Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-15 / 73. szám
1981. március 15., vasárnap Dunántúli napló 11 Batthyány Kázmér-emlékünnepség Sikláson Á II. sz. iskola névadója, 10 éves jubileuma A névadó alkalmából rendezett kiállítások egyike az iskolában az úttörőké Erb János felvétele Spot-kamera Hazai találmányokra épülő új eszközökkel és technikával működnek a Medicor legújabb röntgengépei. Az egyik ilyen új eszköz az úgynevezett Spot-kamera, amely a röntgenfelvételt egy tenyér nagyságú filmen rögzíti, s ezzel olcsóvá, könnyen tárolhatóvá teszi a felvételeket, ugyanakkor az átvilágításhoz szükséges sugárterhelést is a tizedére csökkenti. A Medicor Müvek fejlesztői több magyar találmány alkalmazásával alakították ki spot-kamerájukat, és a képátalakitáshoz szükséges tükröt. Ezeket az eszközöket a Medicor az idén már sorozatban gyártja. Fóliás kistermelők tanácskozása A fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkozók részére szakmai tanácsadást szervezett tegnap délelőtt Pécsett, a TIT tanácstermében a Baranya megyei MÉSZÖV. Dr. Túri István, a Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési intézetének igazgatóhelyettese tartott bevezető előadást, hangsúlyozva az energiatakarékos módszerek fontosságát. Balázs János, a MÉSZÖV osztályvezetője a fólia alatti termesztés Baranya megyei helyzetéről, a kisgazdaságok szerepéről, valamint a további feladatokról tájékoztatta a rendezvényen megjelent 100 kistermelőt. Jubileumi emlékünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a siklósi II. számú általános iskola, amely tízéves fennállása alkalmából felvette a reformkor valamint az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjának, Batthyány Kózmérnak nevét. A jubiláló ál-, talános iskola valamint a nemrég újjáalakult siklósi vár- és múzeumbaráti kör közös ünnepsége egyúttal méltó megemlékezést jelentett március 15-éről és ezzel 1848-49 forradalmi eseményeiről. Az ünnepség Lantos Józsefnek, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetőhelyettesének avatóbeszédével vette kezdetét. Ez alkalommal csendült fel először Várnai Ferenc zeneszerzőnek Batthyány emlékére szerzett kompozíciója, és hangzott el Vörösmarty Mihálynak Batthyány Kázmér haláláro írott, Az ember élete című költeménye. A névadóünnepség után a vendégek megtekintették az iskola szakkörei által rendezett kiállításokat. A siklósi vár kápolnájában rendezett hangversennyel folytatódott a program a jubiláló intézmény és a siklósi Városi Zeneiskola növendékeinek felléptével. A nop fontos eseménye volt a Batthyány Kázmér emlékére rendezett tudományos ülés a vár dísztermében, ahol Szarka Árpád, á siklósi Városi Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. A tudományos ülés a reformkor és a szabadságharc méltatlanul elfeledett baranyai származású alakjának, Batthyány Kázmérnak szerepét világította meg, valamint Baranya helyzetét 1848—49-ben. A rendezvénysor Szarka Árpád zárszavával zárult. G. O. Szocialista brigádvezetök országos tanácskozása Pécsett A tejipari szocialista brigádvezetök országos tanácskozásán dr. Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatója értékelte az elmúlt időszak eredményeit. Fiatal egészségügyiek vetélkedőjének területi döntője Fiatal, KISZ-tag egészségügyi dolgozók országos vetélkedőjének területi döntője zajlott tegnap Pécsett, a Mozgalmi Házban. A KISZ KB és az Egészségügyi Dolgozók Szaki szervezetének rendezésében három fordulóból áll az országos verseny, melyben először o megyék maguk választották ki legjobbjaikat, most pedig négy helyszínen dől el, hogy kik jutnak a végső erőpróbára. Pécsett Fejér, Tolna, Somogy, Zala és Baranya megye 5—5 fős csapatai vetélkedtek. Orvosok, egészségügyi szakdolgozók — egy-egy szakterület legjobb ismerői igyekeztek győzelemre juttatni szűkebb hazájukat. Képviseltették magukat a gyógyító-megelőző ellátás, az iskolai és az üzemegészségügy, a mentők és a közegészségügyi járványügyi szolgálat fiataljai. Közhelynek tűnik mór, hogy a próbatétel nem volt könnyű, mert hiszen egy ilyen rangos verseny nem engedheti meg magának a könnyed eszmefuttatás szintjét. Az viszont nagyon is figyelemre méltó, hogy Könyv és ifjúság vetélkedő Talán a tőzsdén sincs akkora nyüzsgés, mint amekkora tegnap a pécsi Ifjúsági Házban volt tapasztalható. Könyvekkel a kezükben lótottak-futottak tucatjával a versenyzők a Baranya megyei Könyvtár és a KISZ megyei bizottsága által meghirdetett Könyv és ifjúság vetélkedőn. Tíz csapat vetélkedett az első helyért, amelyet végül a Mecseki Szénbányák csapata szerzett meg. Második Mohács város képviselői, harmadik helyen Boly község fiataljai végeztek. egyik feladatukként szabták egy dolgozat írását megyéjük legégetőbb, megoldatlan egészségügyi problémájáról. Ezt a dolgozatot a versenyen egy tízperces vita során meg is kellett védeniök. (Jó ötlet, ritka fórum a legnyíltabb vitára . . .) A további feladatok között szakmai, szervezési, ifjúságpolitikai és egészségügy-történeti kérdések szerepeltek. A részt vevő megyék szaktekintélyeiből összeválogatott nyolctagú zsűri, élén dr. Tényi Jenő professzorral, a POTE szervezéstani intézetének igazgatójával, igencsak komoly fejtörés árán jutott el a végső döntésig. Az öt megye csapatai közül legjobbnak bizonyultak és vehetnek részt az országos döntőn a zalaegerszegi csapat tagjai. A baranyaiak a mát tag sodik helyre kerültek. A hazai tejipar az elmúlt esztendőben megközelítőleg 1900 millió liter tejet vásárolt föl, ami több mint négy százalékkal haladta meg az előző esztendei felvásárlási mennyiséget. Mindez azzal is összefügg, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek tejtermelése erőteljesen növekedett. Sajnos nem így a hazai fogyasztás. Még a hasonló fejlettségi szintű országokhoz képest is elmaradunk az egy lakosra jutó tej- és tejtermék-fogyasztásban. A belföldi értékesítés a tejipar erőfeszítései ellenére is alig növekedett több mini kél százalékkal az -elmúlt esztendőben. Beszédes adat, hogy tavaly az egy főre jutó lejfogyasztás mindössze 162 kilogramm volt. Többek között az említettekről is szó esett azon a tanácskozáson, amit tegnap délelőtt rendezett Pécsett, a BÉV újmecsekoljai munkásszállójának különtermében a Tejipari Vállalatok Trösztje, az iparágban dolgozó szocialista brigádvezetők részére. A szocialista A tejipar a lakosságért kollektívák vezetőit és a megjelent vendégeket Farkas .László, a tröszti szakszervezeti tanács titkára köszöntötte, majd dr. Simka István vezérigazgató elemezte a tröszt, illetve vállalatai elmúlt évi eredményeit; és a mostani középtávú tervciklus, illetve az 1981. év feladatairól szólt Egyébként, az iparágban megközelítően húszezren dolgoznak, a vállalatoknál mintegy 750 szocialista brigád ténykedik, megközelítőleg tizennégyezer taggal. De térjünk vissza a vezérigazgató által elmondottakra! Az elmúlt évben tovább javult a lakosság tejjel való ellátása: ma már a települések kilencvennégy százalékába naponként szállítanak tejet. Az iparág az elmúlt évben tizenegy új — különböző ízesítésű — terméket hozott forgalomba, és hét termékük a jó minőséget elismerő díjat kapott. Megjegyzendő, hogy a hazai ellátás biztosításán túl jelentős exportot bonyolított le a tejipar: 1980-ban tőkés exportdeviza-árbevételük megközelítette a harmincmillió dollárt. A vezérigazgatói beszámolót vita követte, amelyben a szocialista brigádvezetők számos, a munka jobbítását célzó javaslattal éllek. Az országos tanácskozáson többek között kitüntetéseket is átnyújtottak: tizenketten kapták meg a Kiváló Munkáért miniszteri elismerést, köztük Tóth József és Gyarmati László Pécsről. S. Gy. Hallatlanul izgalmas dolog visszapillantani a múltba. E visszapillantás eszközei a régi képek, amelyek mintegy ablakot nyitnak a régi századokra. Erre gondoltam, amikor Bezerédy Győző helytörténész megnyitotta a Mozgalmi -Ház kisgalériájában a ,.Képek a régi Pécsről" c. kiállítást. A képek egyes darabjait alkalomszerűen — főleg kiadványokban — láthatták már a pécsiek, ebben az összeállításban azonban most először kerültek a nyilvánosság elé. Időszerű a .kiállítás, hiszen napjainkban a belvárosi rekonstrukció kapcsán mind jobban fordul a közfigyelem Pécs múltja felé. Ez a múlt itt van előttünk, együtt élünk vele úgy, mint embertársainkkal és kénytelen-kelletlen tűrjük egyik-másik darabjának a kidőlését a sorból. Tudom, sántít a hasonlat. Az emberi halál a lét Múltra nyitott ablakok megállíthatatlan következménye. Nem úgy a múlt emlékeinek a léte. Azok megőrzése egyedül rajtunk múlik, s tőlünk függ, nem kovácsolunk-e érveket megsemmisítésükre. A török kút, a harangöntő műhely, a Lánc utcai barokk házacska a mi napjainkban, a mi - elnézést az általánost' tásért — közreműködésünkkel tűnt el és tudomásul fogjuk venni a Temető utcai templomocska lebontását is. Fogyatkoznak az emlékek, ezért is becsesek a múltra ablakot nyitó képek. A kiállításon összesen 25 kép látható, egy válogatás, a régi Pécsről készült képek legjobbjai: metszetek, litográfiák, grafikák, festmények. Egy város két évezredéből a három utóbbi évszázad képei. A török kori metszetek vezetik be a kiállítást. Ezek egy olyan Pécset - a feliratok szerint Fünfkirchent - mutatnak, ami valójában soha nem létezhetett: egy nagy síkságon elterülő, széles várárok hömpölygő vizével védett várost, amely mellett dunányi Tettye-patak folydogált. A következő képek egy ismerősebb, hozzánk közelibb Pécset mutatnak, egy képről képre terebélyesedő várost. Izgalmas játék ezeken a régi képeken - a többségük 150— 200 éve készült — kutatni és megtalálni a ma is létező építményeket: a négytornyú, ám más küllemű székesegyházat, a különös sisakú dzsámit, a régi megyeházát ... A tájképek mellett ott vannak a közelképek: a Széchenyi tér, amikor még vízfolyás volt a közepén és torony a dzsámi mellett és a tér egységébe alázattal illeszkedő régi városháza; Kossuth Lajos - vagy. is Király — utca, amikor a mai Pannónia helyén még a Hamerli-ház volt hatalmas kesztyű-cégérrel. Van egy Ge. bauer-akvarell, a mai Hunyadi út elejét ábrázolja a század első évtizedeiben, a címe: Eiser-ház. Ma ezt úgy ismerjük, hogy a Boldogság Háza, s talán fele akkora, mint a Gebouer-ábrázolta. A ház felét és az oroszlános kertkaput az út szélesítése vitte el . .. (A kiállítás április é-ig tekinthető meg, héttőtől péntekig 14-19 óra között.) Hársfai István "--------Könyu Száguldó nyugtalanság Kende Sándor az utóbbi tíz évben gyakran írt mai fiatalokról. Regényeket, elbeszéléseket sorolhatnánk itt, melyekben en_ nek a korosztálynak változatos problémáival foglalkozott. Elsősorban a magánélet oldaláról ragadta meg a kérdéseket, de ezeket úgy ábrázolta, hogy abból számtalan nyugtalanító köz. gondra ráismerhettünk. Új regényében, a Száguldó nyugtalansóg-ban sem tér el ettől a — számára úgy látszik kimeríthetetlen — problémakörtől. Hőse megint egy fiatalember, aki valamennyiünk által jól ismert típust képvisel, de akiről irodalmi alkotásokban eddig keveset olvashattunk. Berényi Simon a fiatalok körében valószínűleg népszerű figura. Afféle „nagymenő", akire az ügyesen érvényesített külsőségek miatt társai felnéznek. Ahol megjelenik, hangoskodással, szellemes jópofáskodással magára vonja a figyelmet. Ugyanakkor okos, értelmes fiú js, nem azok közé tartozik, akik ilymódon leplezik belső ürességüket. Konfliktusai nemcsak a környezetével vannak, hanem önmagával is. Tulajdonképpen kétféle ember él benne - a tartalmas, célratörő és az anarchikus lázongásra hajlamos. Az író a történet során arra törekszik, hogy Berényi Simon s a hozzá hasonlók igazi arcát mutassa meg. A regény első része — Legénymódra — Simon szertelen legényéletéről szól. Két dolog játszik fontos szerepet az életében: a lányok és csühögőnek becézett motorkerékpárja. Ez utóbbit szinte jelképesnek érezzük, mert a benne feszülő türelmetlenség kifejezésére aligha találhatott volna az író jobb lehetőséget. Simon kamaszos hevülettel száguldozik, önfeledt boldogság keríti hatalmába, ha a motorkerékpár nyergébe ülhet. Az életében is ilyen rohanó tempót diktál magának. Három lány között „ingázik”, de különösebben tartalmas kapcsolat egyikhez sem fűzi. Legközelebb talán a hasonló mentalitású Magdi áll hozzá, aki megérti és elfogadja jellemének furcsaságait. Edwynót, a gyerekkori pajtást riasztják agresszív hajlamai. Simon ingerülten veszi tudomásul a lány bezárkózását, a hiúságán esett csorbát goromba viselkedéssel igyekszik megtorolni. Nellinek, az egyetemi évfolyam, társnak családjától idegenkedik. A jómódú polgári család életvitele és felfogása merőben eltér az övétől. Ellenkezése csak tovább fokozza bizonytalanságát, sehol sem leli a helyét, senkivel sem jut közös nevezőre, pedig a lelke mélyén valamilyen megnyugvásra vágyik, vagy legalábbis biztos pontot jelentő érzelmi kötődésre. Ezért vállalja a házasságot is, mely azonban nem sok jót hoz a számára. Életét ugyanis - eléggé meggondolatlanul — éppen azzal a lánnyal köti ösz. sze, aki érzelmileg a legkevesebbet számított életében, a gyenge akaratú, a családban valósággal terrorizált Nellivel. Percig sem kétséges, hogy o maradi gondolkodású, a polgári etikett szabályaihoz mereven ragaszkodó Wittigék között Simon nem találhat magára, sőt ellenkezőleg, egyéni válsága csak elmélyül. A kétfajta életszemlélet nap mint nap állandó feszültségekben, családi belvillongásokban jelentkezik'. A sok apró sérelem a Nelli iránti - egyébként sem kialakult — érzelmeit is megingatja. Simon azonban ahelyett, hogy komolyan szembenézne a problémákkal és önmagával, most is könnyelmű és kényelmes megoldásokat keres. Motorjára ül, száguldozik, vagy régi lányismerőseinél keres átmeneti vigaszt. A regény végén úgy válunk el tőle, hogy legfeljebb csak sejtjük, mi lesz a további sorsa. K. S.
