Dunántúli Napló, 1981. február (38. évfolyam, 31-58. szám)

1981-02-11 / 41. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 41. szám 1981. február 11., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: főbb mint ezer nyomozó, rendőr és a lakosság megtalálta Orsolyát Arak és a pénztárgép, ha melléiitnek • • Közlekedünk kátyúkban A tél ára Pécsett, amire nincs keret Az osztrákok „totéztak” a kupa átadása előtt Felkészülés az új feladatokra Lázár György Bulgáriába utazik Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Sztanko Todorov- nak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meg­hívására szerdán hivatalos, ba­ráti látogatásra a Bolgár Nép- köztárscságba utazik. Román pártkiildSttség Budapesten Az MSZMP Központi Bizott­sága meghívására kedden Bu­dapestre érkezett a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának küldöttsége Josif Banc, a Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, a KB titkára vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Óvári Miklós, c Politikai Bizottság tagja, a KB titkára fogadta. Kádár János látogatása a budapesti pártbizottságon A képen: Kádár János és Németh Károly Maróthy László, a párt- bizottság első titkára tájékoztatóját hallgatja Központi telephelyet épít a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete Kivitelezők a vállalat dolgozói A Bányászati Aknamelyito Vállalat mecseki körzetére mind nehezebb feladatok várnak, így például a veszélyes pécsi pin­cék megszüntetésében, vagy át, alakításában vesz részt a kol­lektíva, de a már megkezdődött liászprogramba is hamarosan bekapcsolódik. Szükség von egy központi fel­vonulási telepre, melynek az építése tavaly nyáron megkez­dődött a pécsi Ipari út men­tén, a Felszabadulás út köze­lében. Jelenleg a bányászokat kiszol­gáló személyzet vagy a pince­mentési művelet színhelyén lép munkába' és annak közelében tárolják a gépeket, vagy az Al­kotás utcai telepről, vagy épp a Bajcsy-Zsilinsz'ky utcai pécsi üzemből indulnak el a gépeik­kel együtt. Jelentős a szétszórt­ság, a távolság, aminek követ­keztében az anyagmozgatás is lelassul, nehézkesebb a munka- szervezés. Az Alkotás és a Baj- csy-Zsilinszky utcában már alig férnek el a' gépek, a berende­zések. A mecseki körzet legnagyobb felvonulási és egyben központi telephelye készül el Pécsett. A tervet az Agrober készítette, A kivitelezők maquk az aknamé­lyítők. Az alapterülete több mint 20 000 négyzetméter és ennek az egynegyede betonfelület, ahol az utak vezetnek és a' jár­műtárolók helyezkednek el. A legfontosabb, hogy a ko­csitárolók modernek legyenek, hiszen csak biztonságos körül­mények között lehet megóvni a milliós értékű uj gepeket. Az aknamélyítők most már csak­nem harmincféle géppel dolgoz­nak, így különféle rakodókkal, speciális markolókkal, darukkal, betonszivattyúkkal, valamint bá­nyaművelési és pincerendezési gépekkel. Nem véletlen, hogy a javításukra, gyors karbantar­tásukra gondot fordítanak, épp ezért lesz külön javító-, lakatos- és villanyszerelő-műhely is az ács- és a szabóműhely mellett. Az ács- és asztalos mű helyben a kas vezérműrendszeréhez szükséges anyagokat alakítják ki. míg a szabóműhelyben a gu­miruhák készülnek. Az aknában dolgozók különleges gumiruhát viselnek. Ezekben a1 napokban a Tartá­si János és a Tóth János vezet­te szocialista brigádok végzik a kivitelezést: folyik a vasszer­kezeti szerelés, cserélik a talajt. A telephely egy lejtőre épült, így sok földet mozgatnak meg, hogy szilárdak legyenek az ala­pok. A területet a Pécs városi Tanács biztosította, elhagyott parlagföldekből. Az útrendszer egy része kész, a műhéfyalapok is magasodnak. Vajon az 1982 végére tervezett átadási határidőt tudja-e tar­tani a két brigád? Gamplett László, a pécsi üzem részlegve­zetője szerint igen. De a sike­res befejezéshez feltétlenül szük­ség van még több anyagi támo. gatásra. A Pécs városi Tanács eddig is jelentős összeggel se­gítette a beruházást, de az ak- namélyitők szeretnék elérni, hogy a liászprogram kereté-! ben is pénzügyi segítséget kap­janak. * Cs. J. Javult a cserearány Nőtt hazánk becsülete (Munkatársunk telexjelentése) A borult égbolt felvillanó fénysugara volt tegnap Veress Péter külkereskedelmi minjsz- ter sajtótájékoztatója a Parla­mentben. Az elmúlt esztendő­ben javult a népgazdaság egyensúlyi helyzete, emellett a lakosság kiegyensúlyozott áru­ellátását még a behozatal nö­velése árán is biztosítottuk. Évek óta nem mondhattuk el: 1—1,5 százalékkal javult a cse­rearányunk, tehát exportált ter­mékeinkért ilyen arányban több árut sikerült importálnunk. Veress Péter a kétségtelenül felfelé kapaszkodás ellenére is nagyon sok tennivalóra hívta fel a figyelmet. Az elkövetke­zendő öt esztendőben, a to­vább nehezedő feltételek köze­pette, mostani eredményeink könnyen tiszavirág életűvé vál­hatnak. Exporttermékeink csaknem 60 százalékát a szocialista orszá­gokba szállítottuk, az import­áruk nagyobb hányada is innen származik. A fejlett tőkés or­szágokba kivitt termékeink ki­vitelünk harmadát, az ezekből az országokból érkező áruk be­hozatalunk 40 százalékát teszik ki. A fejlődő országokba ex­porttermékeink 10 százalékát vittük, de ennél kevesebbet vá­sároltunk tőlük. A rubel elszámolású expor­tunk 1980-ban 4380 millió volt, 7,7 százalékkal több, mint 1979- ben; importunk összege 4931, ez 14,6 százalékkal több, mint az előző évben. A nem rubel elszámolású forgalomban mind a kivitelünk, mind behozata­lunk nőtt, az export növekedé­se azonban az importét meg­haladta. Kivitelünk 1980-ban 4968 millió dollár értékű volt, 16 százalékkal magasabb, mint 1979-ben. Behozatalunk viszont csak 8,9 százalékkal nőtt, 5067 millió dollár értékű volt. Elősegítette a nem rubel el­számolású forgalom egyenlegé­nek javulását, hogy az energia­megtakarításra vonatkozó ren­delkezések kedvező hatása már érezhetővé vált. Az energiahor­dozók behozatalában elért megtakarítás, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek a külpiacon ■ Az eddiginél zordabb körülmények között is tovább kell javítani külkereskedelmi tevékenységünket ■ A külkereskedelmi miniszter sajtétájékoztatéja a Parlamentben kedvező alakulása, általában a jobb ármunka, a kisebb gaz­dasági növekedés, a kevesebb import követelménye kedvező hatással volt a mérlegre. A fej­lődő országok közül legfonto­sabb kereskedelmi partnereink­nek számító Irak és Irán hábo­rúskodása külkereskedelmün­ket károsan befolyásolta, a kö­zel-keleti béke esetén a mosta­ninál is kedvezőbb eredmé­nyekről lehetne beszámolni. összességében: export- és importtevékenységünk is a ter­vezettnek megfelelően, a nép­gazdaság legfőbb céljainak megfelelően alakult. Ugyanak­kor az eddigi szerény eredmé­nyek mellett élesen megmutat­kozott a nemzetközi munka- megosztásban betöltött szere­pünk számos gyenge pontja. Csaknem tíz éve azonos gyárt­mányszerkezettel veszünk részt a külkereskedelemben: a me­zőgazdaság és élelmiszeripar egyharmad, az anyag és anyag- féleség 35-40, a gépipar 12—13 százalékos arányt képvisel. Ez a közepesen fejlett országok külkereskedelmi szerkezetének jellemző összetétele. A gépek, a finommechanika, műszer- és elektrotechnika sok­kal nagyobb részarányát kelle­ne elérni. Ugyanakkor egy sor termék gazdaságosságát a meg­lévő termékszerkezetben is nö­velni szükséges. Az 1981-es és a 6. ötéves terv külkereskedelmi feladatait is ennek jegyében fogalmazták meg. Továbbra is a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének ja­vítása az elsőrendű cél, termé­szetesen az azonos fontosságú lakossági fogyasztás biztosítá­sával párhuzamosan. A tervek szerint az 1981-es esztendőben a kivitel 9—10 százalékkal, kis­mértékben emelkedik. Ez csak akkor valósulhat meg, ha javul a kivitelre szánt termékek ará­nya, gazdaságossága, a szál­lítási fegyelem, a csomagolás; aktívabb piaci, jobb ármunká­ra van szükség. A 6. ötéves terv a külkereskedelmi áruforgalom 25—30 százalékos bővülését irányozza elő, ezen belül a ki­vitelnek lényegesen gyorsabban kell növekednie, mint a beho­zatalnak. A miniszter végezetül beszélt a külkereskedelmi szervezet kor­szerűsítéséről. Az elmúlt évben több mint 300 eseti külkereske­delmi jogot engedélyeztek, to­vább folytatódott a külkereske­delmi társaságok megalakítá­sa: 68 társaságban 147 terme­lő érdekeit képviselve. Ezek kö­zül a jól prosperálókat a tárca maximálisan bátorítja, támo­gatja, míg a gyengén működők ellen határozottan fellép. Az 1981-es esztendőben újabb 28 vállalat kapott külkereskedelmi jogot. Végezetül egy ugyan még mindig nagy, de az utóbbi idők javuló külkereskedelmi munkáját igazoló szám: a tel­jes külkereskedelmi forgalmunk­ban határparitáson most már csak 100 millió dollár a passzí­vum. Lombosi Jenő Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának társaságá­ban — kedden a budapesti pártbizottság székhazába láto­gatott, ahol találkozott a vég­rehajtó bizottság tagjaival. Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára tájé­koztatást adott a XII. kongresz- szus határozatainak végrehaj­tásáról, a főváros politikai és gazdasági helyzetéről, valamint fejlesztésének időszerű kérdé­seiről. Kádár János, a Központi Bi­zottság nevében elismeréssel szólt a budapesti kommunisták munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a fővárosi pártszervezetek helyt­állásának, példamutatásának nagy jelentősége van országos feladataink megoldásának szempontjából is. A találkozó végén a Közpon­ti Bizottság első titkára további sikereket kívánt a budapesti dolgozóknak, a főváros kommu­nistáinak és a budapesti párt- bizottság vezetőinek. Provokációk Laosz ellen A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériu­ma nyilatkozatot tett közzé a laoszi—thaiföldi határon az utóbbi időben történt thaiföldi fegyveres provokációkkal kap­csolatban. A laoszi külügyminisztérium nyilatkozata megállapítja, hogy február 8-án a thaiföldi ható­ságok egyoldalúan lezárták a két ország határát, s azt állí­tották: Laoszt terheli a felelős­ség a Mekong folyón lévő Szangkhi szigetén az utóbbi időben lezajlott fegyveres ösz- szetűzésekért. A laoszi külügyminisztérium leszögezi: a határvidéken ki­alakult feszültségért Thaiföldet terheli a felelősség. A nyilatko­zat emlékeztet arra, hogy ja­nuár 20-án és 27-én thaiföldi katonák tüzet nyitottak laoszi teherszállító hajókra, s ennek következtében három személy életét vesztette, négyen súlyo­san megsebesültek. Január vé­gén és február elején thaiföldi részről több ízben indítottak fegyveres támadást a Laoszhoz tartozó Szangkhi sziget ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents