Dunántúli Napló, 1981. március (38. évfolyam, 59-89. szám)
1981-03-01 / 59. szám
1981. március 1., vasárnap Dunántúlt napló 11 Folytatva városainkat bemutató sorozatunkat, a holnap megjelenő Hétfői Dunántúli Naplóban Mohácsról találhat több cikket is az olvasó. Mohácsi olvasóinkkal hétfőn találkozunk a Mohácsi Jenő városi-járási Könyvtár olvasótermében este 18 órától. Az újságíró—olvasó találkozón részt vesznek a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója és a Dunántúli Napló vezetői, munkatársai. A tartalomból: Rajt az NB í-ben és a megyebajnokságban Pécs útépítési programja A szekszárdi dzsessz titka • A telefonnál: Baráti Lajos Lisszabonból • A kleptománia, pirománia • A Pécsi Balettből a Béke Szálló bárjába • Elítélték a telefonfosztogatókat Terhesség — „albérletbe adva >> Szokásjog és szabályok a pécsi vásáron Kivéve: robbanószer, paprika és társai Történetírás filmszalagon A pécsi tv-stúdió filmsorozata a belváros felújításáról Ember legyen a talpán, aki „csak úgy” el akar igazodni a pécsi vásár forgatagában. Jó időnek kell eltelnie addig, amig valamiféle rendszert felfedez az árusok és áruk sokaságában, pedig nem kevés szervezőmunka — és mellette hagyományok — eredménye az, hogy a látogatón könnyítsenek: hol kereshet törökmézet, hol szerszámokat, hol az állatokat. Hogy mióta van pécsi vásár, hirtelenében nem is tudják megmondani a piac- és vásárfelügyelőségen. Annyi bizonyos, hogy fél évszázaddal ezelőtt is sokakat vonzott már, és vonz most is. Az ország minden részéből érkeznek eladók, közöttük törzstagók is, akik 18—20 éve minden hónapban felállítják itt sátraikat. A vonzerő nemcsak a remélt jó üzlet, hanem az is, hogy a pécsi az ország legolcsóbb vására: aki gépkocsiját akarja eladni, az 30 forint helypénzt köteles fizetni, aki a földre teríti le áruit, az négyzetméterenként 5 forintot fizet, s mellette 10 forint a forgalmi adó, a sertések után darabonként 10 forintot kell fizetni. Hogy ki hol telepedik le sátrával, árujával, sok mindentől függ. A vásárban utcák vannak, él az a szokásjog — főleg a törzstagok között —, hogy aki ahol korábban is volt, ismét ott állítja fel sátrát. Elvileg a pécsi és a megyei eladóknak elsőbbségük van, de ezt a szabályt az említett hagyomány nem engedi „szóhoz jutni”. Az állandó eladók száma mintegy 200, ennyien jelentkeztek egy közelmúltban kiadott körlevélre vásározói engedélyükkel. Hogy mi mindent kínálhatnak itt az eladók, lehetetlen felsorolni, sokkal egyszerűbb a kivételeket. Eszerint nem árusítható: nemesfém, gyógyszer, látástjavító szemüveg, tűzveszélyes, robbanó- és robbantószer, tört paprika és minden egyéb olyan termék, amelynek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik. Ezzel a pécsi vásárokon különösebb gond nincs is, gyakoribb viszont az engedély nélküli árusítás. A legutóbbi ellenőrzéskor 13 embert kellett ez miatt feljelenteni. Pedig igazán nincsenek szigorú feltételek: mindenki lehet eladó, akinek kereskedői engedélye van, illetve, akik a háztartásukban feleslegessé vált használt cikkektől ily módon akarnak megszabadulni. Persze helypénz ellenében . .. Kiszámíthatatlan, hogy egyegy vásáron mennyi pénz forog. Tény, hogy a helypénzből — az autóvásárral együtt — mintegy 50—60 000 forint jött össze. Ez persze eltörpül a vásáron lévő pénz mellett. Februái harmadikán számoltunk be arról lapunk hasábjain, hogy üzembe helyezték a Ivov-kertvárosi nagyközösségi antennarendszer új főállomását. A PIK antennarészlegének művezetője akkor azt nyilatkozta, hogy az új főállomástól jelentős minőségi változást várnak, de két-három hét türelmi időt kérnek a 4200 családtól, hisz a szakemberek ez idő alatt végzik a méréseket, szintezéseket. Pénteken ismét megkerestük Glück Lászlót, s tájékoztatást kértünk:- Időközben az új főállomásban is hiba keletkezett, így a rendszer nem működött megfelelően. A Híradótechnikai Vállalat szerelői e hét csütörtökén elhárították a hibát, így várhatóan a központi berendezés ez-F elhívás hangzott el a Pannon Krónika e heti adásában: mindazok, akiknek a birtokában Pécs történetével kapcsolatos régi képeslap, amatőrfénykép vagy film, metszet, festmény, könyv, folyóirat, térkép stb. van, március 27-én délután 2 és 6 óra között adják át filmforgatás céljára kölcsönképpen a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályának. (Káptalan u. 2.) — Milyen filmről van szó? — kérdeztük Békés Sándortól, a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójának a vezetőjétől:- Az említett napot követően kezdjük a pécsi belvárost bemutató filmünk forgatását, s ezzel egy olyan sorozatot indítunk el, amivel végigkísérjük a nagyszabású felújítás sokéves munkáját. Erkölcsi kérdésnek tartjuk a múltunkhoz, hagyományainkhoz való viszonyt, ami a belvárosban, épületeiben fejeződik ki és erkölcsi kérdésnek őzt is, hogy mindazok, akik a felújításban részt vesznek, közönséges munkánál többnek Véget ért a X. dél-dunántúli népdaléneklési verseny Tegnap dé|előtt a Dél-Dunántúl három megyéjéből érkezett középiskolások versengésével folytatódott, majd zárult le a mohácsi Kossuth-filmszínházban a Schneider Lajos népdalgyűjtő emlékére, immár tizedik alkalommal megrendezett dél-dunántúli népdaléneklési verseny. A rendezvény első mozzanata, a koszorúzás volt délelőtt 10 órakor Bartók Béla szobránál, a filmszínház előtt. Népdaléneklés kategóriában első helyezést ért el Meszlényi Judit (gyönki gimnázium), második: Kancnár Tünde (Pécs, Széchenyi I. Gimnázium), harmadik: Freppán Csilla (Pécs, Dobó I. Gimnázium). Hangszeresek közül első: Pothorszky Tünde (siklósi zeneiskola, hegedű), második: Szeredi Csaba (szigetvári zeneiskola — klarinét), harmadik: Nagy Andrea (Pécs, Kertvárosi Ált. Iskola — citera). Könyvújdonságok Bajzáth: Gyermekruha szabás-varrás, Lenin: Kik azok a „népbarátok", Módszertani füzetek, 2. sz. Búza: Mire való a borravaló, Danes: Vállalati beruházások, Saposnyikova: A dzsungel ösvényein, Popovics: Küzdve küzdöttünk. Huszár: A párt szövetségi politikája, Politikai kisszótár, Faluvégi-Havasi: Népgazdaságunk VI. ötéves terve. Kielar: A 240. számú auschwitzi fogoly. Gorkij: Az anya. Szegvári: Út a nők egyenjogúságához. után már hibátlanul üzemel. Egyébként a vételt az Uitz Béla, Kassák Lajos, Darvas József utcák, valamint a Hajdú Gyula és Sarohin tábornok út egy részén mintegy 10 napig akadályozta, hogy a DÉDÁSZ a távkábelt elvágta, így 1030 csalód egyáltalán nem tudta fogni a négy csatorna adásait az NKR-en keresztül. A PIK művezetője szerint tehát péntektől ismét megfelelő minőségű képet továbbítanak a tekintsék a teendőiket. A televízió állandó jelenlétével ilyen szempontból kívánjuk napirenden tartani az ügyet az ország elé tárva: ez a pécsi belváros, ezt kell megmenteni. Más részről meg szeretnénk értetni mindazokkal, akiket majd érint ez a munka, hogy kötelesek a vele járó kényelmetlenséget vállalni. Azaz olyan közhangulatot kívánunk teremteni, ami természetessé teszi mindanynyiunknak a város iránti kötelezettségeit. Egyfajta filmes történetírásra is vállalkozunk. Szeretnénk ugyanis 5—10 év múlva. amikor már eredményeket mutathat fel a belvárosi rekonstrukció, filmjeinket összedolgozni, hogy ezzel is emléket állítsunk mindazoknak, akiknek szerepük volt e munkában. A filmek rendezője Rodó Gyűlő, szerkesztő-riportere Hár-Jogászavatás színhelye volt tegnap délelőtt 11 és 12 órakor a Pécsi Tudományegyetem aulája. Az avatótanács dr. Földvári József, az egyetem rektora elnökletével, valamint dr. Benedek Ferenc, a PTE jogi karának és dr. Takács Béla, a PTE közgazdaságtudományi karának dékánjával az élen ünnepélyes külsőségek között fogadta doktorrá az ötvenkilenc végzős jogászhallgatót, köztük azokat, akik kiemelkedő eredménnyel, „Summa cum laude" végezték el az egyetemet: Nadray Éva Katalint, Wágner Győrgyöt, Wágnerné Farkas Ilonát, valamint Mészáros Gábort. nagyközösségi antennarendszerrel; a programok a koráb-j ban megadott csatornákon foghatók. Egy-két hétig még dolgoznak az új főállomás, valamint a vonalhálózat járulékos mérésein, s a szintezéseket is újból el kell végezniök. De mint hangsúlyozta, ez tovább javítja a képminőséget. Természetesen bejelentések alapján egyedi hibák kijavítására kimennek. R. N. ságyi Margit lesz. Tőle kérdeztük: milyen elgondolás szerint készítik elő a sorozatot? — Évente egy nagyobb filmet készítünk, három alkalommal pedig a Pannon Krónikában jelentkezünk a belvárosi rekonstrukció időszerű problémáival. Idén májusban az ÉVM valamelyik illetékesét kérdezzük meg: hogyan segíti a tárca a várost a program végrehajtásában? Júniusban kerül képernyőre az a 30 perces film, amivel betekintenénk a „romos kincstárba”, a pécsi belvárosba. Szeptemberben stúdióbeszélgetésen kérdezzük meg a beruházókat: hol tartanak az előkészületekkel, az együttműködés összehangolásával? Év végén pedig arra a kérdésünkre várunk választ: hogyan valósultak meg az idei tervek? A pályakezdő fiatal jogászok számára is nagy fellélegzést jelentenek az új pályázati rendszer lehetőségei, annál is inkább, mivel nem könnyű a végzettségnek megfelelő munkahelyet találni. Pécsett, mint egyetemi városban, másrészt, mint megyeközpontban mindenesetre telített a pálya. Az avatóünnepség befejeztével arra kerestük a választ, hogyan indul dnnak a kezdő jogásznak a pályája, aki kitűnő eredménnyel dolgozta végig az egyetemi éveket. Három „Summa cum laude” végzettet kérdeztünk meg, milyen kilátásaik vannak a sikeres diákévek után. Nadray Éva Katalin kissé csalódottan mesélte el, hogy kitűnő eredménnyel végzett, népköztársasági ösztöndíjas volt, aktívan részt vett az egyetemi diákköri és KlSZ-munkában, tagja volt az egyetemi tanácsnak, most készül a tudományos diákköri konferenciára, mégis indokolás nélkül utasították el pályázatát. Bíróságra szeretett volna kerülni, így azonban hirdetés útján talált állást a székesfehérvári tanácson. Soproni lakos ő is, mint kolléganője, Wágnerné Farkas Ilona, akit szerződés kötött szülővárosához. Ott azonban kezdetnek csak postai állást tudtak számára felkínálni napi postai aprómunkával. Úgy érezte, ez nem találkozik az elképzeléseivel, így egy környékbeli tsz jogászaként fog elhelyezkedni. Wágner Györgyöt tanulmányi szerződés köti a tapolcai járásbírósághoz, 3300 forint kezdőfizetéssel. A kéőbbiekben azonban ő is pályamódosítást tervez, a katonai jog területére. G. O. FILMJEGYZET Robotolunk A tudomónyos-fantcsztikus irodalom jó része foglalkozik az ember készítette értelmes lényekkel, a robotokkal. Különleges helyet foglalnak el a műfajban, de többnyire nem éppen irigylésre méltót: sorra bebizonyosodik, hogy noha sok tekintetben tökéletesebbek az embernél, védeni kell ellenükben az emberiséget, mert végül is gépek. Az előző mondat is jelzi, a robotprobléma megoldása nem egészen elégíti ki a logika szabályait, hiszen azzal bizonyít, amit bizonyítani kellene. Csak a műfaj egészen kiváló képviselői kerülik ki ezt a csapdát például azzal, hogy nem a robotokra helyezik a hangsúlyt, hanem a robotokkal kapcsolatba kerülő emberre. A robot ugyanis képvisel valamit: többnyire magát az embert; az emberi tudatnak azt a részéi, amely mindenféle módon beleavatkozik a természetbe, de aztán megijed beavatkozásának következményeitől. Ilyesformán joggal tételezhetjük fel, hogy a robotkérdés igazi szülőanyja a Hirosimára ledobott atombomba, még akkor is, ha nem éppen szimpatikus robotokat találunk a 45 előtti sci-fi művekben is. Hiszen az első felhasznált atomfegyver vetette fel annak reális veszélyét, hogy a tudományos, technikai fejlődés kicsúszik az ember kezéből, olyannyira, hogy az emberiség pusztulását is okozhatja. Nem tudjuk megbocsátani az atombombának, hogy atombomba, a tüntetők is legtöbbször ez ellen tiltakoznak, semmint a politika ellen, amely felhasználhatja - tudatunkból is így csúszik ki szégyenünk, s kerül át a robotokba. Az átlag robotirodalomban az alapvető dilemma inkább a hiúsági kérdések felé tolódik el. Azokban a robotellenesség egyszerűen abból fakad, hogy az emberhősök nem képesek elviselni, hogy saját maguknál jobbat, okosabbat, ügyesebbet stb. hoztak létre - mindenféle trükkökkel végül is bebizonyítják, hogy az ember tökéletlenségeit figyelembe véve is „humánusabb”. mint a gép. Az önmagával való bizonyítás itt is nehezen kerülhető el. Stanislaw Lem tudományosfantasztikus regényeivel, esszéivel a „magasabb" irodalomba is beírta magát, a műfaj első' klasszikusának is tekinthetjük. Műveinek, így a Pirx pilóta kalandjainak is ez a tökéletlen, de mégis kedves ember az igazi hőse. Őérte drukkol, őt félti a Tárgyalás című epizódban is, melyből lengyel és észt filmesek készítettek nagyjátékfilmet. Robotokkal a Saturnus körül címmel játsszák a filmet a magyar mozik, de a filmváltozatból sajnos nem derül ki, hogy Lem miért is a műfaj nagy alakja. Ugyan eléggé látványossá, eléggé trükkössé tették Pirx kalandját a robotokkal, de túl komolyan is vették Lem humorba ágyazott töprengéseit. Lemnél Pirx egyszerűen elbambul, s így tesz szert előnyre a robottal szemben, aki annyira tökéletes, hogy ki van zárva, hogy elbambuljon. A filmben viszont Pirx mint az emberiség képviselője tépelődik, bele is ütközik a már vázolt ellentmondásokba. Amit Lem egy elegáns félrelépéssel kikerült. b. I. M. A. Az új főállomás Is meghibásodott Ismét megfelelő tvvétel Lvov-Kertvárosban H. I. Sikeres diákévek után Jogászavatás Pécsett
