Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-20 / 78. szám

1981. március 20., péntek Dunántúli napló 5 Vasutas amatőr alkotók kiállítása Két évvel ezelőtt, rendezték meg Nagykanizsán a Vas­utasok Szakszervezetének Ko­dály Zoltán Művelődési Há­zában a vasutas amatőr al­kotók első kiállítását, helyt adva ezzel a Baranyában, Somogybán, Tolnában és Za­lában élő festők, fafaragók, hímzők, fazekasok stb. alko­tásainak. A most második alkalom­mal megnyílt tárlat anyagát csütörtökön délelőtt Mészá­ros András, a Pécsi Vasút­­igazgatóság igazgatója nyi­totta meg, méltatva a vas­utas amatőrök alkotó mun­káját, tevékenységük jelentő­ségét. A március 31-ig nyit­va tartó kiállításon ezúttal 27 alkotó mintegy 150 mun­káját tekinthetik meg az ér­deklődők. A képzőművészeti anyag­ból a már több kiállításon is feltűnést keltett, sajátos lá­tásmóddal rendelkező komlói Orsós Teréz festményei, a vörösek, zöldek ellentéteire épülő Alagút, a Várakozás, és a Szoptató anya érdemel elsősorban figyelmet, míg a népi iparművészeti kollekció­ból leginkább a véséssel és domború fafaragással ké­szült sokféle dísztárgy, hasz­nálati eszköz és a változatos kialakítású és funkciójú hím­zések nyerték meg a közön­ség tetszését. A két komlói fafaragó, Farkas Gyula és Spingár Györgyné jó technikai felké­szültségről tett tanúságot. agrárújságírók üzem­­látogatása Bolyban z agrártermelésben alkalmazott energia-takarékos eljárások ismertetése céljából csütörtökön sajtótájékoztatóval egy­bekötött üzemlátogatást szervezett a MÉM Tájékoztatási Főosztálya az országos és megyei napilapok, a szaklapok, a rádió és a televízió mezőgazdasági munkatársai részére a Bólyi Mező­gazdasági Kombinátban. Az újságírókat Szabó János, Kossuth- és állami díjas vezér­igazgató-helyettes tájékoztatta a 22 000 hektáros, 2 milliárd esz: közértékű és évi 1,5 milliárd fo­rint értékű árut kibocsátó, 3000 embert foglalkoztató nagy­üzem munkájáról, amely évi 270 millió forint nyereséget állít elő. A kombinátban már 1974 óta mérik az energiafelhasználást, amely tömegében azóta 50 százalékkal nőtt, míg a terme­lési produkció megduplázódott. A közbejött áremelések miatt a felhasznált energia költsége megnégyszereződött, s tavaly már elérte a 100 millió forin­tot. A kombinát vezető szakembe­rei ismertették azokat az ener­giatakarékos eljárásokat, ame­lyeket a kemikáliák alkalmazá­sa, a takarmányozás, a hagyo­mányos energiahordozók és a beruházások, fejlesztések te­rületén bevezettek, illetve be­vezetni terveznek. Az üzemlá­togatás során az újságírók megtekintették a vetőmagüze­met, a takarmányüzemet, az agrokémiai állomást, a kombi­nát dunai uszálykikötőjét, a bá­­ri baromfiüzemét és keltetőjét, ahol dr. Grünfelder Lőrinc, ál­lami díjas igazgató adott vá­laszt az újságírók kérdéseire. Az egész napos program kon­zultációval zárult. Jelentés a földekről (Folytatás az 1. oldalról) szabad csak erre várni, ohol szükséges, sürgősen meg kell kezdeni a belvíz levezeté­sét. Hogyan teleltek ót az őszi vetések? A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának tájékoz­tatása szerint az őszi vetések 60 százaléka jónak, 20 száza-1 léka közepesnek, 20 százaléka gyengének minősíthető. A ter­mésbecslések ideje ugyan még messze van, mindenesetre dr. Álló Miklós osztályvezető szerint biztató, hogy tavalyhoz képest az idén magasabb arányú a jónak minősíthető őszi gabo­na. Ezzel kapcsolatban emlé­keztető: a megye tavaly rekord búzatermést, hektáronként 5,2 tonnát takarított be A tegnapi nap krónikájához tartozik még: elnökségi ülést tartott a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szerveze­te. Itt is számot vetettek a mezőgazdasági munkák állá­sával, egyúttal bejelentették: az egyesület március 28-án tartja országos kongresszusát, melyen Baranya agrárszakembereit tíz küldött képviseli. Miklósvári Z. Látogatás Zágon Gyulánál Méltó helyre kerülnek az alkotások I áss Pótolják a város 1848-as emlékművének elpusztult reliefjeit Szigetvár vezetői tegnap délelőtt látogatást tettek a vá­rosban élő alkotó, Zágon Gyu­la otthonában abból az alka­lomból, hogy az idős művész két munkáját ajánlotta fel a város számára. A járási-városi pártbizottságon nyer majd el­helyezést Zágon Gyulának az őszirózsás forradalom emlékére készített rézdomborítása, vala­mint Doktor Sándor szellemé­nek szentelt munkája. A fel­ajánlott alkotásokért Tettinger István, az MSZMP szigetvári járási-városi Bizottságának el­ső titkára mondott köszönetét, majd Tinusz János, Szigetvár város Tanácsának elnöke is­mertette azt az elképzelést, miszerint Szigetvár méltó he­lyet kíván nyújtani mindazok­nak az alkotásoknak, melyeket Zágon Gyula a múlt év decem­berében, amikor a város dísz­polgárává választották, fel­ajánlott a város számára. Tinusz János elmondotta, hogy megfelelő műemléképület rekonstrukciója jelenti majd e kérdésben a megoldást, ahol elhelyezést nyernek Zágon Gyula munkái mellett a híres népi fafaragóművész, KodoIí Antal művei, valamint a Mú­zeumi és Várbaráti Kör által évek óta gyűjtött tárgyi emlé­kek és dokumentumok. A be­szélgetésen jelen volt Kasó Jó­zsef, a Szigetvári Állami Gaz­daság igazgatója, országgyű­lési képviselő, aki ismertette a mezőgazdasági nagyüzem szo­cialista brigádjainak felajánlá­sát: az elképzelés az, hogy a városi tanács szervezésében más üzemek szocialista brigád­jaival közösen helyreállítják Zágon Gyula jelenlegi alkotó­­műhelyét. Kasó József felkérte Zágon Gyulát olyan alkotások­ra, melyek a mai mezőgazda­­sági nagyüzem életét mutatják be. Zágon Gyula egyben fel­ajánlotta, hogy elkészíti a vá­ros 1848-as emlékművének el­pusztult reliefjeit. A régi szi­getvári városképről korábban készült alkotásaiból egyébként kiállítást tervez a város az idei Zrínyi-ünnepségekre. G. O. Dr. Szabó József elnöki beszámolóját tartja D NEB megyei aktívaérte Népi ellenőröket tüntettek ki Kétezer baranyai népi ellen­őr képviselői tanácskoztak teg­nap Pécsett, a megyei pártbi­zottság nagytermében: megvi­tatták a megyei NEB középtá­vú tervét, valamint összegezték javaslataikat a társadalmi el­lenőrzés továbbfejlesztésére. Az értekezleten részt vettek a ta­nácsok és a különböző szerve­zetek vezetői is, reprezentálva ezzel a népi ellenőrzés széles körű s egyre gazdagodó, sok­oldalú kapcsolatait. A közös munka, az együtt­működés szükségességét és a továbblépést megalapozó ered­ményeit hangsúlyozta dr. Sza­bó József, a Baranya megyei NEB elnöke is beszámolójában. Elmondta, a Baranya megyei NEB hosszú távú programját a párt XII. kongresszusának ha­tározatai, az irányító, valamint a gazdálkodó szervezetek ter­vei alapozták meg. Mert a népi ellenőrök rendszerint az időszerű gazdasági és társa­dalompolitikai kérdésekkel fog­lalkoznak, éppen a jó dönté­sek előkészítése érdekében. A vitában felszólalt dr. Dá­­nyi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, valamint Piti Zoltán, a Megyei Tanács elnökhelyettese is. Majd dr. Molnár Imre, a KNEB el­nökhelyettese kitüntetéseket adott át a kiemelkedően te­vékenykedő népi ellenőröknek: „Kiváló Társadalmi Munkáért” kitüntetést Győr Jánosnak, a MÉSZÖV revizori irodavezető­jének, Kulcsár • Jolánnak, a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztálya főmunkatársának, Milich Györgynének, a Mohácsi járá­si Hivatal kereskedelmi fel­ügyelőjének, Ropoli Lászlónak, a nagypeterdi termelőszövetke­zet elnökhelyettesének, Speng­ler Józsetnének, a Baranya me­gyei Fürdő Vállalat igazgató­­helyettesének, Weininger Atti­­lánénak, a DÉLKÖ osztályveze­tőjének. A „Kiváló Munkáért" elismerést Fekete János, a komlói városi-járási NEB elnö­ke kapta meg. Dr. Szabó Jó­zsef, a megyei NEB elnöke tárgyjutalmat adott át Brun Józsefnek, az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójá­nak, Florváth Teréznek, az MNB megyei igazgatósága fő­csoportvezetőjének, Kádár Né­met Bélának, az MSZB újhe­gyi üzeme vezető könyvelőjé­nek, valamint Kreka Lászlónak, a POTE főmérnökének. Pártélet A Pártélet, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának folyóirata februári számában több olyan fontos írást közöl, mely az alapszervezeti pártmunkához, a pártélet megszervezéséhez, a vezetőségek előtt álló közvetlen feladatok elvégzéséhez sok se­gítséget nyújt. Baranyai Tibor, a KB osztály­­vezetője írásában összegzi az elmúlt évi beszámoló taggyű­lések legfontosabb tapasztala­tait. Mindenekelőtt azt álla­pítja meg, hogy betöltötték szerepüket, ez alkalommal is kiemelkedő fórumai voltak a pártélet, a pártdemokrácia, a demokratikus centralizmus ér­vényesülésének. A tanulságok között többek között arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a tag­gyűlések előtt a párttagság 90 százalékával került sor őszinte hangú, sokszor bensőséges sze­mélyes, illetve csoportos be­szélgetésekre a bel- és külpoli­tikáról, a kongresszusi határo­zatok végrehajtásáról, a párt belső életéről, a pártmegbíza­tások teljesítéséről, a szemé­lyes gondokról, problémákról. Ismét bebizonyosodott, hogy a párttagok — a tagkönyvcsere időszakában lezajlott beszélge­tésekhez hasonlóan — fokozot­tan igénylik és elismeréssel üd­­vözlik az ilyen elvtársi eszme­cseréket. A pártmunka idősze­rű politikai, gazdasági felada­tainak elvégzéséhez a pártélet részévé kell tenni az ilyen be­szélgetések, eszmecserék rend­szeresítését. Ez év januárjában országos tanácskozás vitatta meg a pártfegyelmi munka helyzetét, időszerű feladatait. A folyóirat rövidített formában közli a ta­nácskozáson elhangzott két nagy jelentőségű beszédet: So­mogyi Imrének, a Központi El­lenőrző Bizottság titkárának előadását A politikai munka szerves része, Németh Károly­­nak, a Politikai Bizottság tag­jának felszólalását A legyelem erősítése az egész párt leiada­ta címmel. A folyóirat szerkesztősége a Bács-Kiskun megyei pártbizott­ság párt- és tömsgszervezeti osztályával közösen kerekasz­­tal-beszélgetést tartott a párt­­hetórozatok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése té­makörében. A beszélgetés leg­fontosabb tanulságait adják közre az Alapszervi pártmunka című rovatban. Különösen an­nak a gondolatnak a fejtege­tése kelthet a vezetőségekben érdeklődést: hogyan lehet az irányító szervek határozataival kapcsolatban kidolgozni az clapszervezetek helyi tenniva­lóit, meghatározva, hogy mi­lyen módon biztosítják azok végrehajtását. Ezzel kapcsolat­ban irányítják rá arra is a fi­gyelmet, hogy a legjobb hatá­rozat sem valósul meg önma­gától, automatikusan, ehhez a kommunisták összehangolt te­vékenységére van szükség, me­lyet a legjobban a pártmegbí­zatások rendszere biztosít. Sok véleményt, javaslatot összegez a beszélgetés a végrehajtás el­lenőrzésének alapszervezeti megszervezésére. M. E. Döntés Baranya műemléki topográfiájáról Tegnap született meg a dön­tés acról, hogy a közeljövőben megindulnak Baranya műemlé­ki topográfiájának munkálatai, párhuzamosan a majdan elké­szülő régészeti topográfiával. A döntéshozatalban részt vett Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke, a megye más vezetői, valamint Mendele Ferenc, az Országos Műemlék­felügyelőség igazgatója, a kö­tetek majdani szerkesztője, és dr. Dercsényi Dezső, aki a Ma­gyar Tudományos Akadémia által irányított műemléki topo­gráfiák országos szerkesztője. A baranyai kötetek várhatóan 1985-ben látnak napvilágot.

Next

/
Thumbnails
Contents