Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-20 / 78. szám
1981. március 20., péntek Dunántúli napló 3 Pálya- és épületépítés, felújítás a vasútnál Utazás, '81 Csütörtökön a Néprajzi Múzeumban Kállay Oszkár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke megnyitotta az Utazás ’81 -et, a negyedik nemzetközi utazási kiállítást. A kiállításon a megyei idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák és szállodavállalatok és egyéb szervek mellett 13 ország légitársasága, utazási irodája is bemutatja idegenforgalmi kínálatát Több mint 500 programot ajánlanak például a hazai vállalatok, amelyek közül sokan kedvezményeket nyújtanak a helyszínen lekötött üdülésekre, túrákra. Az Utazás '81. március 29-ig naponta 10—18 óra között tekinthető meg. Több tényező gátolja a hasznosítást Szellemi termékek parlagon Az utóbbi időben vállalataink nagyobb figyelmet szentelnek a munkavédelemnek, mindez természetesen azzal is összefügg, hogy egy esztendővel ezelőtt módositotta a Minisztertanács a munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezéseit. Talán ezért is az üzemek mindjobban ki kivánják használni az újítómozgalomban rejlő erőket. Az utóbbi hónapokban több vállalat rendezett kiállítást, börzét az egészség- és balesetvédelmi, valamint a munkakörülményeket javító új műszaki megoldásokból azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezzel is elősegítse a javaslatok minél szélesebb körű hasznosítását. Legutóbb Pécsett, a Zsolnay Á korszerűbb közlekedésért Megszépül a pécsi várócsarnok A MÁV Pécsi Igazgatósága 1981-ben is folytatja nagyszabású pályaépítési, fenntartási munkáit. Az építkezések a gyorsabb, biztonságosabb, korszerűbb közlekedést szolgálják, s viszonylag rövid ideig tartanak. A budapest-pécsi fővonalon, a Sárbogárdtól Pécsig tartó vonalszakaszon három jelentősebb munkát terveznek. Sárbogárd és Rétszilas között a meglevő nyomvonalra új vonalszakaszt építenek. A befejező munkálatok idején — május 18—29-e között — autóbuszokkal szállítják az utasokat a két állomás között. Már a következő hónapban elkezdik a másik jelentősebb munkát, a Kurd és Döbrököz közötti vasútátépítést. Március 16-a és május 11-e között korszerű technikával napi 441 méter hosszú vágányt cserélnek ki. Ezen a pályaszakaszon - mivel a korszerű technika alkalmazásával stabil létesítményt alakítanak ki — közvetlenül az építés után máris óránként 40 kilométeres sebességgel haladhatnak át a vonatok. Az átépítés ideje alatt a napközben erre közlekedő személyvonatok utasait autóbuszokkal szállítják majd, míg a gyorsvonatokat a Dombóvár—Tamási-Keszőhidegkút kerülővel közlekedtetik. A harmadik kiemelkedő ez évi feladat a Godisa és Abaliget közötti töltésrézsű gépesített felújítása. Ezzel a felújítással szüntethetik meg a 2200 méter hosszú szakaszon jelenleg érvényes 60 kilométeres sebességkorlátozást. Valószínű, hogy már a nyári menetrend életbelépésétől — májustól — ezen a szakaszon is óránként 100 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. E három jelentős munka mellett egy sor kisebb fenntartási munka is az idei tervek között szerepel. Így többek között a Sárosd és Nagylók közötti ágyazatot tisztítják gépekkel. Ez a munka május 10-től június 15-ig tart. A Godisa és Komló közötti vonalon 10 kilométeres hosszban lecserélik a szénszállítás miatt erősen igénybe vett síneket, melyek erőtartaléka viszont még bőven elegendő lesz a szigetvár-barcsi vonal szintén 10 kilométer hosszú szakaszához, így ezeket itt használják fel. Szintén 1981-ben, még az első félévben újítják fel a sásdi állomás épületét. Folytatják a pécsi állomás korszerűsítését is, amelynek első lépcsőjeként tavaly már elkészült a 360 méter hosszú magasperon. Idén további vágányrendezési, átépítési munkákat terveznek. Ám nemcsak az állomás, az állomás épülete is a megújulás ♦folyamatát éli. A keleti szárnyon hamarosan elkezdik a födémcserét és a belső átalakítást. Szintén ez évben indul a várócsarnok felújítása. A terveket, melyeket. Horváth Péter Kornél belsőépítész készített, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus bírálta el. A falakat részben márvánnyal és vörösrézzel burkolják, az ajtó-, ablaknyílások borítása tört fehér, matt fényű Zsolnay kerámiából készül. A kazettás rendszerű álmennyezetben helyezik el a világító berendezéseket. hangszórókat. A csarnok felújítását a jobbrabalra menő folyosók megszépítése követi. Az idei pólya-, épületátépítési, felújítási munkákra több mint százmillió forintot fordít a MÁV Pécsi Igazgatósága. A munkákban az igazgatóság építési, pályafenntartási, illetve épület- és hídfenntartó főnökségének dolgozói vesznek részt. T. É. Új termék a Pécsi Keményítőgyárban A fagyos kukorica feldolgozása nem kis gondot okoz a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat Pécsi Keményítőgyárának, ennek ellenére idén a tervek szerint 56 000 mázsa keményítőt állítanak elő. Ezen belül 6000 mázsa biológiailag tiszta gyógyszerkeményítőt, 3000 mázsa gyógyszeralapanyagot, úgynevezett lekvárt gyártanak. A keményítőgyártás melléktermékeként 14 000 mázsa tréber keletkezik, amit Olaszországba exportálnak. A fentiek mellett még 5000 mázsa csírát küldenek a Mosószergyártó és Növényolajipari Vállalatnak. Idén új termékkel is jelentkezik a gyár. Az engedélyt napokon belül megkapják egy különleges keményítőszármazék gyártására, mely importot vált majd ki. Az Amilfrig 10 fantázianevű keményítőt elsősorban a hazai hűtő- és konzervipar használja majd különféle élelmiszerek gyártásánál. Az Amilfrig 10 előállítására egy üzemet létesítettek, melyben idén várhatóan már 2000 mázsa készül ebből a keményítőszármazékból. Az igazgató elmondása szerint a későbbiekben képesek annyi Amilfrig 10-et előállítani, amennyire a hazai felhasználóknak szükségük lesz. Mt«»»lc«l8iisi<»»gi<»«o nyugdíjban Szendrő Károly Tiszta életút a munkában és a mozgalomban Szendrő Károly 1952. február 1 -töt. 1980. december 31-ig volt a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Nyugalomba vonulása alkalmával a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Működése alatt az egykori Terményforgalmi tizenháromszor nyerte el a Kiváló vállalat cimet, s ma a Gabona Tröszt egyik legjobb élelmiszeripari vállalata.- A párt küldött ahnak idején Pécsre, hogy mint munkásvezető próbáljam ,,felhozni” a szakma akkor egyik leggyengébb vállalatát. Ez nem volt könnyű, s főként nem volt hálás feladat. A Terményforgalmi Pécsett is gyűjtőhelye volt a múltból ittmaradt, deklasszált elemeknek. Hatvan százalékuknak menni kellett, de aki jól dolgozott, az maradt mindvégig. Nálunk később már ismeretlen fogalom volt a fluktuáció. Most sok olyan munkatársamtól búcsúztam, akikkel együtt kezdtük azokban a nehéz években. Az idősebbek, de talán még a középkorúak is emlékeznek az 1952-es aszályra. Az évszázad talán legkisebb búzatermését aratták az évben, a szárazság elvitte a kukoricát is. A Terményforgalmi raktáraiba - három volt mindössze; Pécsett, a Bajcsy-Zsilinszky úton, Vajszlón és Villányban, a többi 200 községben szétszórva a földműves szövetkezetek kezelésében - összesen 3000 vagon gabonát tudtak begyűjteni s ebből még a vetőmagot viszsza kellett adni a termelőknek.- Ma a mohácsi tárházba beférne a megye akkori egész termése. Még 1955-ben is csak 5000 vagon búzát vásároltunk fel, ez’ akkor rekordnak számított, majd 1958—59-ben 8000, illetve 10 000 vagont. Alig volt nagyüzem. A termelés 85-90 százaléka kisüzemekben folyt. Létre kellett hozni a közös gazdaságokat. Azokban az években szabadságot sem vettem ki. Nappal a vállalat ügyeit intéztem, esténként a falvakat jártam agitálni. Sza-' lántától Dunaszekcsőig, fel sem tudnám sorolni, hány helyen vettem részt a termelőszövetkezetek szervezésében. A 60-as években a vállalat új feladatot kapott. Egy új iporágat kellett létrehozni, a takarmánykeverék gyártását. Egyetlen évben, 1961-ben hat takarmánykeverő üzemet hoztunk létre 3000 vagon összes kapacitással. Ma a mohácsi üzemünk 6000 vagon takarmányt állít elő. Kiépült a raktárbázisunk. A csarnoktároiók, toronytárolók és DV-szinek együttes kapacitása 20 000 vagon. Ef azonban még kevés, hisz a felvásárlás megtízszereződött. Tavaly 23 000 vagon búzát és 16 000 vagon kukoricát vásároltunk fel, de volt már 20 000 vagonos kukoricaátvételünk is. Nemcsak igyekezett, lépést is tartott. S ebben Szendrő Károlynak elévülhetetlen érdemei vannak. Hatvanhárom éves korában nyugodt szívvel vonult nyugalomba. Munkatársai és mindazok, akik partneri vagy mozgalmi kapcsolatban álltak vele, tisztelték.- Aki nem felejti el, honnan jön, arról nem feledkeznek meg, ha már elment. Apám tizenkilencben vöröskatona volt, s mint vágóhídi munkás többször volt állás nélkül, mint állásban. Korán meghalt, öt gyermeket hagyott maga után. Nem is tudom, anyám hogy nevelt fel minket, a legnehezebb munkát is elvállalta. Tízéves koromban már magam is dolgoztam heti hét pengőért, mint kifutó. Mégsem bírtuk a lakbért fizetni, háromszor lakoltattok ki minket. Utoljára a külső Józsefvárosból Pesterzsébetre, ott is a proletár lakta Pacsiija-telepre. Pesterzsébet akkor még külön város volt 80 000 lakossal. Ügy hívták, a „kitiltottak városa". Akit a fővárosból politikai vagy bármely más okból kitiltottak, ott talált menedéket. Érthető, ha a harmincas években erős volt a munkásmozgalom. Ahol ma a Csili áll, ott volt a régi munkásotthon, számtalan razzia színhelye. Itt kapcsolódtam be 1937-ben, mint bőrdíszműves tanonc az ifjúmunkás mozgalomba és itt buktam le már mint párttag 1940-ben, amikor egy áruló kiadta a nevünket. Kétszer is kidobtak a frontra, mint munkaszolgálatost, 1942-ben lefagyott ujjakkal jöttem vissza a Dontól. Újra behívtak, de 1944 novemberében meqszökterh. A felszabadulás után mint MADISZ-titkár járta a falvakat, agitált, szervezte a pártot. Könyvespolcán ma is becses emlékként őrzi azt a Lenin-kötetet, amit 1947-ben, a sikeres választási agitációs munkáért kapott Kádár Jánosnak, a Nagybudapesti Pártbizottság titkárának aláírásával. 1948- ban a pártközpont szervezési alosztályára került, majd a Belkereskedelmi Minisztériumba. Innen küldték továbbtanulni a Vörös Akadémiára. Aztán már Pécs következett. Itt nősült, fia pályakezdő üzemmérnök a BÉV-nél, felesége szintén párttag, édesanyja is kommunista volt, mint ahogy húgai is azok. — Sokszor múlt az életem hajszálon, mégis élek és egészséges vagyok. Azok közül, akikkel 1967-ben megkaptam a Szocialista Hazáért Érdemérmet — nyolcezren kaptuk meg felszabadulás előtti pártmunkások —, ma már egyre kevesebben vagyunk. Fogyunk, hisz az 'dő múlik. Bár szívesen megállítanám. Nyugdíjba vonultam, de nem nyugalomba. Sőt nyugdíjba sem mentem, hisz a pártmunkában nincs nyugdíjkorhatár. Megszólal a lakástelefon, Szendrő Károly felveszi ,és tárgyal, szervez, ügyeket intéz. Fiatalos, dinamikus, fáradhatatlan. És jól érzi magát, mert mindkét kezét telerakták pártmunkával.- Rné -Porcelángyár adott otthont ilyen jellegű bemutatónak, ahol az iparág tucatnyi munkavédelmi újítását láthatták az érdeklődők. Korai lenne még arról számot adni, vajon milyen haszonnal is járt ez a kiállítás, született-e újítás átvételéről-átadásáról szóló megegyezés. Az viszont bizonyos, hogy a rendezők jobbító szándékkal, a dolgozó ember védelmében szervezték a bemutatót. Baranyában évente mintegy hatszáz munkavédelmi jellegű új műszaki alkotás születik: hogy ez milyen haszonnal jár, arról pénzben beszámolni eayszerűen képtelenség: annál sokkal fontosabb, hogy mindezek a bevezetett javaslatok a munkások egészségvédelmét, ó balesetek megelőzését és nem utolsósorban a munkakörülmények javítását célozzák. Elgon, dolkodtató viszont egy-egy javaslat, amit másutt, .egyéb iparágakban is hasznosíthatnának, nem jut túl az anyagyár kapuján. Arról, hogy Baranyában milyen arányú lehet az újítások és ezen belül a munkavédelmi újítások adásvétele, sajnos nincs kimutatás: orszáqosan ez az arány nem haladja meg az egy százalékot, ami már önmagában is elgondolkodtató és az érdekeltségi rendszer hiányosságaira vezethető vissza. Több tucatnyi példát hozhatnánk föl értékesítésre váró és szekrényben porosodó műszaki megoldásokból, de gondolom az ér/ékelés céljából elegendő,. ha néhányról szólunk. A mecseki bányavállalatoknál a munkavédelmi újítások aránya megközelíti a harminc százalékot az összes bevezetett új műszaki megoldás közül. Ám, azok értékesítését több tényező is gátolja. A McV-nél például legalább nyolc éve használják a hidraulikus támrabló-berendezést, amit azóta továbbfejlesztettek. Annak idején a vállalat a licencet felajánlotta az Országos Bányagépgyártó Vállalatnak megvételre, de az üzlet nem jött létre. Vagy: a Mecseki Szénbányáknál évekkel ezelőtt fejlesztették ki azt a termoanalitikai mérőműszert, amely képes kimutatni, hogy az emberi szervezetben milyen mérvű a szilikózis. Méq ma sincs gyártója, illetve a Szénbányáknak egyszerűen nem éri meg az előállítás beindítása. Ugyanakkor a találmányt széles körben használhatnák valamennyi bányavállalatnál, illetve a poros munkahelyeken. Érdemes megvizsgálni az érdekeltség oldaláról az adás-vétel kérdését. A vállalatok, mire egy műszaki javaslat megvalósul, sok esetben több millió forintot ölnek bele az új megoldás kikísérletezésébe, a tervdokumentáció elkészítésébe. Joggal vetik tehát föl, hogy az eladásra kínált újítási javaslat - legyen az akár munkavédelmi, akár más jellegű — alapján kialakított termék árába nem építhetik be a szellemi termék értékét a hazai értékesítésnél. Az anyag, a munkabér, a rezsi, az eszköz és bérarányos haszon, a műszaki fejlesztési költségek mértéke a mérvadó. Amennyiben az említetteken kívül mást is beépít az árba, a gazdasági bírságtól kell tartania a vállalatnak a tisztességtelen haszon miatt. Az említettek tehát az elsődleges okai annak, hogy ezen a téren nem tudunk előrébb lépni; holott a szabályzók módosítása népgazdaságilag jelentős eredményeket hozna, meggyorsíthatná a szellemi termékek cseréjét. Salamon Gyula
