Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-12 / 70. szám
6 Dunántúlt napló 1981. március 12., csütörtök MHSZ-mérleg öt évről Bánsági Kodály* és Bartókom lé kék a harmincas évekből Zsoltár a uiharban — * ■ ■ — -■■Március 22-én — hosszú idő után — ismét fölcsendül Pécsett Kodály Psalmus Hungaricusa. Hosszú ideig úgy tudtuk, hogy 1951-ben itt hangzott fel először vidéki városban Kodály remekmivű zsoltára. Egy bukaresti zenetörténész, Pintér Lajos Zsoltár a viharban cimű tanulmánya azonban fényt vetített arra, hogy Temesváron egy bátor és nagy művészi tekintélyű karmester, Radu Urlatianu a város szimfonikus zenekarával és dalárdájával már 1934 elején bemutatta a Psalmus!. Az elmúlt öt évben 19 000 fiatal, férfi és nő kapott általános honvédelmi oktatást, vett részt megyénkben szakági (modellező, repülős-ejtőernyős, könnyűbúvár, rádiós) előképzésben, tartalékos utóképzés-, ben, vagy sorkötelesként szerzett hivatásos jogosítványt az MHSZ keretében, A tömegsportok közül változatlanul legtöbb iskolást, KISZ-est, dolgozót a honvédelmi kupa lövészversenyek és az összetett honvédelmi versenyek mozgattak meg, míg a tartalékosok honvédelmi versenyei is szép számmal „dolgoztattak” meg MHSZ klubtagokat. A minőségi sportok közül a lövészetet a pécsi Petőfi Sándor lövészklub képviseli. (Már régen kinőtték az elavult kisállomási MHSZ lőteret.) A rádiósoknál eredményesen tevékenykednek a rádió iránymérők, bár foglalkoztatásuk és edzéslehetőségük megoldatlan; a rádió többtusa változatlanul gyengélkedik. Modellezésben egyrészt a kiemelkedő eredmények jellemzők — az Ércbá-A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja lel a dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak választó fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesei kívánnak lenni. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, — hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, — általános iskolai végzettség, — nőtlen családi állapot, — a tiszthelyettesi iskola kezdetéig betöltött 17. életév, de 23 évesnél nem idősebb életkor. 2. A tiszthelyettes iskolára pályázók a jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítő és területvédelmi (Budapesten a Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójától, sorkatonák a parancsnokaiktól kaphatják meg. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: — saját kezűleg írt önéletrajzot, — 2. számú statisztikai lapot, — legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt, — tbc gondozóintézet által kiadott, 3 hónapnól nem régebbi mellkas röntgenernyő fényképet vagy igazolást. 3. A jelentkezők pályázhatnak: — parancsnoki és anyagellátási profilban gépesített lövész, harckocsizó, csapatfelderítő, rádiófelderítő, rakéta- és tüzér, légvédelmi-rakéta és tüzér, híradó, vegyivédelmi, hadtáp (általános, élelmezési, ruházati, szállító, üzemanyag, egészségügyi), elhelyezési és ügyviteli; — technikai profilban harckocsi, híradó, lokátor, műszaki, Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs -város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és Járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igényló gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: I. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-t69, Munkácsy M. u. nyász klub a tavalyi nagykanizsai vitorláshajó EB-n 7 helyezést és Vönöczky András, Kucsera Gábor valamint Nagy Ferenc révén Európa-bajnoki címet szerzett, összességében 9 válogatott versenyzőjük van — másrészt az a tény, hogy 67 fővel csökkent a minősített versenyzők száma Baranyában. A könnyűbúvárok bár tájolásban eredményesen fejlődtek, mégis többre képesek. A vitorlázó repülők és ejtőernyősök sokat hallattak magukról, bár versenylehetőségeik csökkentek. A baranyai MHSZ-életre remélhetően pezsdítően hat. hogy a korábbi lövész és tartalékos klubok helyett honvédelmi kluból: alakultak, melyek nagyobb teret biztosítanak a különféle — lövész, modellező stb. — szakosztályi tevékenységeknek. A szövetség idei feladatai közül a legfontosabb: erősíteni a klubokat, minél több gyereknek, fiatalnak és felnőttnek lehetőséget adni, hogy kedvükre gyarapíthassák technikai és honvédelmi ismereteiket. fegyverzeti (fegyver és lőszer, műszer, rakéta), és repülőműszaki (sárkányhajtómű, fedélzeti fegyver, rádió, műszer- és oxigén-technikai berendezéseket üzemben tartó) szakokra. 4. A pályázók májusban leivételi vizsgán vesznek részt, melynek anyaga; — egészségi és pszichológiai vizsgálatokkal a katonai pályaalkalmasság megállapítása, — az általános iskolák tantervi követelményei alapján az általános felkészültség és tájékozottság felmérése. A tiszthelyettes iskolai felvételről a felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény, a pályázók szakképzettsége és kérelme alapján történik döntés. Erről a pályázókat a tiszthelyettesi iskolák parancsnokai július 15- ig írásban értesítik. Akik a felvételi követelményeknek nem feleltek meg, a felvétel elutasítása miatt nem fellebbezhetnek. 5. A tiszthelyettes iskolák első évfolyamán a tanulmányi év kezdete: szeptember 1. A tanulmányi idő 2 év. A hallgatók teljes ellátásban, illetményben, a második félévtől kezdődően — az elért tanulmányi eredménytől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. Az eredményes tanuláshoz szükséges feltételekről az tiszthelyettesi iskolák térítésmentesen gondoskodnak. A tanulmányaikat eredményesen befejező hallgatók hivatásos állományba kerülnek, tiszthelyettesi rendfokozatot kapnak és ezzel egyidejűleg — a vonatkozó rendelkezésekben meghatározottak szerint — a katonai szakképzettség mellett szakmunkásképesítést vagy szakmai gyakorlatot is szereznek. 6. A pályázati határidő: április 20. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812, Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. A példátlan eset a királyi Romániában óriási politikai vihart kavart. Ennek részleteit és tragikus végkifejletét dolgozta fel Pintér Lajos. írását a bukaresti A hét című magyar nyelvű társadalmi, politikai és művelődési hetilap 1979-ben közölte folytatásokban. Hazánkban nagyjából azonos időszakban adta közre a tanulmányt a Magyar Zene című folyóirat 1979-es 1. és 2. száma. Az alábbiakban ez utóbbi közlés alapján ismertetjük rövidítve a két bemutató történetét. A testvériség jegyében Annak idején, amikor Temesváron és Aradon a Psalmus Hungaricus bemutatójára készülődtek, egyre feszültebbé vált a politikai légkör Romániában. Az előretörő hitlerizmus nyomában mind aktívabb lett a vasgárda garázdálkodása, s napirenden voltak a jobboldali atrocitások. A soviniszta-nacionalista uszítások közepette szorongatott helyzetbe került a nemzeti kisebbségben élő romániai magyarság, de sok tekintetben a haladó szellemű románság is, amely szembehelyezkedett a népellenes áramlattal. Voltak ugyanis, akik ebben a túlfeszített politikai légkörben is hittek a népek testvéri összefogásában. Köztük a román zenei világ legkiválóbbjai. mint például Constantin Brailoiu, a kiváló zenetudós vagy Nonna Otescu zeneszerző. De köztudott, hogy a román muzsikusok legnagyobbja, George Enescu is a népek testvérisége eszméjét vallotta. Radu Urlatianu, a temesvári zenekar kiváló tehetségű karmestere - Bartók és Kodály nagy tisztelője — műsorára tűzte Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát. Aurel Tamasíu hangversenyrendezővel együtt egy olyan népszerű „monstre” hangversenyt terveztek, amelynek műsora kifejezetten a népek testvériségének eszméjét jelképezi < . . . > A műsorban Enescu I. Román rapszódiája is szerepelt, amiben a román nép lelkülete csendült fel; a Zsoltárban - Kodály zseniális művében — pedig a külső és belső ellenségeitől nyomorgatott magyar nép hallatja jajkiáltását < ... > Az ünnepi hangversenyt 1934. január 3-ra tűzték ki. Úgy határoztak, hogy másnap, január 4-én Aradon megismétlik. A temesvári magyar és német lapok örömmel fogadták és mint rendkívüli eseményt hirdették meg a „népek barátságának" hangversenyét. Alig jelentek meg azonban Temesvár hirdetőoszlopain a plakátok, a jobboldali sajtó dühödt tiltakozást indított a Psalmus bemutatója ellen, ........amely veszélyezteti Románia nemzeti integritását". Éles támadást intéztek Radu Urlatianu karnagy ellen, akit hazaárulónak bélyegeztek, amiért „Kodály irredenta művét” műsorra tűzte. A felszított légkör ellenére Urlatianunak az volt az óhaja, hogy a Psalmus bemutatóján jelen legyen a remekmű világhírű zeneszerzője, Kodály Zoltán is (.. .) Kodály a meghívást elfogadta, és a hangversenyt megelőző napon Romániába érkezett. Siker és gyűlölet Temesvárott fényes külsőségek mellett fogadták Kodály Zoltánt és a tenorszólamot éneklő Laurisin Lajost. A pályaudvar első osztályú várótermében elsőnek dr. Emil Gradinaru, a város kultúrtanácsosa köszöntötte az illusztris vendéget és kíséretét a hagyományos román „Bine ati venit"-tel, majd magyarra fordította a szót. Ezután a vendéglátó román karmester szólt, majd sorra köszöntötték a mestert a temesvári zenekar, a román újságírók, a város kórusai, a magyar dalárda, a német dalegylet és a szerb dalárda képviselői. Az ünnepi hangversenyesten zsúfolásig megtelt a temesvári színház. Jelen volt a nagy múltú zenei hagyományokkal rendelkező város társadalmának csaknem minden rétege, köztük a városi hatóságok képviselői. Valamenynyien felállva, hosszan tartó tapssal köszöntötték a mestert. A Psalmus Hungaricus Temesvárott lenyűgöző hatást keltett. Elhangzása után percekig tartó fergeteges tapsvihar zúgott. Osztatlan volt a siker, ám a szélsőséges sajtó fokozta a támadást Radu Urlatianu ellen. A Vestül (szélsőséges jobboldali napilap) háromhasábos cikkében — képmutatóan — a I népek közti barátság ápolása mellett szól, majd megállapítja, hogy Kodály temesvári meleg ünneplése nem a zenekedvelők megnyilatkozása volt, hanem a magyarországi soviniszta propaganda következménye. Egy másik temesvári lap, a Tara (Haza) szerint a temesvári kisebbségi közösség nem a művészetnek, hanem a magyar nemzetnek tapsolt . . . és ........ ez a koncert is politikai manifesztáció volt. Legyen ez hát tanulság a jövőre nézve ..." — zárja cikkét a szerző. / Az elvakult támadásokra a Déli Hírlap vezércikkben válaszolt, kifejtve egyebek között azt, hogy ........ Aki nemzetéhez igazán ragaszkodik, sohasem vetemedhet arra, hogy más nemzetet akár önérzetében, becsületében vagy érzésében megbántson, megsértsen . . . Most újabb támadási területet mesterkedtek ki ellenünk abból az alkalomból, hogy román rendezésben, román dirigens vezetése alatt előadták Kodály Psalmus Hungaricus cimű nagy zenei művét...” A román karmester imponáló higgadtsággal fogadta a vádaskodások, sértések özönét. A Temesvári Hírlapban közölt cikkében mond köszönetét a koncert közönségének, majd ezeket írja: „ .. . Azoknak pedig, akiknek lelkében kétségek maradtak e hangverseny után, teljes elégtételt ígérek. Február 26- ára a 8. szimfonikus hangversenyen — amelyet Őfelsége, Károly király védnöksége alatt a Román Zeneszerzők Egyesülete rendez a temesvári szimfonikus zenekarral — az egyesület tagjainak művei kerülnek előadásra. Köztük természetesen Bartók Béla művei is, aki az egyesület alapító- és dísztagja. Szerény személyem, amíg a zenekar élén vagyok, egy pillanatig sem fog megszűnni a zene nemes eszközeivel valóra váltani Tatarescu miniszterelnök úr szavait, amiket Őfelsége, Károly király előtt eskütétele alkalmával mondott el: » (. . .) és szólok minden román lélekhez: szűnjék meg minden bújtogatás és fegyverezzék le a gyűlöletetI« .. Másnap Aradon ugyancsak Kodály jelenlétében tartották meg a Psalmust bemutató koncertet, azonban — meglepetésre — a temesvárinál jóval kisebb érdeklődés mellett. Az aradi kultúrpalotában Fekete Tivadar költő, újságíró, az Aradi Közlöny munkatársa köszöntötte Kodályt, aki elfogódottan válaszolt. „Én... a Psalmust sok helyen hallottam Magyarországon, határain kívül és belül. De úgy még sosem, hogy román dirigens vezényelte magyar szerző, magyar művét, német ajkú kórussal, magyar, német és román összetételű zenekarral. Ebben a nagyszerű együttesben én éppen úgy szimbólumot látok, mint ahogyan a szerkesztő úr, akinek szép szavait most megköszönöm. Számomra ez az eset nemesebb emléket hagy az aradi előadásban, mint amilyet Toscanini dirigálása hagyott bennem, amikor a Psalmust New Yorkban vezényelte ...” Letiltást üldöztetés A román jobboldali sajtó tovább szórta gyűlölködő lövedékeit. Mint később kiderült, nemcsak a Psalmus előadása miatt, mindenesetre ez a mű volt az, amely fölrobbantotta az elvakult gyűlölet bombáját. A koncert után Radu Urlatianu elkészítette a temesvári Városi Szimfonikus Zenekar februári műsortervét. Ebben, illetve az évad további programjában -számos külföldi művész szerepel, köztük Bartók Béla, Szigeti József, Ungár Imre, Zathureczky Ede. Ugyancsak a februári műsoron szerepel az a bánsági Bartók-ünnepség is, amelynek keretében emléktáblát kívántak elhelyezni a nagy magyar zeneszerző nagyszentmiklósi szülőházán. Ennek az akciónak is Urlatianu volt az egyik fő mozgatója. Február 26-ára tervezték a Román Zeneszerzők Egyesülete már említett Bartókhangversenyét, amelynek műsorán a román—magyar kulturális közeledés szellemében Bartók Béla alkotásai mellett több neves román komponista egy-egy műve is szerepelt volna. Olyan alkotók művei, akik teljes mértékben azonosították magukat a hangverseny eszméjével, mindannyian nagy tisztelői voltak Bartók Bélának. A zenekar tagjai is lelkesedéssel próbáltak. Ám az egyik napon váratlanul miniszteri rendelettel letiltották a hangversenyt és az ünnepséget. A Temesvári Hírlap híradása szerint a nagyszentmiklósi ünnepséget temesvári és bukaresti hangverseny előzte volna meg. Annak szimbólumául, hogy Bartók Bélát nemcsak a Bánságban értékelik, ahol született és ahonnan a világhír útjára indult, hanem az ország fővárosa is adózik annak a zeneszerzőnek, aki mintegy 4 ezer román tánc- és népdal összegyűjtésével voltaképp elindítója volt a. román folklórnak. A kultuszminisztérium nem indokolta a rendeletét, illetve a román karmestert azonnali hatállyal a fővárosba rendelték. A kiadott rendelkezés érthető megütközést keltett. Hiszen Bartók kutatómunkája eléggé közismert volt, amit hivatalos körök oly magasra értékeltek, hogy Bartók magas királyi kitüntetésben részesült, s a román zeneszerzők szindikátusa díszelnökének választotta meg. Bartók, akit nyilván ez az intézkezés elkedvetlenített, lemondta a fővárosi hangversenyen való részvételét. A letiltó rendeletet követő napon azonban a bukaresti lapok — talán, mert nem értesültek a miniszteri intézkedésről —, köztük például Nicolae lorga, a nagy román tudós a Neamul Romanesc első oldalán „Bartók Béla” címmel, melegen üdvözlik Bartók jövetelét. A Dimineata, a íeqelterjedtebb bukaresti reggeli lap Bartók Béla és a román népzene címmel magasztaló cikket közöl a nagy magyar zeneszerzőről. A karmester tragédiája Mindezzel egyidőben Urlatianu ellen folytatódik a hadjárat. Személye a szennyes politikai hullámverés középpontjába kerül. Kikezdték apját is, aki magas beosztású katonatiszt volt Bukarestben. A felzaklatott ' apa kitagadta fiát. Világosan láthatóvá vált, hogy milyen politikai erők mozgatták ,,a Psalmu'-üavet”. amelvhez társult a Bartók-ünnepséq letiltása. Szélsőséges nacionalista elemek csatasorba állítottak mindent és mindenkit, akit csak lehetett, s követelték a „bűnösök” szigorú megbüntetését. Temesvár város vezetősége, amely eredetileg támogatta a ^stvériség hangversenyének megrendezését, s hivatalosan foqadta, maid díszvacsorán látta vendégül Kodály Zoltánt — a súlyos nyomás alatt — vizsaálatot rendelt el és magyarázatot kért a román karmestertől, „tettéért". A karmester válasza nyílt és becsületes volt: tiltakozott a ráqalmak ellen. Művészetével a népek eqvmáshoz való közeledését kívánja szolgálni — ez volt a célja a hanaversenynek, amelyet a legfelsőbb hatóságok jóváhagyásával tartottak meg. Azonban hiába érvelt Urlatianu. A város vezetősége úgy határozott, hoay feloszlatja a városi zenekart és elbocsátja állásából a román karmestert. Mindez nem volt eléq, az aknamunka tovább folyt. Radu Urlatianut belügyminiszteri rendelettel — illetve a végrehajtó szerv, a színházak vezérigazgatósága által - örökre eltiltották a vezényléstől. A neves és kiváló román karmester látszólag nem tört öszsze az áradattal szemben. Elővette korábbi mesterségét, az újságírást. A Currentul című bukaresti polgári lap munkatársaként írt riportsorozatokat egy ideig. Ám alig egy évvel a Psalmus bemutatása után döbbenetes hírként terjedt el a szinte hihetetlen eset: Radu Urlatianu 1935. március 7-én hajnalban a szerkesztőség udvarán fejbe lőtte magát. A támadássorozat, de főképp karmesteri hivatásától való eltiltása felőrölte idegeit. Radu Urlatianu nevét azok között emlegetik, akik egy gyászos kor hőseinek sorában egy tisztultabb, szebb és emberibb korért küzdöttek — életük árán. M. L. Jelentkezési felhívás tiszthelyettesi iskolára Honvédelmi Minisztérium Kórházi felvételes ügyeletek