Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-15 / 73. szám

1981. március 15., vasárnap Dunántúli napló 11 Batthyány Kázmér-emlékünnepség Sikláson Á II. sz. iskola névadója, 10 éves jubileuma A névadó alkalmából rendezett kiállítások egyike az iskolában az úttörőké Erb János felvétele Spot-kamera Hazai találmányokra épülő új eszközökkel és technikával működnek a Medicor legújabb röntgen­gépei. Az egyik ilyen új eszköz az úgynevezett Spot-kamera, amely a rönt­genfelvételt egy tenyér nagyságú filmen rögzíti, s ezzel olcsóvá, könnyen tá­rolhatóvá teszi a felvétele­ket, ugyanakkor az átvilá­gításhoz szükséges sugár­­terhelést is a tizedére csök­kenti. A Medicor Müvek fej­lesztői több magyar talál­mány alkalmazásával ala­kították ki spot-kameráju­­kat, és a képátalakitáshoz szükséges tükröt. Ezeket az eszközöket a Medicor az idén már sorozatban gyárt­ja. Fóliás kistermelők tanácskozása A fólia alatti zöldség­­termesztéssel foglalkozók részére szakmai tanács­adást szervezett tegnap délelőtt Pécsett, a TIT ta­nácstermében a Baranya megyei MÉSZÖV. Dr. Túri István, a Kertészeti Egye­tem zöldségtermesztési in­tézetének igazgatóhe­lyettese tartott bevezető előadást, hangsúlyozva az energiatakarékos módsze­rek fontosságát. Balázs János, a MÉSZÖV osztályvezetője a fólia alatti termesztés Baranya megyei helyzetéről, a kis­gazdaságok szerepéről, valamint a további felada­tokról tájékoztatta a ren­dezvényen megjelent 100 kistermelőt. Jubileumi emlékünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a siklósi II. számú általános is­kola, amely tízéves fennállása alkalmából felvette a reformkor valamint az 1848/49-es forra­dalom és szabadságharc ki­emelkedő alakjának, Batthyány Kózmérnak nevét. A jubiláló ál-, talános iskola valamint a nem­rég újjáalakult siklósi vár- és múzeumbaráti kör közös ünnep­sége egyúttal méltó megemlé­kezést jelentett március 15-éről és ezzel 1848-49 forradalmi eseményeiről. Az ünnepség Lantos József­nek, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetőhe­lyettesének avatóbeszédével vet­te kezdetét. Ez alkalommal csendült fel először Várnai Ferenc zeneszer­zőnek Batthyány emlékére szer­zett kompozíciója, és hangzott el Vörösmarty Mihálynak Batthyány Kázmér haláláro írott, Az ember élete című köl­teménye. A névadóünnepség után a vendégek megtekintették az iskola szakkörei által rende­zett kiállításokat. A siklósi vár kápolnájában rendezett hangversennyel folyta­tódott a program a jubiláló in­tézmény és a siklósi Városi Zeneiskola növendékeinek fel­léptével. A nop fontos eseménye volt a Batthyány Kázmér emlékére rendezett tudományos ülés a vár dísztermében, ahol Szarka Árpád, á siklósi Városi Tanács elnöke köszöntötte a résztvevő­ket. A tudományos ülés a re­formkor és a szabadságharc méltatlanul elfeledett baranyai származású alakjának, Batthy­ány Kázmérnak szerepét világí­totta meg, valamint Baranya helyzetét 1848—49-ben. A rendezvénysor Szarka Ár­pád zárszavával zárult. G. O. Szocialista brigádvezetök országos tanácskozása Pécsett A tejipari szocialista brigádvezetök országos tanácskozásán dr. Simka István, a Tejipari Vállala­tok Trösztje vezérigazgatója értékelte az elmúlt időszak eredményeit. Fiatal egészségügyiek vetélkedőjének területi döntője Fiatal, KISZ-tag egészség­­ügyi dolgozók országos vetél­kedőjének területi döntője zaj­lott tegnap Pécsett, a Mozgal­mi Házban. A KISZ KB és az Egészségügyi Dolgozók Szaki szervezetének rendezésében három fordulóból áll az orszá­gos verseny, melyben először o megyék maguk választották ki legjobbjaikat, most pedig négy helyszínen dől el, hogy kik jutnak a végső erőpróbára. Pécsett Fejér, Tolna, Somogy, Zala és Baranya megye 5—5 fős csapatai vetélkedtek. Orvo­sok, egészségügyi szakdolgo­zók — egy-egy szakterület leg­jobb ismerői igyekeztek győze­lemre juttatni szűkebb hazáju­kat. Képviseltették magukat a gyógyító-megelőző ellátás, az iskolai és az üzemegészség­ügy, a mentők és a közegész­ségügyi járványügyi szolgálat fiataljai. Közhelynek tűnik mór, hogy a próbatétel nem volt könnyű, mert hiszen egy ilyen rangos verseny nem engedheti meg magának a könnyed eszmefut­tatás szintjét. Az viszont na­gyon is figyelemre méltó, hogy Könyv és ifjúság vetélkedő Talán a tőzsdén sincs akkora nyüzsgés, mint amekkora teg­nap a pécsi Ifjúsági Házban volt tapasztalható. Könyvekkel a kezükben lótottak-futottak tucatjával a versenyzők a Bara­nya megyei Könyvtár és a KISZ megyei bizottsága által meghir­detett Könyv és ifjúság vetél­kedőn. Tíz csapat vetélkedett az első helyért, amelyet végül a Mecseki Szénbányák csapata szerzett meg. Második Mohács város képviselői, harmadik he­lyen Boly község fiataljai vé­geztek. egyik feladatukként szabták egy dolgozat írását megyéjük legégetőbb, megoldatlan egészségügyi problémájáról. Ezt a dolgozatot a versenyen egy tízperces vita során meg is kellett védeniök. (Jó ötlet, ritka fórum a legnyíltabb vi­tára . . .) A további feladatok között szakmai, szervezési, ifjúságpo­litikai és egészségügy-történeti kérdések szerepeltek. A részt vevő megyék szakte­kintélyeiből összeválogatott nyolctagú zsűri, élén dr. Tényi Jenő professzorral, a POTE szervezéstani intézetének igaz­gatójával, igencsak komoly fejtörés árán jutott el a végső döntésig. Az öt megye csapa­tai közül legjobbnak bizonyul­tak és vehetnek részt az orszá­gos döntőn a zalaegerszegi csa­pat tagjai. A baranyaiak a má­t tag sodik helyre kerültek. A hazai tejipar az elmúlt esztendőben megközelítőleg 1900 millió liter tejet vásárolt föl, ami több mint négy szá­zalékkal haladta meg az előző esztendei felvásárlási mennyi­séget. Mindez azzal is össze­függ, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek tejtermelése erő­teljesen növekedett. Sajnos nem így a hazai fogyasztás. Még a hasonló fejlettségi szin­tű országokhoz képest is elma­radunk az egy lakosra jutó tej- és tejtermék-fogyasztás­ban. A belföldi értékesítés a tejipar erőfeszítései ellenére is alig növekedett több mini kél százalékkal az -elmúlt eszten­dőben. Beszédes adat, hogy tavaly az egy főre jutó lejfo­gyasztás mindössze 162 kilo­gramm volt. Többek között az említettek­ről is szó esett azon a tanács­kozáson, amit tegnap délelőtt rendezett Pécsett, a BÉV újme­­csekoljai munkásszállójának különtermében a Tejipari Vál­lalatok Trösztje, az iparágban dolgozó szocialista brigádve­zetők részére. A szocialista A tejipar a lakosságért kollektívák vezetőit és a meg­jelent vendégeket Farkas .László, a tröszti szakszervezeti tanács titkára köszöntötte, majd dr. Simka István vezér­­igazgató elemezte a tröszt, il­letve vállalatai elmúlt évi ered­ményeit; és a mostani közép­távú tervciklus, illetve az 1981. év feladatairól szólt Egyéb­ként, az iparágban megköze­lítően húszezren dolgoznak, a vállalatoknál mintegy 750 szo­cialista brigád ténykedik, meg­közelítőleg tizennégyezer tag­gal. De térjünk vissza a vezér­­igazgató által elmondottakra! Az elmúlt évben tovább ja­vult a lakosság tejjel való el­látása: ma már a települések kilencvennégy százalékába naponként szállítanak tejet. Az iparág az elmúlt évben tizen­egy új — különböző ízesítésű — terméket hozott forgalomba, és hét termékük a jó minőséget elismerő díjat kapott. Meg­jegyzendő, hogy a hazai ellá­tás biztosításán túl jelentős exportot bonyolított le a tej­ipar: 1980-ban tőkés export­­deviza-árbevételük megköze­lítette a harmincmillió dollárt. A vezérigazgatói beszámolót vita követte, amelyben a szo­cialista brigádvezetők számos, a munka jobbítását célzó ja­vaslattal éllek. Az országos tanácskozáson többek között kitüntetéseket is átnyújtottak: tizenketten kapták meg a Ki­váló Munkáért miniszteri elis­merést, köztük Tóth József és Gyarmati László Pécsről. S. Gy. Hallatlanul izgalmas do­log visszapillantani a múltba. E visszapillan­tás eszközei a régi képek, amelyek mintegy ablakot nyit­nak a régi századokra. Erre gondoltam, amikor Bezerédy Győző helytörténész megnyi­totta a Mozgalmi -Ház kisga­­lériájában a ,.Képek a régi Pécsről" c. kiállítást. A képek egyes darabjait alkalomszerű­en — főleg kiadványokban — láthatták már a pécsiek, eb­ben az összeállításban azon­ban most először kerültek a nyilvánosság elé. Időszerű a .kiállítás, hiszen napjainkban a belvárosi rekonstrukció kap­csán mind jobban fordul a közfigyelem Pécs múltja felé. Ez a múlt itt van előttünk, együtt élünk vele úgy, mint embertársainkkal és kényte­len-kelletlen tűrjük egyik-má­sik darabjának a kidőlését a sorból. Tudom, sántít a ha­sonlat. Az emberi halál a lét Múltra nyitott ablakok megállíthatatlan következmé­nye. Nem úgy a múlt emlékei­nek a léte. Azok megőrzése egyedül rajtunk múlik, s tő­lünk függ, nem kovácsolunk-e érveket megsemmisítésükre. A török kút, a harangöntő mű­hely, a Lánc utcai barokk há­zacska a mi napjainkban, a mi - elnézést az általánost' tásért — közreműködésünkkel tűnt el és tudomásul fogjuk venni a Temető utcai templo­­mocska lebontását is. Fogyat­koznak az emlékek, ezért is becsesek a múltra ablakot nyitó képek. A kiállításon összesen 25 kép látható, egy válogatás, a régi Pécsről készült képek legjobbjai: metszetek, litográ­fiák, grafikák, festmények. Egy város két évezredéből a három utóbbi évszázad képei. A török kori metszetek veze­tik be a kiállítást. Ezek egy olyan Pécset - a feliratok szerint Fünfkirchent - mutat­nak, ami valójában soha nem létezhetett: egy nagy síksá­gon elterülő, széles várárok hömpölygő vizével védett vá­rost, amely mellett dunányi Tettye-patak folydogált. A kö­vetkező képek egy ismerő­sebb, hozzánk közelibb Pécset mutatnak, egy képről képre terebélyesedő várost. Izgal­mas játék ezeken a régi ké­peken - a többségük 150— 200 éve készült — kutatni és megtalálni a ma is létező építményeket: a négytornyú, ám más küllemű székesegyhá­zat, a különös sisakú dzsámit, a régi megyeházát ... A táj­képek mellett ott vannak a közelképek: a Széchenyi tér, amikor még vízfolyás volt a közepén és torony a dzsámi mellett és a tér egységébe alázattal illeszkedő régi vá­rosháza; Kossuth Lajos - vagy. is Király — utca, amikor a mai Pannónia helyén még a Hamerli-ház volt hatalmas kesztyű-cégérrel. Van egy Ge­­. bauer-akvarell, a mai Hunya­di út elejét ábrázolja a szá­zad első évtizedeiben, a cí­me: Eiser-ház. Ma ezt úgy is­merjük, hogy a Boldogság Háza, s talán fele akkora, mint a Gebouer-ábrázolta. A ház felét és az oroszlános kertkaput az út szélesítése vit­te el . .. (A kiállítás április é-ig te­kinthető meg, héttőtől pénte­kig 14-19 óra között.) Hársfai István "--------­Könyu Száguldó nyugtalanság Kende Sándor az utóbbi tíz évben gyakran írt mai fiatalok­ról. Regényeket, elbeszéléseket sorolhatnánk itt, melyekben en_ nek a korosztálynak változatos problémáival foglalkozott. Első­sorban a magánélet oldaláról ragadta meg a kérdéseket, de ezeket úgy ábrázolta, hogy ab­ból számtalan nyugtalanító köz. gondra ráismerhettünk. Új re­gényében, a Száguldó nyugta­­lansóg-ban sem tér el ettől a — számára úgy látszik kimerít­hetetlen — problémakörtől. Hő­se megint egy fiatalember, aki valamennyiünk által jól ismert típust képvisel, de akiről iro­dalmi alkotásokban eddig ke­veset olvashattunk. Berényi Simon a fiatalok kö­rében valószínűleg népszerű fi­gura. Afféle „nagymenő", aki­re az ügyesen érvényesített külsőségek miatt társai felnéz­nek. Ahol megjelenik, hangos­kodással, szellemes jópofásko­­dással magára vonja a figyel­met. Ugyanakkor okos, értelmes fiú js, nem azok közé tartozik, akik ilymódon leplezik belső ürességüket. Konfliktusai nem­csak a környezetével vannak, hanem önmagával is. Tulajdon­képpen kétféle ember él ben­ne - a tartalmas, célratörő és az anarchikus lázongásra haj­lamos. Az író a történet során arra törekszik, hogy Berényi Simon s a hozzá hasonlók iga­zi arcát mutassa meg. A regény első része — Le­génymódra — Simon szertelen legényéletéről szól. Két dolog játszik fontos szerepet az éle­tében: a lányok és csühögőnek becézett motorkerékpárja. Ez utóbbit szinte jelképesnek érez­zük, mert a benne feszülő tü­relmetlenség kifejezésére alig­ha találhatott volna az író jobb lehetőséget. Simon kamaszos hevülettel száguldozik, önfeledt boldogság keríti hatalmába, ha a motorkerékpár nyergébe ül­het. Az életében is ilyen ro­hanó tempót diktál magának. Három lány között „ingázik”, de különösebben tartalmas kapcsolat egyikhez sem fűzi. Legközelebb talán a hasonló mentalitású Magdi áll hozzá, aki megérti és elfogadja jel­lemének furcsaságait. Edwynót, a gyerekkori pajtást riasztják agresszív hajlamai. Simon in­gerülten veszi tudomásul a lány bezárkózását, a hiúságán esett csorbát goromba viselke­déssel igyekszik megtorolni. Nellinek, az egyetemi évfolyam, társnak családjától idegenke­dik. A jómódú polgári család életvitele és felfogása merő­ben eltér az övétől. Ellenkezé­se csak tovább fokozza bizony­talanságát, sehol sem leli a he­lyét, senkivel sem jut közös ne­vezőre, pedig a lelke mélyén valamilyen megnyugvásra vá­gyik, vagy legalábbis biztos pontot jelentő érzelmi kötődés­re. Ezért vállalja a házasságot is, mely azonban nem sok jót hoz a számára. Életét ugyanis - eléggé meggondolatlanul — éppen azzal a lánnyal köti ösz. sze, aki érzelmileg a legkeve­sebbet számított életében, a gyenge akaratú, a családban valósággal terrorizált Nellivel. Percig sem kétséges, hogy o maradi gondolkodású, a pol­gári etikett szabályaihoz mere­ven ragaszkodó Wittigék között Simon nem találhat magára, sőt ellenkezőleg, egyéni vál­sága csak elmélyül. A kétfajta életszemlélet nap mint nap ál­landó feszültségekben, családi belvillongásokban jelentkezik'. A sok apró sérelem a Nelli iránti - egyébként sem kiala­kult — érzelmeit is megingat­ja. Simon azonban ahelyett, hogy komolyan szembenézne a problémákkal és önmagával, most is könnyelmű és kényel­mes megoldásokat keres. Mo­torjára ül, száguldozik, vagy ré­gi lányismerőseinél keres átme­neti vigaszt. A regény végén úgy válunk el tőle, hogy leg­feljebb csak sejtjük, mi lesz a további sorsa. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents