460-szorosára, a gépgyártásé 1130-szorosára nőtt, számos új iparág keletkezett. * Bulgária különös figyelmet fordít a gépgyártás fejlesztésére. A KGST keretében elektromos targoncák és műhelydaruk gyártására szakosodott, ezek világhírűek. Az ország hajógyártását a legmodernebb üzemek képviselik Várnában, Burgaszban és Russzéban. Bulgária sokzad végéig, szemben az 1980-as 20 százalékkal. 1960-ban a nemzeti jövedelem 72,5 százalékát, 1970-ben 9,2 százalékát, 1979-ben pedig 75,8 százalékát fordították fogyasztásra. A nemzeti jövedelem gyors növekedése lehetővé tette a bolgár dolgozók fizetésének emelését, 1960 és 1979 között a munkások és alkalmazottak átlagos keresete 2,1-szeresére nőtt. Emelkedtek a nyugdíjak, az ösztöndíjak, a kisgyerekek gondozásához nyújtott segítség stb. Megvalósult a végleges áttérés a heti ötnapos munkahétMindig gyerekektől hangos a szófiai Déli Park re, a munkaidő csökkentésével. Minden bolgár állampolgár számára biztosított a díjtalan, magas szintű orvosi ellátás. Ingyen kapnak gyógyszert az otthon gyógyuló beteg gyerekek 3 éves korig és a terhes nők. 1960 és 1980 között ezer lakosra 72— 110 kórházi ágy és szanatóriumi férőhely jutott, az orvosoké 14- ről 24-re, a fogorvosoké 3-ról 5-re emelkedett. Az állandó gondoskodás eredményeként az átlagos életkor 71 év - az egyik legmagasabb a világon. Három évtized alatt a gyermekhalandóság a felére csökkent. 1960 és 1980 között a terhességi és szülési segélyekre, kisgyermekgondozásra, családi pótlékra kifizetett összeg hatszorosára nőtt. Új lakótelep Burgaszban féle hajót készít: 100, 36, 25 ezer tonnás tartályhajókat; áruszállító hajókat 5 ezer tonnáig. * Az 1960-as adatokkal összehasonlítva Bulgária 31-szeresére növelte a hengerelt fémek termelését, 19-szeresére az acélét, 15-szörösére az öntöttvasét és az öntvényekét. Gyorsan fejlődött a vegyipar is. 1980-ban a bolgár kőolajfeldolgozó kombinátok adták a vegyipar teljes termelésének 40 százalékát. Az egy főre jutó kalcinált szódatermelésben Bulgária első a világon. * Az ország villamosenergiatermelésében az atomerőművek részesedése 30 százalékra nő 1985-ben, 50 százalékra a szá
