Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1981-03-01 / 59. szám

1981. március 1., vasárnap Dunántúlt napló 11 Folytatva városainkat bemutató sorozatunkat, a holnap megjelenő Hétfői Dunántúli Naplóban Mohácsról ta­lálhat több cikket is az olvasó. Mohácsi olvasóinkkal hétfőn ta­lálkozunk a Mohácsi Jenő városi-járási Könyvtár olvasótermé­ben este 18 órától. Az újságíró—olvasó találkozón részt vesznek a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója és a Dunántúli Nap­ló vezetői, munkatársai. A tartalomból: Rajt az NB í-ben és a megyebajnokságban Pécs útépítési programja A szekszárdi dzsessz titka • A telefonnál: Baráti Lajos Lisszabonból • A kleptománia, pirománia • A Pécsi Balettből a Béke Szálló bárjába • Elítélték a telefonfosztogatókat Terhesség — „albérletbe adva >> Szokásjog és szabályok a pécsi vásáron Kivéve: robbanószer, paprika és társai Történetírás filmszalagon A pécsi tv-stúdió filmsorozata a belváros felújításáról Ember legyen a talpán, aki „csak úgy” el akar igazodni a pécsi vásár forgatagában. Jó időnek kell eltelnie addig, amig valamiféle rendszert fel­fedez az árusok és áruk soka­ságában, pedig nem kevés szervezőmunka — és mellette hagyományok — eredménye az, hogy a látogatón könnyít­senek: hol kereshet törökmézet, hol szerszámokat, hol az állato­kat. Hogy mióta van pécsi vásár, hirtelenében nem is tudják megmondani a piac- és vásár­felügyelőségen. Annyi bizonyos, hogy fél évszázaddal ezelőtt is sokakat vonzott már, és vonz most is. Az ország minden ré­széből érkeznek eladók, közöt­tük törzstagók is, akik 18—20 éve minden hónapban felállít­ják itt sátraikat. A vonzerő nemcsak a remélt jó üzlet, ha­nem az is, hogy a pécsi az or­szág legolcsóbb vására: aki gépkocsiját akarja eladni, az 30 forint helypénzt köteles fi­zetni, aki a földre teríti le áruit, az négyzetméterenként 5 forin­tot fizet, s mellette 10 forint a forgalmi adó, a sertések után darabonként 10 forintot kell fi­zetni. Hogy ki hol telepedik le sát­rával, árujával, sok mindentől függ. A vásárban utcák van­nak, él az a szokásjog — főleg a törzstagok között —, hogy aki ahol korábban is volt, ismét ott állítja fel sátrát. Elvileg a pécsi és a megyei eladóknak elsőbb­ségük van, de ezt a szabályt az említett hagyomány nem engedi „szóhoz jutni”. Az ál­landó eladók száma mintegy 200, ennyien jelentkeztek egy közelmúltban kiadott körlevélre vásározói engedélyükkel. Hogy mi mindent kínálhat­nak itt az eladók, lehetetlen felsorolni, sokkal egyszerűbb a kivételeket. Eszerint nem árusít­ható: nemesfém, gyógyszer, lá­­tástjavító szemüveg, tűzveszé­lyes, robbanó- és robbantó­szer, tört paprika és minden egyéb olyan termék, amelynek forgalomba hozatala jogsza­bályba ütközik. Ezzel a pécsi vásárokon különösebb gond nincs is, gyakoribb viszont az engedély nélküli árusítás. A legutóbbi ellenőrzéskor 13 em­bert kellett ez miatt feljelen­teni. Pedig igazán nincsenek szigorú feltételek: mindenki le­het eladó, akinek kereskedői engedélye van, illetve, akik a háztartásukban feleslegessé vált használt cikkektől ily mó­don akarnak megszabadulni. Persze helypénz ellenében . .. Kiszámíthatatlan, hogy egy­­egy vásáron mennyi pénz fo­rog. Tény, hogy a helypénzből — az autóvásárral együtt — mintegy 50—60 000 forint jött össze. Ez persze eltörpül a vá­sáron lévő pénz mellett. Februái harmadikán számol­tunk be arról lapunk hasáb­jain, hogy üzembe helyezték a Ivov-kertvárosi nagyközösségi antennarendszer új főállomá­sát. A PIK antennarészlegének művezetője akkor azt nyilatkoz­ta, hogy az új főállomástól je­lentős minőségi változást vár­nak, de két-három hét türelmi időt kérnek a 4200 családtól, hisz a szakemberek ez idő alatt végzik a méréseket, szintezése­ket. Pénteken ismét megkerestük Glück Lászlót, s tájékoztatást kértünk:- Időközben az új főállomás­ban is hiba keletkezett, így a rendszer nem működött megfe­lelően. A Híradótechnikai Vál­lalat szerelői e hét csütörtökén elhárították a hibát, így várha­tóan a központi berendezés ez-F elhívás hangzott el a Pannon Krónika e heti adásában: mindazok, akiknek a birtokában Pécs tör­ténetével kapcsolatos régi ké­peslap, amatőrfénykép vagy film, metszet, festmény, könyv, folyóirat, térkép stb. van, már­cius 27-én délután 2 és 6 óra között adják át filmforgatás céljára kölcsönképpen a Janus Pannonius Múzeum helytörté­neti osztályának. (Káptalan u. 2.) — Milyen filmről van szó? — kérdeztük Békés Sándortól, a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójának a vezetőjétől:- Az említett napot követően kezdjük a pécsi belvárost be­mutató filmünk forgatását, s ezzel egy olyan sorozatot indí­tunk el, amivel végigkísérjük a nagyszabású felújítás sokéves munkáját. Erkölcsi kérdésnek tartjuk a múltunkhoz, hagyo­mányainkhoz való viszonyt, ami a belvárosban, épületeiben fe­jeződik ki és erkölcsi kérdésnek őzt is, hogy mindazok, akik a felújításban részt vesznek, kö­zönséges munkánál többnek Véget ért a X. dél-dunántúli népdaléneklési verseny Tegnap dé|előtt a Dél-Du­­nántúl három megyéjéből ér­kezett középiskolások versengé­sével folytatódott, majd zárult le a mohácsi Kossuth-filmszín­­házban a Schneider Lajos nép­dalgyűjtő emlékére, immár ti­zedik alkalommal megrende­zett dél-dunántúli népdalének­lési verseny. A rendezvény első mozzanata, a koszorúzás volt délelőtt 10 órakor Bartók Béla szobránál, a filmszínház előtt. Népdaléneklés kategóriában első helyezést ért el Meszlényi Judit (gyönki gimnázium), má­sodik: Kancnár Tünde (Pécs, Széchenyi I. Gimnázium), har­madik: Freppán Csilla (Pécs, Dobó I. Gimnázium). Hangsze­resek közül első: Pothorszky Tünde (siklósi zeneiskola, he­gedű), második: Szeredi Csaba (szigetvári zeneiskola — klari­nét), harmadik: Nagy Andrea (Pécs, Kertvárosi Ált. Iskola — citera). Könyvújdonságok Bajzáth: Gyermekruha sza­bás-varrás, Lenin: Kik azok a „népbarátok", Módszertani fü­zetek, 2. sz. Búza: Mire való a borravaló, Danes: Vállalati beruházások, Saposnyikova: A dzsungel ösvényein, Popovics: Küzdve küzdöttünk. Huszár: A párt szövetségi politikája, Po­litikai kisszótár, Faluvégi-Ha­­vasi: Népgazdaságunk VI. öt­éves terve. Kielar: A 240. szá­mú auschwitzi fogoly. Gorkij: Az anya. Szegvári: Út a nők egyenjogúságához. után már hibátlanul üzemel. Egyébként a vételt az Uitz Béla, Kassák Lajos, Darvas József ut­cák, valamint a Hajdú Gyula és Sarohin tábornok út egy részén mintegy 10 napig aka­dályozta, hogy a DÉDÁSZ a távkábelt elvágta, így 1030 csa­lód egyáltalán nem tudta fogni a négy csatorna adásait az NKR-en keresztül. A PIK művezetője szerint te­hát péntektől ismét megfelelő minőségű képet továbbítanak a tekintsék a teendőiket. A tele­vízió állandó jelenlétével ilyen szempontból kívánjuk napiren­den tartani az ügyet az ország elé tárva: ez a pécsi belváros, ezt kell megmenteni. Más rész­ről meg szeretnénk értetni mindazokkal, akiket majd érint ez a munka, hogy kötelesek a vele járó kényelmetlenséget vállalni. Azaz olyan közhangu­latot kívánunk teremteni, ami természetessé teszi mindany­­nyiunknak a város iránti köte­lezettségeit. Egyfajta filmes tör­ténetírásra is vállalkozunk. Sze­retnénk ugyanis 5—10 év múl­va. amikor már eredményeket mutathat fel a belvárosi re­konstrukció, filmjeinket össze­dolgozni, hogy ezzel is emléket állítsunk mindazoknak, akiknek szerepük volt e munkában. A filmek rendezője Rodó Gyűlő, szerkesztő-riportere Hár-Jogászavatás színhelye volt tegnap délelőtt 11 és 12 óra­kor a Pécsi Tudományegyetem aulája. Az avatótanács dr. Földvári József, az egyetem rektora elnökletével, valamint dr. Benedek Ferenc, a PTE jogi karának és dr. Takács Béla, a PTE közgazdaságtudományi ka­rának dékánjával az élen ün­nepélyes külsőségek között fo­gadta doktorrá az ötvenkilenc végzős jogászhallgatót, köztük azokat, akik kiemelkedő ered­ménnyel, „Summa cum laude" végezték el az egyetemet: Nad­­ray Éva Katalint, Wágner Győr­­gyöt, Wágnerné Farkas Ilonát, valamint Mészáros Gábort. nagyközösségi antennarend­szerrel; a programok a koráb-j ban megadott csatornákon fog­hatók. Egy-két hétig még dol­goznak az új főállomás, vala­mint a vonalhálózat járulékos mérésein, s a szintezéseket is újból el kell végezniök. De mint hangsúlyozta, ez tovább javítja a képminőséget. Ter­mészetesen bejelentések alap­ján egyedi hibák kijavítására kimennek. R. N. ságyi Margit lesz. Tőle kérdez­tük: milyen elgondolás szerint készítik elő a sorozatot? — Évente egy nagyobb fil­met készítünk, három alkalom­mal pedig a Pannon Króniká­ban jelentkezünk a belvárosi rekonstrukció időszerű problé­máival. Idén májusban az ÉVM valamelyik illetékesét kérdez­zük meg: hogyan segíti a tár­ca a várost a program végre­hajtásában? Júniusban kerül képernyőre az a 30 perces film, amivel betekintenénk a „romos kincstárba”, a pécsi belváros­ba. Szeptemberben stúdióbe­szélgetésen kérdezzük meg a beruházókat: hol tartanak az előkészületekkel, az együttmű­ködés összehangolásával? Év végén pedig arra a kérdésünk­re várunk választ: hogyan va­lósultak meg az idei tervek? A pályakezdő fiatal jogászok számára is nagy fellélegzést je­lentenek az új pályázati rend­szer lehetőségei, annál is in­kább, mivel nem könnyű a vég­zettségnek megfelelő munkahe­lyet találni. Pécsett, mint egye­temi városban, másrészt, mint megyeközpontban mindeneset­re telített a pálya. Az avatóünnepség befejezté­vel arra kerestük a választ, ho­gyan indul dnnak a kezdő jo­gásznak a pályája, aki kitűnő eredménnyel dolgozta végig az egyetemi éveket. Három „Sum­ma cum laude” végzettet kér­deztünk meg, milyen kilátásaik vannak a sikeres diákévek után. Nadray Éva Katalin kissé csalódottan mesélte el, hogy kitűnő eredménnyel végzett, népköztársasági ösztöndíjas volt, aktívan részt vett az egye­temi diákköri és KlSZ-munká­­ban, tagja volt az egyetemi ta­nácsnak, most készül a tudo­mányos diákköri konferenciára, mégis indokolás nélkül utasí­tották el pályázatát. Bíróságra szeretett volna kerülni, így azonban hirdetés útján talált állást a székesfehérvári taná­cson. Soproni lakos ő is, mint kolléganője, Wágnerné Farkas Ilona, akit szerződés kötött szü­lővárosához. Ott azonban kez­detnek csak postai állást tud­tak számára felkínálni napi postai aprómunkával. Úgy érez­te, ez nem találkozik az elkép­zeléseivel, így egy környékbeli tsz jogászaként fog elhelyez­kedni. Wágner Györgyöt tanul­mányi szerződés köti a tapol­cai járásbírósághoz, 3300 forint kezdőfizetéssel. A kéőbbiekben azonban ő is pályamódosítást tervez, a katonai jog területére. G. O. FILMJEGYZET Robotolunk A tudomónyos-fantcsztikus irodalom jó része foglalkozik az ember készítette értelmes lényekkel, a robotokkal. Külön­leges helyet foglalnak el a mű­fajban, de többnyire nem ép­pen irigylésre méltót: sorra be­­bizonyosodik, hogy noha sok tekintetben tökéletesebbek az embernél, védeni kell ellenük­ben az emberiséget, mert vé­gül is gépek. Az előző mondat is jelzi, a robotprobléma meg­oldása nem egészen elégíti ki a logika szabályait, hiszen az­zal bizonyít, amit bizonyítani kellene. Csak a műfaj egészen kiváló képviselői kerülik ki ezt a csapdát például azzal, hogy nem a robotokra helyezik a hangsúlyt, hanem a robotokkal kapcsolatba kerülő emberre. A robot ugyanis képvisel va­lamit: többnyire magát az em­bert; az emberi tudatnak azt a részéi, amely mindenféle mó­don beleavatkozik a természet­be, de aztán megijed beavat­kozásának következményeitől. Ilyesformán joggal tételezhet­jük fel, hogy a robotkérdés iga­zi szülőanyja a Hirosimára le­dobott atombomba, még akkor is, ha nem éppen szimpatikus robotokat találunk a 45 előtti sci-fi művekben is. Hiszen az első felhasznált atomfegyver vetette fel annak reális veszélyét, hogy a tudo­mányos, technikai fejlődés ki­csúszik az ember kezéből, oly­annyira, hogy az emberiség pusztulását is okozhatja. Nem tudjuk megbocsátani az atom­bombának, hogy atombomba, a tüntetők is legtöbbször ez el­len tiltakoznak, semmint a po­litika ellen, amely felhasznál­hatja - tudatunkból is így csú­szik ki szégyenünk, s kerül át a robotokba. Az átlag robotirodalomban az alapvető dilemma inkább a hiúsági kérdések felé tolódik el. Azokban a robotellenesség egyszerűen abból fakad, hogy az emberhősök nem képesek elviselni, hogy saját maguknál jobbat, okosabbat, ügyesebbet stb. hoztak létre - mindenféle trükkökkel végül is bebizonyít­ják, hogy az ember tökéletlen­ségeit figyelembe véve is „hu­mánusabb”. mint a gép. Az ön­magával való bizonyítás itt is nehezen kerülhető el. Stanislaw Lem tudományos­fantasztikus regényeivel, esszéi­vel a „magasabb" irodalomba is beírta magát, a műfaj első' klasszikusának is tekinthetjük. Műveinek, így a Pirx pilóta ka­landjainak is ez a tökéletlen, de mégis kedves ember az iga­zi hőse. Őérte drukkol, őt félti a Tárgyalás című epizódban is, melyből lengyel és észt filme­sek készítettek nagyjátékfilmet. Robotokkal a Saturnus körül címmel játsszák a filmet a ma­gyar mozik, de a filmváltozat­ból sajnos nem derül ki, hogy Lem miért is a műfaj nagy alakja. Ugyan eléggé látványossá, eléggé trükkössé tették Pirx ka­landját a robotokkal, de túl ko­molyan is vették Lem humor­ba ágyazott töprengéseit. Lem­nél Pirx egyszerűen elbambul, s így tesz szert előnyre a ro­bottal szemben, aki annyira tö­kéletes, hogy ki van zárva, hogy elbambuljon. A filmben viszont Pirx mint az emberiség képviselője tépelődik, bele is ütközik a már vázolt ellentmon­dásokba. Amit Lem egy elegáns félre­lépéssel kikerült. b. I. M. A. Az új főállomás Is meghibásodott Ismét megfelelő tv­­vétel Lvov-Kertvárosban H. I. Sikeres diákévek után Jogászavatás Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents