Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)
1981-02-11 / 41. szám
1981. február 11., szerda Dunántúli napló 3 „A Sallai utca elvileg járda" „Maga sem A tél ára Hiába szidjuk a sót — nélküle nincs mentesítés Nem tudni, tartogat-e még meglepetést számunkra az idei tél. Mindenesetre biztató, hogy az idő haladtával egyre kisebb annak a valószínűsége, hogy tartósan kemény hideg, s vele nagy mennyiségű hó törjön ránk. De akármire is szá- niíthatunk még ezután, az biztos, hogy kemény volt az 1980— 81-es tél. Ezt igazolja az a néhány jellemző adat is, amit Gyimesi László, a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazgatója tárt elénk, amikor a közvélemény számára érthetetlen téli jelenségek okairól beszélgettünk. Mik is ezek? Leesik a hó — mindegy, hogy mennyi — és az utakon minden „meghal”. Nem látni a hóeltakarító járműveket, a hegyi utakon nem tudnak felmenni az autóbuszok, a sík utakon is csak üggyel-bajjal közlekednek, az emberek a forgalmas utcákon bokáig gázolnak a hóban, vagy csúszkálnak a vastag jégen, a sétautca méltatlan állapotban fogadja a járókelőt ... És akkor elhangzik a megnyugtatónak szánt nyilatkozat, miszerint a hóeltakarítás egyik módjaként a gyalogosok meg a járművek morzsolják fel o havat. Nos, Gyimesi Lászlónak erről más a véleménye. Dehát, menjünk csak sorjában! Pécsett a mostani téli idényben november 2-án kellett első ízben a síkosság ellen védekezni. Az átlagos teleken 10—12 alkalommal került sor intenzív beavatkozásra; most február elejéig 21 teljes és 9 részleges mentesítés volt. A 3000 tonnás sókészletből 1750 tonnát már felhasználtak. Alkalmi hómunkásokat 1706 műszakban foglalkoztattak 90-140 forintos műszakbérért. Egyetlen hónapban — decemberben — 3 094 444 forintos számlát nyújtott be a PKUV a városi tanácshoz a téli munkákról. (Csak mellékesen: az 1981-es síkossógvédekezési keret összesen 7,6 millió forint!) Tudnunk kell, hogy a város kb. 450 km-es úthálózatát nem mentesítik teljes egészében. Van egy térkép a tanácson is, a vállalatnál is: ezen tüntették fel azt a 90 km-nyi utat piros és kék színnel, amit 2, illetve 4 órán belül kell mentesíteni. Hogy melyikek ezek? Természetesen a legfontosabb tömegközlekedési útvonalak. A valóságban ma mór megközelíti ezek hossza a 120 km-t — időközben a város működtetése kikövetelte még további utak mentesítését is. De még így is kívülreked a városi utak közel háromnegyede a rendszeres mentesítésen.- Szó volt az éves keretről és a decemberi védekezés költségéről. Úgy tűnik, hogy egy hónap elviheti az éves keret leiét. — A keret az átlagos pécsi telek eredménye, az ilyen rendkívüli telekre pedig az előirányzott összeg már kevés. Legalább A Sallai utca mindkét oldalát csak a házak tövében takaritották le a havas időszakokban Úgy kezdődött, hogy a pénztárnál majdnem megvertek. De megúsztam, mert csupán egy piskótaképű néni minősítette matematikatudásomat: „Maga sem egy Einstein, pfuj!” Ezzel lezárták az ügyet. Mivelhogy a pénztárgép és a pénztárosnő jól számolt, és akkor mit hőzöngök én itt, mit számolgatok utána, nem látom, hogy hatezer ember tízezer kotíz éve nem volt ilyen telünk. És a só 3 éve még 64 forintba került mázsánként, most meg 127 forinttal számolunk. Az éves keret erről sem vesz tudomást, amint az üzemanyagárak változásáról sem. Mit tehetünk? Csökkenthetjük a mentesítendő úthálózatot. — De, ha a só ilyen drága... Amúgy is eleget szidjuk a következményei miatt. — Csakhogy világszerte ez az egyetlen hatásos védekezőanyag. Igaz, vannak országok, ahol igen drága közömbösítőanyagokat is használnak a só mellett... De azért a só sem mindig hatásos. Tudni kell, hogy mikor szórjuk ki, milyen hőmérsékletnél négyzetméterenként mennyivel érhetjük el a legjobb olvasztóhatást. Ha pl. hóesés kezdetén azonnal alásózunk, nem alakulhatnak ki jégbordák, s a hatást a járművek kerekeivel való átforgatás is növeli. — Ezt só nélküli is megteszik — hallottuk. — Nem igaz, hogy a gyalogos meg a jármű elintézheti helyettünk .. . — Pedig ez történt a Sallai utcában is, a Kossuth Lajos utcában is ... — Mondjam erre, hogy a Sallai utca elvileg járda? És hogy elég fura, hogy éppen a Kossuth Lajos utcát nem tisztítjuk? Az az igazság, hogy egyik sincs a mentesítendő útvonalak listáján, tehát ide be sem mehetünk a tanács engedélye nélkül, a tanács költségére a havat eltakarítani. A decemberi számlán is vitatkozunk még, hogy a 3 millióból mennyi a jogos. Egyébként előfordult, hogy valamelyik gépkocsivezetőnk merő megszokásból nekiindult valamelyik hegyi útnak a sószóró kocsival, de mivel az az út nincs a listán, sürgősen abba kellett hagyatni a munkát. Olyan takarékosság ez, amit sokszorosan elveszítünk a másik oldalon. — Elegendő sószóró kocsi van? — Nyolc kocsink van, ebből négy a központi telepen van, négy pedig Pécs-felsőn van készenlétben emberrel, sóval. Számítás szerint ezzel a néggyel meg lehet ol- darji a mentesítést. Nekem más a véleményem. Korábban a pogányi tsz is besegített három műtrágyaszóróval és akkor sem volt elég. Valójában, ha keveseb kocsit tartunk készenlétben, kevesebb a költség is. — Gyakori kifogás, hogy későn érkeznek a helyszínre. — Szerződésben vagyunk a meteorológiával: ha nagyobb havazás várható a térségünkben, riaszt. Ez 80 százalékig jól is orientál, de teljes biztonsággal nem tervezhetünk ró. Hársfai István A barcsi Unitech Szövetkezet „cégére” az acélvázból készült porta Épületek konténerből A jövőkutatók egy része úgy képzeli, a következő századokban lakóboxokban rendezkedünk be, s költözködéskor valóban szedjük a sátorfánkat, mert ki-ki felpakolja összecsukható lakását. Barcson már három éve hasonló lakásnak valókat építenek, pontosabban szerelnek. Az áruszállító konténerek mintájára a barcsi Unitech Szövetkezet tervezői, műszaki szakemberei dolgozták ki a lakókonténerek gyártását. Az itt készült boxokat ideiglenes lakótelepekként használják már a nyugat-európai országok mellett Afrikában, s még Madagaszkár szigetén is, elsősorban a különböző kutatócsoportok és a távvezeték-építők. A szövetkezet vezetői reménykednek abban, hogy Olaszországba is eljutnak legújabb termékeik. Kész lakótelepet dolgoztak ki a földrengés sújtotta területek lakóinak elhelyezésére. A barcsiak huszonegy céggel versenyeznek az ENSZ megbízatásáért. A szövetkezet portája, irodáinak egy része konténer: kitűnően fűthető, jól berendezhető box. Nem is találhattak volna jobb cégért az idelátogatóknak. Egyben jelzik, a hazai megrendelők többsége hasonlóképpen rendezi be az itt készült házakat. Milyenek tulajdonképpen ezek a lakókonténerek? Egy acélszerkezetből összeállított szoba körülbelül tizenöt négyzetméter alapterületű. A mérete megfelel valamennyi nemzetközi szabványnak, így a tengerentúli szállításokra is al- •kalmas. Az acélszerkezetek bármilyen elrendezésben összeszerelhetek, és bárhol felállíthatók, a talaj teherbírásától fügKészülhet raktár, műhely, iroda, felvonulási épület, ideiglenes lakás Kulcsrakészen, szerelvényekkel együtt szállítják gően még emeletes motel építésére is felhasználhatók. Azt hihetnénk, mennyire sivár odú lehet egy ilyen lakóbox. Csakhogy nagy ablakkal, ajtóval készül, a szigetelt acélvázat bármivel burkolhatják, tapétázhatják. A barcsiak a megrendelők igényeinek, kívánságainak megfelelően beköltözésre kész házakat szállítanak: beépített konyhát, zuhanyozókat, fürdőszobát rendeznek be, amiből még a piperepolc sem hiányozhat. Tehát a felhasználás lehetőségei szinte kimeríthetetlenek. Konténerekből építhetnek raktárot, portákat, műhelyeket, irodákat, felvonulási épületeket, de lakóház-felújítások alkalmával ideiglenes lakásokat is. A szövetkezet háromszázötven dolgozója évente háromszázötven boxot készít, valamennyit kulcsrakészen a szerelvényekkel együtt szállítják. Doktor Sándor, a szövetkezet főmérnöke szerint egy ilyen lakótelep pár óra alatt különösebb szaktudás nélkül összeállítható, mert az alkatrészeket a kezelési útmutatóval együtt mellékelik a szállítmányokhoz. Nem is meglepő: az építőipari vállalatoknak nyújthatnak legtöbbet ezek a ma még különleges épületek, mert összeállíthatók a felvonulási épületek helyett. Egy konténertelep a munkásoknak öltöző, étkező, konyha és iroda. Mert hogyan kezdődik egy építkezés? A felvonulási épületekkel. A hagyományos módszerrel több hét míg elkészül több százezer forintért. S mi a sorsa az építkezés befejezése után? Le kell bontani. Újabb idő, újabb pénzveszteség. Nem olcsó egy konténertelep sem, körülbelül hatszázezer forint. Egy nagy építőipari vállalatnak mégis megéri, mert ezt az összeget ugyan egyszer le kell tenni az asztalra, de legalább tizenöt évig nincs löbb kiadás. Ennyi egy box élettartama. S ami még rendkívüli előny, építkezésről építkezésre a munkásokkal együtt vihetik az ideiglenes szállást is. Doktor Sándor főmérnöktől tudjuk: szakembereik kidolgozták az összecsukható konténerek gyártását. Elsősorban a gazdaságos szállítást segítik: egy járművön több box is utazhat egyszerre. Tavasszal mutatják be az új típusokat a Budapesti Nemzetközi Vásáron kívül Innsbruckban, Brüsszelben és Bagdadban. Baranyában csupán néhány barcsi lakókonténer üzemel. A Veszprém megyei Építőipari Vállalat azonban már régi partnere a szövetkezetnek. Idén a vállalat felvonulási épületeihez akkumulátortöltő helyiséget is készít a szövetkezet. G. M.' sárral áll sort a pénztárnál?! Pedig... Pedig vittem már haza a belvárosból teli szatyor árut, és otthon összeadván, a szalámi, tejföl, kvargli, illempapír fejében bizony tíz-húsz forinttal többet fizettem a szalagon, mint amennyit ért az egész szatyor holmi. A tolvaj pénztárgépekben pedig nem hiszek. — Viszont nem ártana szervezetten ellenőrizni! — mondja dr. Pozsárkó István, a Pécs városi Tanács vb-hivatal szabálysértési csoportvezetője. - Hiszen nemcsak a vevő tulajdonítja el néha jogtalanul az árut, hanem fordítva: az üzlet is megkárosítja néha a vevőt. Ezért a próbavásárlást nagyon fontos lenne végre megszervezni a pénztárgépes elszámolású helyeken. Másnap betértem egy szolid kólára, valahol a külvárosban. Kalapos férfiú jő, sört kér, blokkolják, fizet, aztán ahelyett, hogy szájához emelné a habzó nedűt, igazolványt húz elő. Rögvest mellé lép másik két ember, a békés sörivók táborából, ugyancsak „flepnivel” és másodperc alatt máris hárman állják körül a csapost, mint a vadnyugati filmekben láttuk olykoron. Csak a colt helyett társadalmi ellenőri igazolványt emelnek a csapos elé. Nos, a sörhab kissé túl szépen fehérlett a pohárban. A büntetés: 3500 forint. Indokolás, ioaerő, csekk a befizetésről. Szóval, drága lett a sörhab a kiskocsmában. Ahogy számolgatjuk a tavalyi szabálysértési statisztika alapján: 75 vétkesnek 179 500 forint pénzbüntetést róttak ki, vagyis átla- aosan feienként 2393 forintot. Nem kifeiezetten jó üzlet tehát a vásárlók megkárosítása. Dr. Pozsárkó István szerint:- Ez a szabálysértési forma kétféle: egvik minőségrontás, minőségi hiányosság, amit a gyártási időszakban, nem az üzletben követnek el. Másik pedig az üzletben elkövetett minőségi hiányosság, avagy súlyhiány, jogtalan ártöbblet. LJtóbbiak 90 százalékát a vendéglátóiparban leplezik le, a kiskereskedelemben, sajnos, keveset. Pedig, a lakosság pénzének sokkal nagyobb részét ott költi el, így sokkal több a lehetőség a vevő megkárosítására a kiskereskedelemben. De a vendéglátóiparban sem a becsapott vevők panaszolják be a csapost, vagy az üzletvezetőt. Ök annál részegebbek. Többnyire a társadalmi ellenőrök szervezett formában, váratlanul csapnak le a tisztességtelen vendéglősökre. így aztán tanú, bizonyíték, minden rendben, mese nincs, fizetni kell. Ha meg gyakori az eset, akkor búcsút mondani a vendéglátó szakmának. A többnyire vendéglátóipari helyeken elkövetett vevőkárosí- tós miatt 1978-ban még csak 50, tavalyelőtt 96, tavaly pedig 112 esetben indult eljárás. Utóbbiakból 74 büntetés lett. A többi — ezért vagy azért — kis ügynek bizonyult. Persze, az ügyes kereskedő meg vendéglős, tisztes haszonból is jól megél. Például jó árubeszerzésből, jó modorból, gyors kiszolgálásból, vendéghúzó ötletekből. Földessy Dénes Megkárosított vevők D gépi pénztárak ellenérzése? Kisebb csalásért is 2393 forint pénzbüntetés A barcsiak áj, célszerű terméke
