Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-27 / 85. szám
1981. március 27., péntek Dunántúli napló 5 Városi tanácsülés és Komién (Folytatás az 1. oldalról) A következő bányászlakásépítési program keretében 1430 lakás épül. Szilvásban már megkezdték a hetven új otthon kivitelezését. Teljesítik a zobákiak régi kérését is: idén hatszáz adagos konyhát adnak át. A korszerű szakmunkásképzés feltételeinek megvalósítása érdekében pedig megkezdték Anna-aknán az új tanműhely építését, ami azért is fontos, mert a vállalat mind nagyobb gondot fordít a több szakmával rendelkező bányászok képzésére. Mit adott, illetve mit ad ezekhez a tervekhez a város? Az elmúlt öt évben sokoldalúan gyarapodott Komló: megépült a város ellátásában nagy feladatokat vállaló Zengő Áruház. Átadták a szilvási nyolc tantermes általános iskolát. Az elmúlt évben minden jelentkezőt felvettek az óvodákba. Idén új városrész alapjait rakják le, új kenyérgyárat, szennyvíztisztítótelepet terveznek. S mindehhez társadalmi munkájukkal hozzájárultak a város üzemei, szocialista brigádjai, tanulóközösségei. Az elmúlt évben végzett munkájukért Morber János, a városi tanács elnöke mondott köszönetét, majd átadta a díjakat. Az üzemek és vállalatok közötti versenyben, a létrehozott érték alapján nyerte el a serleget az MSZB Kossuth-bányaüzeme, másodikként az MSZB Zobák-bányaüzeme, harmadikként a Baranya megyei Vízmű kollektívája. A Hídépítő Vállalat komlói üzemének dolgozói vállaltak egyénileg legtöbbet a társadalmi munkából, valamint a Városi Tanács Költségvetési üzeme és az MSZB gépkocsiüzeme. A szocialista brigádok közötti versenyben első lett az MSZB szénelőkészítő üzemének „Vasas" szocialista brigádja, második a Hídépítő komlói üzemének „dr. Csanádi György” szocialista brigádja és harmadik a Városgazdálkodási Vállalat „Jávorka Sándor” szocialista brigádja. Az iskolák között első a Kun Béla Gimnázium, második az 501-es Ipari Szakmunkásképző Intézet, harmadik a Gagarin Általános Iskola. (A pénzjutalmat sportszerek vásárlására használhatják fel.) A tanácstagi csoportok közül kiemelkedő eredményt ért el a szilvási, a kökönyös-keleti és a dávidföldi körzet. A huszonöt, tizenöt és tízezer forintot területfejlesztésre fordítják majd. A tanácsülésekről tudósított H. I. és G. M. KlSZ-küldöttgyulés a Mechlaborban Sikerrel teljesítették a vállalásukat A Mechanikai Laboratórium pécsi nak 59 százaléka harminc éven nem csoda, ha a KISZ-szervezet döttértekezlete, amelyen az elmúlt év munkájáról számoltak be, nemcsak ifjúságmozgalmi szempontból volt jelentős esemény a gyáregység életében. gyáregysége dolgozóialuli fiatal, (gy aztán tegnap délutáni kül-A tíz alapszervezetet és 251 tagot irányító KISZ-bizottság beszámolójában az elmúlt öt — részletesebben a legutóbbi - mozgalmi év munkáját elemez-_ te: az eredményeket és hibákat egyaránt. A mérleg pozitív, amit az is bizonyít, hogy a Mechanikai Laboratórium pécsi gyáregységének KISZ-szervezete az elmúlt öt évben négyszer nyerte el a KISZ KB „Kiváló KlSZ-szervezet Zászló" kitüntetését, így idén tavasszal is. Wágnerné Szabados Edit, a KISZ-bizottság titkára szóbeli beszámolójában emlékeztetett rá, a mozgalmi munkában a látványos akciók helyett a mindennapok tevékenységét igyekeztek úgy megszervezni, hogy az mindenki hasznára szolgáljon. Ezt várta el tőlük a gyáregység gazdasági és társadalmi vezetése. S ezek az igények velük szemben a jövőben is — hangsúlyozta felszólalásában Pálfi László, a gyáregység pártbizottságának titkára. Az elmúlt években a fiatalok a tapasztaltabb, idősebb dolgozókkal egyenrangú részesei voltak a Mechanikai Laboratórium sikereinek. Egy év alatt több mint 16 százalékkal nőtt a termelés értéke, s ennek hatvan százaléka a hatékonyság javulásából adódott. A KISZ- tagság döntő többsége példamutató, jó minőségű és fegyelmezett munkával segítette a gazdasági feladatok teljesítését. S Pár a beszámoló a mindennapok tevékenységének jobb szervezéséről szólt, az elmúlt három évben volt olyan munkájuk is, amellyel nagy nemzetközi fórumon, a moszkvai olimpián szereztek hírnevet Pécsnek és a magyar iparnak egyaránt. Az olimpia hangtechnikai berendezéseinek elkészítése felett vállalt közel két és fél éves védnökségüket nagy sikerrel teljesítették. Az olimpia előtt és alatt 14 KISZ-tag dolgozott Moszkvában. Közülük ketten — Horváth Zoltán és Torma Zoltán - „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetést kaptak, hárman pedig a Vállalat Kiváló Dolgozója címet nyerték el. A beszámoló és a KISZ KB kongresszusi levelének vitájában természetesen a gondokról is szó esett: így a szervezeti fegyelemről, a gyár fiataljai körében tapasztalható igen magas arányú fluktuációról és a fiatalok lakáshelyzetéről, amely A lakosság a NEB-Ulés áruellátása napirendjén A12 árás rákodéi munkaidő gondjai A lakosság áruellátásáról tárgyalt tegnap délelőtt a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A Baranya—Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a pécsi Pannónia Sörgyár tevékenységéről kértek tájékoztatót, s azt vitatták meg, pontosabban: az áruellátás és az áruszállítás munkáját. Nem véletlen, hiszen a pécsi Pannónia Sörgyár és az áruszállítás a gondoknak évek óta összefüggő párját jelenti. A NEB két esztendővel ezelőtt foglalkozott e kérdéssel, illetve a két vállalattal. Tegnap megállapították: azóta sok mindenben javult a helyzet, de még mindig nem oldódott meg. A NEB tegnap elismerően nyilatkozott a belkereskedelem áruszállításának korszerűsítéséről, a már országosan „baranyai modellnek" ismert korszerű szállítási formákról. Ebben az ÉLVEGY-nek két remek partnere van: a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat I. üzemének pécsi telepe és a Baranya megye* Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. A pécsi Pannónia Sörgyár is lépett valamelyest előre: az üdítő italok szállítását például szerződésben rögzítik. De a két vizsgált vállalaton túlmenő általános áruszállítási gondok is akadnak szép számmal. Tegnap ezek közül a Volán-gépkocsik és a rakodómunkások 12 órás folyamatos foglalkoztatásának munkaszervezési, anyagi kérdéseire hívták fel a figyelmet, mint a jövőben megoldandó feladatra. A tejtermelésről, -feldolgozásról és -fogyasztásról is tárgyaltak. Bár ez csak része volt egy országos vizsgálatnak, mégis megállapították: a szakmunkásképzés hiányosságaif megyén belül is lehetne csökkenteni. a Mechanikai Laboratórium ifjú dolgozói számára is égető probléma. A küldöttgyűlés a vita után a beszámolót elfogadva megválasztotta az új KlSZ-bizottságot, amelynek titkára ismét Wágnerné Szabados Edit lett. D. I. Városkörnyék, ingázók A városkörnyéki, az elővárosi forgalom helyzete, továbbfejlesztésének feladatai szerepeltek az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának szerdai napirendjén. Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter a képviselőknek elmondotta, hogy munkanapokon 4,3 millió dolgozó, illetve tanuló utazik naponta kétszer a munkahelyére, iskolájába, s onnan haza. A számítások szerint 25—30 százalékuk az úgynevezett városkörnyéki forgalomban vesz részt, azaz mintegy másfél millió az ingázók száma. A bizottsági ülésen mint meghívott részt vett és felszólalt dr. Németh Lajos, Pécs város Tanácsának első elnökhelyettese. — Az ülésen tájékoztattam a bizottságot, hogy Pécsett és városkörnyékén az utóbbi években jelentős fejlődést értünk el a tömegközlekedés területén. A tanácsok és a Volán Vállalat jó együttműködése lehetővé tette, hogy a korábban elmaradott területek a tömegközlekedésbe bekapcsolódjanak és a jelentős számú, Pécsett munkát vállaló, valamint tanuló, gyorsabban és kulturáltabb körülmények között tudja megközelíteni munkahelyét, illetve az iskolát. — Felhívtam a bizottság figyelmét, hogy a nehéz lakáshelyzet miatt igen erőteljes fejlődés indult meg a városkörnyéki falvakban. Nemcsak a megyéből, de Pécs városából is sokan ezekben a községekben építik fel lakásukat, ami különösen indokolttá teszi, bogy még a jelenleginél is gyakoribb lehetőséget biztosítsunk az itt élő lakosságnak a város megközelítésére. Szóltam arról is, hogy a Volán segítse elő a termelőüzemek második műszakjában dolgozó ingázók szállítását. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy a második műszak végeztével kevés községbe tudnak hazajárni a dolgozók, természetesen ebben az üzemeknek is van tennivalójuk. — ni — Okik a fairekben szerepelnek Pécsi Géza Lenyűgöző előadó és megszállott zenepedagógus Hír a Dunántúli Naplóból: Az Állami Ifjúsági Bizottság a szakmunkástanulók zenei nevelésében több éven át kifejtett kiemelkedő tevékenységéért Ifjúsági díjban részesítette Pécsi Gézát, a Pécsi 500. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárát. Lenyűgöző előadó és megszállott zenepedagógus. Élményszámba mennek azok a koncertek, ahol bemutatja „gyerekeinek" a zenét. Legutóbb is a Pécsi Nemzeti Színházban ... Pisszenés nélkül hallgatták a szakmunkástanulók őt és a szim. fonikus zenekar magával ragadó muzsikáját. Az ünneplőbe öltözött fiúk és lányok — a jövő esztergályosai, vasasai és más szakmák mesterei - befogadták az élményt, amiben Pécsi tanár úr részesítette őket. Magáról nem szívesen beszél, örökösen a zene áll mondandója középpontjában. Azókat emlegeti dicsérve, akik felkarolták az ügyet... — Hogy mi a célom? Föllebbenteni a zenetitok fátylát, hogy életre szóló élménnyé tehessük a muzsikát. A pedagógus igazi célja, hogy a gyerekből ne csak jó szakembert, hanem jó embert neveljen. Ehhez talán legjobb segítőtárs a zene. A gyerekeknek meg kell mutatni: látod mi. lyen egyszerű? — Honnan ez a zenerajongás? — Szüleimmel, testvéreimmel gyakorta rendeztünk a zenéhez egy életre kedvet adó házimuzsikálásokat ... Gyerekkoromban énekkarokban énekeltem... Fiatalon Pécsett üzemi kórusokat szerveztem és vezettem. Harminc éve az akkor még Pécsi Pedagógiai Főiskolán megszerzett magyar, ének. és zene szakos diplomával Siklóson, majd Komlón tanít. — Énekkarokat szerveztem, irányítottam és tanítottam. 1957- ben kerültem a pécsi 500. számú Ipari Szakmunkásképző Intézethez, ott se bírtam ki kórus nélkül. Csodálatos ahogy százötvenen egyek voltak... A közös éneklés formálta a1 tanulók egyéniségét, segítette személyiségük fejlődését. Zenei nevelés nélkül nem beszélhetünk hatékony nevelésről... Goethe idézet a hitvallása: „ ... az embereknek nem azt kell adni, amit kérnek, hanem azt, amit kérniük kellene!" — Az 1974/75-ös tanévben kezdtem a kísérletezést. Segítettek a tanártársarm, az intézet vezetői. Az ügy mellé állt, azt anyagilag is támogatta a Bara. nyai megyei Tanács művelődésügyi osztálya. Ha ők és a pécsi filharmóniai zenekar nem áll* nők mellénk ... Nem hagyták magára. Azóta koncertek és a szakmunkástanulók ezrei igazolják — az országban is — a zenéből nem szabad kirekeszteni a jövő mun. kásnemzedékét Módszerét baranyai kezdeményezésként említik, azt a Művelődési Minisztérium az 1981/82-es tanévtől va. lamennyi szakmunkásképző intézetben bevezetésre ajánlja. A zenéért — fáradhatatlan. Agitál, szervez és könyvet ír. Legújabb, a Neveljünk zenével! Pécsi Géza zenével nevel. Ezreket ... Murányi László fl TUNNIMPEX vezérigazgatója a baranyai könnyűiparról Baranyának olcsóbban és még jobb minőségben kellene termelnie cipőt, kesztyűt, bőrdíszműt, hiszen a felsorolt áruféleségeket készítő gyárak, szövetkezetek a Pécsi Bőrgyár közelségében tevékenykednek. Ez volt többek között az egyik fontos megállapítása dr. Molnár Józsefnek, a TANNIMPEX Bőr- és Szőrme Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatójának tegnap Pécsett, a TIT Bartók Klubban a műszaki és közgazdasági tudományos hetek keretében a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete által megtartott előadásán. A rendezvény házigazdája dr. Dónyi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára volt. Az előadás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg; Molnár József megkérdezésére eljöttek a baranyai könnyűipar vezető vállalatainak és szövetkezeteinek szakemberei, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet, a Baranya megyei Cipész Szövetkezet, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet, a Kesztyűgyár, a Bőrgyár, a Szigetvári Cipőgyár, a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat vezetői, képviselői is. Nagy szükség van arra, hogy divatos, kitűnő minőségű cikkekkel rukkoljanak ki a gyártók, ezzel is megerősítsék a régi üzleti kapcsolatokat, de teljesen új termékeket is vár a TANNIMPEX. Érték például a nyúlfarok, a nyúlláb, a nadrágszíj vagy a tsz-ek bevonásával előállított nyúlbőr, nyerc- és rókabunda. Érdemes erre is figyelni, mert nagy a kereslet irántuk. A pontos és fegyelmezett együttműködés komoly gazdasági lehetőségeket kínál, és e téren a Pécsi Bőrgyár már kezdeményez a bonyhádiakkal és az Alföldi Cipőgyárral együttműködve, emellett mindent megtesz a szövetkezeti igények kielégítésére is. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy szövetkezetek társulhatnának például az anyagbeszerzés, a modellezés, a gyártmányelőkészítés érdekében, hogy a legjobban dolgozó üzemeknek háttér-bázisul szolgáljanak. De ehhez hasonlóan a tűzödei és a szabászati munkák összehangolására is sor kerülhetne. Cs. J. Folyóiratszemle Népesedéspolitikánkról A Társadalmi Szemle márciusi számában jelent meg dr. Kiinger András kandidátusnak, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjének Népesedés — a népesedéspolitika és eszközei című írása. A szerző cikke első részében áttekintést nyújt a népesedés hazai alakulásáról a felszabadulástól napjainkig, elemzi azokat a körülményeket, melyek azt kedvezőtlenül vagy kedvezően befolyásolták. A népesedés jövőbeni alakulásának várható becslésére két körülményből indul ki. Az egyik szerint az 1976-ban megkezdődött erőteljes termékenységcsökkenés hasonló ütemben folytatódik 1986-ig, attól kezdve pedig a korcsoportonként kiszámított termékenység változatlan marad. A másik szerint a gyors termékenységcsökkenés 1980- ban befejeződik, innen már sokkal lasabban csökken 1986- ig, majd az egyensúlyi helyzet kialakulása 1990-ben várható. Valószínűbbnek tartja, hogy o jelenlegi tervidőszakban az első változat valósul meg, s szerinte az 1986 utáni időszakot már nehezebb előre látni. Nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy ekkor majd milyen továb,bi lehetőségek állnak rendelkezésre a szülési kedv ösztönzésére. Részletesen foglalkozik írásában a népesedéspolitika lényegének kifejtésével. Megállapítja, hogy a népesedéspolitikán tágabb értelemben a népesedési folyamatok befolyásolására irányuló összes állami intézkedést értjük, szőkébb értelemben pedig a születések, vagyis a gyermekszám (családnagyság) befolyásolását. A jelenlegi állami népesedéspolitikai intézkedések elsősorban a születésszám befolyásolását tekintik alapvető céljuknak. Jelentősnek tartja, hogy a népesedéspolitikai intézkedések azokat a családokat hozzák kedvezőbb helyzetbe, amelyek megfelelnek bizonyos népesedéspolitikai céloknak. Ezért lehet bizonyos típusú családokat kiemelten segíteni, másokat pedig nem támogatni. Mivel a népesedéspolitika a nemzeti politika fontos részévé vált, helyesnek bizonyult, hogy a hetvenes években ennek komplex programját dolgoztuk ki. Érdekes ahogyan a szerző áttekinti és rendszerezi népesedéspolitikánk eszközrendszerének legfontosabb elemeit. Ezek sorában szól az anyagipénzbeni támogatásokról, az időbeli-anyagi kedvezményekről, a természetbeni juttatásokról, az egészségpolitikai intézkedésekről, melyek sorában számtalan statisztikai adatot sorol fel állításai igazolására. Végezetül az írás arra hívja fel a figyelmet, hogy a népesedéspolitikai intézkedéseknek, a különféle jogszabályoknak, támogatásoknak a mindenkor kívánt tudatformálást, a társadalom számára elképzelt családeszmény kialakítását kell szolgálnia, segítenie. (M. E.) Mentes a gümökórtól a szarvasmarha-állomány Sajtótájékoztató a MÉM-ben A Mezőgazdasági és Élelnutfésügyi Minisztérium bejelentette: az ország szarvasmarha-állományo mentes a gümökórtól. A mentesítési program eredményeiről dr. Glózik András, a MÉM állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai főosztályának vezetője csütörtökön tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy a program befejezése elsősorban közegészségügyi szempontból jelentős. Kimutatható összefüggés van ugyanis a gümőkórral fertőzött szarvasmarhák számának csökkenése és az emberi gümőkóros megbetegedések előfordulása között. A szarvasmarha-gümőkór felszámolásával megszűnt egy olyan fertőzési forrás, amely az ember egészségét közvetlenül is veszélyeztetheti. Azzal, hogy mentes lett az állomány nemcsak az állattenyésztést közvetlenül ért károkat sikerült megszüntetni, hanem e téren is teljesen megfelelünk az élő állatok és állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelmében támasztott követelményeknek. A jövőben a fő feladat a betegség esetleges újból jelentkezésének megelőzése. Mindez az állattartóktól és az egészségügyi dolgozóktól, valomint az állatforgalmazásban érdekelt vállalatoktól további erőfeszítéseket kíván. Az állategészségügyi rendszabályok jelentős részét továbbra is fenntartják, hiszen csakis így lehet megakadályozni, hogy a betegség újra felüsse fejét.
