Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-19 / 77. szám
1981. március 19., csütörtök Dunántúli napló 5 Gazdaságunk a bankember szemével Milyen lehetőségei vannak a magyar gazdaságnak, mit kell tenniük vállalatainknak és szövetkezeteinknek, hogy a népgazdasági egyensúly erőteljesebben javuljon, gazdaságunk gyorsabb növekedésre válthasson? A bankember szemével erről fejtette ki nézeteit tegnap délután a pécsi Technika Házában dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, aki a műszaki és közgazdasági tudományos hetek alkalmából a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének vendége volt. Az ismert bankember szép számú hallgatósága előtt egyebek mellett felvázolta gazdasági kilátásainkat. A feltételek a hatodik ötéves tervidőszak induló évében kedvezőtlenebbek, mint az ötödik ötös induló évében. A romló világpolitikai helyzettel összefüggésben megnehezültek a nemzetközi kereskedelmi és hitelezési kapcsolatok, sok a bizonytalansági tényező, nehéz előre látni. A kiút, hogy az életszínvonalban ne következzék be visszaesés? A kulcskérdés exportképességünk javítása, legfőképpen a tőkés viszonylaté külkereskedelmi egyensúly javítása és az ezekbe az országokba irányuló gazdaságos export fokozása, az, hogy e célok szolgálatába milyen gyorsan tudnak átállni vállalataink és szövetkezeteink. Sok helyen - „fent" és „lent" is - félreértik, hogy visszafogtuk a gazdaság növekedési ütemét. Ez a fékezés nem jelent általában helybenjárást, venni kell a bátorságot, s amelyik vállalatnak jól eladható termékei vannak és jó piacokkal rendelkezik, növelje dinamikusan termelését. Ilyen esetekben kétszámjegyű növekedést is elő lehet irányozni. A bank részéről mellesleg a jó fejlesztési elképzelésekre és üzletekre a mai helyzetben is korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre hitel. A fenti gondolatkörrel összefüggésben dr. Csernok Attila megemlítette, különböző okokból az elmúlt évben lanyhult a vállalkozói kedv, sajnálatosan nincs pezsgés azoknak a vállalatoknak a körében sem, ahonnan pedig a jó üzleti elképzeléseket és ígéreteket várnák. Tavaly és az idén kevés olyan beruházás indult, indul, mely a tőkés export-expanzió hordo. zója lehetne 1982-83-ban, s mindez visszaüthet. A bankember útmutatása: a vállalatoknak, amellett, hogy minden fórumon vitatkozzanak és tegyék szóvá a közgazdasági szabályozókban, az irányításban tapasztalható anomáliákat, gyorsan konkrét műszaki és gazdasági megoldással kell előjönniük, ez a gyorsabb előrehaladás záloga. A bank ebben partner akar lenni, erősíteni kell a kapcsolatokat és az együttműködést, a jó elgondolásokat közösen megvitatni. Dr. Csernok Attila, az MNB elnökhelyettese előadása végén sok kérdést kapott. A Dunántúli Napló kérdésére, hogy a magyar gazdaság kilábalását illetően a nehéz helyzetből mi a személyes véleménye, derűlátó-e, avagy borúlátó, a következőket válaszolta: — Amikor gazdasági kérdésekről beszélünk, felejtsük el, hogy derűlátó és borúlátó, az ilyesmi az alanyi költők dolga. A gazdaságban számolni kell. Ha előbbre akarunk lépni, gazdasági előrehaladásunk objektív és szubjektív akadályozó tényezőit kell górcső alá venni, és hibáinkon javítani. Ki tudunk lábalni? Ki kell lábalni. .. Miklósvári Zoltán Tisztújítás a Magyar Urbanisztikai Társaság dél-dunántúli csoportjában Tegnap délután Pécsett, a Baranya megyei Tanács székházában tisztújító ülést tartott a Magyar Urbanisztikai Társaság dél-dunántúli regionális csoportja. Ezen Tóth Zoltán, a csoport titkára, a MUT elnökségének a tagja, Baranya megyei főépítész számolt be az 1974 októberi alakulás óta végzett munkáról. A beszámolót követő vitában többek között felszólalt dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára. Ezután Misch! Róbert, a csoport elnöke, a vezetőség nevében benyújtotta lemondását. Az új vezetőséget dr. Barna Gábornak, a MUT főtitkárának a javaslata szerint választották meg. A MUT dél-dunántúli regionális csoportjának új elnöke Sugár Imre, Somogy megye Tanácsának az elnöke, titkára pedig dr. Ormosy Viktor, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat irodavezetője lett. A vezetőség tagjai: dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, Kustos Lajos, Zalaegerszeg város Tanácsának az elnöke, Mischl Róbert, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat igazgatója, Mózes Pál, Nagykanizsa város Tanácsának az elnöke, Piti Zoltán, Baranya megye Tanácsának az elnökhelyettese, Sztárcsevity Ervin, Szekszárd város Tanácsának az elnökhelyettese és Tóth Zoltán Baranya megyei főépítész, a MUT elnökségének a tagja. A Nagy Jenő utcai Várkonyi Nándor könyvtár zeneszobájában a gimnáziumok csapatainak legjobbjai, Csonttörést, másodfokú égést, a háttérben pedig artériás vérzést imitáló „betegek" felett tanácskoznak a segítés módjáról Zenei műveltségi verseny A kilencedik fordulójához érkezett a Bartók zenéjét hallgatva című vetélkedősorozat tegnap. A Zeneműboltban szerdánként találkoznak öt pécsi gimnázium növendékei, hogy össze, mérjék zenei tájékozottságukat. A csapatok legjobbjai a Várkonyi Nándor Könyvtárban folytatták tegnap a vetélkedést, ré. szeként a könyvtár rendszeresen jelentkező zenei vetélkedőinek is. Ivasivka Mátyás tette fel sorba a kérdéseket, melyeket zenei részletek illusztráltak. A legtöbb jó felelettel Kiss Katalin, a Leöwey Gimnázium negyedévese adta. Ö kapta a legtöbb könyvnyereményt, a könyvtár ajándékát. — Zenei általánosba jártam, hat évig tanultam hegedülni, s a zenetörténet is érdekel — igazán nem voltak nehezek a kérdések, A Pécsi Tanárképző Főiskolára, magyar—ének szakra jelentkezem. Leginkább a barokk-zenét kedvelem, Bach műveit és Beethovenét. A tegnapi vetélkedőről hangfelvételt készített a Pécsi Rádió: március 25-én, jövő szerdán sugározza a 17.05-kor kezdődő magazinműsorában A Bartók zenéjét hallgatva című vetélkedő tizedik, utolsó fordulójára szintén jövő szerdán 17 órakor kerül sor a pécsi Zeneműboltban. Ekkor dől el, hogy a Dobó úti, a Leöwey, a Nagy Lajos, a Janus Ponnonius vagy a Széchenyi Gimnázium diákjai közül ki nyeri el a KISZ értékes ajándékait. b. I. Szakszerűen a bajba jutottakért Törött láb, másodfokú égés, infarktusos tünetek, gyógyszermérgezés . . . Csupa szörnyűség, a szemtanú számára borzongató, megrendítő látvány, esemény. A bajba jutottak számára azonban korántsem mindegy, hogy az első beavatkozás, segítség milyen szakszerűséggel történik. A Vöröskereszt az iskolákkal, különféle egészségügyi szervekkel egyre rendszeresebb felvilágosító munkát végez a fiatalok körében. Hogy milyen eredménnyel, arról tegnap adott számot 17 pécsi középiskola 5-5 fős csapata a Vöröskereszt Pécs városi vezetősége által rendezett elsősegélynyújtó versenyen, az Ifjúsági Házban. A zsűri elnöke, dr. Zelles Mária, a Pécs városi közegészségügyi és járványügyi szolgálat főorvosa szerint a tizenévesek imponáló jártasságról tettek tanúbizonyságot. Ezt bizonyítja az is, hogy a versenyen elért eredményeik alapján több mint hatvanon kapták meg az Elsősegélynyújtó igazolványt. Végeredményben a szakmunkásképző intézetek közül első lett az Egészségügyi Szakiskola, második az 508-as Szakmunkásképző csapata lett. A gimnáziumok, szakközépiskolák kategóriájában az első három helyezés sorrendje: Janus Pannonius, Nagy Lajos, Leöwey Klára Gimnázium. Ez az öt csapat képviseli majd Pécs városát a megyei döntőn. K. Gy. A Baranya megyei NEB idei programja „A jó megoldásokat, kezdeményezéseket adjuk tovább” A revízió már rég nem egyenlő a „lefüleléssel" a hibakereséssel. Az ellenőrzés társadalmi szervezetének, a népi ellenőrzésnek célja, hogy a helyes döntéseiket előkészítse, segítse. A KNEB az elmúlt évben 3700 javaslatot terjesztett a kormány elé. A tervkészítő munkát segítő javaslatokat. Fontos célkitűzés: minél szélesebb körbe eljuttatni az észrevételeket, javaslatokat. Ez meghatározza a témaválasztásokat, a vizsgálatok megszervezését, egyáltalán az ellenőrzés tartalmi gazdagodását. Mindezt tükrözi a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi munkaprogramja Dr. Szabó József, a megyei NEB elnöke: — Programunk három forrása: a párt- és állami határozatok, a különböző szervezetek tapasztalatai, a gazdasági és az állami ellenőrzésben létrejött munkamegosztás. A munkamegosztás egyben sokoldalú együttműködés. Április—májusban például megnézzük, milyen korszerű fuvarszervezési módszereket alkalmaz a pécsi Vasútigazgatóság. Mivel a vállalat működési területe hórom megye, megállapításainkban felhasználjuk majd a somogyi, tolnai és zalai népi ellenőrök tapasztalatait is és közösen dolgozunk a Baranya megyei Szállítási Bizottság, valamint az MTESZ Közlekedéstudományi Egyesületének szakembereivel is. Egy másik vizsgálatunkban arra kérünk választ, miként tervezik meg a vállalatok a külföldi tanulmányútokat, valóságos érdekek fűzódnek-e a kiutazásokhoz. A következtetésekben bizalommal átvesszük a MÉSZÖV, a KISZÖV és a TESZÖV adatait, amelyek már tájékozódtak ezen a területen Célunk az is, hogy mind jobban bevonjuk a helyi kollektívákat az ellenőrzésbe. a feladatok megoldásába. Szeretnénk szót kapni az üzemi újságokban is, valóban újszerű kapcsolatot teremtve a munkáskollektívákkal.- A váratlan ellenőrzés helyett mennyivel célravezetőbb, ha előre bejelentik? — Hamarosan megküldjük a vállalatvezetőknek: mikor, milyen témával keressük fel őket. Nagyon sokat várok ettől. Hogyan gondolkodik ilyenkor egy vezető? Körülnéz a portáján és rendezi a dolgokat. És mi pontosan eztsze. retnénk: minél több jó megoldásról, kezdeményezésről beszámolni. A népi ellenőrzési munka önmagában is tudatformálás, mert a vizsgálatainkban társadalmi aktívák vesznek részt, tavaly mintegy ezren segítették a munkánkat. Köztük fiatal szakemberek, munkások, akik közben maguk is tanultak. Érezhették, hogy hasznos tevékenységet folytatnak. És a népi ellenőrzésben dolgozók a munkahelyükön is jól dolgoznak .. . — Hogyan segítik a panaszosokat a megfelelő lórum gyors megtalálásában? — Üj szakcsoportot alakítottunk, amely azt kíséri figyelemmel, miként intézkednek a közérdekű bejelentések és panaszok ügyében. Szeretnénk elérni, hogy az emberek oda forduljanak a bejelentéseikkel, ahol az érdemi döntések születnek, ahol az ügyet elintézik. A Baranya megyei NEB ez évi első vizsgálata: hogyan használják fel a gyermeknevelésre szolgáló társadalmi juttatásokat. Négyszázötven családot kérdeznék meg a népi ellenőröket segítő KISZ-fia. talok. Ankétokat szerveznek a népfrontbizottsógokkal és a vöröskeresztes szervezetekkel közösen a baranyai városokban. Azzal kezdtük: a revízió már rég nem egyenlő a „lefüleléssel” a hibakereséssel. Dr. Sza'bó József elmondta, nemrég a pécsi műszaki főiskolán nézték meg, miként boldogulnak a korszerű adatfeldolgozással. Az összegezésnél ott volt a Dél-dunántúli Tervező Vállalat egyik szalcembere is, és a két intézmény rögtön megállapodott a tapasztalatcsere-látogatásban. — Ezt írhatták az ellenőrzési jegyzőkönyv „megoldás" rovatába. Gáldonyi M. Gyermeknőgyógyászat (4.) Csecsemo- és kisgyermekkorban Az endogen, vagyis valamely alapbetegség okozta nemiszervi gyulladásokhoz viszonyítva — nagy számarányuk miatt is — sokkalta több feladatot jelentenek az exogen, azaz környezeti eredetűek. Az így megbetegedett kislányt is gyermeknőgyógyászhoz kell vinni. Már azért, sőt a gyógyulásukért is valaki felelős. Vizsgázik a szülő, de az orvos is. A vizsgán a szülő akkor felel meg, ha a kislánya folyása felett nem siklik el és időben viszi el orvoshoz. Az orvosnak nemcsak szakmailag kell helytállnia, hanem a leányka bizalmát is el kell nyernie. Nem túlzás, és ezt itt írom meg, hogy a leányka első találkozása a nőorvossal nem köznapi, hanem mindig nagy próbatétel és megveti az alapját minden további, sőt talán még a felnőttkori együttműködésnek is. Ez oz esetek többségében elérhető, és ezek után szinte bámulatos a kis páciensek magatartása, úgyhogy a szükséges vizsgálatok, kezelések ellenkezésük nélkül, mondhatjuk barátságos légkörben folynak. Az óvodásoknál kisebbekre az elmondottak természetesen csak értelemszerűen vonatkoztathatók. Ezek után vegyük számba a környezeti ártalmakból eredő fontosabb nemiszervi gyulladásokat és azokat kísérő folyást. a betegség gyakori előidézője a coli baktérium. Ennek jelenléte a bélflórában nélkülözhetetlen az életünkhöz. A velünk egyébként békésen együttélők bizonyos körülmények mellett aktivizálódhatnak és mint kórokozók lépnek föl ellenünk: így akkor is, ha a hüvelybe kerülnek. Következménye gyulladás okozta hüvelyi folyás. Az oda bejutásuk nem annyira a végbél és hüvely közelségében rejlik, inkább a hygiénés szempontok a döntők. Tanítsuk már kiskorban a leányt a toalettpapír helyes használatára. Nem közömbös, hogy a művelet mely irányban rögződik. Ez a megbetegedés megelőzése. Gyógyítása már orvosi feladat. Messzemennénk, ha itt és most kitérnénk a közönséges és környezetűnkben hemzsegő gennykeltő baktériumok nemiszervi gyulladást keltő szerepére. Ma sem szabad elfeledkezni a múltban oly gyakori és újabban ismét fel-felbukkanó nemibetegségről, a gonorreáról - népnyelven kankórról, illetve tripperről. Ez azonban inkább orvosi feladatkörbe tartozó téma. Ma a nemiszervi gyulladások „slágere" a paraziták okozta ilyen megbetegedés. Ezen élősdiek közül nagyon elterjedtek a trichomonás fertőzések. Bóra működő petefészek által termelt egyes hormonok hajlamosítanak ilyen fertőzésekre, mégis azt tapasztaljuk, hogy a kisgyermekkorban — az ún. hormonális nyugalmi szakban —is találkozunk néha a betegséggel. A másik elterjedt kórokozó parazita egy gomba, néven nevezve: Candida albicans. Ez elsősorban kínzó viszketést okoz, melyhez később egészen jellegzetes — „grízes" - folyás társul. A betegség eredetében domináló a meleg vizű strandfürdők fertőző szerepe. Nehéz a megelőzés és az sem vigasztaló, hogy ez inkább a felnőttek betegsége. Sem ennél, sem a trichomonasnál nem használnak a kamillás és egyéb fertőtlenítő ülőfürdők, sőt egyes - főként — szappanos lemosások még rontanak is. Csak az orvosi kezelés a célravezető. Dr. Than Nándor nőgyógyász főorvos
