Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-11 / 41. szám

1981. február 11., szerda Dunántúli napló 5 Minden harmadik forint háztájiból 37 milliós nyereséggel zárt a mágotsi Béke Tsz Gazdálkodást fejlesztő tervek 109 millió értékű háztáji árutermelés így közlekedünk mi A „fára mászott" Skoda és szemben egy másik, nem kevésbé vi­harvert Wartburg a Vak Bottyán utcában Korszerűsítik a bólyi üregek napközi otthonát Nyugodt körülmények közöttf jó közérzettel Széles körű segítség a tartalmas élethez ff nyelv leharapós utca A Konzum Áruház környéke elkerülendő A valaha szebb napokat lá­tott Skoda (jó régi már, IL-es rendszámú) fél „testtel” a jár­dán, a fara viszont az úttesten. Orrával egy fát támaszt, hátul, a motornál a karosszéria szem­mel láthatóan nagy „pofont" kopott. Van már egy-két hete, hogy így, gazdátlanul álldogál itt a Vak Bottyán utcában, za­varva a forgalmat. Tanácskozott a Komló városi Tanács Napirenden a munkás- étkeztetés Bányásznapra már szeretnék átadni Zobák-bányán a most épülő hatszázadagos konyhát - ez a legfrissebb hírünk a kom­lói munkásétkeztetéssel kapcso­latban. Ehhez elmondhatjuk még, hogy a DÉLKÖ is felújítja, illetve bővíti üzemi konyháját. A város vezetői pedig azt fon­tolgatják, miként tudnának a vállalatokkal közösen, akik igencsak érdekeltek a megvaló­sításban, a komlói Mecsek- étterem helyén egy korszerű, több üzemet ellátó étkezdét építeni. A Komló városi Tanács teg­napi ülésén számoltak be ezek­ről a tervekről, mert a testület napirendre tűzte a város mun­kásétkeztetésének helyzetét. Fontos adatokat szolgáltat ez­zel a Baranya megyei Tanács­nak, amely hamarosan ugyan­csak e témáról tanácskozik. Két vállalat, a Mecsekvidéki és a Baranya megyei Vendég­látó Vállalat biztosítja a komlói dolgozók munkahelyi étkezteté­sét, valamint a gyermekintéz­mények ellátását. A városi ta­nács 1978-ban, míg a városi­járási NEB tavaly vitatta meg tevékenységüket, s mindkét al­kalommal megfelelőnek talál­ták az ellátás színvonalát, ami­hez talán hozzájárul az is, hogy régi törzsgárdadolgozóik főz­nek Komlón. De a jobb ellátás érdekében sok hasznos észre­vételt, javaslatot kapott mind­két vállalat a tanácstagoktól. Felvetették, mihamarabb felül kellene vizsgálni az alapanyag­normákat, mert kiderült: az épí­tőipari dolgozók ebédnormája 14,90 forint, a bányászoké há­rom forinttal kevesebb. A két vendéglátó vállalat beszámolt arról is, miként igye­keznek a továbbfejlesztést meg­oldani: elsősorban az árube­szerzés területén, valamint a korszerű táplálkozásnak meg­felelő étlapok szerkesztésében. Komlón is sokat várnak az új szervezetű vendéglátástól, az egységek bérbe adásától, mert a közeljövőben négy étterem üzemel „maszekban". A városi tanács elfogadta az ez évi költségvetési és feljesz- tési ideiglenes terveket, ezek szerint ez évben nagyarányú fejlesztési programot valósít meg a város, százhatvanhat- millió forinttal gazdálkodik, két­szer annyival, mint tavaly. A testület rendeletet is alkotott a lakásigények megújításának időpontjáról, valamint elfogad­ta a városi-járási NEB 1981-es munkatervét. G. M. Könyv Komló élővilágáról Tíz évi kutató- és gyűjtőmunka eredményét veheti nemsokára kézbe az olvasó, aki belepil­lant Fazekas Imre komlói tanár Komló és környékének élővilága című ismeretterjesztő könyvébe. A könyvet a komlói városi tanács jelenteti meg ez év második fél­évében. A szerző foglalkozik a város- környéki élővilág kutatásának történetével, a jégkorszak utáni növényvilág fejlődésével, a Ke- let-Mecsek Tájvédelmi Körzettel, a rovarok, kétéltűek, hüllők, ma­darak, emlősök világával. A könyv nemcsak természetvédelmi, hanem oktatási célokat is szol­gál majd. Ugyanis az „olvasó­könyvet” az új általános iskolai tantervek segédanyagaként is szeretnék használni Komlón és a komlói járásban. A könyvet táblázatok, a szerző saját rajzai és fotók egészitik ki. Fazekas Imre tanártól egyébként már számos tudományos publiká­ció jelent meg magyar és idegen nyelven is fő kutatási területéről: a lepkékről. Tavaly egyetlen év alatt 400 000 darab előnevelt Me- csek-pulyka került ki a mágocsi tsz nevelő telepeiről a háztáji gazdaságokba, s a tsz-szel kap­csolatban álló kistermelők 2500 tonna pecsenyepulykát állítottak elő exportra. Ez 25 000 darab egymázsás hízott sertésnek fe­lel meg. Mindez csak egy része annak a kiterjedt háztáji áru­termelésnek. amit a Béke Tsz integrál. Tegnap Mágocson a termelő- szövetkezet zárszámadási köz­gyűlésén. Sziveri Kálmán tsz-el- nök az 1980-as év mérlegét megvonva, 374 milliós árbevétel­ről adhatott számot, amiből 109 milliós forgalmat a háztáji áru­termelés hozott. Gyakorlatilag csaknem minden harmadik fo­rintjuk a háztájiból származik, és zömmel a hústermelésből. A 6822 hektáros nagyüzemben ta­valy, minden hektárra vonatkoz­tatva, 840 kilogramm húst állí­tottak elő értékesítésre. Ezenkí­vül több mint 20Ő0 sertést vág­tak le és dolgoztak fel saját húsüzemükben, a mágocsi és a pécsi boltjaik ellátására. Jelen­tős volt a háztáji önfogyasztás is. A növénytermelést sújtó mos­toha időjárási tényezők, a ta­vaszi belvízkárok — kétszer kel­lett vetni a kukoricát, s még Szilveszter napján is szedték a cukorrépát — és az ebből szár­mazó hozamkiesések ellensúlyo­zására a tsz évközben módosí­totta állattenyésztési tervét. Gyorsan és rugalmasan alkal­mazkodva a kedvező külpiaci le­hetőségekhez, ötven vagon broy- ler-csirkét állítottak elő terven felül, amiért kilónként 4 forint exportfelárat kaptak Több mint 9 millió forint tejprémiumot kap­tak, mivel a tejtermelést az elő­ző évhez képest 21 százalékkal növelték. Az 1200-as tehenésze­tük átlagtermelése 4116 liter lett, az összes eladott tej pe­dig 4,8 millió liter. Az állat- tenyésztés összesen 32 millió nettó nyereséget hozott, három, szór annyit, mint az előző év­ben. A 37 millió forint mérleg szerinti összes nyereség a több mint 30 éve működő tsz eddigi legjobb eredménye. A jó gazdasági-pénzügyi eredmények kedvezően hatottak a tagok jövedelmére is. A ré­szesedés 8 százalékkal nőtt, az egy dolgozóra jutó éves jöve­delem 47 000 forint. Kiegészítő részesedésként egyhavi kere­setnek megfelelő összeget fizet­hetnek tagjaiknak, a több mint egymillió forintot kitevő prémiu­mon és törzsgárdajutalmon kí­vül. Idei terveikben 20 milliós fej­lesztés szerepel. Ennek része­ként felépítenek egy takarmány­keverőt, több szolgálati lakást, vízhálózatot, szociális épületet. Nagyobb összeget fordítanak új traktorok beszerzésére. A ba­romfitelepeken olcsó hulladék- fa-fűtéssel váltják ki a megdrá­gult tüzelőolajat. Új lehetősége­ket kínál a szomszédban fel­épült, évi 500 vagon kapacitá­sú bikali halfeldolgozó. A már meglévő halastavukban olcsó melléktermékkel állítják elő a pontyot. A völgyekben egy sor új halastavat kívánnak a jövő­ben létesíteni. Folytatják a ház­táji húsprogramot. 1981-ben már 130 milliós forgalmat bo­nyolítanak le a kisgazdaságok árutermelésének integrálásával. —Rné— Az udvar is árulkodik az épít­kezésről, az épület belső, kö­zépső részében pedig bontják a falakat. A társalgóban^ szinte minden asztalnál négyen ül­nek: idős asszonyok és férfiak. A nénik többsége kézimunká­zik, a férfiak egy része szóval tartja őket, mások újságot ol­vasnak. Egy szobával beljebb már ebédhez terítenek, para­dicsomleves illatát érezni a le­vegőben. Kikerülve az átépítés alatt álló helyiségeket, a férfiak bar- kácsműhelyébe jutunk. A pi­henőszoba most bőrhulladék- feldolgozó műhellyé változott. — Van egy kis változás és felfordulás körülöttünk — mond­ja Schöffer Józsefné, a bólyi öregek napközi otthonának ve­zetője —, de mi nagyon örü­lünk ennek. Az átalakítás befe­jezésekor szép és korszerű női- férfi zuhanyozóink, fürdőszo­báink lesznek, pihenőszobákkal együtt. A Bólyi Nagyközségi Közös Tanács 200 000 forintot adott a korszerűsítésre. A Költ­ségvetési üzem dolgozói a múlt héten el is kezdték a mun­kát. Az egykori hercegi reziden­ciához tartozó épületben 12 évvel ezelőtt alakították ki az öregek napközi otthonát. A községből elköltözött, illetve az itt élő, de napközben dolgozó fiatalok szüleinek ellátására, foglalkoztatására és szórakoz­tatására hozták létre. Akkor, 1969 októberében, sokan csak kívülről kacsingat­tak az otthon felé: a büszke­ség csak a kapuig engedte őket. Mindössze 20-an voltak, akik be-belátogattak, később rendszeresen eljártak. Ma 47- en tartoznak az otthon állandó lakói közé, 45-en pedig klub­tagok. Ök délutánonként jön­nek ide. A napközi otthon lakói tíz­órait, ebédet és uzsonnát kap­nak. A mele.g főtt ételt a gyer­mekotthon konyháján készítik, s szintén a gyermekotthon dol­gozói mossák az erre rászoruló idős emberek holmiját. Ezt tár­sadalmi munkában vállalták. Az idős emberek rendszeres szórakoztatásáról a művelődési ház segítségével gondoskodik a tanács és az otthon vezető­je. A helyi iskola és az óvoda gyermekei is gyakori látogatóik közé tartoznak. A 47 idős ember nem tölti tétlenül napjait. Kézimunkáz­nak, barkácsolnak. A férfiak jobbára bőrrel dolgoznak. A bőr lyukasztásához szükséges eszközöket a Költségvetési üzem dolgozói társadalmi munkában készítették számuk­ra. Pénztárcákat, papírtartókat, színes térelválasztókat állíta­nak elő bőrhulladékból. Az asszonyok pedig kézimunkáz­nak. Szőttesek, térítők, babák, nyuszik, válltáskák dicsérik ügyes kezüket. Munkájukból minden évben vásárlással egy­bekötött kiállításokat rendez­nek. A legközelebbira március utolsó hetében kerül sor a he­lyi művelődési házban. Utána Pécsre jönnek, az immár ha­gyományos Életet az éveknek kiállításra. A sok szép holmit szávaija szerint: csak ilyen jó körülmények között lehet készí­teni. A körülmények pedig minden bizonnyal tovább javulnak. A jelenlegi korszerűsítés, a távlati tervek szerint csak az első lép­csője egy nagyobb átalakítás­nak ... T. É. — Egy volkswagenes nyomta meg — panaszkodik a tulajdo­nos. — Többször jártam a biz­tosítónál, hogy jöjjenek ki, lényképezzék le. Most majd megsürgetem őket. Addig is a szomszédokkal felemeljük a jár­dára. Ennek a Skodának egy másik autó lett a veszte, de más ok­ból Is hasznavehetetlenné vál­hat a pécsi autós kocsija. Pél­dául egy kátyú (vagy inkább árok) miatt, ami a Kulich Gyula utcában húzódik, annak az Ágoston tér felőli végén. Tíz­kilométeres sebességig a nyelv leharapásával, annál gyorsab­ban tengelytöréssel járhat a le­küzdése. Mert alattomos, csak az utolsó pillanatban észreve­hető mélyedés ez, amire sem­milyen tábla, korlát vagy lámpa nem figyelmeztet. A kátyúról jut eszembe ... Az enyhébb idő beálltával elkezd­ték Pécsett a tél úttestet rom­boló nyomainak eltüntetését, a felfagyások utáni rések, lyukak foltozását több helyen is. A Széchenyi téren teljes elánnal, a felüljárón viszont már jóval komótosabban. Tegnap'délelőt­ti közlekedési őrjáratunk során vegyes érzelmeket keltett ben­nünk a látvány, hogy a felül­járón Kertvárosból jövet a külső sáv jókora darabon le volt zár­va, ott viszont egyetlen gépet, egyetlen aszfaltozó munkást sem lehetett látni. Végezetül egy jó tanács a bel­városban közlekedőknek: aki csak teheti, messze ívben ke­rülje el a Konzum Áruház kör­nyékét. Legalábbis a téli vásár befejezéséig. Mert most azon a vidéken másra nem lehet szá­mítani, mint a kocsik között botladozó, vásárfiával „felfegy- verkezett” gyalogosokkal, par­kolóhely után keresgélő autók­kal. És tumultussal, ami óhatat­lanul is idegeskedéssel, néme­lyeknél ökölrázással, szitkozó- dással jár. Nem is beszélve az időveszteségről, amellyel bíz­vást számolhat az arra felé ha­ladó. H. L. Rádió mellett... „Halló, itt vagyok!" Sötét szobában szeretem ezt a műsort, mert bár ismeretle­nek csevegnek Szilágyi János­sal —, mégis mintha arcot öl- tenének előttem, mintha Isme­rősök ilennének, mintha itt él­nének körülöttem és nem kell mindegyikkel rokonszenveznem, van olyan, akit egyszerűen nem szeretek. Az első: „...Tudja... volt nekem egy drága jó férjem ... elhunyt ... egyszer régi sze­relmemmel találkozom, aki ma főorvos ... annak idején sokat jártunk a Zserbóba, még a fér­jem élt. .. ideges is volt, ami­kor a „régi” feltűnt az ajtó­ban ... Szóval ... hosszú évek teltek el ... megtudtam, hogy fülorvos ... s akkor nekem ép­pen nem volt fülorvosom, a fü­lem pedig fájt.. . egy telefon ... s megjelenek a rendelő­ben ... lassan felismert... is­mét évek teltek el ... nem tud­tam lemondani róla ... újra zűr a fülemmel ... Zserbó, ... randevú. .. kéthetente talál­kozunk, de most már nálam ... ne gondoljon semmire, csak szi­gorúan egy kávé, semmi más ... Ha anyám, szegényke élne, ki­kapnék tőle, mert mégis egy nős emberrel ugye... az orvos ugyanis házas . .. mit mondjak na, szerelmes vagyok bele ... Nem untatom kedves Szilágyi János? ...” A második: ........ Én soha ne m voltam férjnél, ... moz­gássérült vagyok, . .. szeren­csétlen család voltunk . . . tud­ja, deportálás meg minden ... De azért mondjam azt, hogy egy kicsit boldog vagyok? Hall­gattam egy műsort az ősszel, szintén mozgássérültről volt szó .., azonnal segítettem én is, kisebb ajándékokkal, ... le­velet is írtam neki... Hogyan is tetszett mondani? Hogy egy ismeretlen férfi 25 ezer forintot adományozott annak a mozgás- sérültnek ... Igen ... Gyönyö­rű megnyilvánulása az emberi együttérzésnek, ahogy akkor mindenki összefogott... És ön I aki szintén hasonló betegség­ben szenved — miért segített? — Mert én tudom, mit jelent sze­rencsétlennek lenni . . .” A harmadik: ........ Igen, bri­gá dtag vagyok én is, többször lettünk elsők.... Harminc éve dolgozom o gyárban . . ami­kor nemrég kigyulladt az üzem . . . hát mondhatom, na­gyon levert bennünket emlék­szem, kommunista műszakokat szerveztünk, hogy a tűzkóros épületrészt rendbehozzuk .. . Ki­csit nehezteltünk is a tévére, amiért két nap múlva vetítették az égő csarnokot. . . Szóval, szégyelltük na, ez az igazság ... A brigádunk most nem lett el­ső . . . Keveset forgolódtunk a gyári kultúrházban, pedig a vál­lalásban ez is szerepelt. Igaz, voltunk közösen színházban, volt opera, volt mozi. volt még cir­kusz is, de mert a kultúrház rendezvényét nem látogattuk . .. hát nem nyertük meg az első helyezést.. .." A negyedik: „ . . Hogy ho­gyan megy a sorom? Leszámítva azt, hogy a férjem most éppen a kórházban van, igazán elé­gedett vagyok. . .. Ö a második férjem Az elsőtől van hét gyer­mekem s amint ezek felnőttek, házasodtak, és van tizenhárom unokám ... Amikor a gyerekeket sétáltattam egyformái ruhában, azt kérdezték a járókelők, mi­féle intézmény gyönyörű gyer­mekeit kísérgetem? Mondtam én vagyok egy intézmény . .. Tudja milyen nehéz volt? Ami­kor este elaltattam őket, éjsza­ka tanultam . .. üzletvezetői képzettséget szereztem ... * Hát így zajlik a kitárulkozás egy késő esti órán át. Kit ne érdekelne a másik ember sor­sa? Főként minden kötelezettség nélkül? Hiszen csak be kell kap­csolni a készüléket és hallgat­juk, hoavan mesélnek .. . ho­gyan rajzolják meg saját port­réjukat. Némelyiket hosszan megőrzőnk emlékezetünkben. Némelyiket nem. Vajon melyi­ket — nem? Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents