Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-17 / 75. szám

Dunántúli napló 1981. március 17., kedd Az automobilizmus szociográliája (4.) Az állam és az autó Vita az Atlantiszról Atlantisz az Atlanti-óceánon ? Legelőször Plotón Kritiász és Timaiosz párbeszédeiben szól Atlantiszról. A szereplők Platánnak elbeszélik, hogy egy szaiszi egyiptomi pap Szóionnak (i. e. 638—550) el­mondta, hogy feljegyzéseik szerint Héraklész oszlopain (Gibral­­tári-szoros) túl volt egy Libia és Ázsia összes területénél nagyobb Atlantisz nevű birodalom, melynek lakói civilizációban és hata­lomban a többieket megelőzték. Éppen a hellének őseit vezető, s már csak egyedül ellenálló Athént akarták legyőzni, mikor Szólón előtt 9000 évvel egyetlen napon és éjjelen a birodalom elsüllyedt a tengerben isteni büntetésként, mert lakói erkölcste­lenné váltak Z UTAKOIU i*«v Keresgélés használt alkatrészek után Autós „turkáló” Az akadozó alkatrészellátás sokszor kényszerí­ti az autósokat használt alkatrészek beszerzésé­re. Pécsett az AFIT Légszeszgyár utcai bontótele­pét naponta 200—300 autós keresi fel e célból. A turkálónak is nevezhető eladótérben katonás rendben sorakoznak a különféle kocsitartozékok. A szocialista típusú gépkocsikhoz a rugóköteg­­től a szélvédő‘üvegig szinte minden megtalál­ható. Az udvaron legalább 300 személykocsi vár­ja, hogy szakavatott kezek elemeikre bontsák. Az ily módon nyert használható szerkezetek az eladótérbe, a hulladék pedig a MÉH Vállalat­hoz kerül. Az igényeknek megfelelően a telep személy­zete szaktanácsadással is foglalkozik. A moz­gássérültek részére ebben az évbén előjegyzést is felvesznek, és ha megvan a kért alkatrész, le­vélben értesítik az ügyfelet. A népszerű bontótelep szolgáltatásainak sora 1981-től bővült. A Merkur megbízása alapján használt tehergépkocsik és autóbuszok adás-vé­telével is foglalkoznak. Árusítják az AFIT új ter­mékeit: a személygépkocsi utánfutókat és a zár­ható tetőcsomagtartókat is. Legújabb termékük a fémbetétes műanyaq sárvédő (Lada típusok­hoz) a közeljövőben kapható lesz. Beszélgetésünk során Nock Mihálv telepveze­tő elmondta, hogy az ügyfelek részére még eb­ben a hónaoban autóparkolót építenek a telep bejárata előtt. b. gy. Turkálás o „kincsek" bontótelepen között a Légszeszgyár utcai Fotó: Hefner Judit Gépkocsik Romániából E dialógusok megismerése óta vitáznak arról, hogy mind­ez valóság, volt-e, vagy csak mese. Arisztotelész például tanmesének tartotta. Az Atlantisszal kapcsolatban két verzió alakult ki. Az egyik feltevés szerint ott volt az Atlantisz, ahol Platón állította, azaz a mai szóhasz­nálattal Európa és Amerika kö­zött. Főbb érvek: 1. Az Atlanti-óceán alatti vul­kanikus hátság és egyes at­lanti-óceáni sziget (pl. Kanári­szigetek, Zöldfoki-szigetek, Ba­hama zátonyok, Antilla-szige­­tek stb.) hajdan órási sziget­birodalom volt, azaz Atlantisz. 2. A spanyol hódítás előttről származó képzőművészeti alko­tások léteznek Amerikában ele­fántról és lóról; pedig elefán­tok létezéséről az őslakók csak a spanyol hódítás után értesül­tek, és a lovakat a spanyol hó­dítók vitték oda, 3. Hasonló vízözön-legendák oz Ó- és Újvilágban egységes eredetről tanúskodnak. 4. Néhány amerikai őskultú­rában a tengerentúlról jött, de eltávozott kultúrhordozó „isten" emléke létezett (Quatzalcoatl, Kukulcan tollaskígyó). Ezek atlantisziak voltak. 5. A piramisépítkezések az Ó- és Újvilágban egységről valla­nak. 6 A tenger alatti építmények, tömbökből álló tenger alatti nagy falak létezése a hajdani Atlantiszból ered. • E verzió fő híve az amerikai Charles Berlitz — aki mellesleg a Bermuda háromszög ^c. best­seller íróia is — és aki a Mys­tery of Atlantis c. könyvében még a bermudai háromszög­ben állítólag előfordult kataszt. rófa-sorozatot is az elsüllyedt atlantisziak által megszerkesz­tett lézersugarakat kibocsátó, de tenger alá került óriási kris­tályoknak tulajdonítja. Ö fel­veti azt is, hogy az Atlantisz víz alá kerülése a jégkorszak végi olvadásból származó ten­­gerszintemelkedés következmé­nye. Csak éppen azt felejti el, hogy a jégkorszaki jegek elol­vadása lassú, folyamat volt, s ez a víz nem egyetlen nap és éjjel „folyt" le, nem okozhatott tehát hirtelen katasztrófát. Ellenérvek a fentebb kifejtett egyéb bizonyítékokra: 1 1. Az Atlanti-óceán alatti vulkanikus, illetve tektonikus hátság és „árok" valószínűleg egy őskontinensből (Pangea) az Ó- és Újvilágnak a földtör­téneti középkorban megkezdő­dött eltolódásából ered A föld. történeti harmadkor végefelé (kb. 7—10 millió év) az Ó- és Újvilág valamint az Atlanti-óce­án elhelyezkedése már a mai­hoz hasonló volt. Ekkor már él­tek ezeken a kontinenseken ős­elefántok és őslovak, de civili­zált amber nem létezett még. 2. Amerikában az őselefán­tok és az őslovak az amerikai őslakosság idejében is még él­tek és nemcsak hogy ábrázol­ták, hanem vadásztak is rájuk. A spanyol hódítás idejére azon­ban ezek már kivesztek Ameri­kából. , 3. Sajnos, a földtörténet so­rán sokfelé és gyakorta fordult elő szökőár és nagy kiterjedé­sű árvíz, de a katasztrófák után maradtak életben élőlények — köztük emberek Is — és az ezekre a katasztrófákra való visszaemlékezések képezik az özönvíz-legendák alapját, és ezért van meg mindén özönvíz­­legendáriak a maga „Noéja" is. 4. Az óvilógi és az újvilági pi­ramisoknak más volt a rendel­tetésük. Az egyiptomi — a masztabából fejlődött múmiás temetkezési forma. A babiloni zik'kuratok mesterséges hegyek, melynek tetején lévő „főszen­télyben” a férfiisteni jelképező uralkodó az intennőt jelképező papnővel tartotta évente a ná­szát az órszág termékenysége, a jó termés érdekében. Ezzel szemben az amerikai őslakos­ság áldozati bemutatás funk­cióját töltötték be a piramisok, sőt az aztékoknál tömeges ke­gyetlen emberáldozati szertar­tások színhelyei voltak. 5. A történelem előtti időben lefolyt Amerika és Eurázsia kö­zötti érintkezésnek (pl. Kína-, csendes-óceáni szigetek, Ame­rika; mediterrán világ — Ame­rika) — közvetett bizonyítékai vannak (pl egyes perui mú­miák kaukázusi típusú haja, egyes kultúrnövények Kolum­busz előtti Amerikába kerülése, Thor Heyerdahl utazásai stb.). Ennek azonban az állítólagos Atlantiszhoz semmi köze .sin­csen. .6. Léteznek tenger alá került építmények. Ezek azonban je­lenlegi ismereteink szerint nem egy Atlantisz birodalom lakói­nak, hanem az akkori "ott élt helyi népek (pl, maják, föníciai­ak, akhájok, minosiak) a ten­gerszint emelkedése, illetve a (Földfelszín lesülTyedése követ­keztében víz alá került épületei. A tenger alatti nagy falak létezése kellőképpen nincs alá­támasztva Bármennyire is tetszetős len­ne, az újvilági és az óvilági ős­kultúrákat közös „atlantiszi" eredetből leszármaztatni, egyelőre erre semmi bizonyíték nincs. Dr. Glöckner György STOP Az elmúlt hét végén csaknem 30 személygépkocsi állt a Merkúr pécsi használtautó telepén. Érezhető itt is a tavasz, mert a jó idő beálltával már napi 5—6 gépkocsit adnak­vesznek a Fürst Sándor utcai tele­pen. Nem vigasztaló ugyan, de nemcsak nálunk jár rá a rúd az autósokra. Az NSZK-ban például átlagosan 6.1 százalékkal került többe az autózás 1980-ban, mint az ezt megelőző év­ben. Ezen belül a benzin órának emelkedése 15,7 százalékos volt, de növekedett az új kocsik ára és a ja­vítási költségek is. Sovány vigasz, hogy a biztosítási díjat 1,3 százalék­kal mérsékelték. Yves Georges, a Renault Müvek igazgatójának véleménye szerint a holnap autója 50 százalékkal keve­sebb üzemanyagot fog fogyasztani, mégpedig folyékony energiahordozó­ból. Legalább is a századfordulóig. Az azonban nem biztos, hogy ez to­vábbra is a benzin marad. Mindezek ellenére nem várható, hogy az autó­gyártás technológiájában forradalmi változás következzék be. A fejlődés elsősorban a részmegoldások töké­letesítésétől várható, amivel viszont az autótechnika különösebb nehézség nélkül képes megbirkózni. * Két esztendővel ezelőtt még fehér hollónak számított az USA-ban a kézzel működtetett sebességváltó. A benzintakarékosság azonban itt is érezteti hatását, mert 1980-ban az automata váltóval szerelt kocsik aránya 82 százalékra esett vissza. Nem utolsósorban a japán és az európai kocsik jelentős importnöve­kedése okán, mivel ezeket a kocsi­kat nemcsak kézi kapcsolású váltó­val szerelik föl, hanem ötfokozatú, takarékos, nyomatékváltóval is. így a kényelemhez szokott amerikaiak ugyancsak gyakorolhatják a kapcsol­gatást. Világszerte egyre nagyobb becsületük van a száz kilométe­renként jóval tíz liter alatt fo­gyasztó gépkocsiknak. Hazánk­ban jelenleg csak három ilyen autótípus van forgalomban, ezek egyike a Romániából im­portált Dacia—1300-as, ame­lyet 1968 óta gyártanak Pitesti­­ben francia licenc alapján. E bevált modellen kívül Pitestiben tavaly megkezdték a Dacia— 1310-es típus sorozatgyártását is. Érdemes lesz kissé közelebb­ről megismerkedni az újdon­sággal, remélve, hogy rövidesen a magyar utakon is feltűnik majd. A Renault 12-re emlékeztető alapmodellbe mindenekelőtt erősebb — 39,7 helyett 41 kilo­­wattos — motort építettek be. Az 1310-es Dacia Limousine és Combi változatban készül. Az előbbi 5,3, az utóbbi 5,8 liter benzint fogyaszt negyedik se­bességben, sík úton, óránkénti 60 kilométeres sebességnél. 80 km/óra sebességgel haladva 6,3, illetve 6,6 liter a kocsi fo­gyasztása, a városi forgalom­ban pedig 8,7 literes az üzem­anyag-felhasználós. Az 1310-es Daciák hosszabb életű sebes­ségváltóval, kerékcsapágyak­kal és gömbcsuklókkal hagyják el a gyárat, mint elődeik. Az új modelleket ikerfényszórókkal és új formájú hátsó lámpákkal látták el. A tolatólómpát — a korábbiaknál jóval nagyobb fe­lületű irányjelző lámpákkal együtt — besüllyesztették a ko­csiszekrény hátsó részébe. A Dacia—1310-nek fuxusváltozata is készül majd, amelybe — töb­bek között — rádiót és fűthető-----------------------------------*------------------------------------­hátsó ablaküveget is szerelnek. A szuperluxus változatot szervo­­fékkel, padlószőnyeggel, beépí­tett fejtámlákkal és mindkét ol­dali külső tükörrel is ellátják. Az áramvonalas, kétajtós, me­netkész állapotban mindössze 780 kilogramm súlyú 1310-es Sport Brasovica azok számára készül, akik büszkék szeretné­nek lenni arra, hogy 147 km/ óra csúcssebességű kocsijuk van (ilyen sebességgel ugyanis ma­napság Európábcn csupán csak az NSZK-ban lehet autózni). Román szomszédaink az el­múlt évek során Craiovában egy teljesen új üzemet építet­tek, ahol a francia Citroen cég közreműködésével az Oltcit ne­vű kisautó gyártására rendez­kedtek be. E gépkocsit két vál­tozatban állítják elő: az egyiket 650 köbcentiméteres, 26,5 kilo­­wattos, a másikat pedig 1130 köbcentiméteres, 41 kilowattos motorral hozzák forgalomba. Mindkét változat ötszemélyes lesz. De elképzelhető, hogy ki­alakítanak egy 850 köbcenti­méteres motorú Oltcit-ot is. A 650 köbcentiméteres, kéthenge­­res, négyütemű változatnak 5 liter körül lesz a benzinfogyasz­tása 100 kilométerenként (80 km/óra sebességnél mérve) és az 1130 köbcentiméteresé sem haladja majd meg a 7 litert. Az elképzelések szerint már 1985-re évi százötvenezer kibo­csátását tervezik. Pillanatnyilag több műszaki adat nem áll ren­delkezésre az Oltcit-okról, ame­lyeket még teljes titoktartás vesz körül. A második világháború vé­gén az európai autógyárak többsége romokban hevert. Az utak csomópontjait, a hidak többségét bombák tették hasz­nálhatatlanná. így az autózás reménytelen éveknek nézett elébe. Az újjáépítés lendülete azon­ban az autógyártást is magá­val ragadta. Az európai kor­mányok úgy ítélték meg, hogy az automobilizmus a gazdasá­gi föllendülés nélkülözhetetlen tényezője. Ennek érdekében például a francia Renault-t, a német Volkswagent állami ke­zelésbe vették. Az Opel és a Ford esetében viszont a tőke­erős amerikai GM és Ford Művek végezték az „újraélesz­tést”. így az ötvenes évek elején már ismét jelentkeztek a moto­­rizóciós gondok, főként a vá­rosi forgalomban. Az európai városok úthálózata századunk első felében ugyanis átlagosan csak 1,75-szörösére növekedett, míg a forgalom 8-szorosra. De oz utak terhelése már 60-szo­­ros volt. Alig egy évtized múltán ko­moly aggodalmat keltettek a növekvő közlekedési bolesetek, és a környezetet szennyező ki­pufogógázok. Először az ame­rikai, majd ezt követően az európai kormányok hoztak drá­kói rendszabályokat a motor­gázok méregtelenítése érdeké­ben. Ezek anyagi kihatásai rész­ben az autógyártókat, de fő­ként a vásárlókat terhel­ték. A hetvenes évek ele­jére pedig általánossá váltak azok a közlekedéspolitikai in­tézkedések (lempólimit, bizton­sági öv stb.), amelyekkel a balesetek számát és a sérülé­sek súlyosságát kívánták mér­sékelni. Az olajkrízis aztán újabb be-' avatkozásra késztette az állam­­apparátusokat. legfőbb " cél az üzemanyag-fölhasználás csökkentése volt. A sebesség­­korlátozás, az autómentes va­sárnapok nem érték el a várt eredményt. A leghatásosabb eszköznek az autósok anyagi terhelésének fokozása bizo­nyult A jórműadó mellett új odózósi formákat vezettek be, a kocsi és az üzemanyag vá­sárlásánál. A kocsikra kirótt vásárlási adó 10 százalék (Luxemburg) és 234 százalék (Dánia) között ingadozik. Az üzemanyagra kivetett adó pe­dig 70 és 42 százalék között mozog Európában. Az előbbit az olasz kormány „számítja" föl, az utóbbit az angol. Az így befolyt összegek nagysá­gára jellemző, hogy például az NSZK államkasszájába az el­múlt két év alatt 4,5 milliárd DM vándorolt át az autósok zsebéből. Olyan elképzelések is akad­tak, hogy a városi forgalmat tömegközlekedési eszközökkel oldják meg, kiszorítva a sze­mélyautókat. Párizs „tömege­sítése” terveinél azonban kide­rült, hogy ennek költségei olyan nagyok lennének, ame­lyet a francia állam nem ké­pes fedezni. Búsbarna László Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek­­klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: Megyei Kórház (fertőző épület). Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. számú klinikai tömb. Égési sé­rülések : Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169, Munkácsy M. .utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat. telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő­­intézet, telefon: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Te­lefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kos­suth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Budapest) 3018 Skoda 120 L (Budapest) 2667 Trabant Limousine (Győr) 1821 Skoda 120 L (Debrecen) 1732 Trabant Limousine (Debrecen) 987 Skoda 120 L (Győr) 1899 Trabant Limousine Special Polski Fiat 1500 1417 (Budapest) 4665 Polski Fiat 126 (Budapest) 4336 Trabant Limousine Special Polski Fiat 126 (Győr) 452 (Debrecen) 2792 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Trabant Limousine Special Zaporozsec 32 367 (Győr) 4793 Lada 1200 (Budapest) 9303 Trabant Limousine Hycomat 10 312 Lada 1200 (Debrecen) 9187 Trabant Combi (Budapest) 1552 Lada Combi (Budapest) 1650 Trabant Combi (Győr) 1050 Lada Combi (Debrecen) 724 Wartburg Limousine (Budapest) 3379 Lada 1300 (Budapest) 5517 Wartburg Limousine (Győr) 3000 Lada 1300 (Debrecen) 4475 Wartburg de Luxe (Budapest) 2456 Ladd 1300 (Győr) 463 Wartburg de Luxe (Győr) 2979 Lada 1500 (Budapest) 5639 Wartburg de Luxe tolótetős 760 Lada 1500 (Debrecen) 4416 Wartburg Limousine tolótetős . 377 Lada 1500 (Győr) 1353 Wartburg Tourist (Budapest) 1273 Lada 1600 (Budapest) 1940 Wartburg Tourist (Győr) 1087 Lada 1600 (Debrecen) 1015 Skoda 105 S (Budapest) 3478 Dácia (Budapest) 3124 Skoda 105 S (Győr) 3000 Dácia (Debrecen) 1228 Skoda 105 S (Debrecen) 2466 Moszkvics 2140 10 420 Bpis A motorizáció nélkülözhetetlen tényezője: az autópálya. Építése viszont rengetegbe kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents